Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

6 1984. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Víkemlházról víkendházra vándorol! A koszt és a kvártély ingyen Magával vitte amire kedve szottyan! ^ Aligha akad ember, akiben a frissen sült kenyérnek ^ semmi máshoz nem hasonlítható illata ne ébresztene ^ valami kellemes, meghitt érzést. Kenyérgyárak vagy 4 pékségek előtt elhaladva pedig óhatatlanul nosztalgiá­ja val gondolunk e szakma mestereire, kik fehér kötényben ^ a forró és ropogós cipókat, vekniket elővarázsolják. A ^ most harmincesztendős Juhász János azonban, úgy tfi- | nik, nem rajongott túlzottan e békés foglalkozásért. Ki- ^ tanulta a szakmát, s pékként le is vizsgázott, tudását ^ azonban már nem hasznosította, a megélhetésnek ke- ^ vésbé polgári formájával kezdett kísérletezni. Tulajdon- ^ képpen egy egészen új szakmát tanult ki, amire az em- ^ berek általában nem gondolnak olyan tisztelettel, mint á egy pékmesterére. Száloptikás távközlés Az elmúlt évtizedekben a niegnövekedett telefonforgalom, a televízió- és adatátvitel ki­elégítéséhez szükséges híradás- technikai rendszerek iránti egy­re növekvő igények, illetve kö­vetelmények az elektromágne­ses spektrum optikai sávjában 1 nyerhető óriási potenciális sáv- I szélességekre irányította a fi­gyelmet. A fény ugyanis, akár­csak a rádióhullám, elektro­mágneses rezgésekből áll. De ha a hagyományos híradás- technikai készülékekben néhány milliárd a hullám rezgésszá­ma, a fényhullámok csak bil­liós nagyságrendű számokkal jellemezhetők* Márpedig jól ismert az elv a távközlésben, hogy minél magasabb a jel­hordozó hullámok rezgésszáma, annál több információt továb­bíthatnak velük. Ezt a lehető­séget a technika nem is sza­lasztotta el. Az optikai hírközlés (jelát­vitel) tulajdonképpen 1960-tól kezdett kibontakozni, amikor az USA-ban működni kezdett a világ első hélium-neon gáz- lézerje. Az ezt követő kutatá­sok kiterjedtek a megfelelő op­tikai eszközök, kábelek, opti- , kai átviteli rendszerek előállí­tására, illetve létrehozására, tulajdonságaik tanulmányozá­sára. A tudományos munka már sok eredményt felmutatott, de nem kevés a még megoldat­lan probléma sem. Ezek között az egyik legnagyobb az átvi­teli csatorna kiválasztása, a fényút átkapcsolása az elága­zási ponton egyik vagy másik irányba. Erre megoldás lehet a fényt átalakítani elektromos jellé, azt erősíteni és kapcsol­ni, majd visszalakítani fényjel­lé. Mindezt azonban a fény közvetlen manipulálásával is el lehet érni az ismert optikai eszközök, tükrök, lencsék és lé­zerek segítségével. De nem a megszokott méretekben, ha­nem hasonlóképpen miniatüri­zálva, mint az integrált áram­köröknél szokásos. Ezek az in­tegrált fényáramkörök vala­milyen alapra rávitt igen fi­nom üvegrétegek és sávok, amelyek ugyanúgy vezetik a fényt, mint a kör keresztmet­szetű üvegszálak. Takarót, rádiót, vetítőt Szállásmesternek csapott fel, pontosabban szálláscsinálónak, ha nem is a szó klasszikus ér­telmében, hiszen nem másnak, önmagának keresett tetőt a fe­je fölé a legkülönbözőbb meg­oldásokhoz folyamodva. Három típusát ismerte meg a hajlé­koknak: a szállodát, a víkend- házat és a börtönt. Ez utóbbi volt a gyakoribb. Először 1974-ben lakott ilyen intézményben, utoljára 1983- ban. Közben hol itt, hol ott, többnyire üres hétvégi házak­ban. S mert ez utóbbi aligha­nem kedvenc kvártélya volt, tavalyi szabadulása után sie­tett Farmosra, ahol kora ősz lévén a budapesti tulajdonosok már a fővárosban tartózkod­tak. Juhász csupán egy-két napot időzött egy-egy üdülőben, él­vezvén az ott talált javakat, s aztán továbbáilt, felpakolva és magával cipelve a további megélhetéshez szükséges hol­mikat. Az alváshoz ágyneműk és takarók kellenek, vitt hát magával paplant, plédeket. Szüksége volt ruhára is, kinyi­totta a szekrényeket, s bőr­dzsekiket, nadrágokat rekvi- rált. De nem élet az élet, ha nincs benne szórakozás, így hát a következő szálláshelyről mű­szaki cikkeket, köztük rádiót, hűtőtáskát, egy japán gyártmá­nyú filmvetítőt, valamint egyéb apróságot tett a ma­gáévá. Esetenként azonban a létfel­tételekhez szükséges legfonto­sabb dolog hiányzott ideiglenes szálláshelyein: az ennivaló. Nem volt mit tennie, beszer­ző körútra indult. Minden kis településen akad ABC vagy élelmiszerbolt. Tápiószelén például egy Áfész-üzletet szó­méit ki magának, s éjszaka, a sötétség leple alatt felmászott a tetőre, leszedett néhány cse­repet, s leereszkedett a pad­lástérbe. Feltörve a lejárati aj­tó zárát innen a pincébe jutott, de tovább már képtelen volt haladni. Elfogyasztott hát a raktárban két üveg sört, s a kudarcon okulva újabb tervet kovácsolt. Híresek kartondobozban A farmosi vegyesbolt már sikert termett számára. Hason­ló technikával hatolt az épü­letbe, s az eladótérbe jutott. Nem mondhatni, hogy kapzsi ember volt Juhász János, mindössze egy üveg barackpá­linkát, három üveg császárkör- telikőrt, egy palack rumot s két konzerv rakottkáposztát szedett össze, s vitt el zsák­mányként. É szerénység láttán azt is gondolhatnánk, hogy tisztessé­ges tolvaj volt, ki csak arinyit vesz el, amennyire égetően szüksége van, ám egy másik tette cáfolni látszik e tételt. Történt ugyanis, hogy Sziget­halmon egy ABC áruház akadt az útjába. Az expék betörte a kirakat üvegét, belépett, s első útja a raktárba vezetett. Ki gondolta volna, hogy a helyi­ségben elhelyezett íróasztal alatt, a kartondobozok egyike- másika nem májkrémes, vagy vagdalthúsos konzerveket tar­talmaz? Juhász János sem ál­modta volna, hogy kinyitván az egyiket bankjegyeket fog majd megpillantani. Az üzlet­nek azonban nem volt sem páncélszekrénye, sem vaska­zettája, így hát a főnök pa­pírdobozban, s az említett he­lyen tárolta a bevételt: az egyik kartonban több mint 33 ezer forintot, egy másikban pedig 41 ezret. A betörő a kisebbik sum­mát lelte meg, s nem is keres­gélt tovább, magához vette, s eüszkolt. Szállodából börtönbe Jó darabig jól élt a „lelt” pénzből.- a Balatonra utazott, szállodai szobát bérelt, s míg tartott a pénz, önfeledten szó­rakozott. A gazdag napok után ismét a szerényebb, víkendházi na­pok következtek. Aztán a még szerényebbek ... Ahogy lenni szokott, Juhász Jánost elcsíp­ték, s bíróság elé állították. Ügyét első fokon a Ráckevei bíróság tárgyalta. S mivel nem első ízben. állt a vádlottak padján, visszaeső bűnösként 3 év és hat hónap fegyházbün­tetésre ítélték. Fellebbezés után másódfokon a Pest me­gyei Bíróságom dr. Hrabéczy Béláné tanácsa döntött: rész­ben helybenhagyva az első fo­kú ítéletet, Juhász János bün­tetését 3 évre mérsékelte. Az ítéíet jogerős. Tamási István A kísérlet során előfordulhat vízreszállás is. Ezért az akció megkez­dése előtt megfelelő körülmények között gyakorolták a résztvevők a mentés és segítségnyújtás rendszerét Az expedíció résztvevői bizonyították, hogy ejtőernyővel nehéz mű­szaki berendezések is célba juttathatók. A sarkkutatók számára épülő állandó le- és felszállópálya építéséhez szükség van a nehéz fizikai munkát megkönnyítő traktorokra. A hatalmas tcljesitményü IL—*G tí­pusú szállítógép juttatja el a traktorokat a jövendőbeli kutatóállomásra Ejtőernyővel az északi sarkra Földünk jégsapkáján siker­rel fejeződött be az a bátor szovjet kísérlet, amelynek so­rán embereket és teherárut juttattak ejtőernyővel a jégre. A kísérlet legfontosabb része­ként tizennégy ejtőernyős, köz­tük 1. Vajstein, a TASZSZ fo­tóriportere ereszkedett egy ki­sebb jégfelületre. A kísérlet­nek fontos szerepe van a moz­gó jégfelületen elhelyezkedő lakótelepülések ellátásában ejtőernyővel, valamint a kere­ső-mentőakciók végrehajtásá­ban. (Az Expark—84 kísérlet az orosz északi ejtőernyős kí­sérlet elnevezésének rövidíté­séből kapta a nevét.) A történet még 1970-re nyú­lik vissza, amikor az óceánban megrepedt az a jégtábla, ame­lyen az Északi-sark—19 kuta­tóállomás helyezkedett el. Első ízben akkor látták el a sark­kutatókat minden szükségessel légi úton, ejtőernyő segítségé­vel. A mostani legújabb kísér­letek során már jóval nehe­zebb körülmények között a te­herszállítás mellett ejtőernyős ugrásokat is sikerült megvaló­sítani. A deszantegység munkájára alapos előkészítés után került sor. A földet érés minden le­hetséges variációit — köztük az esetleges vízreérést is — fi­gyelembe vették a szakembe­rek. Az expedíció olyan újfaj­ta ejtőernyőket kapott, ame­lyeket korábban a legszélsősé­gesebb körülmények között is kipróbáltak. Ezek jellemzője a kiváló aerodinamikai tulaj­donság, a jó manőverezőképes­ség és irányíthatóság, valamint az óránkénti negyvenkilomé­teres horizontális sebesség. A behavazott táj és a kék ég hátteréből előbukkannak a tar­ka ejtőernyőkupolák. Szinte mesterlövészi pontossággal ér­keznek az ejtőernyősök és az áru a kijelölt négyszögbe. Az ejtőernyősök a levegőben kí­sérik a több kupolás rendszere­ket, amelyek traktorokat, fűtő­anyagot szállítanak. A nagy tel­jesítményű műszaki berende­zések egyre közelebb hozzák az új sarkkutató állomás megnyi­tását. APN—KS JÍM EGYÜTT ///// az UTAKON AZ ÚTINFQRM JELENTI Gulyás Gábor: — Az előrejelzések szerint az időjárás nem lesz fel­hőtlen a hét végén. Pest megye területén azonban a szokásos nyár idei erős forgalma várható. A forgalomkorlátozások közül elsősorban a Dunakeszin folyó asz­faltozásra hívjuk fel a figyelmet. Bár szombat-vasárnap a gépek nem dolgoznak, a régi és az új burkolat szintje közötti különbség baleset- veszélyes, fokozott óvatosságot kíván. Szintén a 2. úton, Szendehely határában átmenti támfalépítés miatt rendeltek el sebességkorlátozást, és előzési tilalmat. A jövő heten 13-17-e között teljes szélességében le­zárják a 31. út 5 km-es szakaszát Mende határában. A lezárás napköz­ben 7—16 óra között érvényes. Ez időben a forgalmat Gyomron ke­resztül terelőútra vezetik. Szélesítik az utat Nagykőrös és Koosér között, ezért a járművek csak egy sávon haladhatnak. Jelzőlámpák irányítják a forgalmat Penc —Csővár viszonylatban, mivel a fenntartási munkálatok itt is az útpá­lya féí szélessége lezárását igénylik. Bugyi és az 5. út között változatla­nul folyik az útfelújítás, ezért 3 km-es szakaszon kisebb torlódásokra kell számítani. EfSY BALESET ANATÓMIÁJA A vecsési K. 1. balesete a mai példa. Budapesten a Me­ző Imre út és a Salgótarjáni út kereszteződésében személyau­tójával a forgalomirányító jelzőlámpa oszlopának ütközött. Biztonsági övét nem használt, s kizuhant a kocsiból; az út­testre esett, s olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Feleségét, aki mellette ült és bekapcsolta biztonsági övét súlyos, nem életveszélyes sérülésekkel szállították kórnázba. Ugyanígy járt két unokája. H Ez a baleset sincs tanulság nélkül. Természetesen az újra egy­re jobban a közlekedésszervezök figyelmének középpontjába kerülő biztonsági övről van szó. K. I. sajnálatos baleseténél jobban még kita­lált esettel sem példázhatnánk a biztonsági öv életmentő hatását, hisz ő maga meghalt, övét használó felesége életben maradt. Megint felme­rül, mint majdnem minden baleset után, az a bizonyos „ha”. Mert ha K. T. is bekapcsolja az övét... Am ez ezúttal sem segít, hamarabb kel» lett volna a kérdésnek felmerülni, K. I.-ben. Hogy miért ütközött a lámpaoszlopnak azt még nem derítette ki a rendőrségi vizsgálat, ám alighanem abban is az elővigyázatosság és az előrelátás hiánya játszott szerepet. a módosított kresz-ről (6.) A gyalogosok és a kerékpárosok a közlekedés legjobban veszélyeztetett résztvevői. Biztonságuk fokozása érdekében a KRESZ-módosítás több új rendelkezést hozott. Ezek zöme a járművezetőkre vonatkozik. Erről a forgalmi szabályok vál­tozásánál már szóltunk. Most csak a gyalogosok és a kerék­párosok közlekedésére vonatkozó módosításokat és kiegészíté­seket ismertetjük. A gyalogosoknak a járdán, vagy ha járda nincs, akkor a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közleked­niük. Ha az úton nincsenek ilyen közúti létesítmények, akkor az úttesten közlekedhetnek, de csak az úttest szélén egy sor­ban. A jobb észlelhetőség érdekében lakott területen belül lehetőleg lakott területen kívül pedig kötelezően a bal oldalon, a járműforgalommal szemben. A lakó-pihenő övezetekben — ha járda nincs — a gyalo­gosok az úttestet teljes szélességében igénybe vehetik. (Egye­düli eset, hogy itt az úttesten „tartózkodhatnak”, pl. beszél­gethetnek, játszhatnak is!) A „Gyalogút” kizárólag a gyalogosok, a „Gyalog- és ke-f rékpárút” pedig gyalogosok, kerékpárosok és segédmotorke­rékpárok közlekedésére szolgál. Ez utóbbiak legfeljebb 20 km/ óra sebességgel haladhatnak. A módosítás kötelezővé teszi a gyalogosok részére épített alul- vagy felüljárók igénybevételét. Az ilyen létesítményeket a „Gyalogos alul- vagy felüljáró” tábla jelzi. Közismert a vasúti pályán való közlekedés nagyfokú ve­szélyessége. A balesetek megelőzése érdekében született az az új rendelkezés, hogy a vasúti átjáróban vagy az átkelőhelye­ken a gyalogos is csak. akkor haladhat át, ha vasúti jármű nem közeledik. Tilos az áthaladás, ha a jelzőberendezés (tel­jes sorompó, félsorompó vagy a fénysorompó) az áthaladás tilalmát jelzi. A kerékpárosok részére az úttest szélén folyamatos, sárga vonallal kerékpársávot lehet kijelölni. Ezen a sávon csak a kerékpárosok közlekedhetnek a menetiránynak megfelelően. A kerékpársávról az útkereszteződésben baira kanyarodó ke­rékpáros köteles a kerékpárról leszállni, és azt az útkereszte­ződésen áttolni. A kerékpárhoz kerékpár-utánfutó kapcsolható. Az után­futó egytengelyű, két nyomon haladó, legfeljebb 0,7 méter szé­les és 70 kg tömegű lehet. Fel kell szerelni egy háromszög ala­kú — a pótkocsikra előírt — fényvisszaverővel és a kerékpár­ra előírt hátsó helyzetjelző lámpával. A mozgáskorlátozottak a lakóhely szerinti egészségügyi ha­tóságtól kaphatnak engedélyt a KRESZ-ben meghatározót! külön jogosultságuk igénybevételére. Az engedélyre utaló (kék alapszínű, négyszögletes aiakú, fehér színű ábrájú) jelzést a járművön, vagy az őket szállító járművön el kell helyezni. Az iiyen járművel a mozgáskorlátozott személy (vagy az őt szál­lító jármű vezetője) behajthat a: @ „Mindkét irányból behajtani tilos” ® „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú jár­művel behajtani tilos” @ A „motorkerékpárral behajtani tilos” • „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” © „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” jelzőtáblával megjelölt útra, ha úticélja ezen az úton van, vagy másként megközelíteni nem tudja. Külön feltétel, hogy ilyen esetekben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad köz­lekedni. A mozgáskorlátozott, illetőleg az őt szállító jármű vezető­je járművével a „Várakozni tilos” jelzőtábla hatálya alatt lé­vő úttesten is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó ■rendelkezéseket azonban köteles megtartani”. Az említett jelzéssel ellátott gépjárművel a mozgáskorlá­tozottak részére fenntartott várakozóhelyet igénybe lehet venni. (Folytatjuk) DIVATTANÁSS HOSSZÚ TÁVRA Tanácsunk a hosszabb távú autózásra készülőknek szól. Ne az legyen a fő szempont, hogy divatosan öltözzünk, hanem, hogy egészségesen. Nemcsak a vezetőnek fontos, hogy fitt le­gyen, útközben, s így is érkezzék meg úlicéljához. Könnyű ruhákba öltözzünk, s, lezserbe. Olyanba, ami nem szűk, amiben kényelmesen lélegzünk, nem izzadunk bele, s könnyen lehet változtatni — például egy cipzárral — azon, mennyire legyen meleg. Baleset mentet közlekedést és kellemes hétvéget kivárt gya­logosoknak és járművezetőknek egyaiánt: ............. Roóz Péter 4

Next

/
Thumbnails
Contents