Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

KorfciH áimye Az Időjárás hátráltatta a görögdinnye erőset, növekedé­sét. Mostanra azonban — az elmúlt hét melegebb napjaiban ■— gyorsabbá váit az érés. Kartal határában Dávid Mi­hály dinnyés és családja há­rom holdon termeli a közked­velt nyári csemegét. Képün­kön: a dinnyés és segítője, Kovács Zoltán a termést szedi az egyik táblán. Hancsovszki János felvétele Holnap Néptánc, Képzéssé Bemutató Gödöllőn A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese vendégszerepei holnap, szerdán, augusztus 15- én este 7 órakor a gödöllői Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban. Az együttes azt a műsorát mutatja'be, amellyel rövidesen romániai vendégsze­replésre indulnak. A néptán­cokból és népzenéből összeál­lított produkciót á gyerekek és a nyugdíjasok húsz,, a felnőt­tek negyven forintos belépővel tekinthetik meg. , I—LC^i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM 1984. AUGUSZTUS 14., KEDD iásiyi Megvető Tsz Mélylazítás nagy területen Sfaszálják a lucerna harmadik (lövedékét A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Horus Archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. Kiadós esőtől hamar meg­változik a határ. Nem mintha egy tizenöt-húsz milliméter csapadékot adó zápor kielégí­tené a gazdászokat, de hát legalább leverte a port a még fejlődni képes kukoricáról, a dinnye, a káposzta, a paradi­csom leveléről. Hogy megázott a száradó lucerna és a renden vagy már bálákban levő szal­ma? Kit érdekel most ez. Majd megszárad. Fontos, hogy a tikkadó homok, a kemény, eső után csúszós agyag igjrék egyet, akkor még van remény a-kint levő növényeknek. Eladási ár Dányban, a Magvető Tsz- ben is sokat adtak volna azért, ha egy-két héttel korábban jön egy zápor. Legföljebb megzavarta volna a kapor be­takarítását, de nem ártott vol­na neki. — Ha elég esőnk van, most nem panaszkodnánk a negy­ven hektár kölesre sem,' amit majd ugyan szeptember végén lesz esedékes behordani — mondja Gádor János növény- termesztési íőágazatvezető. — Magnak vetettük el a kölest, de nem számíthatunk nagy termésre, hiszen a szárazság miatt viszonylag rosszul kelt Ülök a hídon ügy csendes szeglet Erdőkertes után, Vácegres előtt Erdőkertest Vácegres felé elhagyva, egy csaknem derék­szögű kanyar után keresztezi az út az Egres-patakot. Még sosem jártam itt úgy, hogy ne álltam volna meg. Olyan szép itt a táj, mintha nem is lenne valóságos. Ez is azon helyek közé tartozik, melyekre leg­szívesebben azt mondjuk: ez a legcsodálatosabb a világon. De bizonyára csak mi gondoljuk így, akik ezen a vidéken szü­lettünk, nőttünk fel. Sok hasonlóan szép szeglet van, ahol már jártunk a föld­golyóbison, de valamennyiből csak egyet őriz emlékezetünk. Nem oktalanul kedvelem ezt a hidat, a patakot, a dombot. Hi­szen első igazi kerékpáros tú­rámat is erre tettem meg. Ülök a hídon. Hátam mögött nyugat, előttem kelet. Éppen át­értem a Gödöllői-dombságon, a vízválasztón. Ez a patak már a Tiszába tart, a Galgán és a Zagyván át. Csak Jugoszláviá­ban találkoznak azok az eső­cseppek, melyek itt hullottak le egy jelhőből, de míg földet értek, eltávolodtak. Egyik az Egresben, másik a Sződi-, vagy a Rákos-patakban folytatja út­ját. Lám, ezek a hazánk tér­képén is halványan jelölt, Európáén talán már fel sem ismerhető dombok sorsválasz­tók is. Az Egres itt olyan halk, mintha nem is létezne. Patak­parti ligete pedig vetekszik a komoly folyókat kísérő galé­riákkal. Ha itt hagynám gép­kocsimat, s folyását követve gyalog indulnék tovább, az is­meretlen vidéken is hazatalál­nék, hiszen kertünk mögött igyekszik Bagón az Egres a Galgába. Az út bal szélén rozs-, jobb­ján napraforgótábla. Mindkettő sárga, csak más árnyalattal. A gabona Anna-szőke, a napra­forgó aranysárga. Itt és most találkoztam tizenéves ifjúsá­gom egy szeletjével. Egy héttel később ismét ar­ra vezetett utam. A rozst már levágták. A hídon másnak is meg kellett állnia, juhnyáj haladt át egyik legelőről a másikra. Szifka Miklós juhász Tatár Sándor kétszáz bárányát őrzi, tartja a tájon. Egyedüli szófogadó társa kutyája, Bogár. Hamar eltávolodtak, s a kör­nyék újra elcsendesedett. Balázs Gusztáv ki. De még éppen érdemes volt megtartani. Már csak ilyen a gazdasági munka: a növény körül min­den szokásos műveletet elvé­geztek, várhatóan mégis keve­sebb lesz a termés. Az ilyen fajta többletköltség — az­az magas fajlagos termelési költség — ellen azonban nincs apelláta. Egyes növények ter­méséinél még az eladási ár sem tükrözi: mennyi munka teste­sül rrieg benne. De hát, ez nemcsak dányi eset. Nézzük inkább tovább a legfontosabb nyári tennivaló­kat. Az aratást, legalábbis en­nek legfontosabb műveletét, a kombájnolást lassan el is fe­lejtik, a tarlóhántás ütemesen folyik. — Az idén viszonylag nagy területen, mintegy négyszáz hektáron végzünk mélylazí­tást — tájékoztat még Gödör János. Hogy miért fontos ez? Évek óta huszonöt-harminc centiméter mélyen szántunk, s ha mostanában nem olyan nedves a talaj, tehát nem ke- nődik, de azért tömörödik a barázdamélységnyi rétege. Zölden etették Egyszóval: az eketalpbeteg- séget akarjuk megszüntetni, ezért egy kilencvasú munka­géppel, Rába-Steiger traktor­ral 55—60 centiméter’ mélyen végzünk talaj lazítást. Eddig majdnem száz hektáron kész vagyunk vele. Ügy intézkedtek, hogy már a búza egy részének talaját is fellazítjuk, aztán azokat a táb­lákat is bejárjáik ezzel a gép­pel, ahová jövő tavasszal ku­koricát vetnek. Túl vannak a gazdaságban a lucerna harmadik növedé- kének kaszálásán. A dányi, a kókai és,az isaszegi határban együttvéve négyszázhúsz hek­tárról hordták be a viszonylag elfogadható mennyiségű ter­mést, aminek egy részét zöl­den etették fel, hiszen a jobb tejhozamért szükség volt erre a négyszáz fejőstehénnek. — Hogyan alakult eddig a tejtermelés? — Fél év alatt 2 ezer 500 li­teres átlagot értünk el tehe­nenként — ezt már Loncsár Zsuzsanna főállattenyésztő mondja. — Hasonló eredményt értünk el a kétszázötven ház­tájiba kihelyezett fejőstehén esetében is. Előlegbe Ugyanennyi bikát Is háztá­jiban hizlalnak. — Mi mindennel segítik a háztáji állattartókat? — A bálázott szalmát ezek­ben a napokban a táblákról egyenesen házhoz szállíthat­ták, kinek mennyi kellett. Kap­nak lucernát és tápot is. A tej begyűjtése is a Magvető Tsz feladata. — Persze a segítséget nem ingyenesen kell érteni. A ház­táji gazdáik, az állatokat ott­hon tartó, hizlaló tagok vagy alkalmazottak mindenért fi­zetnek — szól közbe a főmező- gazdász. — A kedvezmény in­kább abban van, hogy a saját, vagyis a téeszben termett ta-. karmányt előlegbe is elvihe­tik, ellenértékét az állat leadá­sa után fizethetik. Fehér István Megvalósulóban a tervek Aszód is szépülni szeretne. Ezzel a címmel számoltunk be az év elején a nagyközségben megtartott egyik falugyűlésről. S lám, a tervek megvalósulni látszanak. A Kossuth Lajos úton sorra nyerik cl új külsejüket az épületek, emelve Aszód hangu­latát. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat üzle­tét tavaly belül újították fel. Idén a külcsínre is szántak pénzt. Mellette a községi könyvtár áll állványerdőben. Az innenső ol­dalon már ismét régi helyén kereshetjük fel az Állami Bizto­sítót. Az OTP kirendeltsége elől elszállították a két nagyon csúnya lemezbódét. Balázs Gusztáv felvétele Pécef-Ssaszeg Áfész Még többen étkeznek Igein ritkán esik szó arról, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és az állami vendéglátóipar vál­lalatai egyedül azok, amelyek a nyilvános közétkeztetésben is részt vesznek. Ide sorolha­tók persze a vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek is, ame­lyek azonban már a saját dol­gozóik viszonylag olcsóbb me­leg ételhez jutását segítik kedvezményekkel is. Aztán más helyeket, más szektorokat aligha lehetne a kedvezményes étkeztetők so­rába venni. Semmiképpen sem becézhetők így az ital mellé ötven fillérért vaigy egy fo­rintért műanyag poharat adók, 0901 felszólítás, letiltás Feledékeny aiiés&k Sajnos, régi gyakorlat, hogy az adós néha elfelejt fizetni, valami gátolja ebben, vagy megtagadja a törlesztést. Az ilyen adóssal takarékszövetke­zeteink és a takarékpénztárak is találkoznak. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezetben is nyil­vántartanak ilyet. A két hó­napnál több ideje tartozók jú­niusig tizenhétezer forint köl­csönt nem fizettek vissza, s ez az akkori kölcsönállomány nyolcszázad Százaléka. A szö­vetkezetiek, amint az a közös­ség, a tagság érdekében és tör­vény szerint is kötelességük ezúttal is megtették a lépése­ket a tartozás behajtására. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a veresegyházi ta­karékszövetkezet ügyfeleinek egy egészen elenyésző hánya­da feledékeny, nemtörődöm. A megyei szövetkezetekben az átlagos hátralékarány csak­nem duplája az övékének, 0,15 százalék. Ami őket nem vi­gasztalja, mondják, inkább az adósok és a kezesek bánkódja­nak, mert a felszólítás és a le­tiltás lehetőségével máris él­tek. az üdítő italt nem árusító bü­fék; az ízesbuktát öt-hat fo­rintért kínáló maszek sütödé- sek. Tévedés ne essék: az utób­biak munkájára is szükség van. Ám furcsa, hogy amíg az egyik oldalon — az állami, meg a szövetkezeti szektorban — a közétkeztetés, annak ne­hézségeivel, gondjaival, vi­szonylagos olcsóbbságával, be­csületbeli, mondhatni szociál­politikai ügy, addig a konkur- rensként fellépő magánszol­gáltató nemhogy ezt a terhet nem viseli, a bóvli, meg az étel, ital árát is olyan maga­san tartja, mintha különleges igényt elégítene ki. Erre mondják: ilyen az élet. De ilyennek kell-e lennie? Egyáltalán nem biztos. A^bíz- tos az, hogy mindez arról a hírnek való adatról jutott eszembe, hogy a Pécel—Isa- szeg Áfész isaszegi Csata, va­lamint a péceli Kultúr és Sport vendéglőiben az elmúlt fél év alatt is tovább emelkedett- a közétkeztetésben részt vevők száma. Amihez még az is hoz­zátartozik, hogy miközben nőttek az igények, az áfész nem emelte a közétkeztetés árát! F. I. A birodalom visszavág. Szí­nes, szinkronizált amerikai film 4, 6 és 8 óraikor. Javában tart még a diákok nagy örömére a nyári vakáció. Könnyen hihetnénk, hogy a tudásnak és a tanulásnak he­lyet adó iskolák zárt kapui mögött csend honol. Aki ezt gondolja, nagyot téved. A jö­vendő tanév eredményessége nemcsak a pedagógusok lelki- ismeretes munkájától . függ, hanem az őket és a tanulókat kiszolgáló gazdasági szakem­berek munkájától is. Üzemeltetésre Akik ezzel a munkával fog­lalkoznak, azok a megmond­hatói, miiyen alapos és gon­dos szervezést igényel ez a te­vékenység. Így talán már nem csodálkozik senki sem azon, hogy az Oktatási intézmények­ben most van a 'gazdasági munka dandárja. Iróasztalnyi számla és ügy­irat tanulmányozása közben találtuk hivatalában Tóth Jó-, 2séf gazdasági, igazgatóhelyet­test, amikor felkerestük, hogy íz aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola gazdasági munkájáról beszél­gessünk. — Ez a középfokú oktatási intézmény — rendhagyó mó­Húsát megennénk, gyapjúját viselnénk még egyszer ugyanannyit ad hozzá az állam. A menzai étkezés térítési dí­jai negyven, és százhatvan fo­rint között mozognak. Ez attól függ, hogy ki, milyen szociális helyzetben van és hogyan ta­nul. Ezzel is ösztönözzük diák-. jainkat a jó tanulmányi mun­kára. Nemcsak a diákok gaz­dasági vonatkozású ügyeivel foglalkozunk, hanem intézmé­nyünk dolgozóival is. Az okta­tás és a technikai feltételek biztosítására csaknem százan állunk készen. Folytatódik — Ebből a létszámból tí­zen foglalkozunk gazdasági ügyekkel. Hozzánk tartoznak a különböző munkák elszámolá­sa, a helyettesítések nyilván­tartása és természetesen a bérszámfejtés. Egy ilyen nagy intézményben a gazdasági ve­zetőknek mindenről tudniuk kell, hogy időben értesülhes­senek az iskolai élet minden változó mozzanatáról. Nagyon jói bevált gyakorlat, hogy minden hét elején össze­ül az iskola vezetősége. Ezen értékelni szoktuk az elmúlt hét oktatási és gazdasági mun­káját és megbeszéljük a heti feladatokat is. Remélhetőleg a következő tanévben is folyta­tódik ez a hasznos gyakorlat. K. I. Cs. ISSN 0133-1851 (SMS'ilSi Hírlap) .... ........................ I !!■■■ in- i ■ i >i i«T dón — nem a nagyközségi, ha­nem a Pest megyei Tanács egyik intézménye. Gazdasági­lag tehát hozzájuk tartozunk. Mivel a megye a gazdánk, jó­val nagyobb összegből gazdál­kodhatunk, mint a nagyközség alsó foíkú (általános) iskolái. 1984-ben a számunkra elő­irányzott költségvetési összeg tizenhárommillió forint volt. — Ennek az összegnek a je­lentős részét üzemeltetésre fordítottuk. Talán érthető, hogy nem is olyan nagy ez az összeg, ha tudjuk, hogy a gim­názium és a kollégium álló­eszközértéke hatvanmillió fo­rint. Több százezer forintot fordítunk az oktatási eszközök beszerzésére. Mivel sajátos he­lyet foglalunk el az oktatás­ban,,sajátos és speciális szem­léltetőeszközöket kell vásá­rolnunk. Takarítás — Ilyen például a számító­gép, amelyből már három áll rendelkezésünkre. Az elektro­mos mérőlaboratóriumba is bonyolult eszközöket vettünk. Nagyon jól felszerelt nyelvi laboratóriumunk van. Ide is bonyolult eszközök kellettek. A szakközépiskolai képzés se­gítségére — többek között — huszonöt esztergagépet szerez­tünk be. Más gépek és szer­számok felújítására három és fél millió forintot fordítot­tunk. — Elhasználódtak a műhe­lyeket kiszolgáló szociális he­lyiségek is. Ezeket a nyáron újítottuk fel. Ugyancsak most cseréltük ki az egész vízháló­zati rendszert. Tennivalónk te­hát volt elegendő a nyáron. Most kezdődik az iskola álta­lános nagy tanév előtti taka­rítása. Remélhetőleg minden rendben fog menni, mert a munkák megszervezése és az irányítása is hozzánk tartozik. Szociális hslyzet — Jelentős erőfeszítéseket teszünk a bejáró tanulók taní­tás utáni étkeztetésére. A költségvetésből tetemes össze­get fordítunk erre. A kollé­giumban és itt a gimnázium­ban is saját kezelésű kony­hánk van. A menzán egy ét­kezés 12.50 forintba, míg a kollégiumban a napi három­szori étkezés 29.50 forintba ke­rül. Elmondhatom, hogy átla­gában mind a két étkezéshez Sí diáitok sz®!§é!aíáimn Gazdasági munka a gfmfiiázissmftsft

Next

/
Thumbnails
Contents