Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

■ Abonyi krónikás Kialakult jó kapcsolat Sínen a szállíttatás Nincsen sártenger a rakodótéren 1/ Amikor a MÁV-ról beszé­lünk. vagy hallunk, többnyire csak az utazásra, a személy- szállításra gondolunk. Pedig az ország egyik legnagyobb vállalatának komoly szerepe van a fuvarozásban. A kö­zelmúltban egy abonyi fóru­mon olyan megállapítás hang­zott el, amely szerint a helyi vasútállomás teheráru-forgal- ma csökkent. A bejelentést tu­domásul vették, ám a kérdés sokakat érdekel továbbra is: mennyire megalapozott az ál­lítás, és ha igen, mik az okok? Amikor az állomás vezető­jét, Molnár Lászlónét felke­restük, kiderült, szó sincs er­ről. Megtelő vagonok 1982-ben, az utóbbi ötéves átlagot alapul * véve, 5 ezer tonna áru érkezett az állomás teherpályaudvarára, illetve ennyit továbbítottak. Ez a mennyiség a következő eszten­dőben, 1983-ban a duplájára nőtt. Tehát inkább növekedést tapasztalni, mint csökkenést Sőt, ezután, ha a folyékony műtrágyát gyártó telep ipar­vágányán is megindul a forga­lom, naponta átlagosan 15—20 megrakott vagon érkezik Abonyba, vagy hagyja el a te­lepülést. — Viszonylag sok vállalat, üzem veszi igénybe ilyen irá­nyú szolgáltatásunkat — újsá­golja a főnökasszony. — A helyi TÜZÉP-telep részére rendszeresen ide érkezik a tüzelő, a különféle építőanyag: mész, cement, cserép. A ma­lom Ugyancsak vasúton továb­bítja a begyűjtött gabona egy részét. — Hasonlóképpen a mi köz­reműködésünkkel jutnak el az ország különböző helységeibe- u Nagykőrösi Konzervgyár, he­lyi telepén a konzervtárolás- ra gyártott üres dobozok, ha­vonta 8—10 megrakott vagon gördül ki innen. Alkalomsze­rűen ugyan, de egy hónap le­forgása alatt átlagosan 13—14 kocsi telik meg különböző, ex­portra szánt élő állattal. A he­lyi tsz-eken kívül itt rakodik a kocséri Petőfi, a jászkara- jenői Árpád és a törteti Dó­zsa termelőszövetkezet. Terv szerint A? igénybe vevők felsorolá­sa még nem teljes, hiszen az állomás hasonló szolgáltatását a szolnoki MÉH Vállalat és MEZŐGÉP is igényli. Az utób­bi mezőgazdasági gépeket fu­varoztat kül- és belföldre Abonyból. Szállító partnerük még a három helyi mezőgaz­dasági nagyüzem, közülük el­ső helyre sorolható a József Attila Tsz, amely nemcsak műtrágyát kap a vaspályán, hanem papírfát, mákgubót fu­varoztat. — Bejelentésük szerint az ősszel ugyancsak a mi közre­működésünkkel kívánják to­vábbítani a cukorrépájukat is — teszi hozzá Molnár László- né. — Igyekszünk majd ele­gendő vagont biztosítani ré­szükre, nem szeretnénk, ha úgy járnánk, mint egy évvel ezelőtt. Akkor napraforgót akartak szállítani, de nem kaptunk kocsit, ezért teher­autóval fuvarozták el a ter­mést. Majd iparvágányon — Nincs lehetőség ezt előre tervezni és beütemezni? — Tavaly sem rajtunk mú­lott, egyszerűen nem kaptunk elegendő vagont. Nálunk az állomásvezető végzi a fuvaro­zás tervezését, aminek én nagy jelentőséget tulajdonítok. Ar­ra törekázem, hogy a szállítta­tok többségével folyamatos kapcsolat alakuljon ki. Nem­csak a közeli, hanem a távlati igényeket is igyekszem felmér­ni. így tudtam meg a József Attila Tsz újabb kívánságát. Az abonyi vasútállomáson tavaly a rakodóteret és a fő­épület környékét szilárd bur­kolattal vonták be. Eltűnt a korábban oly kellemetlen sár­tenger. A nagy munkálatot ' közepette nem vplt egyszerű ti feladatokat teljesíteni. Mint minden munkahely­nek, a vasútállomásnak is vannak minőségi mutatói. E témánál maradva, lényeges, hogy egy-egy tehervagon mennyi ideig vesztegel a ra­kodóhelyeken. Ez elsősorban a címzetten múlik, de fontos szerepük van ebben a vasuta­soknak is, hiszen nem közöm­bös, mikor értesítik a válla­latot, üzemet. Az abonyiak e téren sem marasztalhatók el. — Mivel naponta egyetlen olyan vonat közlekedik, amely a vagonokat hozza, az állo­mást kiszolgálja, az úgyneve­zett kocsiállást 24 órában ál­lapították meg — magyarázza a vezetőnő. — Általában a legtöbb ügyfelünk ennyi idő alatt kiüríti a kocsikat, bár előfordult az ellenkezője is, ilyenkor természetesen ko­csiálláspénzt fizettek. Sűrűb­ben érkeznek majd az Abony­ba irányított kocsik, ha az iparvágányon megindul a for­galom, akkor várhatóan két vagy három kiszolgáló vonat érkezik és indul. Ennek bizonyára nemcsak a József Attila Tsz, hanem a többi szállíttató is örülni fog. Gy. F. Ogl^ől is Busszal a fesztiválra A puszta vacsi fesztiválra Ceglédről is indít autóbuszt a 20. Volán, a Szabadság téri buszvégállomásról. A különjá­ratok augusztus 4-én és 5-én reggel 8 órakor indulnak, Pusztavacsról pedig délután 5 órakor jönnek vissza. Visznek csoportokat is, jelentkezni a 11-672-es telefonszámon lehet. Nevek,lakások Két névjegyzék függ kinn ezekben a napokban a ceglé­di városi tanács ügyfélszolgá­lati folyosóján, a hirdetőtáb­lán. Az elsőn azoknak a neve olvasható, akiknek a megüre­sedett tanácsi bérlakásokat szándékoznak kiutalni, a má­sik ideiglenes névjegyzéken azok nevei sorakoznak, akik a Beloiannisz utcai tízemele­tes épület visszamaradt laká­sainak vásárlására jogosultak. Kosig, tovább Ügy fest, hogy a nyár fő filmje Cegléden a Kong ki­rály, vagyis a King Kong cí­mű amerikai szuper kaland­film lett. A Szabadság film­színház a nagy érdeklődésre való tekintettel műsorán hagy­ja augusztus 5-ig. Naponta két előadás kezdődik: 18.3Ó és 21 órakor. Hiába rejtették Aranyérem rókafogásért Hobbija a rádiózás Nem is egy, hanem három rókát fogott Berta Ágnes gimnazista a közelmúltban Kaposváron megrendezett rá­dióiránymérő versenyen. A ceglédi MHSZ képviseletében indult fiatal lány a dobogó legfelső fokára került. Lépesről lépésre — Közel hat kilométert fu­tottam 80 perc alatt úgy, hogy közben az erdei versenypá­lyán rádióvevőmmel az elrej­tett adókat, a „rókákat” meg­találtam — mondta. — Az országban idén nekem sike­rült a leghamarabb és így nemcsak a versenyt nyertem meg, hanem első osztályú mi­nősítést is szereztem. — Reggel nyolc órakor már a starthelyen voltam. Rám fél kettőkor került a sor, ami­kor már az eső is eleredt, majd egyre jobban zuhogni kezdett. Az út csúszott, néhol sáros, latyakos lett. Ceglédi hétvégi edzéseim azonban megfelelő alapot adtak arra, hogy ne ijedjek meg a rossz időtől, hanem rádióvevő­met a víztől védve keressem meg az eldugott adókat. Si­került!!! Az utánam követke­ző második helyezettnek több mint 10 perccel kellett hozzá több idő. Amikor hazaértem, édesanyám sírt a boldogság­tól, s édesapám és bátyám is nagyon örült. Tanulni is kell — Erre a pillanatra 1979 óta készültem. Előtte az MHSZ rádiósai jöttek általá­nos iskolánkba toborozni fia­talokat. Ekkor mentem el elő­ször morzét tanulni, de vala­mi mozgalmasabbra vágytam. Amikor meghallottam, hogy rókát lehet fogni rádióval, fel­keltette az érdeklődésemet. Megpróbáltam! Az első úttörő kategóriájú versenyen nem értem el helyezést. 1980-ban azonban a megyei erőpróba után harmadosztályú minősí­tést kaptam. Rövid hullámú iránymérésnél ötödik, ultra- rövidhullámnál pedig máso­dik lettem. Később a területi döntőn az RH-ban lettem el­ső, URH-ban pedig második Ekkor már a másodosztályt mondhattam magaménak. > — Rá egy évre Romániában voltam edzőtáborban. Ott a tájfutást és a rádióiránymé- rést gyakoroltuk. Az ismeret­len területeken is biztonság­gal kezeltem a térképet, s ta­láltam meg az elrejtett róká­kat. — ősszel tovább folytatom a Kossuth Lajos Gimnázium­ban tanulmányaimat Most már harmadikba megyek, s remélem ebben a tanévben is segítenek tanáraim, hogy ver­senyezhessek. Szeretnék be­kerülni a válogatott keretbe, ami részemre is sok előny­nyel járna. Kilátásban van például egy mongóliai ver­senyét is. Természetesen a tanulásban sem szeretnék le­maradni. Ebben Major Judit osztályfőnököm sokat segít. Ez évtől még külön fakultatív matematikát is szeretnék ta­nulni, hiszen a gimnázium befejezése után jő lenne meg­felelő ' felkészültséggel felső­fokú iskolába menni. U. G. A PEST MEGYEI HÍRLAP K Ü LÖN K1 ADÁS A XXVIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Feladatok a KÖZGÉP-nél ly Szerszámsereg a Volvo-műhelyben Során kívüli, ösztönző vállalás összevont párttaggyűlés résztvevői előtt adott számot Vincze János gyáregvségveze- tő az MSZMP KB 1983. július 6-i határozatának helyi vég­rehajtásáról és a gyár első félévi tervteljesítéséről a KÖZGÉP ceglédi gyáregységé­ben. A tanácskozáson részt vett Soós János, a városi párt- bizottság munkatársa. Az ipar helyzetével foglal­kozó párthatározat megfogal­mazta a feladatokat a világ- gazdaság változásainak kitett népgazdasági egyensúly meg­teremtésében: a termelékeny­ség növelése, az eszközök ha­tékony kihasználása, anyag- ás energiatakarékosság, a műsza­ki színvonal, a minőség javí­tása a legfontosabb. Magas színvonalon E feladatok teljesítése a KÖZGÉP-nél eddig és ezután is csak az egész gyári kollek­tíva összefogott munkájával lehetséges. Részletesen ismertette Vin­cze János azokat az intézke­déseket, melyek végrehajtása nyomán jelentős termelékeny­ségnövekedés várható. A megvalósított intézkedések kö­zül a kisgépesités 6 százalékos, az új lángvágó automata üzembe helyezése 15 százalé­kos, a váltólapkás forgácsoló- szerszámok alkalmazása 5 Tárház a gabonaözöitnek A tárolószín, amely 7G0 vagon ter­més befogadásá­ra képes, a Ceg­lédi Állami Tan­gazdaság keverő­üzemének új büsz­kesége. A könnyű- szerkezetes épület dicséretes gyorsa­sággal készült el, a gazdaság szol­gáltató részlege volt a kivitelezője, ii felső képen a betároló egység látható, ahová a földekről beérkező gabonát öntik a szállító járművek, a második képen a szín maga. A tár­házat a gazdaság nemcsak a saját termésével tölti fel, hanem ide szállít hat, kör­nyékbeli termelő- szövetkezet is. Apátí-Tóth Sándor fcIvHp'c! százalékos, a daruzás javítá­sa 3 százalékos termelékeny­ségnövekedést eredményezett. Amint üzembe helyezésre ke­rül a szemcseszóró berendezés az automata festősorral, ezen a területen 50 százalékos lesz a termelékenységnövekedés. Folyik már a Volvo szerelő- műhely felszerszámozása, a fedőporos hegesztőautomata üzembe helyezése, a hidegmo­só üzembe helyezése és a kon­téneres oxigénellátás megvaló­sítása is. Az eszközök jobb ki­használására, az anyag és energia optimális felhasználá­sára szintén történtek megfe­lelő intézkedések. A műszaki színvonal magas fokát viseli a saját gyártású GKL-rl2 aszfaltfőző, a KBSZ —76 típusú bitumenszóró gép­kocsi és a most szabadalmaz­tatás alatt álló, saját fejlesz­tésű MO—5 típusú aszfaltfőző. Mindhárom nemzetközi szín vonalú. A gépek tőkés import alkatrészeinek hazaival való kiváltása folyamatban van. Szervezési változás is vár­ható a javítási területen egy önálló javítástechnológiai cső port létrehozásával, továbbá szervezettebbé kell tenni a .gyártáselőkészítést is. Munka és bér A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyára 96,6 százalékban teljesítette az első félév ár- . bevételi tervét. A lemaradás £/ oka, hogy a tőkés export al­katrészgyártás növekedése mellett csökkent a gépgyártás és a Volvo-szerviz tevékeny­sége. A féléves mérleg szerint 218,6 millió forint árbevételt ért el a KÖZGÉP a tervezett 226,4 millió forintos helyett. A gépgyártás 10,87 milliót hozott, az alkatrészgyártás 49,71 milliót, a szolgáltatás 142,32 milliót, a Volvo-szer- víz 15,69 milliót, míg a saját rezsis beruházás értéke 50 ezer forint volt. A szolgáltatás területén is megszigorodtak a piaci feltételek, a megrende­lők a teljes felújítás helyett gyakran kémek csa-k részleges javítást, vagy fődarabok fel­újítását. Ez gátja a szalagsze­rű javításnak. Soron kívüli vállalások eredményeként a tervezettnél nagyobb árbevételt ért el a gyár a szolgáltatói területen, így az összárbevétel-csökkenés mellett mégis 35 milliós nye­reséget értek el. A forgácsoló, leszábó, előkészítő és lakatos területeken létszámgond miatt csak túlóra és célfeladatok vállalásával tudták mérsékel­ni az égető kapacitáshiányt. A tőkés export alkatrész gyártása a bázishoz képest több mint a duplájára nőtt de a tervezettől elmaradt, 33 milliós árbevételt eredménye­zett, Csehszlovákiába 1,2 mil­liós értékben exportált a gyár. A gyáregységi gazdálkodást értékelve az igazgató elmond­ta, hogy nőtt a nettó nyereség. Az alapanyag- és alkatrész­árak, az energiahordozók ára, n bérek és járulékainak emel­kedése és más költségtényezők növekedése miatt növekedtek az üzemi általános és a gyár­egységi általános költségek is. A teljesítménybéres területen 14 fővel csökkent a létszám. Ezt és a teljesítménykiesést többletbér felhasználásával si­került pótolni. Gondokat okoz a forgácsoló szakmunkások hiánya tovább­ra is. A második félévre a szolgáltatói- létszám csökken a vállalaton belül, szerelési munkákra átadott létszám miatt. Ugyanakkor 29 most végzett szakmunkástanuló állt a közeli napokban munkába. A bérszínvonal jelentős, 54 százalékos emelkedését a mun­kabér-kiegészítések központi alapbéresítése, kisebb mér­tékben a bérfejlesztés okozta. Szociálpolitikai célokra 3,3 milliót fordított a gyáregység, ebből a legjelentősebb a munkásszállítás és az üzemi étkeztetés támogatása. Kell az árbevétel Az üzemi balesetek statiszti­kája azt mutatja, hogy bár a balesetek száma egyharmadá- val csökkent, a kiesett mun­kanapok száma majd százzal több a tavalyi időszakhoz mérve. A szervezett szakmai továbbképzésben 243-an vettek részt. A második félévben 218 mil­lió forint árbevételt kell elér­ni, hogy a 436 millió forintos éves terv sikeresen teljesüljön. Ennek több mint fele megren­deléssel, szerződéssel lekötött Továbbra is jelentős az export alkatrész gyártása és a szol­gáltatás. A hiányzó árbevételt a szolgáltatói területen fellel­hető piac felkutatásával és megnyerésével, a hiányzó munka pótlásával kell elér­niük. A legnehezebb gazdasá­gi helyzetben is, minden dol­gozónak biztosítják, hogy tisz­tességes munkáért tisztességes fizetőt vihessenek haza. S. B. Kézilabda ©SZÍ pontvadászat Rövid pihenő, majd a szor­gos edzések után a férfi kézi­labda NB 1 B-ben már meg­kezdődik az őszi pontvadá­szat. A tavaszi idényben hetedik helyet megőrző újonc KÖZ­GÉP SE a tapolcai Bauxitbá- nyászt látja vendégül, össze­csapásuk szombaton délután hat .órakor kezdődik a városi tornacsarnokban. A ceglédiek sérülésmentes felkészülése és a főpróbát jelentő nemzetkö­zi Dunakanyar Kupa egyes mérkőzésein nyújtott teljesít­ménye biztató a bajnokság második félidejére. Tavasszal Tapolcán nagy küzdelemben a házigazdák nyertek, most a Cegléd visz- szavágásra készül. Csak a szerencse Veszedelmes kerékpárosok Cegléden nemcsak az autó­sok száma szaporodik, hanem a kerékpáron, motorkerékpá­ron közlekedőké is. Sajnos, nem kevés a kerékpáros bal­esetek száma, és számtalan olyan helyzet adódik naponta úton-utfélen. amelynél csak a szerencsének köszönhető, hogy a figyelmetlenségnek, szabálytalanködásnak nincsen áldozata. A kerékpárosok közül sokan a legalapvetőbb KRESZ-tud- n.iválókat is figyelmen kívül hagyják, felelőtlenül, a gya­logosokat is veszélyeztetve ka- rikáznak. A rendőrség igazol­tató, ellenőrző tevékenységétől ők sem mentesek, a rajtaka­pott szabálytalankodók nem maradnak leszólítatlan, bün­tetlenül. KSN 0X33—2630 (Ceglédi Hírlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents