Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

s 1984. AUGUSZTUS 23., SZERDA mr Mhi, í Jogi tanácsokba TÍZ NAP | Rendeletéiből I Házaspár két tanácsi lakást nem bérelhet Válás esetén az egyik fél inennyiben felelős anyagilag a másikért? ® Tartásdíj letiltása táppénzből © Egy személy, illetve 2aspár csak egy tanácsi lakást bérelhet. Több olvasónk fordult hoz­zánk kérdéssel, főleg idősebb korúak, mi lesz, ha házasság- kötéssel két tanácsi bérlakásuk lesz. Elég gyakori, hogy özvegy ember nem bírja a magányt, és újbóli házasságkötés gon dolatával foglalkozik. Rend­szerint és többségében lyen- kor, az idős embereknek meg felelő lakásuk van, és ha a két fél egy pár akar lenni, bizony gondolkozniuk kell, mi lesz az egyik lakásukkal, feltéve, ha mindkettőjüknek van bérlaká­sa vagy saját ingatlana. A jogszabály szerint, egy személy, illetve egy házaspár, csak egy tanácsi lakást bérel­het. Ha tehát a házasságra lé­pők mindegyikének van laká­sa, az egyik bérlemény több letLakásnak minősül. Ilyenkor el kell dönteniük, hogy melyik lakást tartják meg. Módjuk­ban van a házasságkötéstől számított egy éven belül az egy lakásra elcserélni, vagy kérhetnek a tanácstól kettő he lyett egyet. Ilyenkor a tanács lakás-használatbavételi díjat köteles az egyik lakás után fi­zetni, úgyszintén akkor is, ha a tanács részére adták át az egyik bérleményt. Azt is meg­tehetik, hogy lemondanak va­lamelyik közeli hozzátartozó­juk javára. Ilyenek az egye­nesági rokonok, a vérszerinti, az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermekek. A test­vér akkor jogosult a lakás bér­leti jogát folytatni, ha a bér­lővel legalább 6 hónapja ál­landó jelleggel együtt lakott. Mint említettük, a házastár­saknak egy év áll rendelkezé­sükre ahhoz, hogy valamelyik lakásukról lemondjanak. A lakásügyi hatóság indokolt esetben azonban meghosszab­bíthatja a türelmi időt még egy évvel. Ha ez alatt az idő alatt nem történik a felek ré­széről semmi, a lakásügyi ha­tóság a többletlakást igénybe veszi. Igénybevétel esetén a lakáshasználatbavételi díjra jogosult a bérlő az igénybe vett lakás után. Ugyanez a helyzet, ha a házasulandók­nak saját tulajdonú lakásuk van. Mivel egy családnak, há­zaspárnak csak egy lakóingat­lanuk lehet, az egyikre, szin­tén vonatkoznak a fentiekben előadottak, tehát az egyik in­gatlanra elidegenítési kötele­zettség áll fenn. 9 Az a házastárs, akinek fe­lelőssége csak a közös vagyon­ból ráeső illetőség erejéig all fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyontárgyra. Olvasónk külföldről gépko­csit kapott ajándékba. Az el­vált feleség károkozása miatt, olvasónk gépkocsiját is lefog­lalták. Hasonló ehhez annak a levélírónknak a panasza, aki azt sérelmezi, hogy különvagyo­nát képező bútorokat foglaltak le nála, a volt házastárs la­kásvásárlási kölcsöne ügyében. Mind a károkozás, mind a kölcsön felvétele, a házassági együtélés alatt keletkezett. Előbbi olvasónknak kedve­ző, az utóbbira nem tudunk kedvező választ adni. Az irányadó jogszabály sze­rint, ha a házastársi vagyon­közösséghez tartozó vagyon­tárgyat olyan tartozásért tag­lalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy fogla­lás alóli feloldását, a vagyon­közösségből őt illető eszmei hányad értékéig. Ez a vála­szunk azé a harmadik olva­sónké, akinek a volt házastár­sával közös ingatlanát lefog­lalták. ö sikeresen indíthatja meg a volt házastársa ellen az igénypert. Ugyanúgy sikerrel támadhatja meg a különva­gyont képező autó tulajdono­sa a lefoglalást, mert hiszen elvált felesége által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolat­ban keletkezett károkért, ő nem felel a különvagyonával. Más a helyzet azonban, ami­kor az egyik házastárs lakás- építési (vásárlási) kölcsönt vesz fel, mert a végrehajtandó tar­tozásért az adóssal egysorban felel, feltéve, hogy kötelezett­ségét közokirat, vagy teljes