Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

■ Abonyi krónikám Gyűjtötték, megírták t/ Tanulmány múltról, jelenről Bemutató a falumúzeumban A honismeret a hazára vagy valamely tájegységre vonat­kozó ismeretek összessége. Mint fogalomnak, mibenlété­ről évekkel ezelőtt sokat vi­táztak, olykor túlzott szenve­déllyel. Ma már általánosítha­tó, hogy bármely lakóterüle­ten, városban, községben folyó ilyen munkát függetlenül at­tól, hogy helyismeret, helytör­ténet, helynévgyűjtés vagy fa­lukrónika elnevezéssel hatá­rozunk meg, az az országos honismereti mozgalom rés/.e. Ha így elfogadjuk — és miért ne? —, ez esetben Abony tör­ténetének, múltjának kutatása már száz esztendővel ezelőtt elkezdődött. Az első helytörténeti kuta­tónak Lauka György tekint­hető. aki 1885-ben az akkor Abony város mongráfiájának megírására vállalkozott, de sajnos a város honatyái erre nem tartottak igényt. Az első kutató Sokat tett a település törté­netének kutatása érdekében Abonyi Lajos (Márton Fe­renc) író, akinek kézzel írott, kétkötetnyi feljegyzése nap­jainkban is megtalálható a községben. Nyomtatásban ugyan nem jelent meg, de az első. jelentős helytörténeti munka az ő nevéhez fűződik Egyebek között ezt bizonyít­ja, hogy például Balogh Sán­dor Abony történeti és mű­vészeti emlékei című, 1975- ben nyomtatásban is megje­lent tanulmányában utalást találunk az író feljegyzéseire. Abonyi Lajos halála után mérséklődött a honismereti kutatás iránt az érdeklődés, mindössze 3—4 személy vál­lalkozott önállóan a település múltjával vagy inkább vala­mely részterület megismeré­sével és írásban rögzítésével. A helytörténeti kutatás és történetírás igazán 1963 táján kezdődött el, és azóta nincs olyan esztendő, hogy ne ra­gadna valaki tollat. Summáz­va: az eltelt száz esztendő alatt 73 szerző 140 tanulmányt készített Abony múltjáról, je­lenéről. A felszabadulás utáni honismereti mozgalom fellen­dülését bizonyítja, hogy a kö­zel másfél száz írás 87 száza­léka az utóbbi három évtized során készült el. Fogaskerék a gépezetben A honismereti munkákból és a nagyközségben történt néhány eseményt, az üze­mek és intézmények belső éle­tét rögzítő fényképekből írá­sos adatok Abony történetéhez címmel kiállítás nyílt a falu­múzeum emeletén. A sok ér­deklődő ezúttal közvetlenül meggyőződhetett, mennyire igaza volt Békés Istvánnak, amikor a Pest megyei baran­golások című könyvében ezt írta: „Az abonyiak kutatják, gyűjtik, óvják, feldolgozzák, s lehetőségeik szerint a jelen számára hasznosítják hagyo­mányaikat. Abony nagyközség helytörténeti kutatócsoportjá­nak tagjai az elmúlt évek so­rán olyan munkát végeztek, amelyhez hasonlót eddig nem láttam a megyében, s nem tu­dom, találhatok-e bárhol is az országban Feltételezhető, hogy többen értékelést várnának a bemu­tatott anyagról. Ez két okból nem lehetséges: egyrészt, mert száznál több munkáról van szó, másrészt nem lenne sze­rencsés bármelyik írást így vagy úgy elbírálni, hiszen önmagában valamennyi érté­kes, és kisebb-nagyobb „fo­gaskerék” szerepe van a hon­ismereti mozgalom immár erősödő gépezetében. Folytatni kell Ehelyett inkább a jövőre vonatkozó kívánalmakról kell szót ejteni. Sajnos, a mozga­lom aktív részvevői egyre fogynak és újabb vállalkozók kevesen vannak. De ha már így van, legalább azt kéne elérni, hogy az események ne akadjanak ei. az üzemek, in­tézmények, szervezetek ka­puin belül. Elképzelhető, sőt biztos. hogy ami ma még megörökítésre érdemtelennek tűnik, az tíz, húsz vagy ötven esztendő múlva érdekesség, megbízható ismeretanyag le­het. A kiállítás szeptember 9-ig, naponta 9 órától délután 16.30-ig tekinthető meg. Gy. F. Késik a paprikaözön A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén régen fordult elő, hogy augusztusban — fel­dolgozni — egy szem zöldség, vagy gyümölcs se lenne. Most viszont megesik. A szeszélyes időjárás miatt a mezőgazdasá­gi kis- és nagyüzemeknél kés­ve kezdhették meg a zöldség felszedését, így később tudják szállítani. Várhatóan ezekben Gyuráki Ferenc felvétele a napokban érkeznek az első rakományok. A kényszerszü­net immár egy hónapja tart, de gyáriak azért nem marad­tak munka nélkül, mert az úgynevezett lapka-üzembct bőven van tennivaló: dobozo­kat, gyűrűket és üvegzáró la­pokat készítenek. A képen Gombor Zoltánná gyűrűgyár tással foglalkozik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Hiányzó árcédulák lelte mig lan, holtodiglan Évnyitó nappalin, estin A ceglédi Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola értesíti tanulóit, hogy a tanévnyitó ünnepséget a nappali tagozato­sok számára szeptember 2-án, vasárnap délután 16 órai kez­dettel tartja. Az első tanítási nap szeptember 3-án, hétfőn reggel kezdődik. A levelező tagozatos, 1—3. osztályba jelentkezők tanév­nyitó ünnepsége szeptember 5- én, szerdán délután 14 óra­kor kezdődik, ékkor lesz a be­iratkozás és az első tanítási nap is ezt követően zajlik. A levelező tagozatos negyedike­sek tanévnyitója és első taní­tási napja: szeptember 10-e, hétfő, délután 14 óra. Emeleti újdonság Langaléta személy semmi szín alatt ne jelentkezzen rak­tárosnak az Afész Rákóczi úti fűszer-csemege (egyébként ABC) áruházába. Úgysem vennék fel. Azért nem vennék fel, mert egészen biztosan al­kalmatlan. No nem a jelent­kező, a raktár. Mondta is egyik páciensének Jancsó Zol­tán boltvezető: — Sajnos, téged nem alkal­mazhatunk, túl magas vagy te a mi raktárainkhoz. Augusztus derekán föltétle­nül érdemes néhány ceglédi üzletben alaposabban körül­nézni. Pláne, ha ezt a város ellátásáért felelős tanácsi szerv szakembereivel együtt teheti az avatatlan, általános ellenőrzés címén. Mi van a kosárban i Ez itt egy kék kosár. A próbavásárlók cipelik. Nem nehéz, mert csak ilyesmik kerülnek bele, mint: valami­féle- mártás (műanyag dobo­zán az idegen nyelvű felirat­hoz nincs szótár). Gresa sam­pon. gumigyűrűk befőttes- üvegre, textilmamusz (érde­kes, hogy egyiken sincs árcé­dula, így aztán bárki lelkiis- meretfurdalás nélkül űzheti a szerencsejátékot: no, vajon elég lesz-e ez az ötvenes a mamuszra, mert nincs több nálam, ha mázlim van, negy­venkilencet üt be a pénztá­ros ...). A teasü,temény meg a debreceni konzerv után húsok pottyannak a kosárba, sertés­comb, párizsi... És csomago- latlan, száraz, összepréselt fű­részpor, olyan hosszúkás tömbben, később derül csak ki, hogy a látszat ellenére ez tonhal. Árellenőrzés, mérlegeléssel. Ezt a micsoda majonézt ol­csóbban vettük a kelleténél, 13,30 helyett csupán 10 forint 40 fillér szerepel a blokkon, viszont a húsok ellenértéké­nek kiszámításakor 1 forint 80 fillért tévedett az eladó (ejnye!) természetesen a vá­sárló kárára. Sűrű a sörerdő — Hát nem örülök neki — így a boltvezető. De mi van azokkal a raktá­rakkal? Az egyik nyirkos, sőt lucskos, tocsogunk a vízben, legfeljebb az üres göngyöleg tűri; a másik meg komikusán alacsony, mit mondjak, négy- kézlábra kell állnia annak, aki be akar mászni; a legfőbb raktár persze a csövekkel bé­lelt pincefolyosó, a plafonig futnak a ládák, a sörerdő sű­rűjében éppen hogy csak le­het közlekedni, a lejárat odú­jával szemközt pedig egy szekrény ácsorog, látszik a belvilága is, fémbelsőségek. Már két esztendeje üzentek az Áfész-központnak egy másik vizsgálat alkalmával, hogy ez így nem lesz jó, mert: — A szállítólift elektromos szekrénye ez — mondja a boltvezető —,csak nincs lefed­ve. Igen, így életveszélyes, de én direkt ezért raktam elébe egy állványt. A rémes időjárás és a töb­bi ok miatt nem csodálko­zom, hogy még az őszibarack is tanácstalanul tekingetett a fán: most érjen vagy ne ér­jen. Ki tudná felvilágosítani? Na. nem mintha nagyon köny- nyű lenne meggyőződni pél­dául arról, hogy ez meg az mibe került a piacsarki Áfé&z-bódé zöldséges fertályán. Ez valami betegség lehet, Hogy folyton hiányoznak az árjélzések. De gyógyítható. A félhomályos üzletben azt figyelem, felcsillannak-e a szemek a bevonuló ellenőrök láttán. Nem. Mint ahogy az itteni munkakörülményekkel se lehetne elkápráztatni sen­kit. Szegényes, sivár a bódé. Persze, attól még nem kelle­ne föltétlenül rendetlennek lennie, és arra sem ok, hogy itt hátul némán rothadjon a paradicsom meg a krumpli a ládában, kelletve magát a le­gyeknek, hogy szintúgy csönd­ben poshadozzon a kelkáposz­ta („majd leírjuk, kidobjuk, nem nagy mennyiség’’). A mazsola vendége Ez a bolt szerződéses. Mond­ják is rögtön, hogy: — Csak a dinnye, az kell most. A többi jjieg...?/ Néz­zen szét! Ám az Afész-bódéban nincs Hazai, külföldi sikerek Ez volt a legszebb szezon A Ceglédi VSE szakosztályai közül évek óta az asztaliteni­szezők szerepelnek a legered­ményesebben. Így volt ez az elmúlt bajnoki évben is, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a pingpongozok az eddigi leg­eredményesebb szezonukat zárták. A felnőtt NB I-es gárda — a várakozásnak megfelelően — megvédte harmadik helyét, az őket követő együttesek előtt nagy fölénnyel szerezték meg a bronzérmet. A gárda csupán négy vereséget szenvedett el, az első két helyezettől (BVSC, Bp. Spartacus), további mérkő­zéseit megnyerte. Külön is em­lítést érdemel a DÉLÉP elleni siker, amikor Némethet már az első találkozóján leléptet­ték, Harczi és Péter pedig sé­rüléssel bajlódott. Ennek elle­nére sikerült a győzelmet el­érni. Bánlaki, Harczi, Karsai, Németh, Péter egyaránt I. osz­tályú felnőtt sportoló lett. akik közül Harczi kiváló ifjúsági ■portoló minősítést is szerzett, "’á is szolgált erre, hiszen az "iúsági Európa Bajnokságon "’véniben harmadik helyen ■gzett. A felsoroltakon kívül még Türei, Gyura, Halmai és írón játszott a bronzérmes csapatban. Nemzetközi színtéren sem vallottak szégyent a ceglédiek. A VVK-ban a legjobb 16 közé jutottak be, ahol a későbbi győztes, a két kínai „vendég- munkással” megerősített olasz Elpidió jelentette a végállo­mást. Az erősödő, izmosodó után­pótlás legjobbjai az NB Ill- ban szerepeltek. A versenyki­írás alapján ebben a gárdában csak húsz éven aluli fiatalok játszhattak. A fiúk minden várakozást felülmúlva bajnoki címet szereztek, megelőzték a legesélyesebbnek vélt BVSC II. csapatát is. Sikerrel végződött az osz­tályozó is. Az NB II-be jutá­sért egy mérkőzést kellett vív­niuk, melyen a Nyíregyháza ellen biztos győzelmet arattak. A bajnokcsapatban Szily Gy., Türei, Nagy M. Iván játszott a legtöbbször, de szóhoz jutott Harczi, Szappanos, Orosz és Szily Z. is. Az NB II-ben va­ló szereplés ezeknek a gyere­keknek a korábbinál is jobb verseny- és fejlődési lehetősé­get ígér. U. L. dinnye. Van viszont pókháló, üresen álló hűtőszekrény, emitt pedig zacskós tej lá­dákban, muslincás tejföl („nem mai, el se adjuk, már eleve hibásan érkezett”), két karton Unitox rovarirtó a cso- koládésclobozok között, s van­nak legyek a kenyéren, ma­zsolán. Mint az előbbi példák szemléltetik, valóban érdemes volt augusztús derekán né­hány ceglédi üzletbe elláto­gatni. Varga Sándor A Dél-Pest megyei Afész ceglédi áruházában lassan be­fejezéséhez közeledik az eme­let egy részének korszerűsíté­se, átépítése, ott, ahol a ci­pő, a játék, a papír és írószer, valamint a női és férfi kon­fekcióosztály volt. A vissza- költö2és hamarosan elkezdőd­het. A vásárlóközönség egy kis változást tapasztalhat majd az osztályok új elrende­ződésében. A korszerűsítés még nem fejeződik be ezek­kel a munkálatokkal. Hetek óta frisset csomagolnak Jó búzából őrlik a lisztet Hasznos ötletekre kész a brigád A gépek java, amelyekkel a gaoojia, learatták, már más munkát végez, vagy a karban­tartók gondos ápolása után ke­rül a következő feladatig biz­tonságos helyre. A búza gon­dosan tisztítva, zsákolva, vagy ömlesztve, hatalmas tartályok­ban a sorára vár. A ceglédi malomban már javában fogad­ják és őrlik az idei búzát, cso­magolják a lisztet, szállítják a sütőiparnak és a boltoknak, a lakosság ellátására. Garattól zsákig Nagy Zoltán a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglé­di, körzeti üzemének a veze­tője. Munkájukról, jelen nap­jaikról vele beszélgetünk. — Hosszú a hivatalos név, a ceglédiek a Körösi úti mal­mot, mint régen hívták, most is Erzsébet-malomként emle­getik, ha szóba kerül. Az ok­mányok szerint már 1890-ben is malom állt és dolgozott itt, 1914-ben volt nagyobb átépítés, erről egy tábla is megemléke­zik itt a malomban, amely ak­kor kapta meg a mai formáját. 1948-ban a villamosítás volt soron, azóta, bár kívülről nem látszik, folyamatosan vezet­tünk be újabb és újabb tech­nológiai módosításokat. Egy példát is említ. Régen például mosták a búzát az őr­lés előtt. Ma az intenzív, úgy­nevezett száraz felülettisztítást alkalmazzák, ez jóval gazdasá­gosabb az előbbinél. A táro­lókból beszállított búzát a ga­ratba öntik, innen zárt. össze­kötött rendszerbe kerül és el­jut az őrlés he'v°ig, emberi kéz érintése nélkül. Csak a zsákoláshoz kell az ember, a többit vénzik a gépek. Mi látjuk el — Az idén is felkészülten vártuk az újbúza érkezését — mondta az üzemvezető. — Idő­re elvégeztük a szükséges nagy karbantartást. Az első idei bú­zaszállítmány július 9-én a Ceglédi Állami Tangazdaság­tól érkezett. Kezdetben kever­tük őrléshez az óbúzával, majd már csak újat őröltünk, örü­lünk. hogy az újbúza sok te­kintetben jobb minőségű a ta­valyinál. Nem fognak panasz­kodni a háziasszonyok, Hogy a ceglédi malomban csomagolt finomliszt, rétesliszt és aszta­li dara nem jó. Havonta húsz vagonnyit csomagolunk, egy és két kilogrammos zacskókba, mi látjuk el a Duna Élelmi­szer és Vegyiáru Vállalatot, ők továbbítják a lisztet az érté­kesítő helyre, a boltokba. Tő­lünk kerül a liszt a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat sü­tödéibe és a maszek pékekhez is. Más módszerrel A ceglédi malomban negy- venketten dolgoznak. Sajnos, ezt a céget sem kíméli a lét­számhiány, Két és három mű­szakos a munkarendszerük, nem nagyon vonzó. Túlórával pótolják a hiányzókat, terme­lési prémiumot vezettek be: az ellátásnak nem szabad akadoz­ni. Jó hatása van a végzett munka mennyiségéért és mi­nőségéért járó prémiumnak. Sikeresen munkálkodik a Gruber József szocialista bri­gád. Nevükhöz már két sikeres újítás is kapcsolódik: elkészí­tették a telep teljes vízhálóza­tának felújítását és áthelyezé­sét tartalmazó rekonstrukciós tervet. Újításban foglalkoznak az eddigi, zsákos lisztszállítás helyett más módszerrel, a rész­leges ömleszitettliszt-száililítás- sal. A brigád a közelgő párt- kongresszus és felszabadulá­sunk 40. évfordulója tisztele­tére egy-egv kommunista mű­szakot vállalt. Az építendő Nemzeti Színház munkálatait anyagi segítséggel támosatiák. K. S. Közös körzet Megkezdődött a bajnokság Az 1984/85-ös körzeti labda­rúgó-bajnokság a napokban megkezdődött, amelyet a mo- nori és a ceglédi sportfelügye­lőség évek óta közösen bonyo­lít le. Ez a forma jól bevált, és a jövőben mindkét részről még több aktivista segít a szer­vezésben. A mérkőzések za­vartalan lebonyolítása érdeké­ben bekapcsolódnak áz ese­ményekbe a területen élő ma­gasabb minősítésű játékveze­tők is. A felnőttek vetélkedése mel­lett teljes az ifjúsági csapatok — a CVSE ifi II-vel kiegészül­ve — létszáma is. továbbá ti­zenkét együttes részvételével serdülőbajnokság is lesz. A rendezők azt várják a résztve­vőktől. hogy a szervezők ala­pos munkáját sportszerű játék­kal. a feltételekről való körül­tekintő gondoskodással hono­rálják. P. I. fssN 0W3—im (Ceglédi Hfrl»;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents