Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI XXVIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Hütőházok, loldíségfeídolgozók Próbaüzem az frsal mirelitgyárban Pest megye mezőgazdaságá­nak jellegzetessége a kerté­szeti kultúrák magas, az or­szágos átlagot meghaladó ará­nya. Mára a zöldségtermelő bázisgazdaságok, illetve a zöldségfélék vetésterülete húszezer hektárra, termelése 255 ezer tonnára nőtt. A nagy­üzemekben 5400 hektár kor­szerű gyümölcsöst telepítettek, a hozam az 1976. évi 97 ezer tonnáról. 147 ezerre emelke­dett. Mivel az értékesítés biz­tonsága megkívánta, különö­sen kiemelkedő években, a mezőgazdasági üzemek új zöldség- és gyümölcsfeldolgo­zó létrehozására és a ré­giek korszerűsítésére vállal­koztak az elmúlt években. Er­re 1981 és 1984 között 1,7 milliárd forintot fordítottak, aminek eredményeképpen a nyolc évvel ezelőtti kapacitás 55 ezer tonnára nőtt. A vecsésí Ferihegy Tsz első­sorban káposztasavanyításra és szárítmánygyártásra ren­dezkedett be ... A ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet 3000 tonnás hűtőházál MUNKÁSIGAZOLVÁNY V endéglátóm féltett kincsként teszi elém a sárguló okmányt. Két esztendeje elhunyt uráé volt, munkásigazolvány a neve, kiállította Abony elöl­járósága, 1935 májusában. Hihetnők — hittem magam is, míg meg nem néztem —, munkás kapta ezt a papírt. Nem. Aki kiváltásáért fo­lyamodott -T mert szabály- szerű folyamodványt kellett benyújtani érte — paraszt- ember volt, tulajdonosa két és fél ún. kis magyar hold- nyi földnek, de mert ebből magukat, négy családjukat “ ahogy vendéglátóm ré­giesen a gyeemékeket jelöli — el nem tarthatták, kivál­totta a munkásigazoíványt. Azt az okmányt, amely nél­kül nem vállalhatott se nagygazdáknál, se urada­lomban munkát. A törpe- birtokos reménye, szalma­szála? Az. Csak éppen azt nem tudta — miként is tud­hatta volna —, sokan van­nak azok, akik a munkás­igazolvánnyal a kezükben hiába állnak . reménykedve gazdák, botosispánok, inté­zők, gazdatisztek előtt. Hiá­ba, mert munka nem volt a számukra. Akkor, 1935- ben, az akkori vármegye te­rületén — a hatósági gazda­sági munkaközvetítő intéz­mények adatai szerint, s ezek a városokat, a közsé­geket, a körjegyzőségeket egyaránt felölelték — 18,6 ezer mezőgazdasági munka- nélküli volt. Amiben benne szerepeinek; a1 gazdasági cselédek, a; mezőgazdasági munkások, á napszámosok, a dohánykertészek, a kubi­kosok, ám nincsenek benne a munkásigazolványt kivál­tott, de foglalkoztatáshoz nem jutott törpebirtoko­sok...! Azaz a valóságos lét­szám az előbb leírtnál is nagyobb volt, benne ven­déglátóm férje, aki, mun- : kásigazolványa ellenére sem tudott gazdát, munkát ta­lálni. Olcsó kis patentkapocs lenne most múlt és jelen között érintkezést teremteni azzál. hogy a környék .ál­lanái gazdaságai — a cifra­kerti éppúgy, mint az új­szilvást —. él-elmiszarfeldoil- gozó üzemei — a többi mel­lett a Nagykőrösi Konzerv­gyár előféldolgozó telepei — reménytelenül hirdetnék, hívnak, boldogan fogadná­nak idénymunkásokat, de jelentkező,, számottevő cso­portban nincsen. Egy-egy fő, egy.-egy család. Ennyi. A büszkeség, a jogos büsz­keség kissé- patetlkussá te- „szí a megfogalmazást: a teljes foglalkoztatottság a mai világgazdasági -környez zétben ’nagy vívmány bár­mely ország gazdasága, tár­sadalma1 számára. Kevés ál­lamé rha ez a vívmány. E kevesek között ott.van- ha­zánk, a szocialista ország, ahogy a többi is az. Öva­kodjunk azonban a hamis következtetésektől, úgy okoskodva, mert teljes a foglalkoztatottság, tör­vényszerű, nem lehet vér­mes reményeket fűzni az idénymunkások jelentkezé­séhez. Veszedelmes tévedés ugyanis — és ezt a tévedést sajnálatosan gyakran kö­vetjük el mind a közgon­dolkodásban, mind az intéz­ményi, szervezeti működés gyakorlatában — a teljes foglalkoztatás logikus kö­vetkezményének, már-már áldásos kisugárzásának tar­tani például az idénymun­kások egyre kisebb cso­portját, s általában, a fog­lalkoztatás merevségét, minden rugalmasságot nél­külöző mechanizmusát. El­képzelhető lenne ugyanis — de tudomásom szerint a megyében, két, az első lé­pésnél hamvába holt kísér­letet leszámítva, nem volt még példa rá —, hogy amint a törpebirtokos annak ide­jén, napjainkban is azok, akiknek szüksége, kedve in­dítékul szolgái, egy mai munkásigázolvánnyal, azaz jogilag rendezett formában, környezetben, átmeneti idő­re másutt vállaljanak fel­adatot. Gyakori ugyanis, szezonális, technológiai stb. okok miatt a munkahelyek dolgozóik munkaképességét nem tudják ténylegesen hasznosítani, fizetik az ál­lásidőt — ezen az áron tart­va meg az embereket a ké­sőbbi, hajrákkal teli időre — s olykor szó szerint ki­találnak nekik valami lát- szatfogialatosságot. E nnek tudatában már nem indokolatlan — ámde tagadhatatlanul szokatlan — a kérdés: amint a törpebirtokos, sa­ját érdekétől vezettetve megoldást keresett — és nem rajta múlt, hogy nem talált —, nem kellene-e ke­resni az ilyen megoldáso­kat mind jogilag, mind gya­korlatilag most társadalmi méretekben? A munkaerő ún. ideiglenes átengedését — amit ma már a jogsza­bályok lehetővé tesznek — tapasztalataink szerint, a megye ipari, építőipari, me­zőgazdasági munkahelyein úgy kezelik, mint beisme­rését a fölös létszámnak és éppen ezért nem élnek e módszerrel. Márpedig egé­szen másról van szó, arról, hogy a hatékonysági köve­telmények egyre -inkább szembekerülnek a foglal­koztatási szokásokkal, gya­korlattal, beidegződésekkel, hozzátesszük, mert így' tel­jes a kép, az.elavult mun­kajogi, javádálmazási sza­bályokkal Is. & ez mindad­dig: így. lesz, amíg fonto­sabbnak látszik á foglalkoz­tatás formális rendezettsé­ge: á foglalkoztatás tartal­mánál, azaz a ténylegesen teljesített munkánál. Mészáros Ottó főként a mirelit málna készí­tésére alapozták. Az üzem azonban csak részben képes ellátni önmagát saját termé­kekkel, ezért bérhűtést és tá­rolást is vállaltak. A Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság keretében épült ,10, ezer tonnás albertir- sai mirelitüzem a közelmúlt­ban kezdte meg próbaüzemét. A beruházás az eredeti el­képzelésektől részben eltérő céllal valósult meg, új tag­ként szerepel a Húsipari Vál­lalat, ami egyben különböző húsáruk tárolását is jelenti majd. A Pest megyei mezőgazda­sági feldolgozó üzemek kül­piacról származó árbevétele 300 millió forint volt, amely­nek 60 százaléka származott a tőkés piacokról. A tavalyi ál­lapothoz képest javult a ve- Csési zöldségfeldolgozó kapa­citásának kihasználtsága, kor­szerűsítették termékszerkeze­tüket, árbevételük a terve­zettnél kedvezőbben alakul. Továbbra is gond viszont a savanyításhoz szükséges spe­ciális gépek, berendezések be­szerzése. Egyebek között erről tár­gyalt tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottsága mellett mű­ködő gazdaság-, és szövetke­zetpolitikai bizottság. A testü­let, amely Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága titkárának elnökleté­vel tanácskozott, a zöldá-ég- és gyümölcsfeldolgozás beru­házásainak kérdésén, a to­vábbi feladatok megjelölésén kívül, a megyében működő új vállalkozási formákkal is fog­lalkozott. V. B. FJSa: 3. oldal: Nagyobb követelmények jegyében A kéz ereje és a szaktudás 4. oldal: Olcsóbb a burgonya 6. oldal: Alvks aranyért mérkőzik Idegenben is győzelem 7-8 oldal: Hadio-, tv-musor a jövő hétre Műanyag bevonat A PEVDI vegyiüzemében, Gyomron a különböző vasszerke­zeteket tartós műanyag bevonattal látják el. Szórópisztollyal beporozzák, majd ráégetik, ezzei hosszú időre konzerválják a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóit, vagy például a ké­pen látható ajtószerelvényeket Egy félév után Hagymáién Felülvizsgálták a normaidőt A Telefongyár sikeresen tel­jesítette első féléves felada­tait, s ehhez a nagykátai gyáregység az alkatrészek pontos, határidőre történő szállításával járult hozzá. Ez egyrészt a termelés jobb szer­vezésével, másrészt azzal ma­gyarázható, hogy az alap­anyag-ellátás a tavalyi évhez képest kiegyensúlyozottabb volt. A vállalat húsz százalékkal több árbevételt ért el az idén, mint a múlt esztendő első fél­évében. Ez Nagykátán első­sorban a tekercsgyártás meny- nyiségi növekedésének kö­szönhető. A munkaidő meg­hosszabbítására,1 műszaki in­tézkedésekre volt szükség a gyáregységben a teljesítéshez. S hogy a csökkenő létszám mellett mégis folyamatosan "jutottak, az a hatékonyabb termelésnek köszönhető. Most került sor egyébként a nor­maidők felülvizsgálatára is, a hónapok hosszú sora alatt megvalósított, a termelékeny­séget elősegítő műszaki, szer­vezési megoldásokat ugyanis nem követte a norma rende­Ä2 ellátás javításává Enterinvest-támcgatások Az Interinvest külkereske­delmi fejlesztési betéti társu­lás, a közelmúltban több olyan beruházás megvalósítá­sához nyújtott anyagi támo­gatást, amelyek korábban im­portált fogyasztási cikkek ha­zai előállítását, s egyes ese­tekben a termék külföldi ér­tékesítését teszik lehetővé. Például a kesztölci mezőgaz­dasági termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján -az Interinvest 30 millió forint fej­lesztési alappal támogatja a gazdaság tapétagyártó mellék­üzemágának bővítését. A pénzből új gépeket vásárol­nak, és számottevően bővítik a tapétagyártást. A régebben importált tapéták hazai előál­lításával javul a belföldi el­látás. zése. Így a szigorítás nem is váltott ki a dolgozókból el­lenvéleményt. Úgy tűnik, a nagykátai gyáregységben is stabilizáló­dik a létszám-helyzet. A Tele­fongyár ugyanis ez évtől a kísérleti bérszabályozás felté­telei szerint gazdálkodhat, s így 8, 8 és fél százalékos át­lagos jövedelemszínvonal­emelésre nyílott lehetőségük. A béremelést azonban diffe­renciáltan hajtják végre, a budapesti törzsgyár és a vidé­ki gyáregységek között kiala­kult indokolatlan jövedelem- különbségiet szeretnék így csökkenteni. Ezért a vidéki gyáregységek az első félév­ben kifizetett hatszázalékos bérfejlesztés után, augusztus­tól újabb hat százalékot kap­nak. A nagykátai gyáregység leg­nagyobb feladata a második félévben a mátrixsor nyom­tató sorozatgyártásának meg­kezdése. Részben már hazai alkatrészekből szeretnének összeállítani év végéig két­ezer darabot. Ehhez az üze­met egy-két éven belül bőví- teniük kell, így a sornyomta­tó termeléséhez szükséges gé­pi és épületi beruházás már csak a következő ötéves terv­ben valósul meg, EI. E. Jelentős elmaradás Külföldi licencvásárlások Hazánk licencvásárlása és -eladása az utóbbi években lényegesen bővült, de a ha­sonló adottságú országokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. A licenc adás-vétel világ­szerte dinamikusan ' növek­szik. Ennek fő magyarázata, hogy a kutatás-fejlesztés költ­ségei nagymértékben emelked­nek, miközben napjainkban a termékek generációváltásának átlagos időtartama 8 év, sőt a leggyorsabban fejlődő, divat­nak legjobban kitett területe­ken csupán 4—5 év. A magas fejlesztési költségeket és a gyors átállást a vállalatok je­lentős része nem tudja vál­lalni és a megoldást elsősorban a már kifejlesztett technoló­giák megvásárlása jelenthe­ti. A magyar vállalatok 1970- ben még csak 130 millió, 1982-ben már több mint 900 millió forintot fordítottak li­cencvásárlásra, de ez a folya­mat csak az elmaradás mér­séklésére volt elegendő. A hasonló adottságú országok licencforgalma még napjaink­ban is mintegy kétszerese ha­zánkénak. A szocialista országokkal lebonyolított licenckereskede- lem még nincs arányban a kínálkozó lehetőségekkel, hi­szen ezek az országok a világ kutatási-fejlesztési potenciál­jának mintegy 30-—40 százalé­kával rendelkeznek, licenc- forgalmi részarányuk azonban csupán 10 százalék körül mo­zog. A KGST-országok közül elsősorban a Szovjetunióból és az NDK-ból veszünk licencet, a tőkés országokból a? NSZK a fő beszerzési forrásunk. Legnagyobb hazai licencvá- sárló a gépipar, amelyre át­meneti visszaesés után az ipa­ri licencbeszerzések mintegy kétharmada jut. Jelentős arányban alkalmaz külföldi technológiát a vegyipar, és növekvő mértékben vásárol li- cenceket a könnyűipar és az élelmiszeripar is. HKöTéTTtB íl™,.* Csodálatosan fénylő, sima hengerek, belül immár tökéletes SlSlifl yffWa motor, és máris útnak indulhat a Budalakk üzemébe a festék- * ... ... őrlő berendezés, melynek nagyjavítását a pilisi Aranykalász Mgtsz lakatos- és gépjavító üzemében végezték el. Márkony János már az utolsó simításokat végzi a darálómonstrumon« Trencsényi Zoltán felvétele Nicolae Veres, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtö­kön fogadást adott a nagykö­vetségen. Részt vett a fogadá­son Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Sarlós István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője, Hetényi István pénzügyminiszter,. Juhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­ter, Kapolyi László ipari mi­niszter, Markója Imre igazság­ügy-miniszter, Somogyi Lász­ló építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents