Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

Jegyzet Veszélyes \iem először kerül szóba a téma: Monori-erdön ismét vágják a fát, illet­ve, pontosabban kivágtak sok fát egy hónappal ez­előtt. Tagányi Árpád, a FŰ­SZERT nyugdíjas igazga­tója, a fogyasztók monori tanácsának vezetője pana­szolta el szerkesztőségünk­ben, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt a Monori Állami Gazdaság 80 hek­táros erdejében nyárfák, akácfák váltak a fűrész ál­dozatává. Olvasónk, aki szenvedélyes kocogó és ter­mészetimádó, bátorkodott megkérdezni az ott dolgo­zóktól, ugyan már miért kell kivágni a fákat? A válasz határozott és meg­fellebbezhetetlen volt: az ötéves ciklus keretében tervszerű ritkítást végez­nek. A kérdésre kapott vá­lasz csak részben elégítette ki Tagányi Árpádot. Az ugyanis senki előtt nem kétséges, hogy a fakivágá­sok ideje nem a nyár kel­lős közepe, amikor teljes pompában virulnak. S bár a ritkításra szükség van, azt mégis jobb lenne talán a téli, kora tavaszi időben elvégezni, amikor a fák életműködése leáll. A fa­vágók munkája nyomán most is ott hevernek a gallyak, a törzsek az erdő­ben, ezek csúfítják a kör­nyezetet, a balesetveszély­ről nem is beszélve. Az er­refelé kiránduló gyerekek szívesen mennek az erdő­be, elég egy óvatlan pilla­nat, s máris megtörténhet a baj. A történteket már nem lehet megváltoztatni, de jó lenne, ha az illeté­kesek rendet tennének ezen a területen, s máskor gon­dosabban választanák meg a fakivágások idejét. G. J. OSF11 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜkÖISlKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Nem éppen miiremek A nehéz gép falja a földet / Betonlappal rakják ki az árkát Reggel 9 óra van, kelleme­sen őszies az idő, dohog az erős gép, falja az évtizedek során keményre döngölődött talajt, porszemek billiói csil­lognak a sápadt napfényben. Szikrázik a szélvédőüveg, mö­götte Országh János ül, meg­osztja figyelmét munkája s az irányítója között. Közömbüssk a lakók A gyömrői József Attila ut­cában vagyunk, ahol a sokat vitatott útépítést folytatják éppen. Darabig hosszan üres az utca, gépkocsi úgy sem hajthatna be a munkaterület­re, ám feltűnik hirtelen három fiatalember, olyan tizenéves formák. Mintha az ő kedvü­kért gyalulná kerekeik előtt a földet a gép, bekarikáznak az építési területre. A gumikere­kes szörnyeteg meg-megtor- pan, jobbra vagy balra meg- csusszan, a srácoknak mit sem használ a hangos figyelmezte­tés. Végre elmennek, öt percig üres az utca, aztán egy felnőtt férfi robog be motorkerék­párral az építési területre, bosszankodik, hogy miért túr­ják fel előtte az utat. Az egy pillanatig sem jut eszébe, hogy itt hamarosan jó aszfalt­Kézíiabdaturmix Felújításra váró bitumen Megsérült a gyömrői gólzsák Ügy tűnik, mégsem lesz minden héten kézilabda-mér­kőzés Gyomron. Á szövet­ség kifogásolta ugyan a Tá- pióvölgye SC női csapata pá­lyájának állapotát, határozat azonban nem született, . így nagy a valószínűsége, hogy mégis tényleges otthonukban játszanak az úri hölgyek, s nem kényszerülnek bérelni pályát. A dolog egy kicsit mégis elgondolkodtató — már az, hogy felmerült a pályagond. Az ugyanis kétségtelen, hogy a bitumen kritikán aluli, sé­rülésveszélyes. Az viszont to­vábbgondolkodásra serkent, hogy miért nem lehet azt a játékteret egy réteggel bebo­rítani. Nem túl jelentős ki­adás. .Talán a tanács, még inkább a termelőszövetkezet tehetne ezért a legtöbbet. I ★ Gyömrő az elmúlt hét vé­gén legázolta kupaellenfeleit. Félkézzel nyerte a Rákóczi Kupát. Pedig csupán egyet­len edzést tartottak a torna előtt. Szél Sz., Szabó István, Hevesi G. igen jó formát mu­tatott. Átmentették a formát a tavaszi idényből. Hozzátar­tozik az igazsághoz, hogy nem is volt teljes a csapat, hiszen Kiss Zsolt, Erős Jó­zsef nem játszott. Horváth Lajos régi-új játékosként mu­tatkozott be. Elvégezvén az egyetemet, visszatért anya­egyesületébe. Rendkívüli gyorsasága, gólképessége min­den bizonnyal nagy hasznára lesz ősszel a csapatnak. ★ Üröm az örömben! Nagy J. súlyos sérülést szenvedett, jobb keze mutatóujjának csontja megrepedt, keze négy hétre gipszbe került. Kiesése meghatározó lehet. Az egvüt- tes auausztus 11-én a baj­nokjelölt Váci Izzó MTE el­len kezd. A játékos nem le­het a pályán, s ez hizonv óriási teherrel nehezedik a csapattársakra. Ám akkor jó egy csapat, ha kulcsjátékosa elvesztése legfeljebb nagy gond, de nem meghatározó. Kiss Zoltán, Novák István, Érsek Tibor — rájuk vár, hogy Nagy József kiesését pó­tolják. Nehéz lesz, de a fel­adat talán úgy feldobja őket, hogy Vác csak vereséggel me­het haza. Legyen így! G. L. út simul majd járműve kere­kei alá, nem kell kínóldni esőben a sár, szárazságban a por miatt. A páratlan házszám oldalán már jó darabon elkészült a sokat vitatott útpadka, a má­sik oldal felé 8 centiméteres esést kell kialakítani, mert ott lesz majd a távlati tervek szerint betonlapokkal kirakott árok. — Másutt is dolgozott már ez a gép, végiggyalulta szinte az egész Klenova és a Petőfi telepet, a Mátyás király, a Liszt Ferenc és a Csokonai utca egy részét. Az út egyéb­ként az óvodáig lesz megcsi­nálva egyelőre, aztán fokoza­tosan végigvisszük az aszfalt­bontást — mondja Szabó Gyula, a nagyközségi tanács műszaki előadója, majd in­kább csak magában morgoló­dik, hogy mennyire semmibe veszik az utcabeliek az útépí­tést. Még egyetlenegy lakos sem akadt, aki lapáttal a kezében besegített volna a gépnek, leg­alább annyira, hogy az út­padkára szóródott földet teko­torta volna. Megdöbbentően nagy az utcabeliek passzivitá­sa az útépítéssel kapcsolatban, pedig hát végül is értük is történik. Mintha sajátjuk lenne Másutt, más alkalommal, szavahihető ember mondta felháborodottan, hogy a Vö­rösmarty utcában, amikor ak aszfalt alól kibukkant az ala­pozás, senki nem akadt, aki odament volna egy lapáttal, hogy bétömje a részt, nehogy feltépjék a súlyos teherautók a drága pénzen létesített asz­faltszőnyeget. Ezzel ellentétben a két ide­gen, a közúti igazgatóság mo­nori üzemmérnökségének dőlt gozói, az úthenger és a föld­gyalu kezelője, Fekete Mihály és Országh János úgy dolgoz­nak, mintha a saját utcájukról lenne szó, bizonygatta Szabó Gyula... A József Attila utcát ke­resztező Csokonai utcába is benéztünk, ahol előzőleg is dolgozott a gyalu. Szépen si­került kialakítani a középen feldomborodó bogárhátat, ezt tanúsította Potondi József, Szabó Józsefné és Lipták Fe­renc is, amikor őket, mint ut­cabelieket kérdezgettük. Mi­tagadás, ők sem voltak elra­gadtatva a József Attila ut­cában folyó munkálatoktól, nem tartják azt éppen tech­nikai műremeknek, ami ott készül. Már kát éve De azért a leendő aszfalt­úira irigykedve gondolnak (!), még akkor is, ha szerintük vagy két éve épülget már... A. L. A. A rendőrség felhívása A Monori Rendőrkapitány­ság közlekedési alosztálya ké­ri az NR 87-60 forgalmi rend­számú -utánfutó tulaj donosát, hogy a Monori Rendőrkapi­tányságon jelentkezzék. A forgalmi engedélyével együtt, várják megjelenését, adategyeztetés céljából. Moziműsor Gombán, az autós kertmo­ziban, 21.30 órától: ■ Szom­széd szeretők. Gyomron, a strand kertmo­ziban, 21 órától: Akit Bulldó- zernak hívtak. (Színes, szink­ronizált, olasz film). , Maglódon, 16.30-tól: Apoka­lipszis, most I—II. színes, amerikai dzsungelháborús ka­landfilm. Egy rendhagyó vacsora története \ Puliszkából emberi kapcsolatok Április 14-i számunkban „Pedig nem akart próféta lenni" című írásunkban bemutattuk Lakatos Mihályt, a pilisi 1. számú általános iskola kisegítő tagozatának nevelőjét. Ezúttal ismét találkozhattunk vele, az alábbi írást személyesen hozta el a szerkesztőségbe. Változtatás nélkül közöljük. 1984. február 1-én érkez­tem Mátészalkáról a pilisi 1. számú általános iskola kisegí­tő 4 osztályába. Nagy örö­mömre a negyedikesek osz­tályfőnöke lettem. Később egy környezetismereti órán a ga­bonafélékről tanultunk. Kö­vetkező tanítási egység: a kukorica. Szabolcs megyéből érkezvén, sok személyes ta­pasztalatom fűződik a kuko­ricához. Elmondtam a gyere­keknek, hogy a kukoricából készült sütemények, a kukori­cából készült lisztbőr sok pu­liszkát főzött az édesanyám. Majd Váci Mihályt Idéztem fel. a hajdani epizódokat, ahol ő is sok puliszkát volt kénytelen elfogyasztani. :::::: A gyerekek hagy érdeklő­déssel, kíváncsian tették fel kérdéseiket: Milyen lehet az a puliszka? Jó? Rossz? El sem tudták képzelni. Hiszen ez nem csoda, sőt egyben öröm is. Feladatul adtam, kérdezzék meg szüleiket. Kevés sikerélménnyel jöttek a következő tanítási napra. Válasz: anyu sem tudja. Na, ez még nagyobb öröm — mondtam a gyerekeknek. Mint azt sokan tudják, a kise- gítős gyerekeknek sok-sok ta­pasztalatszerzésre van szüksé­gük ahhoz, hogy véleményük, mondanivalójuk legyen. Fe­leségem a puliszkafőzésben specialista, sokat látta édes­anyámtól, édesanyjától, ő ma­ga is sokat főzött. Az osztályt meghívtam puliszkavacsorára. Nagyon nagy izgalommal vár. ták a gyerekek. Kérdezték mi szükséges hozzá? Mondtam: tej. lekvár Este feleségem főzött egy fazék puliszkát. A gyerekek már reggel zacskós tejjel a kezükben érkeztek az iskolába. Volt aki lekvárt is hozott, például Hadházi Attila. A hűtő már tele volt zacs­kós tejjel. Németh Erika kora reggel egy kis kanna frissen fejt tejet hozott otthonról, aki az iskolához 3-3,5 kilométer­re lakik. Eljött a vacsora, ide­je. A szolgálati lakásunk elő­terében gyűltünk össze. Bi­zony a 10 személyes sarojrülő kevésnek bizonyult. Még a konyhaasztalt is ki kellett hozni. Tizenhét gyarek gyűlt össze. A gyermekközösség 80 százaléka jó étvággyal fo­gyasztotta el ma már csak nyomokban található, régen mindennapos vacsorát. — Jó volt — nem volt jó — recseg a fogam alatt... Volt nevetés, kacagás. Ami a puliszkavacsorán történt soha nem felejtem el. Olyan családias hangulat született, amint azt Arany János a Csa­ládi kör című versében meg­írta. Minden gyereknek volt mondanivalója. Még Máté Pálnak is, aki a tanteremben gátlásos. Lehetett látni az arcokon a vidámság, a felsza­badulás jeleit. Olyan kapcso­lat alakult ki a gyerekekkel, amely többet ért bármely tantermi előadásnál. üilli Sokszor tapasztaltam, hogy a közösségi élmény a gyerekek életében nagyon fontos. Ét­kezés közben beszéltem Váci Mihályról. Feleségem elmond­ta, hogy a kukoricából több. féle étel készíthető: kukorica­kenyér, málésütemény, patto­gatott kukorica, puliszka zsí­Aratás és kazalrakás Befejezték a búza aratását és nemsokára végeznek a rozs be­takarításával is Vecsésen, a Ferihegy Tsz-ben Készül a kazal a monori Kossuth Termelőszövetkezet tanya- központjában. A nehéz munkát a közös gazdaság növényter­mesztési ágazatának dolgozói végzik. A 80 vagonos kazal las­san elkészül, Bán József a szállítószalagra helyezi a bálát Hancsovszki János felvételei Kiegészítik a nyugdíjat Elő csigák utaztatása Konyhakészen rakják kamionba Csigabiga gyere ki, szófo- gadatlan azonban az araszoló csúszó-mászó, pedig most még laposan körülnézhetne, ugyan­ig a vaskos betonmedencének, ahol eddig úszkáltak, „tisztál­kodtak”, a napjai megvannak számlálva. Forró szauna A nyugati ínyencgyomrúak kedvelt csigacsemegéje az el­múlt évben 40 millió forintot hozott, persze kemény valuitá­rosan. lekvárosán, túrósán, káposztával, rizskása helyett töltött káposztába, oltottkása, kelesztett máié. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték. Majd azokról a gyerekek­ről beszéltem, akik lisztérzé­kenyek (több ezer gyerek), akik a lisztből készült éte­lekre érzékenyek. Ezeknél a gyerekeknél sokat segít a ku. koricaliszt, amelyből anyu­kájuk sokféle ételt készíthet. !!:::: :::::: Ehhez és hasonló módsze­rekhez kell nyúlnunk bátran és egyre bátrabban. A kise- gítős gyerekeknél az érzelmi nevelést az összes nevelési formák között az egyik leg­fontosabbnak tartom. Az ér­zelmi kapcsolaton keresztül lehet csak a többi ilyen for­mát kiaknázni. Az igazi érzel, mi kapcsolatokat az iskola fa­lain kívül (kirándulás, tábor stb.) a legjobb lehetőségeket kínál. Nem elégedhetünk mag csak a feszes hangulatú tan­termi órákkal. A fenti vacsoránál lehető­ségem volt az esztétikai, csa­ládi életre, étkezési kultúrára, beszédkészségre, az örömszer­zésre nevelni. A gyerekek azóta is emlegetik a puliszka­vacsorát. Milyen jó, hogy ne. künk nem kell enni pulisz­kát. A fenti vacsorának nem volt előadás íze, kötetlen volt és a gátlásokat ez oldotta a legjobban. Lakatos Mihály a pilisi 1. sz. iskola kisegítő részlegének nevelője ban a MAVAD-on keresztül a népgazdaság konyhájára. Pe­dig csak úgy, kissé szelektálva élő állapotban került exportra. Külön hűtőkamionok vitték az olasz és francia kereskedők­nek, hogy másnap már az elő­kelő szállodák éttermeiben tá­lalhassák a nyálcsorgató kü­lönlegességet. Belátható időn belül azon­ban szinte konyhakész formá­ban kerül kamionokba a tála­lásra alkalmas delikát, hiszen má'r tervezi a MA,VAD műsza­ki gárdája az új, korszerű „csi­gaházat”. A tervezést megelőző szakszervek vezetőinek műsza­ki bejárása megtörtént. Az építkezés a Felsöbabádi Álla­mi Gazdaság hajdanvolt „FÁG- VAD” telepén veszi majd kez­detét. Vecsés tehát újabb létesít­ménnyel tesz gazdagabb. Eb­ben a csarnokban lesz a hi­degvizes medencék mellett me­leg víz, sőt forróvizes „szauna” is, ahogy az előkelő vendégek­nek dukál. Mert a házát hátán cipelő értékes állat valóban csak vendégként tölt itt né­hány napot. Ugyanis, ahogy tö­megesen ideérkezik, máris für­detik, alaposan megmossák, természetesen több és mindig tiszta, friss vízben, aztán a „szauna”, a gőzfürdő követke­zik, ahonnan már főtt állapot­ban kerül az asztalokra. Az ét­kezésre alkalmatlan részét' itt levágják, elkülönítik a külföl­di vásárlók szájíze, technoló­giája szerint. Átlátszóvá válik Ez alatt a csigaházakat újra' mossák, főzik, szinte üvegsze- rűen átlátszóvá válik, aztán megtöltik főtt csigacsemegével, ízesítése a tálaláskor történik, így válik még értékesebb ex­portcikké a vizenyős, tocsogós helyeket kedvelő haszontalan­nak hitt állatka. Gyűjtése a ta­vaszi hónapokban hasznos te­vékenység, nem megvetendő nyugdíjkiegészítést is jelent­(fSSN Om-2651 (Monori Hiriltp»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents