Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Kombájnok hazafelé J A ceglédi és a környező Iflpzségbeli termelőszövetke­zetekből ezen a nyáron több tucat kombájn segített az or­szág más részeiben a beta­karításban. Az északi me­gyékben később érett a ga­bona, oda ráértek menni, amikor ezen a vidékén a termés már biztonságban volt. Ott is szívesen fogadták a se­gítségül érkezőket, ahol ha­talmas területről kellett be­gyűjteni a kenyérnekvalót, a szemes takarmányt. A hazatérő gépeket alapo­san ellenőrzik, javítják, úgy sorolják be ismét az ősz fo­lyamán következő feladatok­hoz. A júniusi, júliusi csa­padékhiány miatt, másodve­tést nem sokat terveztek a közös gazdaságok, de a most hullott csapadékmennyiség kedvez ahhoz, hogy takar­mánynövény — így főleg több silókukoricának való — ke­rüljön a földbe. Csöndes a tábor Megüresedtek a Ceglédi Ál­lami Tangazdaságnál az ifjú­sági táborok, hazatért a nyá­ri munkákban segítő utolsó csapat is. Ebben az éVben du- • nántúli középiskolások százai jöttek, hogy segítsenek a sző­lőmunkákban, a kukorica címerezésében, a gyümölcs­szedésben. Eredményesen se­gítettek a fiatalok, kedvvel végezték a kánikulában is a napi feladatokat, köztük a legtöbben most ismerkedtek először az ilyen nehéz, kétke­zi munkával. A gazdaság a teljesítményt premizálta, emellett segített abban, hogy kellemesen teljenek a diákok szabadidős-programjai. Komfortosabb A balatonszárszói úttörőid-, bor továbbfejlesztése kereté­ben a városi tanács szennyvíz­elvezető csatorna építését ter­vezi. A községbeli szennyvíz­társulat megalakuLt, és a tá­bor anyagi hozzájárulása 4,2 millió forint. Ezt az összeget a Város és a környéjsbeji közsé­gek fejlesztési alapjánál fede­zik, hiszen ezen a nyáron más körzetbeli iskolák diákjai is ott nyaraltak. Ha megvalósul a tervezett építkezés, rriég jobb és higiénikusabb körülmények között táborozhatnak a fiata­lok. IIIa A PÉST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1934. AUGUSZTUS 15., SZERDA flyéri tatarozások után Ismét munkásán minden szilig Segít a rugalmas szervezés A nyári szabadságoknak már vége. A Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyára felfrissül­ve, megszépülve fogadta a munkatermekbe vissza a dol- gózókat. Finom anyaghoz — Hagyomány, hogy a bu­dapesti, központi gyár egy időpontban adja ki, velünk egyeztetve a szabadságok zö­mét. Az időpont meghatáro­zásoknál nagyon ügyelünk a tervek által előírt követel­ményekre, a szállítások pon­tosságára, ezen belül is a tőkés exportmunkákra — em­lítette Meleg István, a ceg­lédi gyár igazgatója. — Amíg sokan szabadságon vannak, a tmk-sok szinte valamennyien benn dolgoznak. Ilyenkor ad­juk át az üzemet azoknak a külvállalatoknak is > munkate­rületként, akiktől szerelést, javítást, korszerűsítést ren­deltünk. A gyárban jó előre tudják, a nyári leálláskor melyik gép­re milyen sors vár: melyiket kell alaposan felújítani, me­lyikkel lesz a legkisebb gond­juk, vagy melyiket kellene akár egészen kicserélni. A ja­vításokhoz szükséges és eset­leg hiányzó alkatrészért a bu­dapesti gyárhoz fordultak se­gítséget kérni. Végül is, si­került minden javítást, frissí­tést megvalósítani, amit erre a nyárra tervezték. Amíg ,a szalagokon és az irodákban dolgozók, a raktáriak és a Most repül a kismadár Halványuló felvételek A szomszédos község nyug­díjas fényképésze meséli, hogy a hajdanvolt idők esküvői fo­tográfiái becses emlékként lógtak rámázva, üvegezve a falon. Helyük volt és fontossá­guk abban a közösségben, amely az egyhangú hétközna­pokat a dekoratív, ünnepi pil­lanat papirlenyomatával pró­bálta feloldani. Ma már nincs ilyesmire igény, másra kell a fal. Való igaz, a fénykép sze­repe igencsak megváltozott. De vajon miként? Erről s a szakma egyéb gondjairól be­szélgettünk Szűcs Pál ceglédi fényképésszel. Képkontárok — Tényleg, mennyit ér ma­napság a fénykép? — A felvétel elkészítése szolgáltatás, éppúgy, mint bármi más. Viszont nem lét­fontosságú. Tehát ahogyan nö­vekszik á többi szolgáltatás ára, úgy csökken a fotó iránti igény. A gazdasági megfonto­lások a fényképet egyre hát­rébb sodorják a sorban. — De esetenként mégsem tudjuk elkerülni a műtermi széket. — Igen. Arckép szükséges többek között a személyi iga­zolványhoz, az útlevélhez, a vízumhoz, a főiskolai index­hez. a különféle bérletekhez, utazási igazolványokhoz, a gépjárművezetői engedélyhez. — És a szabadon válasz­tottak közül... — Gyerekfotók, főleg szüle­tésnapokon. és ritkábban es­küvői felvételek. — Miből mennyi készül? — Igazolványképből hetente 40—50, a többi fajtából rap- szodik'us a rendelés. — Szaporodnak az amatő­rök. Hogyan érzékeli ezt a hi­vatásos? — Munkám apadása a leg­biztosabb jel. Ugyanakkor a színvonalában is műkedvelő képek özöne. Sajnos, néhány olyan helyre is beférkőztek silány munkáikkal a kontár fotósok, ahová nem lett volna szabad. Iskolákra, óvodákra gondolok. — Aztán itt vannak a fővá­rosiak. — No igen. Hát nem furcsa, hogy Cegléden budapesti fényképészeket kellene kiszo­rítani a piacról. De galibát akoznak a házaló fotográfusok is gátlástalanságukkal, ők igen nagy sikerrel járatják le ezt a szakmát. — Szóval ne az előhívó oldatok vidékén keressem a nagy üzletet? — Azt semmiképp. A fény­képészetet, legalábbis itt, a vá­rosban, nem lehet a jól menő foglalkozások közé sorolni. Egészen 1983-ig rendesen jö­vedelmezett az üzlet, aztán egyre jobban kezdtem érezni az év eleji áremelések hatá­sát. Odáig romlott a helyzet, hogy 1984 januárjában kény­telen voltam főállásban éj­szakai telefonügyeletet vállal­ni a TIGÁZ-nál. Most mellék­állásban fotózok. Jellemző: lassan augusztus derekán is túljutunk, de még szinte egy fillér se állt a házhoz. Házasodási kedv — Még a nyár sem kedvez? — Sokáig a nyár elején gyűlt össze a legtöbb tenni­való. Ütrakelt mindenki, s hát az okmányokhoz kellett a fel­vétel. Ráadásul ez idő tájt megnőtt a házasodási kedv is. E két ok élénk keresletre ve­zetett. Idén azonban ez is el­maradt. V. S. többiek pihentek, minden munkaterem friss, hangulatos színt öltött, kifestették a he­lyiségeket. Nagy munka folyt az üzemi konyhában is, tel­jesen kicserélték a vízvezeté­ket, a padlózatot és természe­tesen festették a falakat ott is. — Két szalagrendszerünk számára fontos volt a hu­szonöt darab igen korszerű Textima gyorsvarrógép megy vásárlása — mondta az igaz­gató. — Ezek kimondottan fi­nomtextil varrására alkalma­sak. A vásárlással az volt a célunk, hogy a tőkés piac igényeit továbbra is megfelelő áruval elégítsük ki. Évente ez ötven-hatvan ezer ruhát je­lent. A két szalagon a gőz­hálózat teljes cseréjét is elvé­gezték a szakembereink. A be­fejező munkaterem teljes nagytakarítását a Radnóti szo­cialista brigád vállalta el. Munkájuk igen nagy segítsé­get jelentett, fontos volt ah­hoz, hogy a termelés a sza­badság után időben elkezdőd­hetett. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárának óvodája is van a Batthyány utcában, ötven apró gyerekre vigyáznak ott. A gyári felújítással egy idő­ben az óvodában is dolgoz­tak, felújították a padlózatot, festettek, mázoltak. Sok modell A jól szervezett, összehan­golt munka eredményeképpen a gyár 420 személyes kollek­tívája augusztusban megfele­lő körülmények között kezd­hette a munkáját, az éves terv teljesítése érdekében. Az első félév egyébként, mint az igazgató elmondta, nem sike­rült rosszul. A tervet a nagy vállalati tervből lebontva mint normaóra-programtervet kapják meg. Ezt 101 százalé­kosra tervezték, 102,8 száza­lékosra sikerült megvalósíta­ni. A többlet 10 216 normaóra volt. A ceglédi gyárban az első félévben elkészült több mint 934 ezer ruhadarab, ebből a belkereskedelem 55 830-at ka­pott értékesítésre. Nyugati exportra 34 667 terméket szál­lítottak — ez a tervben egyébként 37 százalékos rész­aránnyal szerepel. Emellett’ szállítottak a Szovjetunióba is. x Többnyire sportos jellegű holmit varrnak Cegléden, di­vatosakat, mutatósakat, kül- és belföldre is. A modellek igen változatosak voltak, 158 új modellel foglalkoztak. Mint számos más ruhaipari üze­met. a ceglédi gyárat is kese­rítette időnként a teljesít­ményt hátráltató anyag- és kellékhiány. A gyári vezetés ezeket időben végzett átcso­portosítással, rugalmas szer­vezéssel igyekezett kivédeni, alapjában véve sikeresen. Minőség, pénz Mint Meleg István elmond­ta. a szállítási határidőket be tudták tartani, a termékeknék pedig több mint 98,6 százaléka első osztályú volt. Anyaghibás termék 1,39 százalék adódott, ami jó aránynak mondható. A terv teljesítésében sokat segítettek a szocialista brigá­dok. Az élenjáróknak 64 ezer forint jutalmat tudtak kifizet­ni az első félév végéig. Az elért jó minőségért is juta­lom járt. Jelentős összegű volt a minőségi prémium, ami a fizetési borítékokat vastagí- totta. A létszámról szólva az első félévben átlagosan nyolcán hiányoztak a termelésből. Ez nem veszélyeztette az ered­ményeket. Az év hátralévő ré­szére is hasonló helyzettel számolnak. Ennek megfele­lően, mint mondják, adott a lehetőség az éves terv telje­sítéséhez, ha az anyag és a rendelés sorra érkezik. K. S. Piaci áfák, kétjegyű szárnak Sétálóhely az augusztus kö­zepi ceglédi piac, erősen kö­zepes feihozatalávail, két szám­jegyű, magas áraival. Szá­molnak a kofák, törik a fejü­ket a háziasszonyok, érthetően keresnék az'olcsóbb árut, ami bizony elvétve itt-oüt kapható. Szerencsére olyan alapvető dolgokkal, mint a burgonya, a káposzta, a vöröshagyma, a salátauborka, még nincsen baj. Pénteken paradicsomot kilón­ként 7—12 forintért lehetett kapni, ám a paprikát főként 16—25 forintért kínálták, le­csóhoz épp jó apraja alig akadt. A karfiol kilója 10—16 fbliint volt. zöldbabot 30—40- órf mértek.. Gyümölcs, az volna: nyári alma, korai őszibarack, szilva, sárga- és görögdinnye, korai szőlő, ám az árak itt is maga­sak. A szerény küllemű őszi­barack kilója 16—18 forint volt most. a nagyobbat, épeb­bet. szebbet 30—35 forintért kínálták és vették. Almát 10— 16 forintért lehetett kapni, a görögdinnye kilója 15, a sár­gáé 20 forintba került. Nagy tételes vásárlásról, télire eite- vésről nem nagyon esik szó. Szerűt! a forrósígot Gyorsan érő napraforgó Jó lenne a madárijcsxtő-fantom A hosszan tartó szárazság után végre megjött a várva várt eső. Á mezőgazdasági nö­vények alaposan megsínylet­ték a csapadékhiányt. Jól jött a nedvesség a másodvetések­nek és a kapásnövényeknek. A kukorica a szemek kine­veléséhez kívánt sok nedves­séget, ebben a száraz időben még az üszöggomba sem érez­te jól magát, alig fertőzött. A kukoricatövek alsó levelei elszáradtak, ami kényszer­érést és termésveszteséget okozhat. A jól ápolt és művelt föl­dek jobban bírták a hosszú szárazságot. A gondosság má­sik jele a tarlók rendbetéte­le, vagyis a szalmabálák ösz- szegyűjtése után a tarlóhán­tás segítheti a gabonagyökér- és szármaradványok elbomlá- sának a megindulását. Főleg jó, ha a bontó mikroorga­nizmusok számára a talajba kevés pétisót is juttatnak. A hagyományos régi kukori­cafajták közül azok bírták jobban a szárazságot, melye­ket lefattyaztak. Az újabb hiV ridfajták közül több nem kí­ván fattyazást, mert azok el­maradnak az anyatőtől és vé­gül el is száradnak. Régi meg­figyelés az is, hogy a bab köz­tessel ültetett kukorica is ke­vésbé sínyli meg a szárazsá­got, mintha tiszta ültetésben állna. A napraforgónak viszont jól jött a nagy meleg, fel­gyorsult a tányérok beérése, bizony sokfelé a verebek, ger­lék miatt üres fehér fejek me­rednek az ég felé — részük­ről megtörtént az aratás: Meg­oldatlan a madaraktól való védelem, a szemfüles tollasok szemelgetik a szemeket, egé­szen addig, míg az ember a hatékony biológiai védelem módszereit ki nem dolgozza, például fantom vagy éppen valódi ragadozó madarak be­vetésével. A karbidágyú hang­ját megszokják a madarak, s csak a tolvaj ijed meg, ha a közelében karbidlöveg dur­ran. A bő termés védelmére igen jó a mechanikai módszer, bár emberi erőben számítva, igen fáradságos. Nagy területet emberekkel nem is lehet vé­deni, tehát az újabb módsze­rek keresése feltétlen hasz­nos. Néhány éve a CAT-nál hal­lottam, hogy a biológiai véde­lem különös módját alkalmaz­zák — már a vetéskor úgy­nevezett etető vetést is végez­nek, így a nemes vetéseket a madarak kevésbé tizedelik meg, mint különben. Ocsúval hasonló lenne célszerű az ére- dő táblákban, egyék azt a ma­darak. Keresni kell a megfelelő, új utakat, mert azzal a gazda még nem gondos, hogy gond­jai vannak, — hacsak azokat még nem oldja, optimális költ­ségek árán. S. D. üdülésbe! visszatérve KI ne maradjon senki fia Bizottság dönt a sorrendről A Május 1. Ruhagyárban évek óta kialakult szokás, hogy nyáron néhány hétre te állnak a szalagok, és a mun' kasok zöme egyszerre megy szabadságra. A pihéftes pedig üdülés formájában az igazi. — Munkatársaink igényt tartanak a beutalókra — mondja Öcsai Lászlóné üdül­tetési felelős. — Bár a SZOT által megszabott keret megle­hetősen szűk, erre az évre 34 beutalót kaptunk, többségük az elő- és utószezonra kínált tehetőséget. Családos elhelye­zési forma mindössze két eset­ben kínálkozott. — Mit tesz a gyár, hogy a többiek kikapcsolódásáról is gondoskodjon? Öj útiké! szél az érés Csonthéjasok, könyvben Kötetlen ívek az asztalon, a könyv készen áll. Nem éppen megszokott, hogy Cegléd je­lentős szellemi munkával kelt figyelmet. Időnként mégis napvilágot lát egy-egy gondo­latsor, mely helybeli alkotó nevéhez fűződik. , A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelenik meg s kerül néhány napon belül az üzletekbe dr. Surányi Dezső munkája, A csonthéjas gyü- mölcsűek növekedésszabályo­zása címmel. A szerző Ceglé­den él, a Gyümölcs- és Dísz- növénytermesztési Fejlesztő Vállalat állomásának kutatója. Könyve az elmúlt másfél év­tized tudományos tevékenysé­gének foglalata, összegzése, de több is annál, hiszen önnön szakterületén új utakat keres. — A csonthéjasokra manap­ság rossz idő jár. Miért, hogy kötete tárgyául mégis ezt vá­lasztotta? — Intézetünk eleve foglal­kozik ilyesfajta kutatásokkal, épp azért, hogy az ismert gon­dokon segíteni tudjunk. A csonthéjasok mind a termesz­tés, mind az értékesítés sza­kaszában különlegesen érzé­kenyek. Nem véletlen, hogy a legtöbb nagyüzem kudarcot vallott velük. — A csonthéjas gyümölcsű növények nem arról híresek, hogy nagyon'jól alkalmazkod­nak a környezethez, ráadásul termesztésük során sokféle technológiai hiba is becsúsz­hat. Ezek aztán fejlődésében visszavetik a növényt. Mind­két hiba hormonzavarként je­lentkezik. Ha befolyásolni 1/ tudjuk a növény hormonház­tartását, elérhető, hogy tűrő­képessége megnövekedjen és kevéssé károsodjon a technoló­giai melléfogások miatt. — így tehát, ha a növény életének kritikus pontjain tu­dunk segítséget nyújtani, jó val kisebb tesz a csonthéjasok piacérzékenysége, s megbízta tó terméssel számolhatunk az általunk kívánt időben. — Kérem, említsen néhány konkrét példát. — A szükséges vegyületek kel szabályozni lehet, mond­juk, az őszibarack virágkép ződésének időpontját, vagy azt, hogy mikor forduljon ter­mőre a fa. Ha túlontúl sűrűn üj az ágon a barack, fölösle­ges kapaszkodni érte, a hor­mon elvégzi a ritkítást. De éppúgy van arra is mód, hogy siettessük az érést, vagy hogy a hullást megakadályozzuk. — Mindez hányféle vegyület felhasználásával érhető el. — Elegendő két-három ve- gyület. Legfontosabb alapel­vem, hogy nem a sokféle, ha­nem a jó szer szolgál ja a ker­tészeti kultúrák termésnöveke­dését. Persze, itt komplex ha­tású szerekről van szó, melye­ket különböző adagokban kell alkalmazni. Az alapanyagok bolti forgalomban kaphatók. — Kiknek szól a könyv? — A nagyüzemek többé-ke- vésbé ismerik a leírt kísérle­teket, de úgy gondolom, akad számukra is néhány hasznos tudnivaló. És persze szeret­ném, ha a kistermelők is gyakran belelapoznának. V. S. — Vállalatunk zamárdi üdülőjében — egy- és kéthetes turnusokban — már sokan él­vezték a teljes ellátással járó nyaralás örömeit. Miskolc-_ Tapolcán bérelt üdülőnk vaíf a nyári hónapokra. Ott ki- nek-kinek magának kell meg­oldania a kosztot, ám ehhez napi száz forint étkezési hoz­zájárulást ad a szakszervezet, éttermekben beváltható jegyek formájában. Ez a forma igen., népszerű. — Szakszervezeti bizottsá­gunk gondol azokra is, akik gyógyulásra vágynak. Héví­zen is bériünk üdülőt, mely­nek jó hatású vizét sokan di­csérik. Vannak, akik a Római­part szépen berendezett laká­sait veszik igénybe szinte. névleges térítési díj ellenében. Ott kedve szerint főzhet, aki ezt a megoldást választja. A Duna partján a horgászat kecsegtet kellemes időtöltés­sel, továbbá a főváros sokféle kulturális programjából is- mindenki kedvére kiválaszt­hatja a neki megfelelőt. — Ha ilyen jó a választék, előfordulhat a túljelentkezés. Olyankor milyen szempontok szerint döntenek? — A szakszervezeti bizalmik előzetes meghallgatása után az üdültetési bizottság dönt a sorrendről. Aki valahonnan kimarad, annak más lehetősé­get ajánlunk fel. Az a célunk, hogy végül minden igényt ki­elégítsünk. — Külföldre szerveznek-e csoporiokat? — Gyárunk csereüdültetési kapcsolatban áll egy NDK- beli és egy csehszlovákiai ru­hagyárral. Évente néhányan az ő üdülőikben vakációznak. Az idén hárman jártak a fes­tői környezetben tevő szlová­kiai Pozsonynádasdon. Négyen a bolgár tengerparton süttet- ték magukat a nappal. Hár­man — ugyancsak jó munká­juk jutalmaként — a Szov­jetunióban járták végig a Moszkva—Azerbajdzsán— Grúzia útvonalat. Sok helyről sokféle élmény­nyel térnek vissza a ruhagyá­riak. Könnyebben megy a munka a szalagok mellett ki­pihenten, felfrissülve. Bál a szabadban Utcabál lesz Nyársapáton augusztus 18-án, szombaton este fél 9 órai kezdettel. A bált a parkolóban rendezik. ISSN 0133—23» (Ceglédi Hírta;

Next

/
Thumbnails
Contents