bi­zonyító erejű magánokirat ál­lapítja meg. © A tartásdfj a táppénzből és a baleseti járadékból is letilt­ható. Két nőolvasónk azt nana- szolja, hogy nem kapták meg a gyermektartásdíjat, illetve a házastársi tartásdíjat. Táp­pénzből annak 33 százaiéiba erejéig, a tartásdíj letiltható. Ugyanez vonatkozik a nyug­ellátásból (nyugdíj, baleseti járadék stb.) származó jöve­delmekre is. A letiltásról a táppénz kifizető helyet, illetve nyugdíjfolyósítási szervet ér­tesíteni kell. Olvasónk eseté­ben lehetséges, hogy az érte­sítés elmaradt, és ezért nem kapták meg a tartásdíjat. For­duljanak panasszal a végre­hajtást, illetve a letiltást el­rendelő bírósághoz. Dr. M. J. A közgyűlési határozatról Ha szabályellenes Év közben: október elsején kilépett munkahelyéről egy termelőszövetkezeti ágaeat- vezető. Az év végi zárszáma­dás után a teljesítményhez kötött munkadíj, prémium és az eredménytől függő nyere­ségrészesedés kilenc hónapra járó összegének megfizetését kérte. A szövetkezet azonban elutasította. Arra hivatkoztak, hogy kcfcgyűlési határozat ér­telmében, aki december 31-ig nem áll tagsági vagy munka- viszonyban, az eredménytől függő részesedést nem kap­hat. Ezek után az illető a tsz-t perbe fogta. Az alsó fokú bí­róságok ellentétes ítéletei el­len emelt törvényességi óvás­ra, a Legfelsőbb Bíróság a szö­vetkezetét kötelezte, hogy eredménytől függő, időará­'NR9J I nyos — vagyis kilenchónapi — nyereségrészesedést fizes­sen meg volt tagjának. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint, jogszabályt sértett a tsz köz­gyűlési határozata, amely az eredménytől függő részesedést csak azok számára biztosítot­ta, akik december 31-én tagsá­gi, vagy munkaviszonyban vannak. Márpedig, ha a szö­vetkezet szabályzata a jogsza­bálytól eltér, az utóbbit kell alkalmazni. Ez pedig kimond­ja: a taigsági. viszonyt év köz­ben megszüntető tagot a ré­szesedés arányosan megilleti. Ettől tehát a volt ágazatveze­tő nem fosztható meg. Ellen­ben a teljesítményhez kötött munkadíjra és prémiumra nem tarthat igényt. A gomba vizsgálattal kapcso­latos szakképesítésről a 7/1984. (VIII. 1.) EüM—MÉM rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 32. szám) A földhivatalok illetékessé­géről és működésük egyes kérdéseiről ugyanitt jelent meg a 4/1984. (VIII. I.) MÉM számú rendelet is. A mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjé­ről a 2/1984. OT—PM—MÉM rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 17. szám). A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról a Külkereskedelmi Értesítő 9. •számában tették közzé a 4/1984. KkM. sz. utasítást. Pályaalkalmassági vizsgálat Gépkocsivezető­jelölteknek A Közlekedési Főfelügyelet értesíti az érdekelteket, hogy a Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium új együttes rendelete megszüntet­te a magángépjárművezető- jelöltek előzetes pályaalkal­massági vizsgálati kötele­zettségét. Az ezekre a vizsgá­latokra korábban befizetett összegeket — amennyiben a vizsgálatot a pályaalkalmas- ság-vizsgáSó intézet még nem végezte el — a közlekedési főfelügyelet a befizető írásos kérelmére visszafizeti. A ké­relemhez csatolni kell a befi­zetést igazoló csekkszelvényt. A visszafizetés iránti kérelme­ket a következő címre kell küldeni: Közlekedési Főfel­ügyelet főkönyvelőség, Buda­pest 62.. Postafiók 102. 1389. Történt-e orvosi műhiba? Törvényességi óvás után Amikor egy asszony a köz­ségi fogászati rendelőben je­lentkezett, heveny gyökérgyul­ladást állapítottak meg és a korábban kezelt, betömött fo­gát kihúzták. A beteg fájdal­mai nem szűntek meg, egy­re nagyobb területre terjed­tek ki és magas ]áz lépett fel. Súlyos szövődmények kelet­keztek, ezért több klinikán ke­zelték, ismételten operálták, amelyek maradandó fogyaté­kossággal jártak, úgy, hogy rokkant állományba került. Ilyen előzmények után az asszony, azt állítva, hogy a fo­gászaton orvosi műhibát kö­vettek el, havi járadék és 300 ezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért pert indított, a községi tanács ellen. Az alsó fokú bíróságok a keresetet az­zal az indoklással utasították el, hogy a szövődményeket a kezelő fogorvos, aki köteles- ségszerűen járt el, nem tudta megakadályozni. A jogerős íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki; Szakszerű vizsgálat — Az egészségügyi törvény értelmében az orvosi vizsgá­latnak a beteg minden pana­szára, minden kóros tünetére ki kell terjednie. Az orvostu­domány állásának, a betegség stádiumának, a beteg egyéni adottságainak megfelelő célra, vezető vizsgálati módszereket, gyógymódokat és gyógyító esz­közöket kell alkalmazni. Ha ez nem történik meg, az orvos mulasztást követ el, amiért fe­lelősséggel tartozik. Amennyiben a betegség meg­állapításához, vagy a beteg szakszerű vizsgálatához, gyógy­kezeléséhez az orvosnak nincs megfelelő szakismerete, akkor az ilyennel rendelkező orvos közreműködését kell kérnie, vagy a beteget megfelelő or­voshoz kell irányítania. Ebben az ügyben a bírósá­gok nem tisztázták, vajon a fo­gászati rendelésen időben meg lehetett volna-e állapítani, hogy súlyos szövődmények léptek fel. Ezért aggályos, hogy a beteg az egészségügyi jogszabályok által előírt vizs­gálatban és kezelésben része­sült-e. Új bizonyítási eljárás­ra van szükség, amelynek so­rán a bíróságnak a beteget részletesen meg kell hallgatnia. Ugyanígy a kezelő fogorvost is. Az Igazságügyi Orvosszak­értői Intézettől véleményt kell beszerezni. Szükség esetén a korábbi szakvélemények ki­egészítését is kérni kell. Csak ezek után lehet az ügyben megalapozott döntést hozni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Dróttekercs a platón — Hogyan merészeli kivinni ezeket a dróttekercseket? Sem kiviteli engedélye, sem szállí­tólevele nincs! — kiáltott a so­főrre az egyik vidéki gyár por­táján a rendész, amikor egy teherautót átvizsgálva 33 ki­logramm súlyú dróttekercse­ket talált a platón. * — Nem én raktam rá — hangzott a válasz. — Indulás előtt átvizsgáltam a kocsit, nem volt ott semmi. Ezután azon­ban gázolajjegyekért kellett mennem, húsz-harminc percig távol voltam, az autót sem ott találtam, ahol hagytam. Nem tehetek róla, ha valaki tud­tom nélkül rátette a tekercse­ket. Ezt a védekezést nem fogad­ták el, és fegyelmi büntetésül elbocsátották. Súlyosbító kö­rülményként szolgait, hogy fél évvel ezelőtt hasonló cselek­ményére, korábban pedig a muhkaköri kötelezettség meg­szegéséért már fegyelmi bün­tetést, illetve figyelmeztetést kapott. A határozat hatályon kívül helyezéséért a sofőr pert indí­tott. A munkaügyi bíróság helyt adott a keresetnek. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy a sofőr nem tartozik fe­lelősséggel, ha rövid távolléte alatt a kocsin valami rendel­lenesség történik. Az autót egy­szer már ellenőrizte, újabb vizsgálat elmulasztása nem te: kinthető vétkes kötelességsze­gésnek. Egyébként is teljesen valószínűtlen, hogy a viszony­lag csekély értékű tekercsek miatt állását kockáztatja. A jogerős döntés ellen emelt- törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a gyár által ki­szabott fegyelmi büntetést helyben hagyta. A határozat indoklása rá­mutat, hogy igazgatói utasí­tásra a telepről történő elin dulás és a portai ellenőrzés előtt a sofőröknek, ha árut szállítanak, meg kell győződ­niük arról, hogy az anyag megvan-e, ha pedig az autón nincs áru, a rakfelület üres-e. Ezt a kötelességét azonban az elbocsátott gépkocsivezető el­mulasztotta. Pedig, ha az uta­sításnak eleget tesz, a drótte­kercseket észreveszi. A sofőr bűne Az ellenőrzés elmulasztása azért is súlyos megítélés alá esik, mert korábban, amikor nagyobb mennyiségű vasárut találtak a kocsin, ugyanúgy vé­dekezett, mint ezúttal. Ameny- nyiben a portaszolgálat nem akadályozza meg, az anyago­kat kiviszi. A két cselekményt tehát összefüggésében kell vizsgálni és a kötelességszegé­sekkel arányos büntetést kell kiszabni. Az előző fegyelmi vétségek olyan súlyosak, hogy az elbo­csátásról szóló fegyelmi bün­tetés kiszabása .indokolt volt. Az ezzel ellentétes álláspont szemben áll a társadalmi tu­lajdon védelmével kapcsolatos követelményekkel. (K. S.) ■ Vizek partján ggi- HORGÁSZBOLT VE Bg ' Készülődés az őszre Rövidülnék a nappalok és hűvösebbek már az esték is. Ez azonban jó jel: most kezdődik csak igazán a hor- gászszezon! ősszel a termetesebb pontyok is előmerész­kednek felderíthetetlen rejtekhelyeikről, s a víz lehűlé­sével megjön a csukák, a süllők kapókedve is. Az előre­látóbb horgászok már készülnek a csatákra, átvizsgál­ják, felújítják szereléseiket, s körülnéznek a ház kör­nyékén is, hol lehet alkalmas helyet találni a kishalak tárolására. Űj megállapodás Űj rend lépett életbe Dél­egyházán. A naturista egyesü­lettel kötött megállapodás ér­telmében az általuk használt területen csak érvényes belé­pési engedéllyel, és az egyesü­letben elfogadott szabályok alapján lehet horgászni. A részletekről a helyszínen a halőrök adnak felvilágosítást. (örömmel fogadtuk a hírt, hogy a naturista egyesület és a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bi­zottsága szerződést írt alá, ezzel téve pontot egy hosszantartó, s már- már elmérgesedő vitára. Mert tény, előbb folyt horgászat a napfürdö- zöknek most átadott vi­zeken, s ezért természe­tes is, hogy a „betola­kodók” megjelenése, oly­kor a halfogást kedve­lők érdekeinek semmi- bevétele ellenérzéseket váltott ki. Am most már, reméljük, ez a múlté. A biztosíték az lehet, hogyha mindkét fél, megértve a másik céljait, valóban komo­lyan veszi a megállapo­dást, s az abban leírtak alapján cselekszik. Az első hónapokban talán még az átlagosnál is na­gyobb szigorral kellszá- monkérni a szerződés megtartását a naturis­táktól és a horgászoktól is...) Módszerek balinra Hogyan lehet megfogni a balint? — Ezt kérdezte szer­kesztőségünktől Bérezi László váci ifihorgász. Telefonbeszél­getésünk alkalmával azt is el­mondta, hogy nemrég napi­jeggyel a Büki HE vizén hor­gászott, s pontyozás közben látta, hatalmas balinok szánt­ják a tó felszínét. Ekkor meg­próbált blinkerezni, de ered­ménytelenül. Ha sem a kör­forgó, sem a támolygó kana­lakra nem kapnak a balinok, akkor mivel lehet megfogni őket? Nos, a válasz valóban nem egyszerű. A balin ugyanis meglehetősen kiszámíthatatlan viselkedésű hal. Szinte egész életét a küszcsapatokkal együtt tölti. Érdekes megfigyelés, hogy a jóllakott balin nyu­godtan úszkál a sneciket ke­rülgetve, anélkül, hogy a leg­kisebb riadalmat okozná. Ám ha éhes! Nagy rávágásokat láthatunk, szinte forr a víz rablásai nyomában. Olykor pedig százszámra spriccelnek szét a küszök, jelezve, balin ólálkodik körülöttük. Ami a fogását illeti, a szak- irodalom az első helyen az idehaza kifejlesztett balinól- mos-műlegyes szereléket ajánl­ja. Megpróbálkozhatunk csak műléggvel is. Bevált a perge- tés is. Ugyancsak jól használ­ható a balingolyós úsztatás, amikor az átlátszó műanyag gömb segítségével tartjuk a vízfelszín közelében a kisha­lat. A leglényegesebb azonban az, hogy sohase csak egy mód­szert próbáljunk ki — ha egyikre nincs kapás, váltsunk. Készül az üvegbot Nemrég felkerestük a MOHOSZ Horgászcikk-készítő és Értékesítő Vállalatát, ahol a horgászok körében is népsze­rű hazai üvegbotokat gyártják. Évente több ezer kerül a bol­tokba, különféle formában. Ezek a botok a legjobban fe- nekezésre használhatók, egyes kisebb, rövidebb, vékonyabb spiccű változatok pedig úszós és pergető horgászatra is. Több mint száz üvegszálból sodorja az automata gép a bottestet, ame­lyet műgyantával ragasztanak össze. A méretre vágás is emberi kéz érintése nélkül történik Tóth György felvételei 1

Next

/
Thumbnails
Contents