Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

Őszintén A *?Ézr@! fül eglehetősen sok szó esik mostanában a víz­ről országszerte, Az üze­meltetők a különböző víz­ügyi vállalatok igyekeznek mindent megtenni a zavar­talan ellátás érdekében, hozzátehetjük mindjárt, nem sok sikerrel. Hiába rendeltek el részleges és tel­jes vízkorlátozást, több te­lepülésen azokat a lakosság nem tartja be. Példa er­re Gyömrö és Üllő, amely közös vízművel rendelke­zik. A gyömrői nagyközsé­gi tanácshoz, a társulat­hoz és a kirendeltséghez az u*íboi napokban sokan nyitottak be. Panaszkod­tak, hogy nincs víz a la­kásban. Különösen vonat­kozott ez a tény a maga­sabban fekvő utcákra, il­letve településekre.- Gyom­ron például az Erzsébet- telep egy részén napokig nem folyt a víz a csapok­ból. Ismerősöm mesélte, hogy még a fürdőszobát sem tudták használni, mivel a csapban nem volt víz. Kénytelen volt családjával együtt felkerekedni, s az anyósánál megtisztálkodni, aki történetesen stílszerűen a Fürdő utcában lakik .., A lakosság elégedetlen, pedig sokat tehetne azért, hogy ne legyenek vízellátá­si gondok. A legfontosabb flenne) a korlátozás betar­tása. Ha esténként a sötét­ség leple alatt nem locsol­nának rendszeresen, ha takarékosabban használ­nák a vizet. Ennek érdeké­ben a tanácsok is sokat te­hetnének. Gyakoribb ellen­őrzéseikkel elejét vehet­nék a pocsékolásnak. & evalljuk vagy nem, a lakosság közhangulatát jelentősen befolyásolja mos­tanában az ivóvízellátás is. G. J. Vendéglátók versenye Vállalják a kockázatot Az eladók télen fagyoskodtak Én mindig úgy tudtam, hogy a nyári idény kedvez a vendéglátóiparnak. Ilyenkor refléktorfénybe kerül munká­juk, s az újságok arról cik­keznek, hogy nincs hideg ital, nem ritka a sorállás. Fagylaltclőny — Ez a mi területünkön nincs így — mondja Kílausz József, a Pest^megyei Vendég­látóipari Vállalat ceglédi igaz­gatója. — Nálunk nyáron 3-4 százalékkal kisebb a forga­lom, mint az év más idősza­kaiban. Ez azzal magyaráz­ható, hogy hozzánk kíváncsi vendég ritkán jön, hiszen nincsenek olyan helyeink, amelyek messze tájról vonza- nák az embereket. Alföldön a belső turizmus sem jellemző, az itt élők egy része pedig nyaralni megy más vidékre. Közétkezteté­sünk például 30-35 százalék­kal csökkent, s érezhető a konkurrepcia is. A vendég­látó kisiparosok száma nagy léptekkel növekszik. Szinte valamennyien rendelkeznek fagylaltgéppel, s így a vásár­lók egy részét lekötik. Tejet és péksüteményt is értékesítünk, de nem könnyű a mennyiséget megállapítani, hogy aznap mennyi fogy. Előfordul, hogy 400—500 liter tejet kell visszaküldenünk a tejgyárba, ami nekünk veszte­ség, hiszen ilyenkor már csak a felét fizetik érte. Azt sérti akarjuk, hogy néhány li­terrel kevesebb tej legyen a keresettnél. A vásárlás azon­ban rendkívül hullámzó es oly sok mindentől függ, hogy szinte kiszámíthatatlan. — Ű-j büfé nyílik a közeljö­vőben Cegléden a Szabadság téren. Eddig bádogból készült elárusítóhely üzemelt itt, aho! az autóbuszra várakozók Jegyzet Tiszteiül az ellenfelet Lehet sportszerűen veszíteni Mottó: ,,11-es az, amit a bíró megad. Sót, a belőle rúgott gól akkor is érvényes, ha az egész publikum háborog.” A fenti mottó a Képes Sport hasábjain jelent meg, de ez a labdarúgásban bárhol a vilá­gon érvényes, még Monoron is. Furcsa eset történt a közel­múltban a körzeti kispályás labdarúgó-bajnokság egyik mérkőzésén. Az egyik aránylag jó csapat úgy érkezett az ál­taluk cigány csapatnak tartott­hoz: „Most lehengereljük őket, megmutatjuk nekik, hogy mi többek vagyunk." Ádáz csata folyt a pályán, gólvonalról kipattanó labda, mindkét oldalon kiállítás, adok-kapok párviadal jelle­mezte a mérkőzést. A csattanó­ja persze egy gól lett, aminek szabályosságát csak a magát „menőnek” tartó csapat rekla­málta, mivel ők Itapták. Ter­mészetesen, mivel a bíró ér­vényesítette, el kellett viselni az ilyenkor sajnos szokásos megjegyzéseket. Az előre vesztesnek kikiál­tott csapat nagyon örült a győ­zelemnek, s azon a napon va­lóban ők voltak egy góllal job­bak. Sajnos néhány csapat­nak, embernek ezután kell megtanulni sportszerűen veszí­teni, s az ellenfélben is tisz­telni az embert. N. Zs. Edzőtáborban az úri lányok Megérdemelnék a törődést Mérkőzések hazai környezetben A hagyományokkal rendel­kező Üriban a női kézilabda a lányok kedvenc időtöltése. Szorgalmasak, szeretik ezt , a sportot, képesek áldozatokra is, mint most, saját költségü­kön edzőtábort hoztak létre. A jászárokszállási gimnázium szállást biztosít részükre, és természetesen egy olyan pá­lyát, amilyen Üriban csak a csodák teljesülése után lehet. A gyakorlásra minden lehető­ség megvan, hiszen a Jászárólc- szállási Vasas szintén megyei I. osztályú együttessel rendel­kezik, és jó a kapcsolat a két csapat között. Másnaponként edzőmérkőzésekre kerül sor. — Hogyan telik egy nap? — kérdeztem Veres Lajos edzőt. — Reggel edzés, napközben strandolás a remek strandon, öt órától újra edzés. — Az ellátás? —'a reggelit, vacsorát ma­gunk biztosítjuk, ebédet mint a Vasas vendége a hűtőgépgyár üzemi konyháján kapjuk. A hangulat, a közösség na­gyon jó, az átlagéletkor 16 év. szendvicset, süteményt, kávét vásárolhattak. Az eladók ' té­len fagyoskodtak, nyáron iz­zadtak. A múlt évben helyi­séget kaptunk a taná'cstól a Szabadság tér 5. szám alatt, ahol egy Park nevű büfé nyílik majd, harmadosztályú árakkal. Néhányféle egytál­étel, hidegkonyhai készítmé­nyek, melegszendvicsek, 14-15 fajta cukrászsütemény és üdí­tők jelentik a tervezett vá­lasztékot. Olvadó torták Jól fogja szolgálni e táboro­zás a felkészülést és ez ered­ményekben is meg kell, hogy mutatkozzon, hiszen ezért vál­lalták a lányok. A készülő csapat: Bakos Jolán, Deckner Zsuzsa, Mázás Éva, Misinszki Hajnalka, Rádi Ibolya, Strobán Ildikó, Széceényi Bernadett, Gábor Éva, Sára Angéla, Ma­tyó Mária, Tóth Rita. Hiány­zik Papp Istvánná, aki családi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Bagóczkiné és Kuli abbahagyták. ­Az edzést figyelve nagyon kemény, szívvel, lélekkel vég­zik a gyakorlatokat, ami a kezdődő bajnokságban biztos szép sikerekre jogosítja e lel­kes együttest. Ha az úri pálya felújítása megtörténne, bizony neves csapatok szereplésével tudná­nak tornákat rendezni, de így már az is jó, ha hazai környe­zetben engedik játszani a baj­noki találkozókat. E lelkes, sportszerető közösség megér­demelné már a nagyobb segít­séget Sz. I. — A^éső őszre várható a ceglédi cukrászüzem terme­lésének beindulása. Jelenleg Monorról érkeznek a sütemé­nyek, torták, de a 34-35 fo­kos melegben mire az üzle­tekbe érnek, bizony megol­vadnak. Az új üzem naponta mintegy 13 ezer forint értékű alapanyagot dolgoz majd fel. A közelében — a Szőlő utcá­ban — lévő süteményes bolt választéka óránként változik majd. U. G. Több k$nyv A könyvtári munka legfon­tosabb része a korszerű és tu­datos állománygyarapítás. Pi­lisen és a hozzá tartozó társ­községben, Nyáregyházán az elmúlt években a nagyközségi közös tanács jelentős anyagi eszközökkel támogatta a tele­pülés két könyvtárát. Tavaly például a pilisi köz­ponti könyvtár 90 ezer, a nyár- egyházi klubkönyvtár 30 ezer forintot kapott új irodalmi al­kotások beszerzésére. Ezen kívüli a három általá­nos iskola 3—3 ezer forintot fordíthatott könyvvásárlások­ra. Gombán, az autós kertmozi­ban, 21 órától: Zsaru, vagy csirkefogó? Gyomron, a strand kertmozi ban, 20-tól: öld meg a Sogunt. Maglódon, a művelődési ház­ban 16.30-tól és 18.30-tól: Bombanő. Monoron, 18-tól és 20-tól: A fehér mágia. Monori-erdőn, a kertmozi­ban, 20-tól: Gyertek el a név­napomra. OF1S A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 187. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 10-, PÉNTEK Hasznosok a fó hopssolatok A tartalom és a forma is fontos Aligha kell bizonygatni azt, hogy a személyi feltételek talán fontosabbak a tárgyiaknál egy-egy művelődési in­tézmény életében. A körzetben sajnos mindkettővel van éppen elég baj. Pilisen, a helyi Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház tárgyi feltételei, ha lassan is, de javultak az utóbbi esztendőkben. Nem mondható el ugyanez a sze­mélyi ellátottságról. Tartós közösségek Bár az intézmény vezetője már huzamosabb ideje dolgo­zik a házban, munkatársai gyakran cserélődtek, cserélőd­nek. Tavalyelőtt például a szerződéssel alkalmazott mű­velődési előadó azért lépett ki, mert felvették a Szegedi Jog- tudományi Egyetem nappali tagozatára. Ugyancsak az 1982- es év krónikájához tartozik, hogy az igazgatót beiskolázták az MSZMP Pest megyei Okta­tási Igazgatósága által beveze­tett hároméves szakmai, poli­tikai tanfolyamra. Tavaly óta a művelődési ház elvesztette gazdálkodó jelle­get, mivel Pilisen is megala­kult a Gazdasági Ellátó Szer­vezet, amely átvette tőlük ezt a tevékenységet. Pilisen úgy tartják, hogy a fenti változá­sok , kedvezőtlenül hatottak a tartalmi munkára. Mindez jól lemérhető az úgynevezett tartós közösségek munkájában. 1982-ben 15 klub, szakkör, tanfolyam működött, ■ tavaly viszont már csak tizen­egy. Megszűnt például -a ci­gánygyerekklub, a honismereti szakkör és a logopédiai tan*■ folyam. Csökkent az érdeklő­dés a két színjátszócsoport, a fotószakkör, a népművészeti díszítő és a némét nyelvtanfo­lyam iránt. A néptánccsoport foglalkozásaira is kevesebben jártak el, ugyanakkor a furu­lyaszakkör iránt fokozódott az érdeklődés, természetesen a gyerekek részéről. A csoportok foglalkozásai­kat általában hetente egyszer A liszt színéi vizsgálják Ezekben a napokban már szinte mindenütt idei búzát őrölnek a malmok. Pilisen, a Budapesti és Pest megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat helyi /üzemében gondosan vizs­gálják és minősítik az új lisztet. Halápi Károlyné meós két- óránként ellenőrzi — úgynevezett pckározással — a liszt szí­nének esetleges változásait. Hancsovszki János felvétele tartják meg. Nem sikerült rendszeressé tenni az autogén tréninget, pedig eleinte sokan érdeklődtek iránta. Népesek voltak viszont a társastánc-, a kismotbrvezetői, a személygép­kocsi-vezetői és a szabás-var­rás tanfolyam foglalkozásai. Kívánatos szemlélet A művelődési ház munka­társai által szervezett rendez­vények közül a tavalyelőtti táncestek voltak a legjobban sikerültek. Ez némileg érthe­tő, hiszen Pilis sem dúskál a szórakozási lehetőségekben. 1983-ban sikeresnek bizonyul­tak a műsoros estek, amelye­ken az átlagnézőszám megha­ladta a kétszázat. Szembetűnő viszont, hogy tavaly nem tar­tottak táncesteket, s egyetlen intézményen kívüli rendez­vény sem volt. Az ismefétter- jesztő előadásokon való meg­jelenés kielégítőnek mondha­tó. Az utóbbi években egyre jobban elmélyült a köztudat- ban az a kívánatos-Szemlélet, amely szerint a közművelődési feladatok megoldása nem ki­zárólag a kulturális intézmé­nyek feladata. A feladatok megoldásának technikai kivi­telezése nem volna lehetséges a jó munkakapcsolatok híján mind a társszervekkel,, mind pedig a gazdasági, társadalmi szervezetekkel. Szerencsére Pilisen nincs olyan fent említett egység, amely ne nyújtott volna vala­milyen segítséget a művelődé­si háznak. Természetesen bő­ven van még kiaknázatlan le­hetőség, a kölcsönös előnyök- ■re törekedni kell. A tárgyi feltételek javításá­hoz nagymértékben hozzájá­rult a vizesblokk elkészítése. A technikai berendezések, eszkö­zök is gyarapodtak az elmúlt években. Gondot fordítottak a környezet csinosítására, ott­honosabbá tették a belső he­lyiségeket. Mindezek lehetővé tették a folyamatos munkát, s a némi előrelépést. Szorgos reiMkávsí Mindenesetre, a szeptember- igen kezdődő új évadban bőven lesz tennivalója az intézmény dolgozóinak. Mindennapos szorgalmas munkával lehetsé­ges csak az előrelépés. Gér Józs£f^ Kiállítás közben üzletkötés k piaci siker reütéisyéban A Monori Állami Gazdaság az elmúlt években jelentős kereskedelmi kapcsblatokat létesített a szocialista orszá­gokkal, s néhány nyugat­európai állammal. Az év első negyedévében immáron har­madik alkalommal vettek részt az olaszországi Veroná­ban, az ottani „Fieragricola” elnevezésű kiállításon és szak­vásárán. A monoriak számára külö­nösen fontos az itáliai piacon való jelenlét, hiszen korábban az úgynevezett Philaxiás ko­operációban is számottevő ga- bonapehely-importőr volt a csizmaország. Az utóbbi idő­ben a megnövekedett vámok miatt ugyan lecsökkent a szál­lítás, de még az idén is szá­mottevő a megrendelésük. A Fieragricola minden év­ben az egyik legrangosabb mezőgazdasági kiállítás Olasz­országban. Elsősorban az európai ipari gép- és takar­mány-előállítók mutatják be termékeiket az azzurrifcnak. Három éve a monori gazda­ság önállóan vesz részt a ve­ronai vásáron. A 40 négyzet- méteres pavilonban folyama­tosan levetítették a gazdaság­ról készült kisfilmet, a narrá- tori szöveg angol, német, orosz, arab és természetesen olasz nyelven hangzott el. Az érdeklődő partnerek megismerhették a monoriak baktériumos tartósítószereit, s a tárgyalások során konkrét üzletkötésre is sor került. A padovai Soproma Italy cég takarmány-alapanyagokat és kiegészítő koncentrátumokat értékesít belföldön. A mono­riak rajtuk keresztül kívánják Olaszország állattenyésztését gabonapehellyel és zsírporral ellátni. ' «• Az utóbbi hetekben már megkezdődött a jövő évi vá­sárra való felkészülés. Jól tudják a monoriak is. hogy nem elég azokon • csak megje­lenni, hanem új termékeket k?ll bemutatni a piaci siker reményében. Levelesládánkból Mindennapi aprésápk Az alábbi írás apropója és melléklete egy darab piros cérnaszál volt. „A kenyér, mint életünk egyik fontos tápláléka, még a legszegényebb család asz­talára is eljut ma már. Min­dennap fogyasztjuk, igénye­sebbek is vagyunk vele szem­ben, mint egykor szüléink vagy nagyszüleink. Elvárjuk, hogy puha, friss, ízletes le­gyen. De vajon milyen képpel — és gyomorral — együik. mi­után belsejéből papír, zsák­madzag, cérna, hajszál és egyéb „adalékanyagok” ke­rülnek elő. Manapság már szerencsének tartom ha olyan kenyeret sikerül vásárolnom, ami jő étvággyal elfogyaszt­ható. A péksütemények minősé­géről és .mennyiségéről persze jobb nem Is beszélni. Azt hi­szem, joggal és nyugodt lel­kiismerettel megcáfolhatom, hogy néha bizony mégsem a szánk nagy, csak a zsömlé ki­csi. S hovatovább eljutunk oda is, hogy a túróstáska neszeszerré töpörödik, s az ízeslevélből csak röpke üze­net lesz. Amibe beleharapni ugyan nem lehet, de kíván­juk az illetékeseknek, hoáy eljuthasson hozzájuk!” Molnár Ildikó Monor tlBSN «**—2051 (Monori Hirte») if ^

Next

/
Thumbnails
Contents