Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Megrendelőik: Olaszország, NSZK, Svájc Nyúltenyésztők mindennapjai A szervezett nyúltartás 20 éve kezdődött városunkban, Fazekas István vezetésével. A taglétszám mindössze 15 fő volt, a tenyésztési cél háztar­tásunk húsellátása, öt év múl­va Várnagy József a szakcso­portelnök, a taglétszámunk 32 fő. Ekkor a húsnyulak a kere­settebbek és ezért telepítik be a fehér új-zélandi és a fekete fülű, fekete orrú, fekete lábú kaliforniai húsnyulakat. Tar­tásuk azért volt előnyös a töb­bi fajtával szemben, mert 13 hét alatt elérték a 2,60—2,80 kilogrammos vágósúlyt. Takarmányfelhasználásuk és kitermelésük is 18—20 száza­lékkal jobb a többinél. A leg­előnyösebb tulajdonságuk a szaporaságuk, öt alkalommal fialva, 8—9 utódot is képes al­kalmanként felnevelni. A te- nyésznyúl ellátását a gödöllői kísérleti telep biztosította. Patay Ernő tíz évvel ezelőtt vette át a szakcsoport vezeté­sét. Abban az időben a kör­nyező városokban nagyobb volt a nyúltartási kedv. — Mi volt az új elnök cél­kitűzése és tíz év múltán mi­lyen eredményekről számolhat be? — A cél az intenzív fejlesz­tés. Ma 150 fős a szakcsopor­tunk, az elmúlt évben 30 ezer exportképes nyulat értékesítet­tünk. ötéves kortól 85 éves kö­rig, férfiak, nők, gyerekek, fi­zikai, szellemi dolgozók tagjai a csoportnak. Megdőlt az a hiedelem, hogy ez csak nyug­díjas foglalkozás. Van aki hob­biból. van aki saját hússzijk- séglete fedezésére, van aki ko­moly tartási szándékkal 25—30 anyával dolgozik. — Mi a siker titka? —r Számos összetevője van. Sikerült a keresett exportképes húsnyulat beszerezni. A legna­gyobb megrendelőink Olaszor­szág, NSZK, Svájc, újabban pedig arab államok. Helyi fo­gyasztásra nagyon kevés kel el. Számos kedvezmény van a nyútfartók számára. Előleget kaphatnak a szerződés megkö­tésekor, de azt általában nem veszik igénybe. — Mezőgazdasági hitel kap­ható 3 évre, ezt általában kér­ni szokták nemcsak a kezdő, hanem a régi gyakorló nyúl- tartók is. Gondoskodunk por­mentes, azonos összetételű, ki­fogástalan minőségű nyúltáp- ról. A helyi tsz-ek lucernaföl­det szinte korlátlan mennyiség­ben biztosítanak, mindenki maga kaszálja és maga gyűjti be a bérelt területet. — Bálás réti szénáról is gon­doskodunk az igényeknek megfelelően, ötéves időtartam­ra ketrecet adunk ki bérletre a tagoknak, aki kérte a bérle­ményt azoknak. Nem tudunk viszont kellő mennyiségben be­szerezni szakkönyveket. Ezek hiánycikkek. — Vannak kiváló eredményt elért, több évtizedes gyakor­lattal rendelkező szakcsoport- tagjaink. Orbán László tavaly a kecskeméti hírős napokon az új-zé!andi és német ezüst nyu- laival az első díjat hozta el. Járvás László, Hegedűs Lász­lóvá és Sasinszki László — hogy csak néhányukat említ­sem — szintén kiváló tartási eredményeket ért el. Sz. A. Keszegre és pentyra várva A csónakázótónál — kihasználva a nyári szünidőt és a jó időt — Tivadar György és barátai keszeget és pontyot hor- gász(ná)nak Varga Irén felvétele Nem mindenki jön elő bánatával Áthidalva a távolságikat Minden munkahely alapve­tő érdeke, s ezáltal fontos fel­adata. hogy széles körű figye­lemmel kísérje dolgozói éle­tét, segítséget adjon számuk­ra, ha úgy hozza a szükség. A gondoskodás természetesen nemcsak az aktív munkások­ra értendő, az idősek, nyug­díjasok, vagyis a munkában megfáradt nemzedék léte sem lehet közömbös. Ezt nemcsak a humánum diktálja, a fiata­labb generáció erkölcsi támo­gatását is jelenti, jövőbe fek­tetett bizalmuknak fontos zá­logát képezik a mai tettek. Rendszeres kapcsolat Megfontolt, következetes és mindemellett felelősségteljes dolog hűnek lenni a gyakor­latban e szellemhez, hiszen mindennapi munkáink eredmé­nyének ma még viszonylag csak töredékét tudjuk rászo­ruló embertársaink javára fordítani. S e keveset igen nehéz jól, okosan, a legered­ményesebben megosztani. Az Arany János Termelő- szövetkezetben 7 tagú szociá­lis bizottság látja el a _ fent körvonalazott tevékenységet, s tegyük mindjárt hozzá, a sa­játosságokból eredően megle­hetősen nehéz viszonyok kö­zött, a lakóhelyek szétszórtsá­ga, távolsága akadályozza a rendszeres kapcsolat létrejöt­tét, a kommunikációt. Miért van ennek ekkora fontossága? Cseh József a szociális bizott­ság titkára is éppen a tagok helyzetének állandó ismeretét emelte ki, mint az egyik leg­fontosabb ténykedést. De va­jon hogyan jut el a bizottság­hoz minden információ? Aki rászorul — Olyasmit túlzás lenne állítani, hogy naprakészek lennénk e tekintetben, sőt abban sem vagyok bizonyos, hogy minden eseményről tu­domást szerzünk, de a legfon­tosabbak, ha olykor közvetett úton is, de felszínre kerülnek. Az emberek nemcsak önma­guk, mások ügyében is szól­nak. A szétszórtság ellenére át tudjuk fogni a szövetkezet egészét, ugyanis a bizottság tagjai minden területről kép­viselve vannak. — Tagjaiknak milyen helyzetekben nyújtanak segí­tő kezet? — Betegség, halálozás, vagy anyagi kár esetén rendkívüli juttatásokban részesítjük azo­kat, kiknek megélhetési kö­rülményei rosszabbak az átla­gosnál. Az említett informá­lódásnak itt van nagy jelen­tősége, hiszen nem mindenki jön elő bánatával, nekünk kell a segítséget felajánlani. A huzamosabb időn át állan­dósult körülmények esetében persze más a helyzet, számon tartjuk a nagycsaládosokat — 20 körül vannak —. minden év augusztusában gyereken­ként 400—400 forintot jutta­tunk számukra tanszervásár­lás céljából. Valójában bármire fordít­hatják ezt a pénzt, a lényeg ugyanaz marad, hogy vala­mennyire könnyítsünk a na­gyobb kiadásaikon. Hasonló­képpen rendszeresen gondo­lunk a gyermekeiket egyedül nevelő anyákra is. Nyugdí­jasainkat 300 forint segélyben szoktuk részesíteni, a pihenni indulóknak pedig a nőbizott­sággal közös rendezvény kere­tében köszönjük meg sokéves munkájukat. — Amint látjuk, valójában nem nagy összegekről van itt szó, hiszen évente csupán 50 ezer forint szétosztására van lehetőségünk, de akik igazán rászorulnak, azok előtt min­den fillérnek becsülete van. Anyagi megbecsülés —- A kérelmek mellé ho­gyan sikerül reális döntést hozni? — Az elbírálásoknál soha nem nélkülözhetjük az illető család vagy személy körül­ményeinek az ismeretét, en­nek alapján állítunk sorren­det. Az igazság, hogy nem né­zünk senkire szigorú szemmel, aki hozzánk fordul, annak ala­pos oka van rá. — Az is baj, hogy kevesen jönnek, különösen az idősebb emberekben él a büszkeség, a világért sem kérnének egy fillért is. Némelyek így áll­a vevő így kívánja Különleges ízesítéssel készül Az uborkatermesztők jól is­merik a jelenséget, ha száraz időjárás kínozza veteményei- ket, azokon a szokottnál is több hajlott, torz termés fej­lődik. A gazda még csak-csak túlteszi magát a furcsaságon, de a konzervgyár eleve irtózik az ilyen szállítmányoktól. Kö­rülményesebb, nehezebb ezek feldolgozása, de az sem elha­nyagolható szempont, hogy milyen kinézetű késztermék kerül a boltok polcaira. Feldolgozás alatt A fenti bevezető mór sej­teti, hogy az utóbbi esősze­gény hetek miatt az idei ubor­kaszezonban is jelentkeztek hasonló gondok, mégpedig A közös gazdaságokban már röviddel az aratás megkezdése után nekifogtak a csupaszon maradt földek talajmunkála­tainak. A Mészáros János Ter­melőszövetkezetben szinte az utolsó kalász levágásával egy időben befejezték a tarlóhán­tást, szórják a műtrágyát, en­nek utána pedig mintegy 220 hektár terület felszántása vár a szövetkezet traktorosai­ra. A gabonaföldektől idén már nem várnak el többet, a szántás utón a jövő évi ke­nyeret, takarmányt termő mag elvetése kerül sorra. — A 190 hektár borsó he­lyére másodvetésű silókukori­cát vetettünk, ennek jelentős része már kikelt. Jói jött rá a legutóbbi eső, s amennyiben később is kellő csapadékot kap, elfogadható mennyiségű takar­mányt tudunk róla learatni — folytatja a tájékoztatást Gu­lyás László növénytermesztési ágazatvezető. — A többi takarmányféle betakarításával jó ütemben haladunk, a második kaszálásé lucernatermést biztos helyen tudjuk, a szalmának is alig egyharmad része van még kint a szabadban. A korai kukori­cát most kezdtük el silózni, a héten’a kombájnokat felkészít­jük a 600 hektár napraforgó levágásához, ebből biztatóak a terméskilátások. — A termelőszövetkezetben idén 206 hektár paradicsomot ültettek, több mint felét — 130 hektárt — gépi betakarításra állították be. Augusztus 20-a körül kezdődik a paradicsom­nak a brigádok felajánlásá­hoz is, pedig nem titok az, vannak beteges idős embe­rek, kiknek elkéne a segítség, de mit tehet a kollektíva, ha elutasítják közeledését. — A szociális bizottság tesz-e kivételt a kívülállókkal? — Rövid választ adhatok, nincs megkülönböztetés, el­végre csak a munkaviszo­nyukban van eltérés, munká­juk éppúgy része a szövetke­zeti tevékenység egészének, s ezt mindenképp értékelnünk kell. Nem lehet tehát sokad- rangú ügy az átlagosnál job­ban dolgozók jutalmazása sem, a segélyezésre rászorulók fi­gyelemmel kísérése mellett az ő 1 vékenységük felmérése, anyagi megbecsülésük is fon­tos feladatunk. Melegedők építése — A bizottságnak ezen túl hol érvényesül még szerepe? — Rendszeresen ellenőriz­zük a munkahelyek szociális körülményeit, az ezt kiszolgá­ló létesítményeket. Itt tulaj­donképpen már a meglévő dolgok felülvizsgálatáról van szó, de gyakorta kell dolgo­zóink kérelme nyomán is in­tézkedéseket hoznunk. — Ilyen, menet közben fel­merülő igény volt például a melegedők építése, vagy ivó­víz biztosítása valamely terü­leten. A sokezer hektáros gaz­daság könnyebb áttekinthető­sége érdekében mindig szük­ségünk lesz arra, hogy dolgo­zóink feltárják a rejtett gond­jaikat, ezzel önmaguk s a mi munkánkat is elősegítik, hisz végül is mi vagyunk értük s nem fordítva. Miklay Jenő fölöttébb kellemetlen kilátá­sokat ígérve, ugyanis egy jól fizető nyugati vevő többek között azt is eleve kikötötte, hogy eldeformálódott ubroka nem kerülhet az üvegekbe. Később az illető külkeres­kedelmi cég képviselője is be­látta, hogy amennyiben mere­ven ragaszkodik az eredeti el­várásokhoz, soha nem készül el az ezertonnányi MANZ csemegeuborka. így azután si­került is valamelyest komp- romiszumot kialkudni a gyár­nak és vevőnek. — Azóta 350 tonna körüli mennyiséget már legyártott a savanyító, s amennyiben a nyersanyaghelyzet is megen­gedi, az egyezség szerint túl is léphetjük az eredetileg lekö­szüret, elsőként a kézi szedé- sű táblákon, rá egy hétre a pa­radicsomkombájnok is a so­rokba állnak, naponta 6 hektár felszedése vár rájuk. A szövet­kezetnek saját üzemeltetésű lényerő vonalán most még a szerelők dolgoznak, de rövide­sen itt is minden készen lesz a piros bogyók fogadására. Napjában 12—15 tonna lé in­dul majd innen a konzerv­gyárba. — Sajnos a vártnál gyen­gébb paradicsomtermésre kell számítanunk, ráadásul közel egyhónapos késéssel tudjuk csak elkezdeni a szezont — kapcsolódik a beszélgetésbe Hegedűs István, a kertészeti üzemág vezetője. — Emiatt októbernél hama­rabb semmiképpen nem érünk a végére. Mivel a szőlőt is két­hetes késéssel kezdhetjük szü­retelni, előre sejtjük, hogy ne­héz őszünk lesz idén, a tenni­valók elhúzódnak, összetorlód­nak kint a földeken. Ünnepélyes hangulatú titkári értekezletre gyülekeztek a mi­nap a szövetség helyi kiképző- központjában az MHSZ nagy­kőrösi munkájának irányítói. Részt vett a klubtitkárok gyű­lésén Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke és Purigracski Attila, az MSZMP városi bi­zottságának politikai munka­társa is. Az ünnepélyes hangu­latra az adott okot, hogy Si­mon Pál, az MHSZ megyei szervezetének titkárhelyettese városunkba érkezett, s nem jött üres kézzel. Az Országos Béketanácstól hozta „A béke­mozgalomban végzett kiváló munkáért” elnevezésű plaket­tet a városi MHSZ-szervezet- nek. A kitüntetés előzménye a jó munka, a béke érdekében ki­fejtett tevékenység volt, s az, hogy a nagykőrösi erőfeszíté­seket az MHSZ Pest megyei vezetősége, párt- és szakszerve­zeti vezetősége kellőképpen ér­tékelte, s felhívta rájuk az Or­szágos Béketanács figyelmét is. Simon Pál azonban — amikor átadta a kitüntetést Réthy Jó­zsef városi titkárnak — nem­csak az MHSZ-aktivisták igye­kezetét dicsérte, hanem elisme­réssel szólt a szövetséget pat­ronáló helyi szervezetek áldo­zatkészségéről is. A kitüntetésért Réthy József A napokban reggel nyolc órakor bementem a Bács me­gyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat nagykőrösi Dózsa György utcai 4301. számú hús- boltjába. — Holnap reggel szeretnék fél kiló tarját Lehetséges? — Itt van. Most vigye el. — Köszönöm, de eddig min­dig itt vásároltam, és teljesí­tették a kérésemet. Kifelé jövet hallom, hogy a pult mögött álló , helyettesítő boltvezető mondja a mellette levő hölgynek: „Nem tudom, mi ba ja lehet a vén hülyének." A váratlan értékelésre meg­lepődtem. Visszafordulva csak annyit tudtam mondaná: — Ezt tött mennyiséget, ugyanis a feldolgozás alatt levő 3,6—6,9- es osztályozó méretű uborkán kívül más méretű termék is érdekli a vevőt — tájékoztat Dévai Károly üzemvezető. Több cukorral A 720 milliliteres tetszetős, formatervezett üvegekbe ra­kott uborka különleges ízesí­téssel készül. A nagy mennyi­ségű darabos fűszer — bors, mustármag, koriander, papri­kakocka és kapor — mellé még a vevő által biztosított fűszerkivonatot is adagolnak. Mindenesetre gusztusos kiné­zetű késztermék . lesz belőle, de vajon milyen az íze? — A só- és savtartalom kö­zel azonos a hazai csemege- uborkáinkéval viszont a 4,5— 5 százalék cukor kellemes íz­hatást kölcsönöz. Biztos va­gyok benne, hogy a hazai üz­letekben is sikere lenne, a belföldre gyártott hasonló ké­szítményeink kevésbé édesek, pedig a fogyasztók éppen ezt hiányolják bennük leginkább. — Ezen könnyen lehetne segíteni... — Rajtunk nem múlik, a szabvány előírásait azonban nem léphetjük át, sajnos a módosításuk meg eléggé ne­hézkesen megy. Számolni ké­ne azzal is, hogy a több cu­kor valószínűleg megdrágítaná a készítményeket. Naponta érkezik — Az említetteken kívül milyen savanyúságot gyárta­nak most? — Műszakonként 80 tonna szovjet darabos savanyúságot, és az úgynevezett szovjet íze­sítésű csemegeuborka megy a szalagokon, ez utóbbiból 60 tonna mennyiség fut le. Há­rom műszakban dolgozunk, -a felnőttek mellett 8 órás mun­kaidejű tanulókat is foglalkoz­tatunk. A szokásostól mintegy kéthetes késéssel értük el a dömpinget, 200—500 tonna kö­rül mozog a naponta beérke­ző uborkamennyiség. My. J. Valamiképp jelen vannak Még így is lehet? mondott-köszönetét. S nemcsak az MHSZ-tagok nevében, hi­szen mint kifejtette, a honvé­delmi munkában városunkban a tagok számát messze felül­múló tömeg vesz részt. A ki­tüntetéshez gratuláló Kocsis Jánosné is örömmel állapította meg, hogy a Magyar Honvé­delmi Szövetség valamiképp jelen van szinte minden nagy­kőrösi családban. További jó munkát kívánt a kitüntetettek­nek Purigracski Attila is. A továbbiakban az ünnepé­lyes titkári értekezlet résztve­vői az MHSZ főtitkárának azon intézkedésével ismerked­tek meg, mely felszabadulá­sunk 40. évfordulójának meg­ünnepléséről szól. A résztvevők az intézkedés alapján megvi­tatták a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti tennivalókat. F. P. Közművelődés •• Ünnepség A művelődési osztály és a Társadalmi Ünnepségeket Ren­dező Iroda a közművelődési dolgozók tiszteletére rendezett ünnepségét augusztus 16-án, 17 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubházában tartja meg. érdemes lenne megírni az új­ságban! A válasz: „Adok én magá­nak újságot!” No. így is lehet helyettesíte­ni. De azt hiszem, ettől a mo­dortól még a Donáthék pultja is elszégyellte magát... Pécsi Sándor Ezúton tudatom azokkal.' akik Ismerték és szerették, hogy sze­retett testvérem. Szűcs Albert hosszú betegség után. 62 éves ko­rában elhunyt. Augusztus 9-én te­mettük el Szolnokon. Szűcs Dezső és családja. Nagykörös. ISSN 0133—3708 (Nagyköröst Hitlap) Bíztató terméskilátások Rövidesen indulhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents