Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

4 19R4. AUGUSZTUS Ifi., CSUtHRTOK A nyomok az alsó tagozatba vezetnek Felszínesen megértett anyag ■ Heti filmtegyzetb Omega, Omega Egy kocka az Omega, Omega című filmből Az általános műveltség sok­kal több vita tárgya volt a múlt évtizedekben, mint az alapműveltség. Ezt, kevés ki­vételtől eltekintve, nem tar­totta eenki vitathatónak; az általános műveltség minden meghatározása abból indul ki, hogy adottnak veszi az alap­tudást, az alapkultúrát, az alapkészségeket. Hogy is le­hetne másként megszerezni az általános műveltséget, mint az alapokra építve? Az alapokat pedig az általános iskola rakja le. Minden álta­lános iskolai tanterv abból indul ki és azt deklarálja, hogy a tudományosan hiteles ismeretek alapjait és a tanu­láshoz szükséges készségeket megtanítja, megszilárdítja, begyakoroltatja Az előfeltétel lrnl-olvasni-számolnl min­denkinek meg kell tanulnia az általános iskolában, ponto sabban már az alsó tagozat­ban. Erre épülve meg kell ta­nulni fogalmazni, értelmezni írott szöveget (ami azt is magában foglalja, hogy meg kell tudni különböztetni szépirodalmi, leíró és tudo­mányos olvasmányt) és olyan számítási-számolási technikát kell ismerni, amelyre a maga­sabb matematikai összefüggé­sek ráépíthetők. Ez azonban még nem alap- műveltség. Ez csupán valami előfeltételnek nevezhető kiin­dulópont. A mai általános is­kola többeík között abban kü­lönbözik a háború előtti ele­mi iskolától, hogy ott — ha nem is bevallottan — igen széles tömegek iskolázottsági szintje ezen a ponton meg is állt. Egy 1938-as keltezésű tankerületi jelentés szerint az elemi iskolát végzett gyer­mekeknek nagy része le tudta írni a nevét, el tudta olvasni —■"Szótagolva — az újságok címeit — s úgy-ahogy tudott összeadná, kivonná, szorozni, és osztani legfeljebb néhány számjegyig. Az 1954-ben kiteljesedett általános iskolai oktatás ennél sokkal magasabb célokat tű­zött maga elé. Sokáig azt hittük, a tudás egyszerű növelése kialakítja az emberek általános művelt­ségét, az alapok gondozásával nincs semmi probléma: egy­szerűen rá kell rakni maga­sabb ismeretanyagot, és megy minden maga — didaktikai — útján. Ma már tudjuk, hogy az általános műveltség és az alapműveltség között az ösz- szefüggés nem ilyen egyszerű, nem ilyen egyenes vonalú. Az általános műveltség szint­je nem attól függ, hogy mennyi új elemet teszünk hozzá az alaphoz, teszem azt történelemből, irodalomból és matematikából. Ugyanis a mennyi itt igen gyakran attól függ, milyenek az alapok: gyatra olvasási készségre nem lehet irodalmat, történelmet, természettudományos isme­retelemet rárakni; kezdetle­ges szinten megrekedt gon­dolkodási kénességekre nem lehet magasabb összefüggé­sek megértését alapozni. Főszerepben a mélység A gondolkodási képesség és az olvasási készség — a be­széddel együtt — nagyon szo­rosan függ össze. A megértés­ben a kettőnek együtt van óriási szerepe. A megértés tehát a szellemi képességnek az a foka, amelyre el kell juttatni a ta­nulókat elég korán, nagyjá­ból az általános iskola ' alsó tagozatán, hogy az alapmű­veltség elemei biztos bázison álljanak. A következő lépés a tudásszint egyszerű emelése, tudáselemek összerakása, ma­gyarán oz ismeretkörök bőví­tése. A negyedik, majd főleg az ötödik osztályos tantárgyak frontálisan igyekeznek eleget tenni ennek a feladatnak. Történelem, irodalom, a ter­mészettudományos ‘ ismeretek bővülése, a matematika itt most már szilárd bázison nö­velik a tudás mennyiségét, és egyszerre ezzel elmélyítik a gondolkodás-megértés szintjét — elméletileg. Hangsúlyoz­zuk: elméletileg. Ugyanis a gyakorlatban a zavarok ebben az időpontban, illetve ezen munka közben a legszembeöt­lőbbek. A negyedik, ötödik osztály* ban veszi észre a pedagógus először, hogy a .tanulók na-'y része nem tud olvasni, nem tud gondolkodni, nincs a megértésnek olyan fokán, hogy a tanítás zavartalanul mehetne tovább. A jelzések ugyan még csak szórványo­sak, a nevelők inkább a lehe­tetlennel próbálkoznak: a megértés hiányában is meg­próbálják megtanítani tan­anyaguk ismeretmorzsáit. Ekkor következik be az egyik igen tragikus pedagó­giai hiba: ez a törekvésük — hála hatalmas energiájuknak, nagy rutinjuknak és erőfeszí­téseiknek — sikerrel jár. A gyermekek verbálisán megta­nulják a tananyagot, anélkül, hogy megértenék. Itt már ninos idő a tanulás előfeltéte­leinek pótlására: sem a gon­dolkodás elemi szintű műkö­désének csiszolására, sem az olvasás technikájának gya­korlására, sem a beszéd — szinte öncélú — művelésére. Csak tanulni lehet, mindegy, milyen következménnyel jár is a megértés nélküli vagy csak felszínesen megértett tu­dás. A felső tagozaton ez a fo­lyamat most már öntörvé­nyűén megy tovább. Bővül a tantárgyak köre és az egyes tantárgyak ismeretanyaga. Tanulni és tanulni minden áron: csak ez az>út járható a diákok számára, és tanítani, tanítani minden áron: ez a tanító pedagógusok egyetlen lehetséges feladata. A tanár nem kezdheti elölről az egész folyamatot, még csak az ala­pok pótlására sem vállalkoz­hat mert nem a már alaposan megzavart':'gondolkodású, Lapunk augusztus 4-i szá­mában megjelent Makacs né­zetek és a valóság című cik­künkre válaszolt Kecskés Jó­zsef, a gödöllői művelődési központ igazgatója: Az említett cikk szerzői egyetlen szombat este alapján vizsgálták a fiatalok szórako­zási lehetőségeit, így -jutottak el intézményünkhöz is. Az egész cikkre, így a gödöllői művelődési központot érintő pár sorra mégis egy olyan hangnem, fogalmazásmód jel­lemző, amely az olvasó szá­mára negatív és általánosító képet fest a művelődési intéz­mények hét végi programkí­nálatairól. Racionálisabb kérdés azon­egyenetlen tudású, fel nem mérhető szellemi teljesítmé­nyű diákokkal áll szemben. A kiegyenlítési törekvés óhatatlanul a színvonal le­szállítására kényszeríti a pe­dagógust: mindig a tudás mi­nimumát tűzheti ki célul, mert az elmélyült gondolko­dás feltételei hiányoznak. Te­hát, lefelé nivellál, tegyük hozzá, kényszerből. És az eredmény Az eredmény ennek megfe­lelően egyenetlen tudás, a gondolkodási képesség mini­muma, ami adott esetben be­fogadási képesség szűkösségét is jelenti. A tanulók a nem szervesen egységes ismeret- anyagtól eleve idegenkednek, azért, mert tapasztalatból tudják, milyen nehéz alig értett, vagy csak elkülönülő elemeiben megértett tan­anyagrészeket megtanulni. Ök is a legkönnyebb megoldást választják: a napra szóló ta­nulást, amit aztán el is felej­tenek. Ilyen tudásra nagyon nehéz később egységes álta­lános műveltséget ráépíteni. Eszmefuttatásunk koránt­sem elméleti: ezt igazolják a felvételi vizsgákról szóló je­lentések, az egyéni tapaszta­latok, a tanulók olvasási kész­ségét firtató felmérések, a növekvő tanítási gondok a felsőoktatás első éveiben, az érettségi vizsgák egyre kíno­sabb feleletei; ma már ott tartunk, hogy az érettségi el­nök nem mer kérdezni olyas­mit, ami az előbb szóban vi­szonylag értelmesen elmon­dottak alkalmazását feltéte­lezné. Az általános műveltség kialakítása ma nagyon prob­lematikus, és ennek oka az alapműveltség hiányossága. Ez pedig az általános iskola alsó tagozatának hibáira vezethető vissza. Sarkadi László ban, hogy a szerzők annak adnak hangsúlyt: miért nincs kiírva intézményünk zárva tartásának oka. Akik a műve­lődési központot, egyáltalán a kulturális intézményeket láto­gatják, azok számára nyilván­való, hogy egy hosszabb ideig tartó zárva tartás oka: fő­idényben el nem végezhető felújítási munkák elvégzése, illetve szabadságolások. Megjegyezzük, hogy a mű­velődési központot négyéves fennállása óta minden eszten­dőben ebben az időszakban tartottuk zárva (hivatalosan kiadott engedély alapján); ezt természetesen már júniustól különböző propagandaanya­gainkban is jeleztük. A cikk­Nemzetkőzi kiállítás Kisplasztika Az idén 26 ország 94 inű- vésze vesz rés2t alkotásaival a budapesti nemzetközi kis­plasztikái kiállításon. Szep­tember 6. és október 28. kö­zött, immár hatodik alkalom­mal ad otthont a Műcsarnok az e művészeti ág mindenko­ri legfrissebb eredményeit be­mutató tárlatnak. Az 1971-től kétévenként. 1978. óta pedig hároméven­ként jelentkező seregszemlére a hagyományokhoz híven, az idén is a jelentkező országok jelölték ki résztvevőiket. Or­szágonként 4—4 művész, ösz- szesen 351 munkáját tekint­hetik meg a tárlat látogatói. Elsőként vesznek részt a bu­dapesti triennálén Egyiptom. Kína és Törökország alkotói. A magyar kisplasztikát az idén Bakos Ildikó, Csiky Tibor, Fusz György és Pál Zoltán al­kotásai képviselik majd. Szakítva az előző bemutatók megszokott rendezési gyakor­latával, újdonságként vezetik be az idén, hogy a müveket nem országonként csoporto­sítva állítják ki, hanem — a művészeti ág tendenciáiban való eligazodást segítve— stí­lusok, illetve iskolák szerint. Az egyes nemzetek kisplasz­tikái törekvéseiről, terméséről tájékozódni kívánó látogató­kat, viszont az országok sze­rint szerkesztett kétnyelvű katalógus segíti majd. A megnyitó előtt héttagú nem­zetközi zsűri dönt a nagydíj, a három kiállítási díj, továb­bá Budapest Főváros Taná­csa díjának odaítéléséről. Az előző triennálé díjazottjának, a hagyományokhoz híven, az Idén is rendeznek önálló ki­állítást: a műcsarnoki tárlat­tal egy időben, a finn Mauno Runar Hartman szobrait és festményeit láthatja a közön­ség a Dorottya utcai kiállí­tóteremben. A hatodik nemzetközi kis­plasztikái kiállítást ismét ki­egészíti majd egy magyar művész bemutatója: szeptem­ber 6. és október 28. között, a tavaly elhunyt Vilt Tibor 25 kisplasztikájából — 1944. és 1968. között alkotott műveiből — rendeznek emlékkiállítást a Műcsarnokban. A mintegy két hónapja zár­va tartó kiállítási intézmény, a tatarozás! munkák után, fel­újított termekkel, méltó kör­nyezetben fogadhatja majd a nemzetközi kisplasztikái kiál­lítást. Rajkó-zenekar Görög turné A KISZ Központi Művész- együttes Rajkó-zenekara és tánckara szerdán háromhetes görögországi vendégszereplés­re utazott. A két együttes Görögország számos városá­ban — többek között Pireusz­ban, Rhodosz és Korfu szige­tén — lép fel, 18 alkalommal adja elő a művészegyüttes profiljára jellemző kétórás folklórműsort. ben kihangsúlyozott „ZÁRVA” tény másik oldalaként pedig álljon itt az a felsorolás, amely a kéthetes zárva tar­tás alatti rendezvényeinket mutatja (július 14—29-ig). Július 16-án: német nyelvtan- folyam, július 21-én: nyugdí­jas katonák klubja, július 22—24-ig: nyári színházi na­pok (a kaposvári színház ven­dégjátéka), július 23-án: né­met nyelvtanfolyam, július 25-től: intenzív 10 napos bentlakásos szövőtanfolyam július 21-én: a kertbarátkor fogadja a kecskeméti kertba­rátokat. Táborok: természet­filmes és fotólabor. Szada; dramatikus játéktábor, Veres­egyház, Nem szeretem a különböző előzetes nyilatkozatokat, me­lyeket filmrendezők, színházi rendezők, írók. s más alkotók adnak készülő, vagy már kész, de a nagyközönség elé még nem került műveikről. Nem szeretem, mert ezekben a be­harangozó, vagy egyszerűen csak informáló célzatú beszél­getésekben, interjúkban, nyi­latkozatokban. többnyire csak hibátlan remekművekről van szó, arról, hogy na most, vég­re, sikerült megragadni, amit eddig nem, vagy nem így, vagy soha senki, és hogy mindez milyen izgalmas, új­szerű, satöbbi, satöbbi. Fen­tiekből az is következik, hogy bár nem szeretem az előze­teseket, azért elolvasom, meg­hallgatom, megnézem őket, mert hát végül is érdekelne, miről szól majd az új mű, milyen lesz, mit tart fontos­nak közölni róla az alkotója, s ezek alapján mire számít­hatok. Csakhogy amire szá­mítok, az rendszerint nem jön be, felcsigázott érdeklődése­met lehűti maga a mű, lehű­ti a reklámízű előzetesnél halványabb minőség, a meg­valósulatlan szándék, a félig megoldottság, vagy egyenesen a tévedés, a melléfogás. Ilyenkor kettőt tehet az ember. Vagy szembesíti a hangzatos előzetes nyilatkoza­tokat a kész művel — ami elég olcsó , fogás, mert saját szavait fordítani valaki ellen nem nagy dicsőség. Vagy pe­dig egyszerűen a szíve mélyé­re rejti a csalódását, elfojtja keserűségét, és mélyen hallgat az egészről. Csakhogy a hiva­tásos véleménymondó dolga nem ilyen egyszerű. Azt még megteheti, hogy számon kéri a művön, amit előre elmondtak róla (abban az esetben, ha a végeredmény nem igazolja a magabiztos nyilatkozatokat.) —, de a hallgatás fényűzését már nem engedheti meg ma­gának. Mindezt azért taglalom ilyen részletesen, mert, mi tagadás, ódzkodom a jelenlegi feladattól. Szívesebben hall­gatnék, semmint elmondjam, mennyire nem sikerült — vagy, kevésbé udvariasan: mennyire rossz lett — az Omega együttesről készített film, melyet pedig nem ki­sebb név jegyez rendezőként, mint Jancsó Miklós, és amelynek aktív közreműködő­je — a neves együttes tagjain kívül — Hernádi Gyula is. Az igazság az, hogy a film valamennyi alkotóját kedve­lem, munkájukat becsülöm, ha nem is mindig ájult cso­dálattal. Omegáék útját egy időben egészen közelről fi­gyelhettem, őrzöm dedikált lemezeiket, s a közös mun­kák jó emlékét. Jancsónak drukkere voltam (ma már ke­vésbé vagyok, de ez más kér­dés), Hernádi színpadi mű­veit — a Pécsett bemutatott darabokat, nem a blődliket — szintúgy kezdettől a leg­újabb magyar drámairodalom java alkotásainak tartottam Ha nem nézem meg a fil­met, látatlanban elhiszem, hogy egy élő Omega-koncert- ről a Budapest Sportcsarnok­ban egyszerűen nem is lehet rossz filmet csinálni, hiszen a fellépő együttes, a számaik, a filmes csapat kiváló nevei ezt szinte kizárják. De a filmet látva, az a benyomá­som támadt, hogy itt egy óriási blöffel akarnak meg­etetni. Itt komolyan akarják vétetni velem azokat a kez­dő képsorokat, melyeken tűz­oltó-egyenruhás, sisakos Óme­ga-tagok rohamozzák a Gel­lérthegyet, meg azokat az áiinterjúkat is, amelyeket ipi- apacs játék közben pöntyög Hernádi Gyula, meg azokat a hülyére vevő, okostóni ér­telmiségi vaker fellengzős kérdéseket is, amelyeket Her­nádi egyik-másik gyanútlan Ómega-tagnak feltesz. S ugyanígy blöfföt kínálnak a képekben is, amelyek vagy semmi pluszt nem adnak a hasonló, tucatjával látható koncertfilmek megoldásaihoz, vagy éppen a tévé-showmű- sorokhoz képest, vagy pedig Jancsó modorosságait, a szép meztelen lányokat, a habos- torta-dobálós blődlizéseket, a polgárpukkasztó beállításokat sorakoztatják, A filmből ré­szint semmi olyasmit nem tudunk meg az Omega együt­tesről, amit eddig ne tudtunk volna, pályájukat, muzsikáju­kat, számaikat stb. illetőén, részint pedig maga a fel­sorakoztatott tizenhárom szám is egybeolvad, nem nyeri el az adekvát képi megoldást, nem érezhetjük e számok éle­sen elütő karakterét ßtb. Felesleges lenne arra hivat­kozni, hogy milyen klassziku­san jó hasonló filmek készül­tek szerte a világban, vagy hogy milyen ötletesen sike­rült egy-egy sztoriban keretbe foglalni valamelyik együttes slágereit (lásd. a klasszikust Hard Day's Night, vagy a Yellow Submarine, sőt, még a Let it be filmet is a Beat- lesekröl —, holott, hol volt még akkor, amikor ezeket forgatták, a mai video-, lé­zer-, komputer- és egyéb technika!). Itt inkább azt kell számon kérni, hogy a film sem az Omega együttest nem reprezentálja méltóan (mert hogyan vezeti fel ez a film Omegáékat mondjuk egy francia néző számára, holott nyilván forgalmazni akarjuk külföldön is), sem pedig Jan- csót és Hernádit. A magam részéről ezután is felteszem a lemezjátszóra Omegáék régibb és újabb nagylemezeit, megnézem Jan­csó filmjeit (az újakat is), el­olvasom Hernádi darabjait — de vajon mit szólnak majd azok a tizen- és huszonéve­sek, akik a nagy együttes- és koncertfilmek után, itt is va­lami hasonló nagy dobást várnak? Kielégíti-e őket, ha a várt film előtt egy cédulát kapnak a MOKÉP-től, ame­lyen megmagyarázzák, milyen érdekes technikai húzós, hogy a videóra forgatott felvételeket (Londonban! nem ám Alsó- mocsoládon!) kétszeresen át kellett írni, hogy mozifilmmé alakítsák őket? Nem örülné­nek-e jobban, ha a technikai intimitások helyett legalább annyit kapnának ettől a film­től, mint amennyit Kovács András régi-régi filmje, az Extázis 5-től 7-ig adott a műfajról, a jelenségről, a be­fogadó közönségről — video és egyéb hókuszpókuszok nél­kül? Takács István Amatőr művészek nnaa’ Sok fiatal, s idős kereste fel a gödi Fészek ifjúsági házában az amatőr művészek kiállítását. Képünkön: Véniger Margit virá­gokkal, szobanüvényekkel megrakott kerámiáiban gyönyör­ködnek a kis látogatók Erdőst Agnes felvétele ___________________________________________________________— Válasz cikkünkre Ami a zárva tartás mögött áll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents