Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI XXVIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Hütőházok, loldíségfeídolgozók Próbaüzem az frsal mirelitgyárban Pest megye mezőgazdaságának jellegzetessége a kertészeti kultúrák magas, az országos átlagot meghaladó aránya. Mára a zöldségtermelő bázisgazdaságok, illetve a zöldségfélék vetésterülete húszezer hektárra, termelése 255 ezer tonnára nőtt. A nagyüzemekben 5400 hektár korszerű gyümölcsöst telepítettek, a hozam az 1976. évi 97 ezer tonnáról. 147 ezerre emelkedett. Mivel az értékesítés biztonsága megkívánta, különösen kiemelkedő években, a mezőgazdasági üzemek új zöldség- és gyümölcsfeldolgozó létrehozására és a régiek korszerűsítésére vállalkoztak az elmúlt években. Erre 1981 és 1984 között 1,7 milliárd forintot fordítottak, aminek eredményeképpen a nyolc évvel ezelőtti kapacitás 55 ezer tonnára nőtt. A vecsésí Ferihegy Tsz elsősorban káposztasavanyításra és szárítmánygyártásra rendezkedett be ... A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet 3000 tonnás hűtőházál MUNKÁSIGAZOLVÁNY V endéglátóm féltett kincsként teszi elém a sárguló okmányt. Két esztendeje elhunyt uráé volt, munkásigazolvány a neve, kiállította Abony elöljárósága, 1935 májusában. Hihetnők — hittem magam is, míg meg nem néztem —, munkás kapta ezt a papírt. Nem. Aki kiváltásáért folyamodott -T mert szabály- szerű folyamodványt kellett benyújtani érte — paraszt- ember volt, tulajdonosa két és fél ún. kis magyar hold- nyi földnek, de mert ebből magukat, négy családjukat “ ahogy vendéglátóm régiesen a gyeemékeket jelöli — el nem tarthatták, kiváltotta a munkásigazoíványt. Azt az okmányt, amely nélkül nem vállalhatott se nagygazdáknál, se uradalomban munkát. A törpe- birtokos reménye, szalmaszála? Az. Csak éppen azt nem tudta — miként is tudhatta volna —, sokan vannak azok, akik a munkásigazolvánnyal a kezükben hiába állnak . reménykedve gazdák, botosispánok, intézők, gazdatisztek előtt. Hiába, mert munka nem volt a számukra. Akkor, 1935- ben, az akkori vármegye területén — a hatósági gazdasági munkaközvetítő intézmények adatai szerint, s ezek a városokat, a községeket, a körjegyzőségeket egyaránt felölelték — 18,6 ezer mezőgazdasági munka- nélküli volt. Amiben benne szerepeinek; a1 gazdasági cselédek, a; mezőgazdasági munkások, á napszámosok, a dohánykertészek, a kubikosok, ám nincsenek benne a munkásigazolványt kiváltott, de foglalkoztatáshoz nem jutott törpebirtokosok...! Azaz a valóságos létszám az előbb leírtnál is nagyobb volt, benne vendéglátóm férje, aki, mun- : kásigazolványa ellenére sem tudott gazdát, munkát találni. Olcsó kis patentkapocs lenne most múlt és jelen között érintkezést teremteni azzál. hogy a környék .állanái gazdaságai — a cifrakerti éppúgy, mint az újszilvást —. él-elmiszarfeldoil- gozó üzemei — a többi mellett a Nagykőrösi Konzervgyár előféldolgozó telepei — reménytelenül hirdetnék, hívnak, boldogan fogadnának idénymunkásokat, de jelentkező,, számottevő csoportban nincsen. Egy-egy fő, egy.-egy család. Ennyi. A büszkeség, a jogos büszkeség kissé- patetlkussá te- „szí a megfogalmazást: a teljes foglalkoztatottság a mai világgazdasági -környez zétben ’nagy vívmány bármely ország gazdasága, társadalma1 számára. Kevés államé rha ez a vívmány. E kevesek között ott.van- hazánk, a szocialista ország, ahogy a többi is az. Övakodjunk azonban a hamis következtetésektől, úgy okoskodva, mert teljes a foglalkoztatottság, törvényszerű, nem lehet vérmes reményeket fűzni az idénymunkások jelentkezéséhez. Veszedelmes tévedés ugyanis — és ezt a tévedést sajnálatosan gyakran követjük el mind a közgondolkodásban, mind az intézményi, szervezeti működés gyakorlatában — a teljes foglalkoztatás logikus következményének, már-már áldásos kisugárzásának tartani például az idénymunkások egyre kisebb csoportját, s általában, a foglalkoztatás merevségét, minden rugalmasságot nélkülöző mechanizmusát. Elképzelhető lenne ugyanis — de tudomásom szerint a megyében, két, az első lépésnél hamvába holt kísérletet leszámítva, nem volt még példa rá —, hogy amint a törpebirtokos annak