Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT A dolgozó embert méltán érdekli, foglalkoztatja mun­kája célja, értelme, eredmé­nye. Tudja, hogy a szűkebb és a tágabb közösség boldo­gulása az ő helytállásától is függ, éppen ezért kíséri fi­gyelemmel nemcsak saját vál­lalatának, munkahelyének előrehaladását, Iranern a vá­ros és vonzáskörzete gazdasá­gi egységeiét is. A párt vá­rosi végrehajtó bizottsága, a minap az idei gazdaságpoliti­kai feladatok végrehajtásának első félévi tapasztalatait tár­gyalta meg a számok tükré­ben. ipar Az összkép jó benyomást keltett. Az ipar elismerést ér­demel, mert úgy ént el a ter­vezettet meghaladó termelés­növekedést, hogy az esztendő indítása nehezebb volt a ko­rábbi évekénél. A megrende­lések késtek, ezért az ismeret­len gyártmányösszetétel nehe­zítette az anyagok megrende­lését és leszállítását. A ter­mékszerkezet korszerűsítése is hozzájárult, hogy növekedett a jó színvonalú, versenyképes termékek aránya, és javult az új gyártmányok piaci pozí­ciója. Ennek is része volt ab­ban, hogy a kemény valutáért eladott termékek exportja 590 millió forintot tett ki, a bá­zishoz viszonyítva, 55 száza­lékos felfutást mutatva.' Ki­emelkedő a PENOMAH tel­jesítménye, amely egymaga 409 millió forinttal járult hozzá ehhez. A gépek és a könnyűipari termékek export­ja ennél ugyan kisebb volt, de a növekedés ebben is szá­mottevő. A szocialista piacon 101,4 millió forintnyi áru kelt el, ami a szerződéses kötele­zettségek maradéktalan telje­sítését jelentette. A második félévben — a biztos export- megrendelések alapján —, a nem rubel elszámolású kivi­telben egymilliárd forintot meghaladó, a szocialista ki­szállításokban 300 millió fo­rint körüli árueladás remél­hető. A belföldi piacra kerü­lő termékek műszaki színvo­nala is javult, elsősorban a telefonoké, az elektromos ké­ziszerszámoké és a lakástar­tozékoké. A felsorolt eredmények he­lyes megítéléséhez tudni kell, hogy a termelést tovább csök­kenő létszám figyelembevéte­lével kellett megszervezni. A kapacitáshiány ellensúlyozásá­ra javítottak a szervezésen, szükség szerinti létszámátcso­portosításokat hajtottak vég­re. A szűkös fejlesztési lehe­tőségek közepette is folytató­dott a technológiai korszerű­sítés, az új gyártócjklusok ki­alakítása. A kooperációk egy részét a gazdasági munkakö­zösségek által végzett, közre­működés váltotta fel. A túl­óra és a mozgóbér egy részét is erre a célra használták fel. A bérgazdálkodás szigorodá­sára vall, hogy a kiáramló bér és a tényleges teljesítés jobban aránvlott egymáshoz. Újszerű az ÉVIG bérfejleszté­si módszere, ahol az alkalma­zott, nem fizikai munkakör­ben dolgozóknál személyre menőn tűzték ki az elvégzen­dő többletfeladatot, amellyel a tervezett béremelés kiérde­melhető. Mindezek a próbál­kozások együttesen, tették le­hetővé iparunk első félévi el­ismerésre méltó teljesítmé­nyét. Mezőgazdaság Mezőgazdasági üzemeink a gabona vetésterületét egy szá­zalékkal csökkentették, a ku­koricáét 1700 hektárral, ugyanakkor a búza, a napra­forgó és a cukorrépa vetcste- •. ülete nőtt A takarmány­készletek feltöltése érdekében jelentős mértékben emelték a silókukorica mennyiségét. A gaaonák betakarítására min­denhol jól felkészültek. Az őszi árpa termésátlaga g ter­vezett 4,2 helyett 5,t topna lett. Kiemelkedő a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz 6,4 tonnás és a tápiószőlősi Ujbarázda Tsz 6 tonnás át­lagtermése. A búza célul tű­zött 4,9 tonnával szemben 5,9 tonnát fizetett hektáronként, a rozs 2,8 tonnát. Az aratás­sal egyidőben kellő gondot fordítottak a szalmalehúzás­ra, a tarlóművelésre és a másodvetésekre. A gazdaságok sokat segítettek egymásnak. Az időszerű munkákban négy építőtábor fiataljai működtek közre. Az állatállomány létszáma összességében csökkent 1982- höz viszonyítva, a teheneknél és az anyakocáknál. Az anya­juhok száma ugyanakkor emelkedett. A vágómarha-elő­állítás változatlan, a hízott sertések mennyisége — főleg a háztájiknak köszönhetően — növekedett. A csökkenő te­hénlétszám ellenére, öt szá­zalékkal nőtt a tejtermelés. A kiegészítő tevékenységben esetenként magasak a válla­lási árak és kevesebb a meg­rendelő, mint a korábbi évek­ben. A mezőgazdasági nagy­üzemek többségének anyagi helyzete megfelelő. Munkájuk első félévi eredménye terv­szerűséget mutat, továbbá na­gyobb szervezettséget. Ha az év hátralévő hónapjaiban ilyen lelkiismeretesen dolgoz­nak, elérhető a tervekben ki­tűzött cél. A kereskedelmi egységek ki­elégítették a lakosság igé­nyeit. A forgalom 4,8 százalé­kos felfutása ugyan elmaradt a várttól, de a bázishoz vi­szonyítva. így is eredménynö­vekedés következett be. Ki­emelkedő teljesítményt ért el a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat, mind a forgalom, mind a nyereség terén. Az áfész eredménye elmaradt a várt­tól. Gondot okoz a sok kis alapterületű,, elavult üzlet. A felújításokat segíti a SZÖ- VOSZ pályázata, amely kere­tében a Dél-Pest megyei Áfész 16, a Tápiószele és Vidéke Áfész 4 kitelepülésen levő boltja remélhet javulást. Településfejlesztés A személyszállításban a MÁV és a Volán 20-as Vál­lalat teljesítette tervszámait, ám a teherszállítás területén jelentős a lemaradás. A csök­kenő fuvarigények miatt a Volán 1/11-es Vállalat üzem­egysége árbevételi tervét csak 87,7 százalékra teljesítette, és hat hónap alatt 11,7 millió fo­rint vesztesége keletkezett. A második félévben ugyan több a fuvar, de egy sereg belső intézkedés megtételére is szükség van. A településfejlesztés terén a korábbi években megkezdett beruházások folytatódtak. Az OTP-lakásokon túl, 35 ma­gánerős családi ház készült el. Előbbre jutott a megvalósulás útján a szakmunkásképző és a kisegítő iskola, a Kossuth Művelődési Központ színház- termének felújítása, a Széche­nyi út rekonstrukciója. A Dohány utca és a Szolnoki út között terelőút épült. A G—2-es csapadékvízelvezető csatorna Déli úti szakaszán dolgoznak a kivitelezők. A vonzáskörzet telebülésein a rendelkezésre álló 42 millió fo­rintos keretből, a megkezdett beruházások folytatására 12,5 millió forintot költöttek. Ceg­léden tízmillió és a környező községekben együttvéve ugyan­ennyi forintot tett ki a társa­dalmi munka értéke. A városi párt-végrehajtóbi­zottság a gazdaságpolitikai munkaprogram első félévi sza­kaszának végrehajtását és a terv teljesítését jelentős rész­ben a sikeres munkaverseny- mozgalomnak tulajdonította. Az MSZMP közelgő XIII. kongresszusa és felszabadulá­sunk 40. évfordulója tiszteleté­re a brigádok sok pótvállalást, többletfelajánlást tesznek. Ezek sorában kiemelt helyen szerepelnek az exportot segítő munkák. Fontos, hogy a hely­beli gazdasági vezetők időben biztosítsák a felajánlások tel­jesítésének "feltételeit. A párt- szervezeteknek is erre kell for­dítani figyelmüket az év hát­ralévő részében. T. T. A tízemeletesek siomsxéásáfáfean iegy forgalom a kis mfcsybeií Gyógybefét ke!! a kiscsizmákba ^ Ha Cegléden, a Károlyi Mi­hály lakónegyedben valaki ci pőjavítasra szorul és kérdi, merre találhatna jó kisiparost, megmagyarázzák neki, merre keresse Farkas Sándor műim jyét. Ott lelhető, a vasúttal párhuzamosan álló tízemelete­sek tőszomszédságában. A műhellyé átalakított garázs szerényen húzódik tmeg, min­den különösebb reklám nélkül a házak betonsűrűjében. A helyiségbe belépőt a kö­zépkorú mester fogadja. Pá­lyáján bőséges tapasztalatot halmozott már fel. Átveszi a javításra szoruló lábbelit, ci­pőket és szandálokat, emellett táskákat is, mert, hogy azt is javít. Közli a vállalási határ­időt — rövid időre dolgozik. A javítanivaló, míg sorra nem kerül, helyet kap egy polcon. Most, hogy beszélgetünk, sem pihen a mester. Ül a kis szé­kén, keze a cipővel, szöggel, kalapáccsal foglalatoskodik, úgy beszél. Ötödik esztcndsjs — Szakmunkástanuló a hely­beli cipőipari szövetkezetnél voltam, a pályafutásomat a bi­zonyítvány megszerzése után ott kezdtem el. A második munkahelyem, ahol hét éven át dolgoztam, a cipőgyár volt. Ott a gépi gyártás valamennyi Főként tőkés exportra, nyugat-európai partnerek megrendelé­sére szárítják a vöröshagymát a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyáregysége szárító üzemében. Belföldi vásárlóik nagy részt őrlemény formájában ételízesítők alapanyagául haszno­sítják készítményüket. Képünkön: a légbefúvásos mosóba ke­rül az egészséges, szép áru. Apáti-Tóth Sándor felvétele : / J Piros és kék, vidám díszítés­sel vagy anélkül, kinn sorako­zik a gördülő ruhabemutató állványon seregével: Cegléden az áruház előtt iskolaköpeny bemutatót és vásárt tartott a Dél-Pest megyei Áfész áruhá­za. Sok kisdiák ruhatára, bő­vült egy-egy ilyen darabbal a tanév kezdetére készülődve, fogytak tucatjával az iskola­köpenyek. Az Áfész albertirsai és jászkarajenői kisáruházá- ban hasonló volt a kínálat. Nehéz most a vásárlók ér­deklődését a szokásos módon felkelteni, mondják a ceglédi áruháziak. A korszerűsítés az emeleten javában tart és en­nek, bár a jövőben nagy hasz­fázisát megismerhettem, volt idő megtanulni. A Fővárosi, mérték utáni cipőkészítő cég következett ezután, ott az or­topéd lábbelik készítésének módját sajátítottam el leg­inkább. Nagyon hasznos, fon­tos munkaterület ez a szakmá­ban, kevesen gyakorolják. Ötö­dik esztendeje, hogy itt a la­kótelepen, ahol lakást vásárol­hattam, itt állok kedves ven­dégeim rendelkezésére. Tudva­levő, a házak földszintjén ga­rázsoknak alakítottak ki he­lyiségeket. Nos, az én műhe­lyem is ilyen garázsból lett műhely, annak rendeztem be. Kik bí'ctjcipö Farkas Sándor javító szol­gáltatást végez. Főként a lakó­telepiek keresik fel, de van kuncsaftja Csemőből, Tápió- szőlősről, a Budai útról, mivel közel a buszmegálló, s kis üz­lete útbaesik. — A lakótelepről egy isme­rős Szentendrére költözött el. Mégis, hogy itt járt, két ízben is hozzám hozta a cipőjét javí­tani. Segítettem gyorsan a ba­jon: sokat járó ember, rossz lábbeliben, nem mehet. Nyílik az ajtó, egy férfi lép be. Sági Károly, a ceglédi ta­xisok egyike. — Mester, itt hordom az autóban ezt a cipőt már vagy két hónapja. Utazik velem, nem volt érkezésem leadni magához. De most végre el­jutottam. Bejárta a cipő velem a fél országot, de csak ide ho­zom! Tudom, jó kézbe kerül. A következő vendég az autó­javító szervizből érkezik, majd három kislány toppan be egy­szerre a műhelybe. — Kék színű balettcipőt sze­retnék — mondja egyikük, Halmi Rózsa. A mester vála­sza: jól van, péntekre meg is lesz. — Főként férfi és női cipő­ket javítok, de akad sok sza­kadt iskolatáska is, amit a környékbeliek javíttatni hoz­nak. Most is itt van, vagy ti­zennyolc darab. Közeledik az új tanév, a szülő számol és ha a táska még egy kicsit bírja a javítás után, hát nem vesz újat, így olcsóbb. Télen a csizmák seregével van dolgom, főleg gyerekcsizmákkal. Saj­nos, gyógybetét nélkül készítik a gyermek lábbeliket, pedig a gyerek lábának alakulásához ez oly fontos volna. Ha kérik, teszek betétet én a kis csiz­mákba, parafából. Baj van a gyermekcsizmák cipzárjával is, gyakran kell cserélni, ha­mar tönkremennek. A dzsekik cinje sem tündökölhet valami fényesen, már ami a minősé­get illeti, mert a hűvösebb év­szakokban, amikor ez az egyik fő viselet, még dzseki záró* pántokat is felvarrok, cserélek. Ha sürgős a dolog, megérti a mester a vendég kívánságát. Készít soronldvül, nem nézi, hány óra van, s zárna-e már különben. Most egyedül dolgo­zik. Volt ugyan egy tanulója, de hogy eredményes vizsgát tett és szakmunkás bizonyít­ványt kapott, a fővárosban helyezkedett el, ott próbál sze­rencsét. — Segítségem a feleségem. A varrógépnél ő dolgozik mel­lettem. Egyébként a Lenin Tsz munkavédelmi kesztyűket gyártó részlegében dolgozik. Kis műhelyem egy percre sin­csen üresen. Beszélgetünk arról, örökli-e Ä jövő titka valaki a szakmát? A mester­nek három fia van. A legidő­sebb kádár, a középső a ka­rosszéria lakatos szakmát vá­lasztotta. A kicsi? Még általá­nos iskolás. — Belőle ml lesz? — néz rám kérdőn. — Az a jövő tit­ka. Majd meglátjuk. Becsüle­tes, dolgos ember legyen! K. S. Az utcabál hétfőn hzi A Kossuth Művelődési Köz­pont értesíti a ceglédieket, hogy az utcabált nem augusz­tus 19-én, hanem 20-án a főté­ren rendezik. 18 órától 22 óráig. na lesz, a kárát egyelőre épp a konfekciós ruházati részleg, meg a papír-írószer osztály látja, ök vannak a legszükö- sebben. A nyári vásár idején most igen kelendő volt azért az olyan holmi, ami iskolai viseletnek a gyerekeknek meg­felel. Nem sikerült rosszul a kedvezményes táskavásár sem az áruházban. Fogadóérák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára augusztus 22-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájá­ban. Jegyzet Virágnyelven magunkról L assanként hazatérnek külföldjáró hazánk­fiai. Megkezdődnek az úti­beszámolók, előhívják a filmtekercseket és sók-sok szép élményt raktároz él az emlékezet. Az utazások különös mozaikjai mellett sokszor a háttér, a sok ap­ró, de mégsem jelentékte­len benyomás is megragad. Egymástól függetlenül többen mondták, milyen szépek a szomszédos Auszt­riában a muskátlik özöné­vel díszített alpesi házak, a dalmát tengerpart villáit övező leánderek, a parányi udvarokban, szűk utcács­kákban edényekben virító virágok, akár a görög szi­geteken, akár a spanyol tá­jakon. Mindez természetes emberi igény megnyilvánu­lása, a szép környezet irán­ti vágy ott is, ahol egyéb­ként a turista csak bámul, nem tudván betelni az ég és a tenger kékjével, a hó­fehér sziklák szikrázó lát­ványával, az öreg épület- együttesek múltat idéző nagyszerűségével. Hazatérnek a világjárók, összehasonlítják a kenyér, a sör és a benzin árát, a lányok szépségét. A színes diakockák hátterében fel­felvillan a megcsodált fű, fa, virág, de a párhuzam­keltés itt már elsikkad, pe­dig ezen a ponton kellene folytatódnia. Mi az oka, hogy oly kevés városunk­ban a virágos erkély? Alig- alig találni a földszintes la­kónegyedekben ház előtti kiskertet. Az évek során társadalmi munkában elül­teti facsemetékből már er­dő kerekedhetett volna, ám kiszáradt husángok, vé­konyka törzsecskék mere- deznak mementóként. A Kossuth Ferenc utca legújabb emeletes Házainak egyikénél mindig megcso­dálom az emeletről lefolyó zöld futónövényt, fölötte a tarka virágözönt. Ismeret­len ismerősként számontar- tom azt a bácsit, aki a Tán­csics utcai négyemeletes ház előtt hosszú évek óta kedvtelve nevelgeti a virá­gokat. Ám ez a néhány pél­da csak fokozza a kiáltó el­lentétet, á sivárságot. Mert öröm a Reggel utcai ABC előtt látni a gondozott, szé­pen díszlő növényeket, ám más közintézményeink kör­nyékén egyetlen ember sem akadt, aki egy-egy vödör vízzel megmentette volna a facsemeték életét. A ceglédi főutca ostorfái- vgl szép látványt nyújt. Öröm a lombok alatt végig- ■ menni a főtértől a vasútál­lomásig. Ilyenkor mindig az egykori faültetőkre gon­dolok, vajon milyen embe­rek voltak, hogyan éltek? Hogy lehet az, hogy az a fasor olyan szépen megma­radt, s ahol híja támadt, az is a későbbi kor gépkocsi- vezetőinek a lelkén szárad. E gy hódmezővásárhelyi szobrászművész mű­termében már formálódik az a köztérre szánt alko­tás, amely a városalapító ceglédi embert mintázza meg. Egy kicsit benne lesz­nek a régi parképítők, fá- sítók, városrendezők is. Ró­lunk vajon milyen szobrot állít az utókor? Tamási Tamás ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Fé3 év a száaidh fiíkré&en Köpenyek színes sora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents