Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

Al növényei Hozarhfokozó etetés Kutatók, tudósok foglalkoz­nak vele, s persze sokakat ér­dekel még: vajon meddig nö­velhetők a szántóföldi, kerté­szeti termelés hozamai; vagy emelhető-e például sokáig tejtermelés átlaga. A kevésbé hozzáértők olykor lemondóan legyintenek, mondván, lehe teilen a termelést egy bizo­nyos határon túl növelni. Kü lön vita: a mennyiség, mikor megy, s mikor nem a minőség rovására. Milyen válasz adható ezek­re a kérdésekre? Ne menjünk ennek mélyebb taglalásába. Elég annyi, hogy az eddig elért állati vagy növényi pro­duktumok közül, egyik sincs a csúcs közelében sem. Nem szólva az átlagok emelésének lehetőségéről, hiszen ha pusz­tán a kenyérgabona idei ter­mését nézzük, fel-felröppent hogy — ha jól emlékszem — Székesfehérvár környéki gaz­daságban ismét elérték egy táblán a hektáronkénti tíz tonna körüli termést. De ne is menjünk olyan messzire: a kartali Petőfi Tsz-ből is érkezett hír hét tonna fölött produkáló tábla terméséről. Annyi tényező befolyásolja mindezt, hogy a szakemberek dolga megfigyelni: az időjá­rás tényezőin kívül, mit kell megismételni, hogy az a fajta, hasonló vagy azonos talajon még egyszer, esetleg többször ezt hozza. Vegyünk más példát. A tej­termelés átlagán ugyancsak van még javítanivaló. Hány tényező befolyásolja pusztán ezt az egy dolgot! A MÉM Műszaki Intézetben az utóbbi időben jobban figyeltek arra is. hogy nagy károkat — így például tőgygyulladást — idézhet elő, ha a gépet nem veszik le a fejőstehén tőgyé­ről, mihelyt a tejfolyás befe­jeződött. Ez az úgynevezett vakfejés káros, mert az üres bimbócsatornába a baktériu­mok előbb fertőzhetnek. Más kutatókra is hivatkoz- ve azt mondják, hogy a tőgy­gyulladásból eredő kár ha­zánkban egy év alatt ez egy- milliárd forintot is elérheti. 'Azt tartják, hogy világvi­szonylatban a szarvasmarha­tartásban keletkező összes kár harminc-negyven százaléka i különféle tőgymegbetegedé sekre vezethet vissza. Az imént említett vakfejés per­sze csak egy töredékét okoz hatja ennek, inkább csak pél daként hoztuk fel. S hogy miért érdekes az, amire az intézet két kutatója ár. Tóth László tudományos osztályvezető és dr. Bak Já nos főmunkatárs irányította a figyelmet? A válasz csatlakoz­hat az imént mondottakhoz. Ha ugyanis akárcsak egy-két vagy mondjuk tíz százalék­kal s'kerül a fejősök tőgy­megbetegedését csökkenteni, nemcsak hogy nem veszik el az említett milliárd forint megfelelő hányada, hanem az is igaz: az egészségesebb te­hén több tejet, nagyobb átla got produkál. Az átlagok emelését persze korántsem csak az állati és a növényi betegségek csök­kentésével lehet elérni. Aki nem nevelt még baromfit, nem hizlalt sertést, aligha fi­gyelte meg: a különben ked vés jószág, mennyi takar­mányt tud elpocsékolni, ha olyan a szokása vagy olyan az edény, a vályú, az itató, ami bői fogyasztanak. A sertés például a darából, tápokból, moslékból képes egy-egy fa- láskor többet kiszórni a kes­keny, alacsony peremű etető­ből, mint amennyi a szájá­ban marad. A konstruktőrök, a gyártók dolga — s persze a gondozó­ké —, ha megfelelően érde­keltek —, hogy például ezt az apróságot megfigyeljék, kikü­szöböljék. Megint csak azért, hogy kevesebb takarmány fogyjon ugyanannyi, hús vagy tojás előállításához”, illetve, hogy a szokásos adag takar­mány után több legyen az előállított hús mennyisége. Mert ha néha a piaci hely-i­zet ennek az ellenkezőjét is mutatja: a világnak mindig szüksége lesz élelmiszerre, a növekvő átlagok lehetőséget teremtenek ennek kielégítésé­re. F. I. S^3?3ÍG¥ILET tíSiS’W Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szádén, Veresegyházon. Vácegresen augusztus 18-án, szombaton reggel 8 órától, augusztus 21-én, kedden reg­gel 8 óráig: dr. Pénzes János Gödöllő, Sajó u. 