Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1984. AUGUSZTUS 29., SZERDA cmr= ....... III Z NAP Rendeletéiből I A térítéses és a térítés nél­küli étkezésről szóló rendelet módosítását az 5/1984. Bk. M. rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 33. szám.) A telepengedély alapján gya­korolható ipari tevékenységek­ről és a telepengedélyezés rendjéről ugyanitt jelent meg a 9/1984. Ip. M. számú rende­let, amelynek hatálya kiterjed a kisiparosokra, a bedolgozók­ra és a gazdasági munkaközös­ségekre. A költségvetési intézmény hálózatban működő kisvállal­kozások adóztatásáról, ellenőr­zéséről a Pénzügyi Közlöny augusztus 21-i számában je­lent meg a 8033/1984. (PK. 12.) PM. XI. sz. iránymutatás. A lakóbizottságokről a Ta­nácsok Közlönye 18. száma tartalmaz fontos irányelvet. Jogi tanácsok * i Építkezők kölcsönbonyodalma • Mikor mehetünk szabadságra? • Mikor nyújt az építtető­nek bankkölcsönt az OTP? P. J.-né kartali lakos 3 év­vel ezelőtt építkezésbe kezdett. Az OTP-től 176 ezer forint kölcsönt vett igénybe. Ez az összeg azonban kevés lett, mert egy 133 négyzetméter alapterületű lakást építenek. Elmondja levelében, hogy azért szükséges ilyen nagy épület, mert 4 kiskorú gyer­mekük van, és a 75 éves mama eltartásáról is gondoskodniuk kell. A fenti összegen kívül az építéshez sem vállalati. Az ifjúsági törvényről Hézagpótló kiadvány Az ifjúsági törvénnyel kap­csolatos jogszabályok címmel hézagpótló kiadvány jelent meg az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó könyvszerkesztő­ségének gondozásában. A kötet tartalmazza az álla­mi ifjúságpolitikai tevékeny­séggel kapcsolatos valamennyi központi rendelkezést. Megta­lálható az összeállításban az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény, annak indoklása és a végrehajtással kapcsolatban kiadott valamennyi jogsza­bály, határozat, irányelv, köz­lemény. Teljes terjedelmében olvasható az Állami Ifjúsági Bizottság 1974 óta megjelent, és ma is hatályban levő vala­mennyi határozata, irányelve, és egyéb, elvi jelentőségű elő­írása. Megtalálhatók a könyv­ben az ifjúsági parlamentek­kel. a bizottságokkal, az ifjú­ságpolitikai célú pénzeszkö­zökkel kapcsolatos tudnivalók is. A 440 oldal terjedelmű jog­szabálygyűjteményt tárgy- és számmutató egészíti ki, s a kézirat elkészülte óta napvilá­got látott néhány fontosabb új rendelkezést függelékben csa­toltak a kötethez.' Segítség a szövetkezeteknek Kevesebb gazdasági per A pereknek se szeri, se száma. A bíróságokon tehát nem pa­naszkodhatnak, hogy nincs elég munkájuk. De nem csak ne­kik, hanem például a különböző vállalatokat és más gazdálko­dókat képviselő jogászoknak is van bőven dolguk. Az Ipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége jogi irodájának munka­társai például tavaly több mint ezerhétszáz ügyben képviselték megbízóikat, ezek közül csaknem kétszáz volt a perek száma. niuk, ám mivel mindkettőt ők képviselik, ez összeegyeztethe­tetlen. Szerződések Az iroda a megelőzést tartja a legfontosabbnak, s ebben értek is el némi eredményt. Valamelyest csökkent ugyanis a gazdasági perek — a kötbér, a kártérítési, a szavatossági viták — száma. Ez elsősor­ban azzal magyarázható, hogy a szerződések megkötésénél, az esetleges módosításoknál a KISZÖV jogászai is közremű­ködtek. Ám a szövetkezetek is jobban megfontolták, hogv ké­tes, bizonytalan kimenetelű ügyekben kezdeményezze­nek-e bírósági eljárást. Nagymértékű növekedés ta­pasztalható viszont a munka­helyi viták számát illetően Több mint ezerötszáz esetben kellett ilyen üsvekben a szak­embereknek segítséget nyúj­taniuk. a legtöbbször a dolgo­zók kérésére. F. Z. Szabálymódosítás Az Iroda jelenleg csaknem száz szövetkezet ügyes-bajos dolgait intézi a bíróságok és más fórumok előtt. Segítenek például a működés és a gazdál­kodás során felmerülő gondok megoldásában, elsődlegesnek a jogi képviseletet és tanács­adást tekintve. Hogy ezt mind hatékonyabban tehessék, jo­gászaik rendszeresen részt vesznek a szakmai továbbkép­zéseken, s valamennyien be­kapcsolódtak a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti tago­zatának tevékenységébe. Ez azért is fontos, mert a jogsza­bályok eltérő értelmezése még ma is sok gondot okoz. az egy­séges szemlélet kialakítása pedig a szakmai viták alap­ján sikerülhet. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb eseménye völt a szövetkezeti törvény módosí­tása, s így meg kellett változ­tatni a szövetkezetek szabá­lyait is. A jogi iroda munka­társai az előkészítéstől az el­fogadásig segítették a lebo­nyolítást. Kettősségek Jelenleg viszont a legtöbb teendőt a kisszövetkezetek képviselete jelenti. Egyre- másra alakulnak az új közös­ségek megyénkben ts, s ezért az idén tavasszal növelték az iroda létszámát. Az új szak­ember csak a kisszövetkezetek dolgaival foglalkozik. Akad is bőven tennivalója, hiszen az ez* a működési formát vá­lasztó kollektívák tagjai még nagyrészt tájékozatlanok a jogszabályokban. Éppen ezért sokszor már a megalakulástól igénylik az iroda munkatár­sainak segítségét, s erről a későbbiekben, a különböző szervezeti kérdések tárgyalá­sakor sem mondanak le. Sőt újabban a szakcsooortok szer­vezése körüli feladatok eav részét is a jogászok oldják meg Ezek kéoviselete azon­ban még ma sem megoldott hiszen gyakori, hogy a szak­embereknek az anyaszövetke­zet és a szakcsoport közötti vitákban kellene állást foglal­sem más kölcsönt nem vettek fel. Bankkölcsönigényüket — amelynek visszafizetését 10 évre vállalták volna — eluta­sították. Olvasónk nagyon el van keseredve, kérdezi, mik a bankkölcsön felvételének fel­tételei. Levelében még azt is megemlítette, hogy férje ha­vi keresete 6 ezér forint, ol­vasónk keresete kb. havi 5 ezer forint, és a ház. amely­ben laknak, a mamáé. Olvasónk leveléből az álla­pítható meg, hogy még a ked­vezményes feltételű kölcsönt sem vették igénybe. Feltéte­lezzük, hogy olvasónk eseté­ben a kedvezményes kölcsön nyújtását speciális okok nem tiltják. Ilyen ok lehet, ha az építtető tulajdonában olyan telek, vagy egyéb be nem épí­tett ingatlan, illetőleg üdü'ő van, amelynek forgalmi érté­ke az építeni kívánt lakás költségét meghaladja. Ha ol­vasónk például tulajdonszer­zési korlátozás alóli felmen-, tés alapján építkezik, adható kedvezményes kölcsön, de csak akkor, ha vállalja, hogy a többletingatlan elidegeníté­séből származó pénzösszeget az új lakás építésére fordítja, mégpedig a saját részt megha­ladó hányadra, amely a köl­csöntartozás összegét csökken­ti. Ezeket elöljáróban csak azért mondtuk el, mert olva­sónk a mi számításunk sze­rint a kapható kedvezményes kölcsön felét alig meghaladó összeget vette igénybe. Nyil­ván a kapható összeget beha­tárolta az a körülmény is, hogy a figyelembe vehető alapterü­letnél jóval nagyobb alapte­rületű lakást, illetve házat épí­tenek. Nyilván ez befolyásol­ta a bankikölcsönigényük el­utasítását is. Olvasónk az elutasítás indo­kát nem közölte velünk, ezért csak általánosságban beszélhe­tünk, de a bankkölcsön felvé­tele nem állampolgári jog, csa­pán lehetőség. Az Országos Takarékpénztár egyedi hitel- bírálat alapján állapítja meg, amelynél a döntő szempont a fizetőképesség. Olvasónknak azt tanácsol­juk, hogy az OTP központjá­ban járjon el. Ajánljon fel ke­zest, illetve kezeseket is, és hitelt érdemlően próbálja meg igazolni — figyelemmel a le­vélben írt indokokra is —, hogy az építendő alapterüle­tű lakás — a család nagyságát figyelembe véve — nem tekint­hető luxusméretűnek. Érthetetlen számunkra, hogy munkahelyükről egyikük sem kapott lakásépítési kölcsönt, hiszen jószerivel olyan helyen Felveszünk: nagymarosi és váci munkahelyre varrónőket (betanítást is vállalunk), befejezőrészlegünkbe csosnag&Sólkat és C3€§Í&ISZfáSéit€lf, a váci gebines egyenruharészlegünkbe vezetőnek alkalmas férfi szabót és férfi szabó szakmunkásokat Jelentkezni lehet: a Duna környéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet központ iái in. Nagymaros, Rákóczi u. 14. Telefon: Nagymaros. 16 dolgoznak, ahol ilyen alap lé­tesítése nem kizárt. • Az esedékesség évében ki nem adott szabadság meddig vehető ki? Szabadság kiadásával kap­csolatban, úgy látszik, több bizonytalanság tapasztalható a munkáltatóknál, de a dolgo­zóknál is. Több félreértés volt már abból, hogy a dolgozók szabadságolási tervtől eltérően, rendszertelenül kívánják sza­badságukat kivenni. Emlékez­tettünk már arra korábban is, hogy a szabadságot nem kive­szik, hanem kiadják, vagyis a termelési, a vállalati érdeket is messzemenően figyelembe kell venni, természetesen a dolgozó érdekét, igényét lehe­tőleg méltányolni kell, de ez mégsem jelentheti a szabad­ság tervtől eltérő rapszodikus igénybevételét. Egyik olvasónk már több mint fél éve vitatkozik ezért, mert a munkáltató, még a múlt évre járó szabadságából 4 napot nem adott ki. A mun­káltatónak az az álláspontja, hogy a múlt év végi munka- torlódást követő 30 napon be­lül ki nem vett szabadságot a dolgozó már nem követelheti. A munkáltató helytelenül járt el. A dolgozónak ugyan­is a szabadságra alanyi joga van. A munkáltató kötelessé­ge ezért az, hogy azt biztosít­sa. A Munka Törvénykönyve alapján azonban a munkálta­tót megilleti az a jog, hogy a dolgozó kívánságának figye­lembevétele mellett, az esedé­kesség évében, meghatározza a szabadság kiadásának idő­pontját. A munkáltató azon­ban e joga alapján ellenőriz­ni is köteles, hogy a szabadság kivétele az esedékesség évé­ben megtörtént-e. Hasonló esetben a Legfelsőbb Bíróság — utalván a Munka Törvény- könyvre — kimondta, hogy a szabadságnak az esedékesség évét követően történő igény- bevételére, a törvény — az el­évülési időn belül — nem szab korlátot, csupán azt írja elő, hogy az akadályoztatás meg­szűntét követően, 30 napon belül ki kell adni a szabadsá­got, és