Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

VAjGI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. tv FOLYAM, 180. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK B?igádi3£p!ó Ott hsznsk az akik között Többe» töltessek lie társadalmi funkciót A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárában a sajtoló­műhelyben dolgozik a Dózsa György szocialista brigád. A tizenegy tagú kollektíva veze­tője Szotífreid Árpád. Körénk gyűlnek a munkatársak. Be­szélgetésünk több szálon in­dul, s sok mindenről szó esik. Megtudom, hogy ók is a létra legalsó fokán kezdték, és lassan, fokról fokra halad­va jutottak el az aranyjelvé- nyig, amit azóta sem adtak lejebb. De ennél feljebb sem sikerült jutniuk, bár mun­kájuk alapján megérdemel­ték volna — ám egy hajszá­lon mindig elcsúsztak. Egy hrjszábn Munkahelyükön nehéz prés­gépek, élhajlítók dübörögnek, mázsás szerszámok csattog­nak. A vastag acéllemezek, mintha csak papírlapok len­nének, csikorogva engedel­meskednek a több száz tonnás nyomásnak, amit a gépek kif fejtenek. Hozzáértő szorgos kezek rakják, igazítják a le­mezeket a gépek alá, ame­lyekből szabályosan hajlított idomok formálódnak. Ezek­ből áll össze végül a konté­ner, a csónak vagy daruegy- -ség. — Nehéz, veszélyes munka ez — mondják. — Elég egy kis figyelmetlenség, fáradtság, rossz mozdulat, és máris megtörténik a baj. — Tavaly azért nem kap­hattunk magasabb kitüntetést, mert egyik munkatársunk szemébe pattant egy szi­lánk. amely az ütközőről vált le. Nem tehetett róla, de hosszabb ideig betegállomány­ban volt — emlékezik az eset­re Szottfreid Árpád. Akkor hiába teljesítették túl vállalásaikat, lecsúsztak a A Papírfeldolgozó ISZ a fóti telephelyére azonnal felvesz szakmai képesítést és gyakorlatot szerzett nyomdai és könyvkötészeti termelésirányítókat, magas- és ofszetnyomásban jártas gyártás-elökészitőket, magas- és ofszetnyomó géphez gépmestereket, könyvkötő szakmunkásokat és adminisztrációs munkára gyakorlott gyors- és gépirónőket; terv-statisztikust. ló kereseti lehetőség. Munkába és hazaszállítás, kedvezményes üzemi étkezés, üdülés a Balatonnál, a szövetkezet saját üdülőjében. Elsősorban Foton, Dunakeszin, Mogyoródon, Újpesten, Zuglóban, Rákospalotán vagy Újpalotán lakók jelentkezését várja □ szövetkezet. Jelentkezni lehet az elnöki irodában hétfőtől péntekig, 7 és 8 óra között, cím: Budapest VII., Dohány u. 57., vagy a személyzeti osztályon. Hétfőtől csütörtökig, 7 és 14 óra között, pénteken 7 és 12 óra között (a szombat munkaszüneti nap), cím: Fát. Keleti Márton u. 7. (Győrífy István u. 35.) magasabb elismerésről. A múit évi munkájuk alapján a munkaversenybizottság idén is felterjesztette a Dózsa bri­gádot a vállalat kiváló bri­gádja címre. A sors tréfája talán, hogy ha hajszálon is, de megint lemaradtak. Pedig mindent megtettek a sikerért. Erről meggyőződhetek a reg­geli idő alatt, amikor össze­jönnek a munkatársak és szinte egymás szavába vágva sorolják eredményüket. Változó körülmények A brigád sajátos helyzeté­nél fogva részt vesz a gyár minden gyártmányának el­készítésében. Nagy felelősség hárul rájuk a belső és az év­közben jelentkező külső kooperációs munkánál, amit mindig sikerült határidőre, kifogástalan minőségben el­végezniük. Nagy eredmény ez. Hiszen több esetben hi­básak voltak a rajzok, amit menetközben kellett kijavíta­ni, és a gyártmányok is olyan gyorsan változtak, hagy némely esetben még technoló­giai előírás sem állt rendelke­zésükre. Az egyre változó, nehezedő körülményeknek megfelelően a brigád tagjai folyamatosan emelték szakmai, politikai műveltségüket. A gyárban rendezett TIT-előadásoik rend­szeres látogatói, négyen szak- szervezeti, ketten pártoktatás­ra jártak. Többen töltenek be különféle társadalmi funk­ciókat. Van a brigádban szak- szervezeti bizalmi, tanácstagi csoportvezető, MHSZ-vezető- ségi tag, propagandista, s né­pi ellenőr. A tizenegy tagú csoportból kilencen kaptak már kiváló dolgozó kitüntetést. Kiemelke­dő társadalmi munkájukért kétszer kapott a brigád elis­merő oklevelet, és három munkatársuk külön kiváló társadalmi munkáért kitünte­tésben részesült. Tavaly is több mint ezer óra önzetlen munkát végeztek. A brigád célul tűzte ki a létszám megtartását, ami mindeddig sikerült Amíg műhelyükből a nehezedő kíi rülmények hatására voltak kilépők, addig a Dózsa bri­gád változatlan létszámmal dolgozik évek óta. Sikereikről további oldalakat tölthetnék meg, de szóljunk arról, ami a brigádban az év elején né­mi feszültségre adott okot. — Munkájuk alapján mind­két kollektíva megérdemel­te volna a magasabb kitün­tetést, de csak egy lehet vál­lalat kiváló. Hogy melyik bri­gád legyen az. azt a legfelsőbb fórumon, a vállalat központ­jában döntik el — kezdte a beszélgetést Kurucz Attila, a szakszervezeti bizottság titká­ra, majd így folytatta. — A brigádok értékelése a módosított munkaverseny- szabályzat szerint történt. Mint ahogy általában az új dolgok bevezetésénél lenni szokott, ennek is vannak gyer­mekbetegségei. és ezek mind­járt az első évben felszínre kerültek. A szabályok helyte­len értelmezése, az apró hi­bák, félreértések hosszú lán­colata oda vezetett, hogy egyes kollektívák hátrányban érezték magukat, sőt. szabály­talanságra gyanakodtak. Er­ről szó sincs! Az történt, hogy a munka- verseny-bizottság először a Dózsa brigádot javasolta ma­gasabb kitüntetésre. Később a szakszervezeti bizottság a gazdasági vezetéssel egyetér­tésben úgy döntött, hogy két brigádot terjesztenek fel ki­váló címre. Ez a döntés el­indította a lavinát. A Dózsa brigád úgy érezte, minden össze játszott ellenük. Azért is megmutatják — Hogy äz Angela Davis brigád vezetője tagja a mun­kaversenybizottságnak és a szakszervezeti bizottságnak, annak semmi köze ahhoz, hogy ők nyerték el a vállalat kiváló brigádja címet. Sőt, ez korábbi döntésünk helyessé­gét bizonyítja. — Szakszervezeti bizalmi testületi ülésen — több fon­tos kérdés mellett — a válla­lat kiváló brigádja címért pá­lyázó két brigád sorrendjéről is döntöttek és a szavazatok alapján a később jelölt közös­séget terjesztettük fel a vál­lalat központjához. Az Angela Davis brigád vezetője hiva­talból ott lehetett ezen az ülésen, s szólhatott csoportja érdekében, míg a Dózsa bri­gád vezetőjét meg sem hív­ták? — Ezt nem tartom olyan nagy tragédiának! Hiszen a Dózsa brigádot ugyanolyan szavazati joggal képviselhet­te a szakszervezeti bizalmi — válaszolta Kurucz Attila. A Dózsa György brigád tagjainak viszont az a véle­ményük, hogy a szakszerve­zeti bizalmi nem ismerheti annyira az egész évi munká­jukat, mint a brigádvezető, s így képviselni sem tudja. Végül is arany fokozatot ér­tek el. Az események azért némileg elkedvetlenítették a csoportot, de túltették magu­kat rajta és újult erővel fog­tak neki a munkának. Elha­tározták, hogy idén sem ad­ják alább, és jövőre, a nehe­zebb körülmények ellené­re is ott lesznek a legjobbak között. i Dénes János A vovo és o divsst A művész tervez, a piac minősít Ha