idején, napjainkban is azok, akiknek szüksége, kedve indítékul szolgái, egy mai munkásigázolvánnyal, azaz jogilag rendezett formában, környezetben, átmeneti időre másutt vállaljanak feladatot. Gyakori ugyanis, szezonális, technológiai stb. okok miatt a munkahelyek dolgozóik munkaképességét nem tudják ténylegesen hasznosítani, fizetik az állásidőt — ezen az áron tartva meg az embereket a későbbi, hajrákkal teli időre — s olykor szó szerint kitalálnak nekik valami lát- szatfogialatosságot. E nnek tudatában már nem indokolatlan — ámde tagadhatatlanul szokatlan — a kérdés: amint a törpebirtokos, saját érdekétől vezettetve megoldást keresett — és nem rajta múlt, hogy nem talált —, nem kellene-e keresni az ilyen megoldásokat mind jogilag, mind gyakorlatilag most társadalmi méretekben? A munkaerő ún. ideiglenes átengedését — amit ma már a jogszabályok lehetővé tesznek — tapasztalataink szerint, a megye ipari, építőipari, mezőgazdasági munkahelyein úgy kezelik, mint beismerését a fölös létszámnak és éppen ezért nem élnek e módszerrel. Márpedig egészen másról van szó, arról, hogy a hatékonysági követelmények egyre -inkább szembekerülnek a foglalkoztatási szokásokkal, gyakorlattal, beidegződésekkel, hozzátesszük, mert így' teljes a kép, az.elavult munkajogi, javádálmazási szabályokkal Is. & ez mindaddig: így. lesz, amíg fontosabbnak látszik á foglalkoztatás formális rendezettsége: á foglalkoztatás tartalmánál, azaz a ténylegesen teljesített munkánál. Mészáros Ottó főként a mirelit málna készítésére alapozták. Az üzem azonban csak részben képes ellátni önmagát saját termékekkel, ezért bérhűtést és tárolást is vállaltak. A Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság keretében épült ,10, ezer tonnás albertir- sai mirelitüzem a közelmúltban kezdte meg próbaüzemét. A beruházás az eredeti elképzelésektől részben eltérő céllal valósult meg, új tagként szerepel a Húsipari Vállalat, ami egyben különböző húsáruk tárolását is jelenti majd. A Pest megyei mezőgazdasági feldolgozó üzemek külpiacról származó árbevétele 300 millió forint volt, amelynek 60 százaléka származott a tőkés piacokról. A tavalyi állapothoz képest javult a ve- Csési zöldségfeldolgozó kapacitásának kihasználtsága, korszerűsítették termékszerkezetüket, árbevételük a tervezettnél kedvezőbben alakul. Továbbra is gond viszont a savanyításhoz szükséges speciális gépek, berendezések beszerzése. Egyebek között erről tárgyalt tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottsága mellett működő gazdaság-, és szövetkezetpolitikai bizottság. A testület, amely Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának elnökletével tanácskozott, a zöldá-ég- és gyümölcsfeldolgozás beruházásainak kérdésén, a további feladatok megjelölésén kívül, a megyében működő új vállalkozási formákkal is foglalkozott. V. B. FJSa: 3. oldal: Nagyobb követelmények jegyében A kéz ereje és a szaktudás 4. oldal: Olcsóbb a burgonya 6. oldal: Alvks aranyért mérkőzik Idegenben is győzelem 7-8 oldal: Hadio-, tv-musor a jövő hétre Műanyag bevonat A PEVDI vegyiüzemében, Gyomron a különböző vasszerkezeteket tartós műanyag bevonattal látják el. Szórópisztollyal beporozzák, majd ráégetik, ezzei hosszú időre konzerválják a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóit, vagy például a képen látható ajtószerelvényeket Egy félév után Hagymáién Felülvizsgálták a normaidőt A Telefongyár sikeresen teljesítette első féléves feladatait, s ehhez a nagykátai gyáregység az alkatrészek pontos, határidőre történő szállításával járult hozzá. Ez egyrészt a termelés jobb szervezésével, másrészt azzal magyarázható, hogy az alapanyag-ellátás a tavalyi évhez képest kiegyensúlyozottabb volt. A vállalat húsz százalékkal több árbevételt ért el az idén, mint a múlt esztendő első félévében. Ez Nagykátán elsősorban a tekercsgyártás meny- nyiségi növekedésének köszönhető. A munkaidő meghosszabbítására,1 műszaki intézkedésekre volt szükség a gyáregységben a teljesítéshez. S hogy a csökkenő létszám mellett mégis folyamatosan "jutottak, az a hatékonyabb termelésnek köszönhető. Most került sor egyébként a normaidők felülvizsgálatára is, a hónapok hosszú sora alatt megvalósított, a termelékenységet elősegítő műszaki, szervezési megoldásokat ugyanis nem követte a norma rendeÄ2 ellátás javításává Enterinvest-támcgatások Az Interinvest külkereskedelmi fejlesztési betéti társulás, a közelmúltban több olyan beruházás megvalósításához nyújtott anyagi támogatást, amelyek korábban importált fogyasztási cikkek hazai előállítását, s egyes esetekben a termék külföldi értékesítését teszik lehetővé. Például a kesztölci mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján -az Interinvest 30 millió forint fejlesztési alappal támogatja a gazdaság tapétagyártó melléküzemágának bővítését. A pénzből új gépeket vásárolnak, és számottevően bővítik a tapétagyártást. A régebben importált tapéták hazai előállításával javul a belföldi ellátás. zése. Így a szigorítás nem is váltott ki a dolgozókból ellenvéleményt. Úgy tűnik, a nagykátai gyáregységben is stabilizálódik a létszám-helyzet. A Telefongyár ugyanis ez évtől a kísérleti bérszabályozás feltételei szerint gazdálkodhat, s így 8, 8 és fél százalékos átlagos jövedelemszínvonalemelésre nyílott lehetőségük. A béremelést azonban differenciáltan hajtják végre, a budapesti törzsgyár és a vidéki gyáregységek között kialakult indokolatlan jövedelem- különbségiet szeretnék így csökkenteni. Ezért a vidéki gyáregységek az első félévben kifizetett hatszázalékos bérfejlesztés után, augusztustól újabb hat százalékot kapnak. A nagykátai gyáregység legnagyobb feladata a második félévben a mátrixsor nyomtató sorozatgyártásának megkezdése. Részben már hazai alkatrészekből szeretnének összeállítani év végéig kétezer darabot. Ehhez az üzemet egy-két éven belül bőví- teniük kell, így a sornyomtató termeléséhez szükséges gépi és épületi beruházás már csak a következő ötéves tervben valósul meg, EI. E. Jelentős elmaradás Külföldi licencvásárlások Hazánk licencvásárlása és -eladása az utóbbi években lényegesen bővült, de a hasonló adottságú országokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. A licenc adás-vétel világszerte dinamikusan ' növekszik. Ennek fő magyarázata, hogy a kutatás-fejlesztés költségei nagymértékben emelkednek, miközben napjainkban a termékek generációváltásának átlagos időtartama 8 év, sőt a leggyorsabban fejlődő, divatnak legjobban kitett területeken csupán 4—5 év. A magas fejlesztési költségeket és a gyors átállást a vállalatok jelentős része nem tudja vállalni és a megoldást elsősorban a már kifejlesztett technológiák megvásárlása jelentheti. A magyar vállalatok 1970- ben még csak 130 millió, 1982-ben már több mint 900 millió forintot fordítottak licencvásárlásra, de ez a folyamat csak az elmaradás mérséklésére volt elegendő. A hasonló adottságú országok licencforgalma még napjainkban is mintegy kétszerese hazánkénak. A szocialista országokkal lebonyolított licenckereskede- lem még nincs arányban a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen ezek az országok a világ kutatási-fejlesztési potenciáljának mintegy 30-—40 százalékával rendelkeznek, licenc- forgalmi részarányuk azonban csupán 10 százalék körül mozog. A KGST-országok közül elsősorban a Szovjetunióból és az NDK-ból veszünk licencet, a tőkés országokból a? NSZK a fő beszerzési forrásunk. Legnagyobb hazai licencvá- sárló a gépipar, amelyre átmeneti visszaesés után az ipari licencbeszerzések mintegy kétharmada jut. Jelentős arányban alkalmaz külföldi technológiát a vegyipar, és növekvő mértékben vásárol li- cenceket a könnyűipar és az élelmiszeripar is. HKöTéTTtB íl™,.* Csodálatosan fénylő, sima hengerek, belül immár tökéletes SlSlifl yffWa motor, és máris útnak indulhat a Budalakk üzemébe a festék- * ... ... őrlő berendezés, melynek nagyjavítását a pilisi Aranykalász Mgtsz lakatos- és gépjavító üzemében végezték el. Márkony János már az utolsó simításokat végzi a darálómonstrumon« Trencsényi Zoltán felvétele Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Részt vett a fogadáson Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Hetényi István pénzügyminiszter,. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár.