erről a munkáltató kö­teles gondoskodni. Ha tehát olvasónknál a mun­káltató nem gondoskodott er­ről, nem is ellenőrizte a sza badság kivételét, akkor olva sónkat is megilleti a ki nem adott 4 munkanap szabadság Azt a dolgozót, akit év köz­ben más munkáltatóhoz he lyeznek át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen igé­nyelheti. Ez azt jelenti, hogy a ki nem adott, szabadságot az új munkáltatónak kell kiad­nia, ha pedig már többet vett ki, mint amennyi a régi mun kahelyén arányosan megillet­te volna, a többletszabadságot a MIL-lapra fel kell jegyezni. Dr. M. J. LOZAS Üzemi lapokban olvastuk Naponta tapasztaljuk, hogy a fogalmak sokkalta bonyolultab­bak annál, mintsem korábban hittük. így például, ha vala­mely termék gyártójáról van szó. hajlamosak vagyunk csupán egy vállalatra gondolni, pedig a legegyszerűbb áru is hosszú utat jár be, amíg kereskedelmi forgalomba kerül. Az együtt­működésnek, a kooperációnak azonban van más módja is: az, amikor nem csupán anyagi termékek, hanem gondolatok, öt­letek cserélnek gazdát, E heti válogatásunkba olyan írásokat kerestünk a Pest megyében megjelenő üzemi lapokból, ame­lyek a kooperáció, az együttműködés jó vagy nem teljesen hibátlan módjairól tájékoztatják az olvasót. sok még a javítanivaló. A cikkben arról olvashatunk, hogy megkezdődött néhány jelentős exportmegrendelés sorozatgyártása, de lassítja az ütemes teljesítést, hogy gya­kori az alkatrész- és időnként, a máshonnan származó főegy­ségek hiánya. A cikk végső megállapításait szó szerint idézzük: „A hazai háttéripar gond­jainak ismerete mellett jó vol­na, ha a társvállalatok is el­sősorban azt tartanák szem előtt, hogy- egy vállalat ex­portlemaradása nemcsak an­nak a termelőegységnek a ká­ra! Jelenleg a mellső- és pót- kocsitengely-ellátás akadályo­zása teremtett kritikus hely­zetet. De gond a szervokor­mány, munkahenger-, a ten­gelykapcsolók nyomólapjának hiánya éppúgy, mint a váltó­házöntvények szállítási ütem- telensége, amelyek miatt egy­re nehezebb áthidaló megol­dást találni.” v?űta prölst Arjai •tVEsOuBVKt A magyar—bolgár kapcsola­tokról, Szófia és Pest megye egyre örvendetesebb politikai és kulturális együttműködésé­ről rendszeresen hallanak a megye lakói. Hasonló öröm­mel kell nyugtáznunk, hogy szélesedik az együttműködés a két megye vállalatai, szövetke­zetei és állami gazdaságai kö­zött. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat lapjában képes ri­port jelent meg, hogy nyáron a Szófia megyei és budakalá­szi szövőnők számára rendez­tek versenyt. Erre az adott le­hetőséget, hogy a két válla­latnál túlnyomórészt a KGST- kooperációban gyártott SZTB szövőgépek működnek. A kü­lönböző géptípusokon Borisz Ilonáé és Talpas Máriáé lett az elsőség, s a csapatverseny­ben is a Budaflax-osok vit­ték el a pálmát. Ahogy a riportban olvashat­tuk, a nemes vetélkedő azon­ban mindenki számára hozott a dicsőségen túl eredménye­ket is, hiszen elsajátíthattak néhány munkamódszert, a nyelvi nehézségek ellenére is alaposabban megismerhették egymás .életét. UTUNK A Rákosmezeje Tsz lapjá­ban olvasható, hogya Ferihe­gyi repülőtérhez tartozó par­kokról évek óta a tsz kerté­szeti ágazata gondoskodik. Nem kis munkáról van szó. hiszen több mint 800 hektáron kell nyírni a gyepet, újratele­píteni a virágágyásokat, rend­ben tartani a sétautakat és parkolókat. A kooperáció ter­mészetesen hasznos a terület gazdáinak, hiszen a kertészke­dés igazán nem az ő szakte­rületük. A tsz számára jó és rendszeres bevételi forrás ez a megbízatás, de egyszersmind olyan komoly feladat, melyei csak a kertészek, parkgondo­zók, mezőgazdasági gépjavítók és növénytermesztők szoros együttműködésével tudnak hi­ba nélkül elvégezni. FEÍWSZ0RL Mindeddig csak kooperáció jó példáit említettük, pedig mint a Csepel Autógyár lap­jában olvashatjuk, e téren is A Csepel: Papírgyár pályázatát hirdet nyomdaüzem! munkakör betöltésére Az üzemvezető feladatai: a jelentős rekonstrukciós beruházás keretében megvalósuló nyomdoüzem (4-j-l színű nagy sebességű, nagyméretű flexonyomó. fotopolime' klisécjyórtó) telepítésének elkészítése, közreműködés a kivitelezésben, beüzemeltetés gyártmányfejlesztés stb. Feltételek: 1 felsőfokú szakirányú végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat Sérbesorolás: A-kategóriájú vállalat, termelésirányító II besorolás p'emizált munkakör. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal, a Csepeli Papírgyár személyzeti osztályára kérjük elküldeni. Cm: Budapest XXI., Duno u 42. levélcím: Budapest, Pf.: 43. 1751. Ha a hegy nem megy Mo­hamedhez, Mohamed megy a hegyhez — tartja a régi szó­lás, s tapasztalhatjuk, az okos­kodás . helyességét a nemzetkíj- ki kereskedelemben is. így vari ez még olyan sikeres vál­lalat esetében is, mint a gö­döllői Ganz Árammérőgyár. Igaz, gyártmányaik jelentős része úgynevezett minden piacon értékesíthető termék, de csak addig, amíg valóban má­sokéval összevetve is korsze­rű műszer marad. Szovjet partnereik például időben je­lezték: ha nem korszerűsítik néhány speciális árammérőjü­ket, nem vásárolnak ilyen magyar műszert. A fejlesztő­munka meggyorsult, sőt be is fejeződött. Az új termékeket az Árammérőgyár több szov­jet városban, például a szibé­riai Brackban is sikerrel mu­tatta be. Bebizonyosodott: a peilesztőmunka eredményes, a helyszíni tapasztalatcsere hasznos volt. Több szovjet szakember tett ígéretet arra, hogy a magyar műszereket az eddigieknél is szélesebb körben alkalmazzák. A ma­gyar termékeket legközelebb a Don melletti Rosztovban mutatják be. !?est Megyei Upítőipari Gazdasági Társaság A címben szereplő rövidí­tés valószínűié.« csák a Pest megyei építőipari vállalatok­nál és szövetkezeteknél cseng ismerősen, hiszen gazdasági társulásuk nevét jelzi. Felada­ta. hogy segítse a nagy számú Pest megyei építőszervezet közötti együttműködést. Per­sze az összhangot nem köriy- nyű megteremteni, mert mint a sokszorosított kiadvány egyik írásában olvashatjuk, még ma is sokkal többen ke­resnek építőipari kapacitást, mint amennyit felajánlanak ilyen célra. Azt már csak mi tesszük hozzá e megállapítás­hoz: alighanem arról, is sző van, hogy gyorsabban fordul­nak a koordinációs irodához segítségért a vállalatok, ha szükségük van valamire, s ne­hezebben tűnik fel, ha néhány berendezés kihasználatlanul pihen, vagy ideig-óráig mun­ka nélkül csellengenek a mesterek. Ezen persze az iro­da nehezen segíthet, hiszen feladata csupán a közvetítés. Cs. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents