Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
PKxr OTÍll 1984. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP Ä gyermek, az otthon, a munka Amire egy élet alapozódott A komhájnos most sem pihen Mikorra e sorok megjelennek Pest megyében véget ér a nagy csata: az utolsó hek- tárakról is magtárba kerül az élet, a búza. Az ütközet főhőséi eltűnnek a lapok hasábjairól, a közvélemény szém- határáról. Pedig talán éppen most, amikor győzelmük befejezett tény, illenék munkájukról néhány szót ejteni. Érdeklődni e csendesebb időszakban foglalatosságuk felől. Megtudni hányán vannak, akik már elutaztak ,a Balaton, netán az Adria partjára kifürdeni magukból az elviselhetetlenül meleg napok forróságát, kilevegőzni tüdejükből hosszú hetek porát, s elfelejteni az idegek fáradtságát. Érdemes lenne erről egyszer alaposabb, akár szociológiai felmérést készíteni. Ám tudományos vizsgálódás nőikül, is megkockáztatható a feltételezés, a többség nem az előbbiek szerint cselekszik. A derékhad alighanem Balázs Antal modelljét választja. Véle beszélgettünk munkahelyén a pátyi Zsámbéki Medence Tsz-ben az aratás utáni első napon. Beszélő gépek között Nem valószínű, hogy a gépek beszélni tudnak, de ha ez mégis így lenne, s érteném nyelvüket, igen érdekes eszmecserének lehetnék tanúja szokatlanul nagy számú gyülekezetükben —■ eresztem képzeletemet szabadjára a pátyi tsz központjában. A leghangosabbak augusztus második hetében a szalmabálázók lennének, melyékre ritkán van ugyan szükség, de ezekben a napokban ezek léptek elő főszereplőkké. Az eső, amit az emberek olyany- nyira vártak, éppen az irttént verte ki őket a határból, s most kénytelenek itt vesztegelni, holmi porosodó vetőgépek társaságában. Valódi tiszteletét egyedül az udvar hátrébb eső részében, komolyan magukba meredő kombájnokkal hajlandók megadni. Még a legfiatalabb, zölöhású löS-os Dominátor barátságára is büszkék. Pedig az idén először hárapja a bőven omló búzát. — A pilótát keresi — szólít vissza a valóságban egy ove- rállos férfi, látva tanácstalanságomat, a már említett zöld óriásgép tövében. — A műhelyben láttam éppen egy perce — folytatja, s egy tágas csarnok felé mutat. .. — Balázs Antalt keresem — fordulok segítségért már bent a szereidében az egyik hegesztőhöz, aki munkájába elmélyülve, csak annyi figyelmetlenséget enged meg magának, hogy válaszul egy barna munkaruhás férfi irányába bökjön. Bántó szándék nélkül mondom, az ő öltözete jócskán eltér a megszokottól, majdhogy nem elegáns. Már-már rossz példának veszem, hogy felültették, s egy mérnökről akarják vélem elhitetni, hogy 24 év óta nyaranta kombájnra ül... Elmaradt esőszünet — Ez ezért túlzás, három évem kimaradt, súlyos műtéten estem át. Akkor megfogadtam, nyolc óránál többét nem dolgozom. Persze, másképpen történt, s ezért akár szavát nem tartó embernek is nevezhetnénk — mondja beszélgetésünk első perceiben Balázs Antal kombájnos. Egy aprócska irodában, ahol társasunk, hamarosan a dolgok közepébe vágunk. — Mit hozott az idei aratás az ön számára? — kérdezem. — Egy nem is akármilyen rekordot. Hetven kiló híján, 180 vagon búzát arattam, csépeltem le. Többet mint életemben bármikor., Megállás nélkül, egyházamban dolgoztunk. Azt hiszem, ezért is volt a mostani betakarítás nehezebb a korábbiaknál, hiszen elmaradt az esőszünet. — A gép miatt Is lehet kényszerpihenője a koínbáj- nosnak — vetem ellen. Tapasztalt gépész, kezűé kombájnos. Balázs Antal és masinája a Claas Dominátor az aratás utáni első napon feltehetőleg együtt örül a sikernek mekeim tudnának beszélni, de lehet benne valami. — Folytatja-e valaki a maga mesterségét? — A tizenkilenc éves fiam karosszérialakatos, a 16 éves lányom textilipari szakközép- iskolába jár. Szóval, a mező- gazdaság számára nem neveltem utánpótlást. Egyébiránt jellem dolgában, jó követőknek bizonyulnak. — Mi okozta életében eddig a legnagyobb örömet? — A fiam születése, s aztán, amikor felépült a házam, s egy esős nap, a saját tetőnk alól nézegethettem ki a bia- torbágyi dombok irányába ... ★ — örülünk az esőnek. Nézze csak, hogy felüdült a. kukorica, mutatja az emberma- gásságú tengerit egy félórával később Nagy István elnökhelyettes, akivel búcsúzásként a pátyi határt mustrál- gatjúk. Igaz, Vannak gyengébb tábláink is, de ez csak töredéke az .egésznek. Jól mutat a napraforgó is — jegyzi meg a szomszédos dűlőben a szirmukat laissan elszóró, súlyos tányérú növényeket szem- léigetve. Lesz dolguk itt is a kombájnospknak — mondja, akikét felemlítve Balázs Antalra terelődik a szó. — Kiváló ember, több is elkelne az ilyenekből. Nem volt könnyű élete, hä jól tudom, Marosvásárhely környékéről került ide a háború után. Apja lábon hajtotta át a juhokat, anyja később a birkagyapjúból font, szőtt. Állítólag nagyon szép dolgokat, s még kiállítása is volt. Egy bizonyos, Balázs Antal végleg mégkapaszkodott a Zsámbéki Medencében. Valkó Béla Virágzik a kukorica a pátyi Zsámbéki Medence Tsz-ben. Felvételünkön Nagy István elnökhelyettes a várható terméskilátások felől igyekszik tapasztalatokat szerezni A szerző felvételei — A kezdéskor én is tartottam műszaki hibától. Ha másért nem, azért, mert egy kiszolgált, de megbízható John Deerről szálltam át, a még nyergeletlen, vadonatúj Dominátor 106-osrá. Ráadásul az érés elején nehezen csúszott a szalma. No, meg hát gyakorlat ide, gyakorlat oda, mégiscsak egy hárommi- liós gépet kaptam a kezembe, s veié jókora felelősséget. — Szóval, minden simán ment? — Egy defektet leszámítva, igen. — És a kereset? — Nincs okom panaszra. — Titok az összeg? — Ugyan. Tizennégy ezer forintot kaptam a szezonban. Egy szigorú apa — S most az idény után, mivel foglalatoskodik egy kombájnos? — Ha arra kíváncsi, hogy több időm marad tévét nézni, olvasni, pihenni, csalódást kell okoznom. Nézze a műhelyben napo,nta 9 és fél órás a műszak. S most éppen a gépemet készítem fel a három hét múlva kezdődő napraforgóvágásra. Az imént végeztem a vágóasztal festésével, aztán majd a dobcsere következik és a többi ilyenkor szokásos tennivaló. De akad munka délutánonként odahaza a kertben is. S ha még ezenfelül is marad időm a háztájiban igyekszem hasznosítani autószerelői, hegesztői és villamossági ismereteimet. — Nem túl sok ez? — Meglehet. De az ember vérében van a tenni-venni akarás. Engem szigorúan neveltek a szüleim, Azt hiszem, azért sem vállaltam mostanáig vezetői beosztást, mert sokan nem szeretik a kemény munkát, s főként, ha ezt következetesen elvárják tőlük. — A családban is ilyen szigorú apa? — Erről inkább a gyerKSH-felmérés Közúti balesetek Az úthálózat fejlesztése, a forgalomszervezés és a baleset- megelőzési munka eredményeként 1971—1982. között évről évre csökkent a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma, tavaly azonban megtört ez a csökkenő tendencia: a lakott területeken 2,3, a településeken kívüli útszakaszokon 5,2 százalékkal több baleset történt, mint egy évvel korábban — állapítható meg a KSH most megjelent kiadványából. Az okok közöt a leggyakoribb a járművek összeütközése, borulása, s ezt legtöbbször — akárcsak a korábbi években — a járművezetők szabálytalan, gondtalan magatartása idézi elő. .Elgondolkodtató, hogy a figyelmetlenségből balesetet okozó járművezetőknek mintegy 30 százaléka 24 éven aluli. A gyalogosok — a korábbi évekhez képest — valamelyest fegyelmezettebben közlekednek: bár tavaly még mindig az összes baleset 18 százalékában ők voltak a hibásak, s csaknem 3 ezer balesetet idéztek elő. A balesetet okozó gyalogosok legtöbbször vigyázatlanul, hirtelen lépnek le az úttestre, illetve tilos jelzésnél kelnek át a járművek között. Évről évre nagyobb szerepet játszik a balesetek létrejöttében "az alkohol. Az elmúlt évben 3716 baleset okozója volt ittas, 8,2 százalékkal több, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik balesetnél társtettes volt az alkohol. A fogatolt járművek hajtói közül minden második, a kerékpárosoknál és a segédmotorosok közül minden harmadik, a motorkerékpárosok közül pedig minden negyedik ittasan vezette járművét a baleset időpontjában. A statisztikai adatok tanúsága szerint az országban jél elhatárolhatók azok a területek, ahol az italozás miatt az átlagosnál jóval több baleset történik. Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében például minden harmadik, Budapesten minden tizedek balesetnek oka volt a járművezető ittassága. A közúti ellenőrzések során évente csaknem négyszázezer alkohol- szonda vizsgálatot végeznek, s minden évben nagyobb arányban mutat ki a szonda, alkoholos befolyásoltságot, tavaly például több mint 52 ezer esetben. A szondázás során ittasnak talált gépjárművezetők mintegy 30 százalékának gépjárművezetői engedélyét vonták vissza hosszabb-rövidebb időre. — A HÉT HfBE — FELPAPRIKÁZVA © Háromnapos tudományos tanácskozáson találkoztak Budapesten a szórványmagyarság kutatói. © Pécs fogadta az országos növényvédelmi bemutató részvevőit. © Megnyílt a fővárosban a közgazdasági nyári egyetem. © Tiszaföldváron rendezték meg az Országos vízgazdálkodási napokat. © A hét híre az is, hogy nemzetközi paprikatermesztési konferencia és bemutató színhelye volt Nagyszénás. Tartja magát — árát! — becsülettel a pogánybors. A héten a megye városainak piacain a legolcsóbb, lecsónak még úgy ahogy megfelelő kertibors kilogrammja 12—13 forintba került, a legszebbjét a törökborsnak 32—34 forintért mérték. Persze, szerepe van az időjárásnak is abban, hogy a spanyolbors egy-egy adagja ennyit kóstál, de csak ezzel okolni a magyarbors — augusztus lévén — borsos árát hiba lenné. A fentebb említett sokféle bors, azaz paprika — mert ennyi szép nevet sorol fel Hangay Oktáv 1887- ben megjelent, A paprikáról című művé — hosszú évek óta fel paprikázza a termelői, a forgalmazói, a vásárlói kedélyekét. Indokoltan, indokolatlanul? Kolumbusz társai egyikének, egy orvosnak az útijegyzeteiben szerepel először a kellemes ízű fűszer. Később, eredeti hazájában, Közép-Ameri- kában több mint ötven, vadon termő fajtáját találták meg a botanikusok. Európa gyorsan megbarátkozott vele. Korabeli híradások szerint 1570-ben — mert bizony először dísz- meg szobanövényként szolgált — már ott virult Széchy Margit díszkertjében, Carl Clusius, az 1526 és 1609 között élt híres, hányatott sorsú — ahogy akkor hívták a botanikust — füvész még arról számolt be, hogy magyarországi útja alkalmával több helyen is látta a növénygyűjtemények, különlegességeként.Ha így haladunk, lehet még különlegesség bélőle... A megyében 1970 óta az* Európa sok országában hosszú időn át magyarborsnak nevezett. növény termőterülete az eredetinek az ötödére!!) csökkent. Az 1971 és 1975 közötti években esztendőnként átlagosan még 1300 hektárnál nagyobb táblákon, parcellákon került földbe a palánta, 1980-ig lassú, de folyamatos, azóta pedig rohamos a csökkenés. A fűszerpaprika, pálinkába keverve, évszázadokon át gyógyszernek számított, például az 1831. évi kolerajárvány idején a vármegyei szakhatóságok mint megelőző medicinát ajánlják a védekezés helyi irányítóinak figyelmébe. Megelőző medicinákra sokszor szükség lett volna a termelésben is, mert nem a mostani az első a válságok, a hullámvölgyek közül. A század elején a földek végében rothadó paprikahegyekről cikkeztek az újságok, a húszas években szintén válságosra fordult, a'töröik- bors sorsa. Azaz szó sincs eddig nem volt újdonságról akkor, amikor leírjuk: a hetvenes évek elején még 16—17 ezer tonna termett míg a po- gányborsból a megyében, mostanában be kell érni a 4,9—5,5 ezer tonnával. De valóban be kell érni?! Akadnak kiugró esztendők, minit például 1982., amikor a megyében hektáronként 16 tonna termést adott a spanyolbors, de gyengék is, amikor a 9,5 tonnát sem érte el a leszüretelt mennyiség. Ami mutatja, ez az időjárásérzékeny növény kérdőjelek sokaságát rejti bokrai között, ami a fajták változatosságát, a termesztéstechnológia korszerűségét és annak költségvonzatait, a terméktömeg szélsőségeinek mérsékelbetőségét illeti. A megyében a múlt század közepétől, a Duna mindkét partján levő településekén, nagymértékben kezdték termeszteni az étkezési paprikát, s ahogy akkor, most is vannak ún. tájkörzetei. Ami azt mutatja, akárhol nem szabad e kényes növényt földbe duggalni. Csakhogy lassan oda jutunk, ott sem lesz szabad, ahol lehet, mert nem lesz érdemes. Mutatóba látni már csak itt-ott felpaprikázott, füzére- zett házfalakat, szergyiákat, azaz szárítóállványokat, külü- ket, ezekben tört porrá a kér- tibors megszáradt húsa, külön kezelt magja. Fűszerpaprikát csak érdekességként, étkezésit viszont tömegáruként termelnek a megyében a háztáji és kisegítő gazdaságok, hiszen az összesen felvásárolt 4,7—5,3 ezer tonna hatvan százaléka innét származik. A nagyüzemek egyre inkább visszavonulnak erről a területről; ráfizetnek. Csapó József már 1775-ben leírta füvészkönyvé- ben a paraszti paprikatermelés ismert, széles körben terjedő fogásait, aláhúzva, e növény gondoskodást tömegével követel. Honnét is sejthette volna, hogy több mint kétszáz esztendő múltán az utódok feipaprikázódnak azon, hogy évi átlagban az ún. állami termelői ár 9,65 forintra jön ki, a piaci viszont 26,30-ra?! Csípős ügy ez ... Mészáros Ottó Bővült a hűtőíáncrendszer Megfelelő ütemben bővült az elmúlt években a romlandó élelmiszerek tárolását, elosztását és felhasználását segítő hű- tőláncrendszer. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által tíz évvel ezelőtt kidolgozott fejlesztési program során a 20 ezer tonna gyorsfagyasztott áru előállítására és tárolására szolgáló tervezett kapacitással szemben a magyar hűtőipari vállalatnál kiépített egységek termelőképessége eléri a 34 500 tonnát. Több mezőgazdasági nagyüzem, és társulás is épített hűtőházat és hozzálátott a gyorsfagyasztott termékek előállításához. Ezekből az egy főre jutó évi fogyasztás meghaladja az 5 kilogrammot. Bértárolás Közel sem ilyen kedvezően alakult a hús-, a haromfi- és a tejipar hűtési kapacitása. Ezek az iparágak jelenleg állandó bértárolói a Magyar Hűtőipari Vállalat univerzális hűtőházainak, ám emellett is az elmúlt években többször fordult elő, hogy a házai igényeket csak a külföldi hűtőtárolók igénybevételével tudták kielégíteni. A múlt esztendőben például mintegy 1 millió dollárt fizettek ki külföldi bértárolásra. A húsipari fejlesztések eredményeként bővült az úgynevezett előhűtő. kapacitás, de a jelenlegi feltételek még mindig csak a napi egy műszakos vágást teszik lehetővé. Szállítóeszköz Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság újabb tanulmánya éppen ezért fontosnak tártja, hogy a húsiparban az ezredfordulóig megkétszereződjön az előhűtő kapacitás. Mivel a húsüzemek fele nem rendelkezik mélyhűtő tárolóval, a szakemberek indokoltnak tartják a jelenlegi tárolótér többszörösére bővítését. A hűtőlánc fontos részét képezik azok a szállítóeszközök, amelyek a terméket a gyártótól külföldre vagy a hazai üzletekbe, a fogyasztóig juttatják el. A nemzetközi közúti és vasúti szállításban az elmúlt években megfelelő eszközöket állítottak üzembe. A belföldi hűtöttárú-szállítás terén azonban korántsem ilyen jó a helyzet. A hűtőlánc sok esetben megszakad, mert nem minden esetben áll rendelkezésre megfelelő jármű a belső szállításokhoz. Az időpontokat sokszor nem tudják egyeztetni a kereskedelem nyitvatartásával, így a tejet és tejtermékeket többnyibe az utcán, hűtés nélkül tárolják. A húsipar nehézségeit többek között az okozza, hogy a szállítóeszközök 30 százaléka elöregedett, mivel évek óta nem gondoskodtak pótlásukról. A hűtők ocsihiány a fővárosban a legnagyobb, ezért sok esetben a Budapesti Szállítási Vállalat' ponyvás, kocsijait veszik igénybe. Mindez a hűtőlánc megszakadását eredményezi. Az OMFB-tanul- mány ezért rövid távon a közúti hűtőjármű-állomány két- háromszoros bővítését tartja szükségesnek. A feladatokat hosszabb távon hűtőkonténerek üzembe állításával lehetne megoldani. A kereskedelemben és a háztartásokban is javultak a mélyhűtött áru tárolásának feltételei. Több mint 46 ezer olyan üzlet és vendéglátóhely van hazánkban, ahol valamilyen hűtőeszközzel rendelkeznek. A legjobb a helyzet a' »korszerű ABC-áruházakban és az újonnan épült szállodák vendéglátóhelyein. A régebben épült egységekben azonban számos feltétel hiányzik ahhoz, hogy a hűtőlánc teljes értékű legyen. Különösen vidéken az előforduló gyakori áramkimaradások jelentős károkat okoznak az élelmiszerek tárolásában. Háztartások Az OMFB-tanulmány szerint a lakosság szívesen vállalja az otthoni hűtés, fagyasztás és fagyasztva tárolás feltételeinek megteremtésével járó terheket. Az elmúlt években a fagyasztott termékek iránti kereslet számottevően bővült. Igen fontos hát, hogy megfelelő hűtő- és fagyasztószekrények álljanak rendelkezésre. A tanulmány megállapítja, hogy évente 250—300 ezer háztartási hűtőszekrényt igényelnek a fogyasztók. Az évtized második felében várható, hogy a jelenlegi 3,5 millió darabos állományt folyamatosan felújítják, kicserélik a háztartásokban. Ugyancsak számos háztartásban második vagy harmadik hűtőszekrényt is beszereznek, s mindez tovább növeli a keresletet. Ennek későbbi kielégítésére már most fel kell készülniük a hazai gyártóknak.
