Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

NAGyKOR°s| A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1S8Í. AUGUSZTUS 14., KEDD Híracs veszélyességi pátfék Rugós apparátta! a kéményben SCeainyeiiliesi és bíztemsáfossililiőiii Zsikla Balázs kéményseprő- mestert az esti órákban keres­tem fel, de még így is vára­kozni kellett érkezésére. — Így van ez nyáridőben szinte mindig — mondja a mester felesége. A tüzelési szezonra időben szeret felkészülni min­denki, s ehhez a kémények jó állapota is szükséges. A nyár eddig nem kényeztetett el bennünket. Mondja a párom, hogy estefelé sok helyen bi­zony begyújtottak. A beszélgetést már a szépen berendezett családi otthonban folytatjuk, melyet nem kis büszkeséggel mutat a háziasz- szony. Felelős munkavégzés — Valaha ilyen otthonról álmodni sem mertem — s míg jóleső érzéssel elhelyezkedik megszokott székében, néhány gondolat erejéig felidézi a múltat. — Hogyan gondolt éppen a kéményseprő mesterségre? — Én nem gondoltam erre, a feleségem egyik rokona en­nek volt mestere, amikor be­teg lett, engem ajánlott maga helyett. Így kerültem 1954-ben a Pest megyei Kéményseprő Vállalathoz. Nagyon jó tanító- mesterem volt Freitág Pál és •Tóth Mihály, a szakmai isme­reteken túl más vonatkozás­ban is neveltek, formáltak. Mindig intettek, hogy a mun­kát becsülettel végezzem el, és emberi magatartásom is olyan legyen, hogy ahol egy­szer jártam, oda máskor is hívjanak. — Az említetteken kívül kellett-e még tanulnia? — 1955-ben szakmunkás- képző tanfolyamon vettem részt. Szakmai ismereteim je­lentősen bővültek, majd 1974- ben műszaki tanfolyamra irá­nyítottak, új típusú kémények és gázkémények átvételi vizs­gálataival, ellenőrzésével kap­csolatos ismeretet oktattak számunkra. — Most milyen feladatokat lát el? — Köz- és magánépületek­nél elsősorban kéményeket tisztítok, új és gázkémények vizsgálatát, ellenőrzését vég­zem. Tűzveszélyes helyzeteket jelzek a városi tűzoltóparancs­nokságnak. Középületeknél ilyen ellenőrzés rendszeresen folyik, családi házaknál rend­szerint az én figyelmezteté­semre gyorsan cselekednek, így hivatalos felszólításra alig kerül sor. — Milyen időközönként ke­rülnek sorra az ügyfelek? — Míg nyolcán voltunk a városban, szinte havonta el­jutottunk mindenhova. Ma már csak hárman vagyunk. Soron kívül csak rendkívüli bejelentésre mehetünk ki. — Hol lehet ilyen bejelen­tést tenni, helyi kirendeltség nincs a városban? — A Városgazdálkodási Vállalatnál, a felelős illetékes­nél lehet bejelenteni. Vele mindig tartjuk a kapcsolatot. Kevesen vannak — A régi kéménpseprő-tech- nika változott-e napjainkig? — Az új speciális szakmai eszközök lényegesebben köny- nyebbé és biztonságosabbá te­szik a kéményvizsgálati, teher­bírási, nyomási munkákat. Több szintes épületeknél az URH-összeköttetés sok felesle­ges lépcsőzéstől kímél meg bennünket. A rugós apparáttal úgy dolgozhatunk, hogy mun­kánk nem okoz piszkítást az otthonokban. — Akad-e tanuló ebben a szakmában? — Nekem eddig hat is volt már, kettő közülük dolgozik, ők talán maradnak is. Keve­sen vállalják a normában való dolgozást, sokallják a kerék­pározást és a messzi külterü­letek megközelítését a nyári melegben, vagy a csúszós téli hidegben. Nyugdíj után is — Veszélyességi pótlék jár-e ebben a munkakörben? — Nem, pedig veszélyeztető helyzet akad bőven. Jó hely­zetfelismerés, tiszta fej és biz­tos kéz kell a gyakorlottság mellé. — Harminc éve dolgozik ebben a szakmában. Sohasem gondolt arra, hogy mással cse­rélje fel? — Megszoktam és megsze­rettem ezt a munkát, melynek csupán kis kellemetlensége, hogy kormos lesz az ember, kicsit több idővel igaz, de ezt naponta le lehet mosni. Az öröm az, ha rendszeresen en­gem hívnak egy-egy házhoz, mert korábbi munkámmal elégedettek voltak. — Fájós lábaim figyelmez­tetnek már az idő múlására, de különben a napi strapát még jól bírom. Ha egészségem engedi, nyugdíj után is dol­gozni szeretnék, ha csökken­tett tempóban és kevesebbet is, de ebben a szakmában. Szendrődi Judit Felsüsg«/ a legény a fára Temetőhegyi zártkertjében Benke Kálmán hasonló nevű fiával szedi a kajszibarackot, amit a piacon adnak el. Az ízkttes gyü­mölcsre biztosan akad ve,vő. Varga Irén felvétele Korszerű lényerő épül Folyamatos a töltés A konzervgyár paradicsom előfeldolgozó vonala mellett a közelmúltban nagy teljesítmé­nyű almaié nyerő állomás megépítése kezdődött. A terü­letrendezést követően az épí­tőrészleg dolgozói jelenleg az úsztatóvályú és a csatorna- rendszer betonozási munkála­tait végzik, rövidesen sor ke­rül a térbetonburkolat, és az új kerítésrendszer kialakítá­sára. A kőművesek előreláthatólag augusztus 20-ra, tehát a terve­zettnél tíz nappal korábban fejezik be a munkát, utána a gépszerelők veszik át a tere­pet. Az idő sürget, ugyanis a préstelepnek már üzemkész ál­lapotban kell fogadnia az alma első szállítmányait. — A legmodernebb lényerő rendszert építjük meg, hasonló csak talán három helyen talál­ható az országban — tájékoz­tat Járó Dénes, a paradicsom- vonal tmk csoportvezetője. — Az 5 tonnás óránkénti teljesítményű présgép mellé két Bucher típusú NSZK da­rálómalom, és két svéd Alfa- Laval típusú dekanteres lé­nyerő kerül, amelyek a ki­egészítő gépelemek, törköly­szállító szalagok, szivattyúk kapcsolódnak. Valójában sza­kaszos működésű rendszerről van szó, azonban a nagy, per­cenként 3 köbméter teljesítmé­nyű CS—R 600-as utántöltő szivattyú olyannyira lerövidíti a töltési időt, hogy szinte fo­lyamatosnak tekinthető. Tehát komoly komplexum lesz, de borsos az ára is, a külföldi gépek mintegy 135 ezer dol­lárba kerülnek. My. J. Altató-dal nászágyon Tejút, kertmozi, színház Az augusztus 20-i alkot­mányünnep tiszteletére egész napos rendezvényre hívják- várják a város minden lakóját a rendező szervek! A tanács művelődési osztálya és köz- művelődési intézményei, a termelés-ellátás felügyeleti csoport, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Közép- magyarországi Tejipari Vál­lalat, a Ceglédi Kiskereske­delmi Vállalat, az Áfész, a DÉMÁSZ, a Városgazdálkodá­si Vállalat, a Közlekedésbiz­tonsági Tanács, a postahivatal és a Cifracsárda reggel tíztől 19 óráig, szünet nélküli mulatsá­got szervezett meg. lássuk ezeket! A Cifrakert bejáratát, a Tejutat, a csárda előtt rende­zett tejtermék-bemutatóra, és ingyenes kóstolóra érdemes igénybe benni, ez 10—11 óra között lesz. A nézőtér és a kosárlabdapálya között kü­lönböző játéktanulás, no meg játszóház várja a gyerekeket, 11-től, a színpadon meg a Kaláris együttes ad műsort. Aki elfáradt, a Svájci Ház­ban rendezett virágkiállítás pompájában gyönyörködhet majd, de ne sokáig, mert 13 és 14 óra között táncházba kell menni. Ezután a színpa­dot egy újabb előadás foglal­ja el, ezúttal — 14 órától — a Térszínház ad műsort. Dél­után háromtól a fáradtabbak beülhetnek a Cifra Csárdába, filmet nézni. Ez idő alatt a kosárlabdapálya sportbemuta­tóval, modellező és kutyabe­mutatóval szórakoztatja a kö­zönséget. öttől hatig divatbemutató lesz, 6-kor meg a kalocsai népi táncesoport fellépése zárja a délutáni programokat. Igen, még mindig van vala­mi ! Este kilenckor nyílik meg az új premier kertmozínk, ahol az Altatódal nászágyon című filmet vetítik, az or­szágban elsőként. - Tessék választani — s el­jönni ...! Ballai Ottó Autóról nem lehet Termelői árusítóhelyek Bár már többször közöltük, s a helyszínen is táblák jel­zik, olvasóink kérésének ele­get téve, újból közöljük azo­kat a helyeket, melyeken a belkereskedelmi miniszter rendelkezésének megfelelően, a háztáji és kiskerttulajdo- nosok, saját 'termelésű zöld­ség-, gyümölcs- és vágott vi­rágárujukat a piaci napoktól eltekintve, bármikor árusít­hatják. — A KERAVILL-bolttai szemben lévő park sarkán, az autóparkolóban. — A Ceglédi úti ABC-áru- házzal szemben fekvő 'hírlap- pavilon Cegléd felé eső ré­szén. — A Ceglédi út és a Hét­vezér utca sarkán, a kút mel­lett. — A Tabán utcai ház mel­lett, a transzformátor előtti szilárd burkolatú bevezető úton (a Kossuth Lajos utcai ABC után 100 méterre.) — A Tormási Bisztró előtt. — A Cifra Csárda előtt. — A bekerített piac Kál­vin tér felőli oldalán, az ipar­cikkpavilonok előtt, kedden, szerdán, csütörtökön és szom­bati napokon. — Minden termelő a saját kapualjában, vagy házról- házra járva is árulhat. Az is fontos, hogy egyik helyen sem kell közterületfoglalási díjat fizetni. Autóval, vagy más járművel az árusítóhe­lyekre beállni nem szabad, és azokról nem is lehet eladni. S mindezek csak a nagykő­rösi lakosokra vonatkoznak, más településen lakók csak a piacon árusíthatnak. B. O. Elbúcsúztak a csepeliek A városunkban táborozó csepeli ifjúsági labdarúgók a tervek szerint kedden a Kini­zsivel, csütörtökön Lajosmizse csapatával játszottak edző­mérkőzést. Nagykőrösi Kinizsi—Csepel ifi 2-1 (1-1). Kinizsi: Leskó — Farkas, Kecskés, Adámi, Csikós, Fer- csi, Pavelkó, Szabó B., Benkó, Vígh, Németh. Cserék: Kovács Z., Dénes, Szívós, Pálfi, Zöldi, Szőke, Sallai, Nagy Z., Mihá­lyi. Csepeli ifi: Székely — Be­nedek, Gáti, Baranyai, Gó- gány, Horváth II., Ferenczi, Sas, Csizmadia, Horváth I., Marozsán, Cserék: Lőrincz — Dundics, Baláss, Tamás, Iva- nics I. Értelme lett dolgainknak — Egy éve vagyok nyugdí­jas, csupán 12 munkában eltöl­tött évet számítottak be, s en­nek alapján kapok 1900 forin­tot. Nem sok, de amíg bírok dolgozgatok itt a tanya körül, disznók most is vannak az ól­ban, szarvasmarha-neveléssel már nem foglalkozom. A jó­szágtartás is egyre többe kerül, drága a táp, és gyenge takar­mány, de bárki kérdi, csak annyit mondhatok, az állattar­tással megtalálja az ember a számítását. Mellette tudtam spórolni is, amit félretettem elég lesz öregségemre. Gőg dny i tanyavilág Szívós, erős akaratú ember­nek ismertem meg Hajdú Fe­rencet, ki szerényen, de mégis büszkén élt mindig. Bár nem éppen dicsekvésre alkalmas téma körül forgott beszélgeté­sünk, de jó alkalom volt ez arra is, hogy kiderüljön, va­jon teljesült-e élete legfőbb célja? — Jólesik a tudat, hogy gyerekeimet becsületes, szor­galmas emberekké nevelhet­tem. Megvan a látszata, gond nélkül, jó létben élnek, csak tőlük már idegen ez a gógányi tanyavilág. Bent a városban, az iparban dolgoznak. Nem szabad felednünk, hogy ez a társadalom mindent megtesz azért, hogy a benne élők bol­dogulni tudjanak. — A múlt rendszerben bár­mennyit dolgoztunk, egyik napról a másikra éltünk, nem sírom én az akkori időt vissza egy percre sem. No, persze ma is meg kell fogni a munka vé­gét, de legalább értelmét lát­juk dolgainknak. Miklay Jenő nem futotta idő az otthoni gazdaságra — Azt meg nem adtam vol­na fel a világ minden kincséért sem. Szabadjára került a ta­nya, nem volt aki az állatokat rendben ellássa. Egyre keve­sebbet vállaltam a szövetke­zetben, végül tájára sem men­tem a közösnek. — Arra nem gondolt, hogy oda lesz a nyugdíj, meg a biz­tos megélhetés? — Számoltam a hátrányok­kal, a nyugdíj kérdése nagyon bántott, de azt tudtam, amíg két karomat bírom mozgatni, addig nem lesz mitől félnem. Pedig fiaim is elkerültek a háztól már jóelőtte, egyedül a legkisebb maradt mellettem, igaz ő is a városban talált megélhetést. Teheneket, mala­cokat neveltem, amiket legin­kább a szövetkezeten keresztül értékesítettem. Félre tehetett — Tehát nem bánta meg a lépést, de bizonyára van amit másként csinálna ... — Talán csak részleteiben. Pedig voltak ám nagyon ne­héz esztendők is, amikor hul­lott a jószág, megdöglött a te­hén, végül mindig helyrerázód­tak a dolgok. A munkának so­ha nem voltam ellensége, egy hibám azért van, de ki tudja hiba-e ez valójában. Az önálló szabad munkát szerettem, még­ha netán nagyobb fáradtsággal is járt az. így szoktam meg, talán, ha egész fiatalon kezdem a szövetkezetben, minden más­képp alakul. A csepeli ifi szerezte meg a vezetést Sas révén. Két kima­radt helyzet után, Németh jó átadásából Vígh jó lövéssel egyenlített. 1-1. Változatos volt a játék, Kovács L. remek átadásából gólhelyzetbe került Vígh, de kihagyta. A körösi kapunál Leskó hárított jó ér­zékkel. Veszélyesebben táma­dott a körösi csapat. Szőke lö­vését védte a kapus, Pálfi pe­dig nagy helyzetben hibázott, végül Kovács L. éles szögből szép gólt lőtt. 2-1. A mérkőzés végén Csikós szabadrúgása a kapufát találta. Szőlke lövését ismét védte a kapus. Leskónak kellett még több ízben közbe­lépni. Lajosmizse—Csepel Ifi 6-2 (2-1). Ezt a mérkőzést is a körösi pályán játszották. Schmé] László edző szerint 60 percig nagyon jól játszottak az ifik, de több helyzetet kihagytak. Góllövő: Marozsán 2. Akarás­ban nagy javulás állt be, a kéthetes körösi kemény mun­ka jól fog profitálni a bajno­ki mérkőzéseken, kiegészülve az otthoniakkal, ütőképes csa­patot alkotnak. Köszönet a körösi vezetők­nek, akik nagyszerű körülmé­nyeket biztosítottak, különö­sen Abonyi Sándor pálya­gondnoknak, aki szinte atyai - lag gondoskodott róluk. Ki­kapcsolódásra is volt lehető­ség, ami a fáradságos edzése­ket jól ellensúlyozta. A Toldi­ban, az építőtáborban lévők1 kel való barátkozás, múzeum- látogatás. Fizikailag, lelkileg is erősödtek, hasznos, barátsá­gos szép emlékekkel búcsúz­nak. ★ A Kinizsi vezetősége labda­rúgó-sportiskola szervezésén, kialakításán fáradozik. Leskó László máris nagy szeretettel és ügybuzgalommal foglalko­zik a serdülő utánpótlással. Már augusztus 6-a óta napi egy órát gyakorolnak. A terü­leti serdülő-bajnokságban sze­replő játékosanyag csökkent — velük Suba Lajos edző fog­lalkozik — a megfelelő kor­osztályú, létszámú, de főleg minőségi utánpótlásra nagy szükség van és ezt fogja szol­gálni az új alapokra helyezett serdülőutánpótlás-képzés. Szerdán délután 4 órakor hazai pályán a Bem SE-vel lesz edzőmérkőzés. P. S. ISSN 0133—2708 (NagykSrösi HMer élt sérelem diktálta szubjektív ítélkezés kerekedett volna ki szavaiból. Ma már tárgyilago­san szemléli a múltat, az olyan ember szemszögéből nézve, aki megbecsült tagként, de végül is kiközösítve megpróbálta, hogyan is jobb folytatni az éle­tet. Fsai elkerültek 12 hold földjét vitte a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Ö nem nagyon hitt abban, hogy élet­képes marad a gazdaság. Egy biztos, több lett a munkája, hiszen évente 25 hold területet is elvállalt, kukorica, krumpli, meg gabonaföldet művélt négy félárva gyerekével. Ahogy teltek az évek maga is tapasztalta a lassú, de fo­kozatos fejlődést, de az ő élete csak nem akart rendeződni. Régi, teljesítményeket igazoló papírokat tesz elém, munka­egységéket meg hasonló, ma már ósdinak tűnő fogalmakat olvasok róluk. Nekem már ke­veset mondanak ezek így ön­magukban, de a temérdek vál­lalás úgy tűnik, elég bizonyí­ték, hogy Hajdú Ferenc dolgos ember hírében állt a szövetke­zetben. Kilenc éven át. ugyan­is egy szép napon kizárták. — Én nem fogtam fel tragi­kusan, tudomásul vettem a hi­vatalos indoklást, ami úgy szólt, miszerint nem teljesítet­tem az elvárásokat amit egy tagnak produkálni kellett. Pe­dig higgye el éppen a rengeteg munka volt a mi bajunk, hi­szen a nagy darab földek, meg a sok gyalogmunka mellett Történelmünknek nincs még egy másik százada, amely any- nyira mozgalmas évtizedekkel bővelkedhetni mint a miénk, aminek lassan-lassan utolját jegyzi majd naptárunk. Benne egy sereg dátum mint sors­fordulók maradnak örökre em­lékezetesek. Jó, vagy rossz em­lék azoknak, kik részesei vol­tak az egykori eseményeknek, az, ifjabb nemzedék számára azonban ezek legtöbbje már csak a megkövesedett törté­nelmet jelenti. Megbecsült tag Szerencsére sokan vannak még közöttünk, azok közül, kik tisztán emlékeznek a negyed­század előtti időkre, főleg a parasztemberek tudják mihez kötni az 1959—60-as esztendő­ket. A körösi földművesek életében ez is egy sorsforduló volt, a termelőszövetkezetek megalakulásával sosem tapasz­talt új életforma vette kezde­tét nálunk. Nehéz, és talán kilátástalan idők, ilyesmi kép él még ma is az alapítók lelkében, de a mú­ló évek mégiscsak azokat iga­zolták, kik kezdettől fogva tud­ták, hogy a mezőgazdaság fej­lődésének csupán egyetlen he­lyes útja lehet: a nagvüzemi termelés. Csakhogy olyanok is voltak, kik az ellenkezőjét hit­ték, s akadt olyan is, ki majd tíz év eltelte után sem találta meg helyét a közösben. Akkor persze Hajdú Feri bácsi sem vállalkozott volna ilyen kedélyes beszélgetésre, anélkül, hogy ne a frissen át-

Next

/
Thumbnails
Contents