a vevő ruhaneműt kerts — szépet szeretne venni. Kí­vánsága csupán annyi, hogy a fazon divatos, a szín a szem­nek kellemes, s a vásárolt ter­mék élettartama hosszú le­gyen. Manapság természetes igények ezek — így hát a vá­sárló nem is igen tűnődik azon, vajon milyen munka árán lehet előállítani a szépet, s talán arról sincs konkrét ké­pe, hogy mi ebben a művé­szeti munkatársak szerepe. Hogy minderről többet tud­junk meg, felkerestük Bub'o Ferencet, a Váci Kötött áru­gyár művészeti vezetőjét. — A művészeti munkáról talán azt a legfontosabb tud­ni — mondja —, hogy szerve­sen kapcsolódik a gyári tevé­kenységhez, annak része, s at­tól nem lehet és nem is sza­bad elválasztani. Nem külön­álló terület, hiszen olyan fel­tételeken keresztül valósul meg, mint a rendelkezésre álló géppark, az alapanyag és az emberi munka. A fejlesz­tési főosztály keretében dol­gozik, amelynek célja: eszté­tikus formai megjelenésű, praktikus és korszerű termé­kekkel megjelenni a hazai és a külföldi piacon. Nekünk sajá­tos eszközeinkkel — a művé­szeti tervezéssel — ezt kell se­gíteni. Másolni nem szabad — A piac és a divat között milyen összefüggés van? — A kettő közé egyenlőség­jelet lehet tenni, a piacon ugyanis kizárólag divatos ter­mékkel lehet megmaradni. Természetesen mi nem tarto­zunk azok közé, akik diktálj a, a divatot, -sokkal inkább az a dolgunk, hogy reagáljunk a divatra, hogy felismerjük az irányokat, s a rendelkezésre álló piaci információk alapján újat teremtsünk. Van azon­ban egy szabály, amit szigo­rúan be kell tartanunk, ez pe­dig: mechanikusan másolni nem szabad. — A divatirányzatok gyor­san változnak, ellenben a mű­szaki-technikai feltételek tar­tósan adottak. A rugalmas vál­tás miként oldható meg? — Ennél a pontnál érezhető a leginkább, hogy a termelés és a művészeti munka meny­nyire összefügg. Mi csak az adott feltételeken belül gon­dolkodhatunk, úgy lehetne fo­galmazni, hogy egy állandó startállapotban figyelünk: a piaci igényekre, arra, hogy mi­ként lehet összeegyeztetni eze­ket a gyártási lehetőségekkel, illetve arra, hogy miként lehet kivédeni és feloldani az eset­leges ellentmondásokat. Ugyan­akkor a tervezés során állan­dóan szem előtt kell tartani, hogy milyen piacra gyártunk, illetve a technikai paraméte­rek megfelelnek-e a követel­ményeknek. — A művészeti munkának Sport, honvédelem Tömegverseny az ünnepen A sződligeti MHSZ-szerve- zet vezetését az elmúlt év ja­nuárjában vette át Ulicsni Fe­renc. — Mi volt az első feladata? — A vezetőség •megválasz­tásával kezdtük. Így lett a se­gítőtársam Takács László, Aszódi László és Gellén End­re. Ügy érzem, mindennek az alapja a fiatalok közreműkö­dése. így kerestük fel az isko­lát. Az igazgatónő és az isko­la párttitkára szívesen adott segítséget. — Milyen eredményeket ér­tek el az első évben? — Három versenyen szere­peltünk. Rádon, csapatunk a 3. helyen végzett, Vácról egy első, két második, négy har­madik helyet hoztunk el, az egyéni győztes Szádoczki Atti­la. — Mit szeretnének elérni 1934-ben? — A legfontosabb a lőtér megépítése. A sportpálya mel­lett a volt munkásőrlőtér fel­újítása. A DMRVV felsőgödi vízműnél dolgozó Gagarin szo­cialista brigád felajánlotta hogy gépi munkával segít. — Milyen eredményeket ér­tek el az idén? — Márciusban a váci F1N- napon, Törökmezőn a békena­pon három harmadik helyet szereztünk. Szödligeten ren­dezték meg május végén a területi bajnokságot. Nagyon szép eredményt értek el fia­taljaink. Lénárt László terep­futásban első, az összetettben második lett. Első helyen vég­zett Nerr Melinda, Hoffer At­tila, Elkezdtük a honvéd tar­talékosok szervezését. Június­ban megyei szintű versenyen Katalinpusztán tizennégy csa­pat közül a 3. helyet szereztük meg a Takács László, Aszódi László, Gellén Endre összeál­lítású csapattal. — Hogyan alakul a taglét­számuk? — Azt hiszem, ahol látják, hogy eredményes munka fo­lyik, oda örömmel mennek a fiatalok. Szívesen látunk min­denkit. Eddig ketten jelent­keztek Sződről. A két fiatal­ember, Hoffer Attila, Fleck Levente két harmadik helyet ért el a versenyek során. A találkozónk hétfőnként van a pártházban. Készülünk az újabb feladatra. Augusztus 20-án délelőtt tömegverseny lesz. légpuskával. Aki bene­vez, az a délutáni párbajlövé­szetben vehet részt. A nyerte­sek jutalmat és oklevelet kap­nak. Solymosi László mindig olyan jelentősége volt, mint ma? — Tizenegy éve vagyok a kötöttárugyárban, s ez idő alatt mindig volt művészeti munka. Tény azonban, a re­konstrukcióval, az új gépek üzembe állításával és persze a piaci kívánalmak és a piaci verseny felerősödésével egyre nőtt a szerepe. Könnyen belát­ható az ok: a vevő korszerű és szép terméket igényel, s Ugyanakkor a beruházásnak nem lett volna értelme, ha ezt nem kamatoztatjuk és nem használjuk ki — többek között a művészeti munkával, mint fontos eszközzel. Megfordítva is igaz azonban: hiába vannak új gépek és korszerű gyártási körülmények, ha nincs jó szín­vonalú művészeti tervezés. Kell az információ — Az önök munkájában — erre már utalt — meghatáro­zó a rendelkezésre álló piaci információ. Miként jutnak hozzá ezekhez? — Nagyon jó alkalmak az Informálódásra a szakvásá­rok, de ugyanakkor messze­menően felhasználjuk a vevői igények elemzésekor össze­gyűlő sok szempontot. Általá­ban az a vélemény, hogy a je­lenleginél több információra lenne szükség, viszont azt is meg kell jegyezni, hogy ha nincs kellő felkészültség — s ezalatt nemcsak a kifejezetten iparművészeti, de a gyári, termelési összefüggések Isme­retét is értem —, a sok információval is nehéz mit kezdeni. Tehát: szükség van a divatirányzatok és a várható igények alapos tanulmányozá­sára, de elengedhetetlen az a kreatív készség is, amely ezeket átülteti a helyi viszo­nyok közé. Ez fontos feltétele a sikernek. nem szabad ugyanis elfelejtenünk: a mű­vész tervez, de a piac minő­sít... — Hány művészeti munka­társat foglalkoztat a gyár? — öt iparművészeti főisko­lát végzett szakember dolgo­zik nálunk, s ez a kollektíva jól megfelel a kívánalmaknak. Nagy önállósággal tevékeny­kednek, s azt is elmondha­tom: senki sem szakosodott egy bizonyos termékcsoportra, mindenki mindent tervez, így igyekszünk megőrizni a friss szemléletet. Kényelmes viselet — Végezetül még egy kér­dés: a művészeti vezető mit jósol 1985 divatjáról? — A szabadidőruhák az olasz és francia irányzatot kö­vetik, amelyekre az oldott, bő és kényelmes vonalvezetés a jellemző, ugyanakkor a tiszta színek pasztell változatai hó­dítanak. És végül meg kell említeni a sportruházatot is: ezeknél a szürke, a jégkék, a piros, a fekete s a kis felüle­teken jelentkező élénk színek szokatlan kombinációival ta­lálkozhat majd a vásárló. Vasvári Éva Megkérdeztük faiért mm ksaphofó? — Miért nem lehet mindig csehszlovák bankjegyet kapni és miért adnak ki helyette csekket? — A csehszlovák bankjegy ellátása országos gond — fe­lelte Szikora János, a Duna- tours váci irodájának vezetője. — Ez nekünk is, több esetben komoly kellemetlenséget okoz. Változtatni mi ezen nem tu­dunk. Gondunkat többször je­leztük a központunknak. Amíg ez országosan nem nyer elin­tézést, addig, ha elfogy a csehszlovák bankjegy, kényte­lenek vagyunk a kiutazók ré­szére csekket kiszolgáltatni. Kérjük ebben utazóink szíves megértését. Centenárium előtt Megfiatalodik az épület Emléktábla az évfordulóra Jubileumra készül a város legnagyobb és legrégibb tex­tilüzeme, a Váci Kötöttáru- gyár. 1985-ben lesz száz éve annak, hogy a gyorsan iparo­sodó városban, a kocsigyár, az ecetgyár, a gőzmalom és a bú­torgyár után — Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. elne­vezéssel, 34 ezer forint alap­tőkével részvénytársaságot lé­tesítettek. Később a váci gyár. épület építése idején a válla­lat tőkéjét 250 ezer forintra növelték. A vállalat jól prosperált, a meglévő területen később bő­vítették, nagyobbították. A felszabadulás után elsőként itt indult meg az üzemi tevé­kenység. A legutóbbi évtized­re a dinamikus fejlődés, új piacokra való eljutás a jellem­ző. A sportpálya feláldozásá­val festődét építettek, s a ma­lom irányában raktárt létesí­tettek. Az épületkomplexum nem sokat változott száz év alatt, csak az L-atakú üzemrész tűz­veszélyes tetőzetét cserélték ki biztonságosabbra. Az önálló igazgatósági irodaépület helyi­ségeit pár évig alátámasztot­ták, de ez a megoldás nem bi­zonyult tartósnak. Erről be­szélgettünk a 26 éve itt dolgo­zó Teiszler Ferenccel, a mű­szaki főosztály vezetőjével. Beruházási, fenntartási, ener­giagazdálkodási feladatok so­kaságával foglalkozik, fiatalos lelkesedéssél. Az irodaépület felújítása több hónapot igényei. Az át­meneti időszakra az igazgató­ság átköltözött a szomszédos, gyári kezelésben levő. egyko­ri ecetgyár első emeleti részé­re A munkaügyi s más osztá­lyok alkalmi helyiségeket kap­tak a gyár területén. Bár az irodaház nem műemlék épület — mégcsak nem is műemlék jellegű — a Váci Magasépítő Közös Vállalat minél többet szeretne megtartani a száz év előtti jellegzetességből. A bel­ső rész kialakítása, a külső faljavítások után a másutt ké­szülő nyerges tetőszerkezetet ráemelik majd az épületre. Azt tervezik, hogy az igaz­gatóság végleges otthont kap a mostani helyén, amely szépen kiképzett bejárati kapun ke­resztül könnyen megközelít­hető. A felújított irodaépület­be visszakerül a többi osztály. A század elején a kötszö- vőgyár túlnyomóan asszonyo­kat, lányokat foglalkoztatott. A nők kizsákmányolása a mai szemmel nézve elképesztőnek tűnik. Reggel hatkor mentek be dolgozni s este 7 órakor váltották fel őket az éjjeli munkásnők. Volt, aki 50—60, más 20—30 krajcárt kapott egy napi, megfeszített munka után. A rendelkezésre álló adatok alapján az első sztrájk 1903-ban volt az üzemben. Ez egybeesik a váci munkásmoz­galom történetének kezdeti időszakával. Talán az évfordulón emlék­táblát kap a kötöttárugyár, emlékeztetve erre az időszak­ra. Papp Rezső Lucerna, szalma ÁStatfartóknak A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet váci kerületében jelentős segítséget kapnak a háztáji állattartók. Az idén például nyolc hektár lucernát telepítettek Rád, Penc és Kösd halárában, melyből két-ná- romszáz négyzetméternyi terü­letet adnak ki az igénylőknek térítés ellenében. Az állattar­tók ezen kívül bálázott szal­mát is vásárolhatnak a gazda­ságtól. A termelőszövetkezet tagjainak ebben az esztendő­ben árpa és rozs értékesítését is tervezi a szövetkezet veze­tősége. ISSN oiM^-yyio fv*d Hírlapi i

Next

/
Thumbnails
Contents