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bpkon augusztus 18-án, szom­baton reggel 8 órától, augusz­tus 21-én, kedden reggel 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos u. 27. Telefon: 46. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Pénzes János vehető igénybe. LUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 17.. PÉNTEK A taisEsifakra szükség von Újabb tanfolyam kezdődik Aki naponta utazik — már­pedig sokan vagyunk ilyenek —, azok előbb-utóbb óhatat lanul megismerkednek a köz­lekedésben dolgozók munkájá, val. Szinte együtt élünk, lé- legzünk velük. Az adottság persze olyan, hogy az autóbu szók, HÉV-szerelvények veze­tő fülkéi zártak, közvetlen kapcsolat alig alakul ki utas és pilóta között. Ez egyébként így természetes: a munkáját végző száz vagy éppen ezer ember biztonságos utazásáért felelős személyeknek nincs idejük társalogni, még ha jól is esne. Hasonlóképpen kicsiny, de tartós távolság választ el min­ket, utasokat azoktól az em­berektől, akik mondjuk a HÉV-szerelvények — köztük a teherszállító vonatok — me­netelését az állomásokból, a forgalomirányító tornyokból vezénylik. Az ő munkájuk sem egyszerű, mert felelősségteljes, ámde sokan azt tartják közü­lük, hogy nagyon szép. Ezért is talán a nagy kitartásuk. Dinasztia A gödöllői. Palotakert HÉV- állomáson egy fiatalembert, Szatmáry Bélát keresem, aki, ha már nem is újdonsült vas­úti szakember, de már van ta­pasztalata a vasút forgalmáról. Éppen nem itt találom szolgá­latban, helyette Űcsai Ferenc forgalmi szolgálattevővel ta­lálkozhatok. — Béla még egy éve sincs a szakmában, de mondhatom, nagyon szorgalmas, figyelmes, fegyelmezett, ami a közleke­désben igen fontos — mondja a szolgálatban lévő Ócsai Fe­renc, akiről megtudom, hogy ez a negyvenedik éve a vasút, a HÉV szolgálatában. Náluk beszélhetünk vasutas dinasz­tiáról. Édesapja mozdonyve­zető, bátyja — akiről nemré­giben lapunkban is írtunk — szintén az volt nyugdíjas ko­ráig, a Gödöllőn népszerű Ma­kit vezette. — Azért beszélhet Bélával, ha akar — mondja —, a ka vicsbányai elágazásnál dolgo­zik ma. A házi, a vasúti vo­nalon tárgyalunk. — Itt most is kevesebb a munka, könnyebb a műszak —7 mondja a telefonba a fia­talember. — A kavicsbányái kitérő az Ilona-telepi és a Flór Ferenc kórházi megálló között van. A legtöbbet vagy szívesebben a forgalmas palo­takerti és a kerepe&tarcsa -fel­sői állomásokon dolgozom. — Úgy tudom, tavaly ősz­szel került a HEV-hez tanul­ni, hogy forgalmi tiszt legyen. Forgalmi tisztek — Igen. A BKV gyorsvas­úti igazgatósága öthónapos tanfolyamát végeztem el több társammal, azután visszajőve a gödöllői vonalra előbb tér­közőri beosztásban dolgoz­tam, majd forgalmi szolgálat- tevő lettem. Érdekes a mi munkánk. Én meg még jó helyzetben is vagyok, hiszen Gödöllőn lakunk. Elektrotech­nikai műszerész szakmám is van. A tanultak egy részét ugyan hasznosítani tudom, de ez a munka érdekesebb szá­momra. A kezdőfizetéssel alapjában véve elégedett va­gyok, a tanfolyam alatt 2 ezer 600, most pedig 3 ezer 800 fo­rint az alapfizetésem, s bízom benne, hogy emelkedik. Hogy idővel így lesz-e, arra magam is könnyen választ tudtam volna adni, hiszen az iménti beszélgetés előtt né­hány nappal Oinkotán, a BKV HÉV gödöllői üzemegysége központjában jártam. Az akis hír vitt el oda. hogy ez év no­vemberében újabb tanfolya­mot indítanak, amelyen a le­endő forgalmi tiszteket képe­zik ki-. — Miért van rájuk szük­ség, ezt csak sejtem? — Nyilvánvalóan jól gon­dolja: az idő halad, a mi ré­gi kollégáink is nyugdíjba A pénz pénzt fial Életút a nullától a semmiig A múlt nyáron a Szegedi Tanárképző Főiskola egyik tanárától hallottam, hogy csa­ládtagjaival együtt libahizla- lással foglalkozik. — Bérel­tünk egy tanyát, s kora ta­vasztól késő őszig — apósom, anyósom, feleségem és termé­szetesen én magam is — ne­veljük a libákat. Becsülettel megdolgozunk, s tisztességes jövedelemhez jutunk. De hát két gyerekem van. Mindket­ten egyetemisták, akiket nem­csak most, de majd önálló életük kezdésénél is segíte­nem kell. Ugye, érthető a ka- parkodás? Többletmunka A napokban fiatal egyetemi tanársegéd ismerősöm kért meg, hogy adjak fel egy hir­detést, mely szerint korrepe­tál ást, felvételi előkészítést vállal. Kell a pénz, mert a fi­zetés kicsi, a mindennapi ki­adásokat is alig fedezi, ő pe­dig éppen a családalapítás gondolatával foglalkozik. Egyikük elhatározását és vállalkozását sem ítélhetjük el. Py megélhetési gondok többletmunka vállalására kényszerítik az emberek je­lentős részét, és ez érthető, még akkor is, ha az önműve­lés. pihenésre vagy a szóra­kozásra fordítható időt lopják is meg. Nemrég olyan esettel ta­lálkoztam, ami az előzőekben leírtakkal közös tőről fakad ugyan, de olyan kétes ered­ményt hozott, ami egy többre képes, valamikor többet is akaró férfi meghasonlását, önmaga megtagadását jelen­tette. Akiről szól a történet, itt él köztünk, s talán so­kunk baráti körében talál­nánk hasonló egzisztenciákat, ezért is, meg azért is, mert beszélgetőtársam kérte, el­hallgatom a nevét. — Tudom, hogy a legtöbb fiatal házaspár szűkösen kez­di, de hidd el nekem, kevesen indulnak annyira a nulláról, ahogy mi indultunk. Nejem teljesen árva volt, nekem pe­dig csak az anyám élt, kis özvegyi nyugdíjból. Mi csak önmagunkra számíthattunk, senki másra a világon. És én nem tudtam megkapaszkod­ni. Erőlködtem, próbálkoztam, túlóráztam, csikorgattam a fo­gaimat. de nem ment. És mi a legkönnyebb megoldás, ha valamiből nem látja az ember a kiutat? Az ital. Juttatott föld — Hány ember züllik el naponta. Ezek mind menekül­nek. Naponta ittam magam tökrészegre, de az iskolá­ba mindig józanul mentem be. Mégis kiderült a dolog. Rávettek, hogy saját magam dolgozzam meg a pedagógu­sok természetbeni juttatása­ként adott földet. Itt kezdő­dött a változás. — Még abban az évben meghalt az anyám. Ma sem értem, hogy a megélhetés mi­nimumát sem biztosító özve­gyi nyugdíjból hogyan tudott spórolni. Örökséghez jutot­tam. Vehettem másfél hold szőlőt, tele gyümölcsfákkal. Nagyon elhanyagolt volt, de az első év olyan termést ho­zott, hogy hetekig hordtam az árut a Bosnyákra. . A boldogság értéke — Tudtam vásárolni egy ro­zoga kocsit. Nagyon elégedett voltam. Csak a borból majd­nem százezer forintot kaptam. Fóliákat építettem. Ismeretsé­gi, üzleti köröm bővült, szé­lesedett a társaságom. Megta­nultam az ügyeskedést, a pénzforgatás tudományát. Az, hogy mennyit kell melózni, nem érdekelt. Egy valami acsarkodott bennem: szerez­ni, milliókat keresni, megmu­tatni, villát építeni, nyugati kocsival futkározni. Mindig a többről, a még többről álmo­doztam, hogy elérjem, fel- mondtam az iskolában. — Mondtam, hogy nyomo­rúságomban sokat ittam. Me­nekültem a nincstelenség elől. Most megint iszom. Talán azért, mert megkérdőjelezem a pénzem által megvett bol­dogságom értékét. Már nem kell állatként hajtanom ma­gam. Megismertem a közmon­dás igazát: a pénz pénzt fial. Tudom s gyakorlom, hogy a baráti figyelmességek, ajándé­kok, kenőpénzek, megveszte­getések, vacsorák, vendéges­kedések pénzt hozó összeköt­tetéseket teremnek. — Néha még eltűnődöm, hogy pedagógusként mikor lenne annyim, amennyim most van. Soha, bármilyen tudományos dolgozatokat pub­likálnék. Csak hát egy percre sincs nyugtom. Néha szégyen- kezem, hogy az állam pénzén tanultam, s az eszemet a tör­vényei mellőzésére haszná­lom. Van, amikor elhatáro­zom, mindent itthagyva visz- szamegyek tanítani. De hát félek a gyerekek szemébe nézni, félek az igaz. tisztessé­ges életre oktatni, nevelni. Ő nem érti Beszélgetőpartnerem sok pohár bort megivott, amíg életéről vallott. Jó lenne raj­ta segíteni, de ki tudná visz- szavezetni a katedrához? — Jó inni — mondja, amikor ismét megtölti poharát —. mert ettől egy kicsit elzsibba­dok és minden tisztábbnak, könnyebbnek, egyszerűbbnek tűnik, olyannak, amilyenre kamaszkoromban vágytam. A? asszony persze morog, de ő nem érti, nem értheti a min­dennapjaimat. Ngki megma­radt az iskola ... Fercsik Mihály mennek vagy mentek a közel­múltban. Így aztán már tavaly is számos érettségizett fiatalt — lányokat és fiúkat — beis­koláztunk a tanfolyamra, hogy legyen utánpótlás — mondja Kovács Sándor, a gö­döllői HÉV-üzemegység veze­tőjének forgalmi helyettese. Több lehet — Az idén ugyanezt tesz­szük: legalább tizenkét-ti­zenhárom fiatal jelentkezését várjuk. A tanfolyam öt hónap­ja alatt már megadjuk a 2 ezer 800 forintos kezdőfizetést, s ez marad újabb két hónapig, amikor már a gyakorlati mun­kát végzik a vonalainkon. Ez­után tehetik le az úgynevezett önállósító vizsgát, s a kerese­tük is emelkedik, s mint for­galmi tisztek, meghaladhatják a havi hatezer forintos alap­fizetést. A gödöllői HÉV-nél jelenlegi hatan vannak, akik az első tanfolyami csoportban végez­tek. s ma már nélkülözhetet­lenek. Keresetük a mondot­taknál több lehet, hiszen — éppen a létszámhiány miatt — túlóráznak is. Természetesen jár számukra minden olyan kedvezmény, amely a BKV- nál a dolgozókat megilleti. Fehér István Tap?sztelaícsere félém eredmények Az utóbbi időben mind ter­mékenyebb a kapcsolat a vá­rosban és a vonzáskörzetben működő ipari üzemek között. A tapasztalatok kicserélésére rendszeresen találkoznak az üzemek gazdasági és politikai vezetői. A legutóbb az ikladi Ipari Műszergyár volt a házi­gazda, ahol az első félévi ered­ményekről számoltak be az ér­dekeltek, majd a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységének tapasztala­tairól cserélték ki vélemé­nyüket az üzemek vezetői. Tombolahúzás A nyertesek Mint annak idején mi is hírt adtunk róla, aki a gö­döllői kirendeltségen július­ban bizonyos számú totó- és lottószelvényt vásárolt, illetve előfizetésessel játszott, annak ingyenes tombolajegyet ad­tak, amelynek nyilvános sor­solását most tartották meg. Harmincezer tombolajegy ta­lált gazdára, ezek közül ki­lencet húztak ki. Nyeremé­nyük kvarc falióra, kávéfőző, piperekészlet, levéltárca. A nyertes szelvények száma a következő: 803 711, 804 501 807 450, 810 737, 812 144, 823 041, 823 957, 824 301. léfoest Ikladon Nótaestet tartanak vasár­nap, augusztus 19-én, délután négy órakor Ikladon a műve­lődési házban, A műsorban fellép Hatvani Kis Gyöngyi és Pataki István, a televízió Nyílik a rózsa című vetélke­dőjének résztvevői. isii Mozi King-Kong. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4, 6 és 8 órakor. Kereskedelmi őrjárat A piac késő délután Kivételesen késő délután indultunk szokásos kereske­delmi őrjáratunkra. Arra vol­tunk kíváncsiak, milyen az élet, a forgalom, a kínálat a gödöllői piacon, mit monda­nak az eladók, a kereskedők egy dolgos nap után. Mi tör­ténik, ha az emberek nagy része már befejezte a vásár­lást. Először is arról győződhet­tünk meg, a piac határánál, a Szabadság út 3. számú ház előtt, hogy a HÉV-vágányok mellett húzódó fémkorlát, négy méter hosszan hiányos, két helyen is. Az az igazság, hogy valaha itt a házak be- járóútja, kocsifelhajtója volt. A 30-as fő közlekedési út felől el is k|észült a szalagkorlát, így a bejárás megszűnt, de a belső oldalon maradt a hiány. Időközben a járdát. is átépí­tették, magasabb lett az út­padka meredekebb, így aztán a két nyílásnál bárki könnyen a HÉV-sínekre eshet. Az az igazság, hogy minderre egyik ismerősöm hívta fel a figyel­memet, miután szemtanúja volt annak, hogy egy kisgye- gyerek anyja kezét elengedve, botlás közben csúszott le a sínekhez. A piacra érve, egyetlen al­kalmi virágárust találtunk késő délután, Trencsényi Sán- dorné várakozott vevőre, a saját kertjében nevelt virá­gokkal. Amint szóba elegyed­tünk vele, többen megálltak és érdeklődtek szegfűi és őszirózsái ára felől. Ügy lát­szik, az egyik kuncsaft vonz­za a másikat az árusokhoz. A gyümölcs-zöldség keres­kedők valamennyien talpon voltak. Már elkezdték a re­keszek és a ládák behordá- sát, hiszen elmúlt hat óra. Balogh Dezsőéknél tapasztal­hattuk, hogy már nagyon fá­radtak, a napi tizenkét-tizen- négy óra még mulatságból is sok, nem munkából. Áraik ezen a napon a következő­képpen alakultak: a dinnye kilogrammja 14; a karfiolé 12, a paprikáé 16—28, a vörös­hagymáé 14, az uborkáé 14 forint volt. Maros Sándorék- nál a paradicsom 9, a kelká­poszta 8—10, a fejes káposz­ta 6, a zöldség 10, az alma 20, míg a mézeskörte 16 forintért táléit vevőre. Hogy holnap milyenek lesznek az árak, mondták, az az éjjel dől el, irányadó lesz a Bosnyák téri piac. Katona Lajosné nem tarto­zik a nagyon fiatalok közé, már néhány évtized mögötte van. — Nem vagyok nagyon fáradt, mondta érdeklődésem­re, valahogy bírom a megter­helést, szeretem azt, amit csi­nálok. Nála a paradicsom 8, az almapaprika 30, a ková- szolni való uborka 12, az őszi­barack 20—30, míg a tök 5 forintért fogyott kilónként. Ugyancsak zárni készült Ócsai Lászióné, a Gödöllő és Vidéke Áfész zöldség-gyü­mölcs boltjában. Ahogy mond­ja, neki s hosszú és fáradsá­gos napja volt. Több mint négy mázsa dinnyét adott el, és sok laskagomba is fogyott. Áruit egy-két forinttal adta olcsóbban, mint a többiek. Csiba József A nap programja Az alkotmány tiszteletére: Az ikladi Ipari Műszergyár által adományozott térplaszti­ka avatása a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepen, 13 óra­kor. Térzene a városi pártbi­zottság előtt, 14.30 órától. Ünnepi nagygyűlés, 15 óra­kor. Gödöllő, művelődési köz­pont: Újítási-találmányi kiállítás, megnyitó 16.30 órakor. Nyári filmmúzeumi napok: Kuroszava A véres trón. Ja­pán film, készült 1957-ben, 18 és 20 órakor. A Horus Archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. ✓ ISSN 0133—1957 (OCdmifll Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents