Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

■ ÄBONYI KRÓNIKÁM Kétszer emlékeznek Ünnepre készül a község A Délibáb is megérkezik Abonyban hagyománya van, hogy a felszabadulás év­fordulóját két alkalommal ünnepük. Először november első napjaiban' a települését, majd a következő év áprili­sában az ország szabaddá vá­lására emlékeznek, és rend­szerint mindegyikhez vala­milyen színes program kap­csolódik. így tervezik ezt a 40. évforduló alkalmából is, azzal a különbséggel, hogy az előkészületek, illetve a ren­dezvénysorozat közel tíz hó­napon át tart. Az események koordinálását végző bizottság a közelmúltban elkészítette az évforduló megünneplésé­nek programját, amely sze­rint tizennyolc helyi üzem és intézmény készíti krónikáját. Veteránhangok Nagy vállalkozásba fogott a múzeum munkásmozgalmi hagyományokat ápoló csoport­ja: Elhatározták, hogy a nagy­községben élő 1945-ös vagy korábbi párttagokat felkere­sik és érdekesebb emlékeiket hangszalagra rögzítik, egy­ben diaképeket készítenek ró­luk. Az egy csokorba gyűjtött felvételeket a jövő év már­ciusára tervezett veteránta­lálkozó során hallhatják és láthatják majd. Előkészület­ben van a nagyközség tör­ténetét feldolgozó monográ­fia, amely kiemelten foglalko­zik majd a múlt haladó ha­gyományainak bemutatásával. Mind az ünnepi rendez­vénysorozat, mind a 40. évfor­duló tiszteletére indított mun- kaverseny-mozgalomhoz csat­lakozó közösségek, külön fel­ajánlásainak teljesítése a jö­vő hónapban kezdődik. Szep­tember 22-én például kom­munista szombatot szerveznek Abonyban. A hónap második felében az MHSZ helyi szer­vezete felszabadulási lövész­versenyt, a Ságvári Endre Tsz MSZBT-tagcsoportja pe­dig Baráti szövetségben cím­mel a gazdaság tizenkét szo­cialista brigádja részvételével vetélkedőt rendez. Október 12-én lesz negyven éve, hogy a községben megalakult az illegális kommunista párt. Az első párttitkárj Ácsai Imre házán elhelyezett emléktáblá­ja nál — ahol a jelentős ese­mény történt —, koszorúzást ünnepséget szerveznek. Képekben A rendezvényterv szerint ebben az évben november kínálja a legváltozatosabb programot. Elsején, másodi­kén és harmadikán ismét megrendezik az abonyi kul­turális napokat, amelynek so­rán amatőr színjátszók talál­kozójának színhelye lesz a művelődési ház, ugyanitt lesz egy vers- és prózamondó ver­seny, valamint az intézmény szakköreinek munkáiból kiál­lítás nyílik. Nagy érdeklődés­re tarthat számot majd a most Amerikában turnézó debreceni Délibáb népzenei együttes, amelynek Dévai Já­nos személyében abonyi tag­ja is van. Ugyanekkor láthat­ják a Bihari táncegyüttest. Másodikén nyitják meg a Mechanika története című ki­állítást. Abony nágyközség november 4-én emlékezik meg felszabadulási évfordulójáról. E napon a tanácsháza dísz­termében láthatják először fotókon az Abony felszaba­dulásának negyven éve, 40 képen című bemutatót. Az említett jelentősebb esemé­nyeken kívül még számtalan községi rendezvény lesz a hó­nap folyamán. A decemberi programból a honismereti ve­télkedő az egyik említésre érdemes esemény, amelyet a KISZ-bizottság rendez. Filmen a falu A múzeum 1984. október 7-én rendezi meg a XVI. őszi tárlatot, amelyen Réti Zoltán festőművész alkotásait mutatják be. Egy nappal ké­sőbb vetítik azt a rövidfilmet, amelyen Abony műemlékeit és a falumúzeumot örökítet­ték meg. A könyvtár egyebek között 40 éves szabad hazánk címmel ajánló bibliográfiát készít, ugyancsak bibliográ­fia készül a magyar nyelvű szovjet lapokról és a mun­kásmozgalom harcosairól. Ál­talános iskolások részére pró­zamondóversenyt és Apáti- Tóth Sándor fotóiból kiállí­tást rendeznek. Gy. F. Elkészült a belső szerelés Augusztus az iskolákban Abonyban immár ez a máso- ] dik nyár, amikor elsősorban az oKtatasi, de egyeb tanácsi in­tézmények szokásos karbantar­tását, felújítását á gazdasági, műszaki, szolgáltató szervezet (gamesz) végzi, illetve végez­teti és irányítja. Ezek a visz- szatérő, ismétlődő feladatok alapjában véve négy csoport­ba sorolhatók. Az első a me­szelés és a festés, a második a világítás, a harmadik a fűtés korszerűsítése, a negyedik cso­portba az egyéb teendők tar­toznak. A gamesz helyi vezetőjének tájékoztatása szerint a mun­kálatokkal időarányosan, jól haladnak, a tanévkezdésre például valamennyi iskola rendbe téve, tisztán fogadja a kisdiákokat. Csaknem minden gyermekintézményben befe­jezték a meszelést és a festést: részben a szervezet karbantar­tó csoportja, részben az építő­ipari szövetkezet festő részle­gének dolgozói, de volt példa arra is — főleg az óvodákban —, hogy a szülők társadalmi munkában újították fel a ter­meket. A világítás korszerűsítését a régi bölcsődénél, a Gyulai, va­lamint a Somogyi iskola két, illetve három tantermében hajtották végre. Kicserélték a régi csőarmatúrákat, a lámpa­testeket úgy helyezték el, hogy a tanulók munkapadja meg­felelő világításba kerüljön. Ősztől a korábbi olajtüzelésről széntüzeléses fűtésre térnek át a Beloiannisz és a Radák úti éniiletbeu. A szereléseket az "többi helyen a szülők társa­dalmi munkában végzik, a ga­mesz az anyagot és a szakmai irányítást, valamint a majdani üzembe helyezést biztosítja. A másik helyen a belső sze­relési munkával elkészültek, ezekben a napokban kezdik a nagytakarítást, a kazánházban azonban csak a nyár végére készülnek el a munkával. Mindkét általános iskolánál korszerűsítették a padlózatot: a Gyulai iskolában két, a So­mogyiban öt tanteremben. Ez­zel az utóbbi oktatási intéz­ménynek egy régi kívánsága teljesült, ezentúl egyetlen he­lyiségükben sem lesz olajos padló. — A SÓmogyi Imre iskola központi épületében az utób­bi két esztendőben összesen tíz tanteremből sikerült a kel­lemetlen padlózatot szárrlűzni — újságolta Lendvai József gamesz-vezető. — E jelentős felújítás mielőbbi végrehajtá­sát elősegítették a szülők, in­tézmények, pedagógusok és az erősebb gyerekek önzetlen, el­lenszolgáltatás nélküli közre­működésükkel is. — Jelenleg hol végeznek felújítást? — Most folyik a központi napközi otthon meszelése, ez­zel a közeljövőben végzünk. A kéthetes szünet rövidnek bi­zonyult a teljes karbantartás­hoz. Ettől függetlenül az in­tézmény fogadni tudja a gyer­mekeket, ugyanis a zsibongó, ebédlő, a két foglalkoztató te­rem, valamint a szociális he­lyiségek teljesen rendben van­nak. Gy. Attila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM 1984. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK Efisgépgycri beszélgetés Mikor az előny hátránnyá válik Létszám van, munkaerő nincs Az 1960-as évektől — töb­bek között a nagyvárosokban állandósulni kezdő munka­erőhiány miatt — egyre több nagyvállalat létesített az or­szág külpniböző pontjain gyá­rat vagy üzemet. Hasonló — racionális — meggondolás késztette ugyanilyen akciók­ra az EVÍG-et is. A munka­erőhiány „réme” azonban az elmúlt években megjelent vi­déken is. Erről beszélgettünk Szakái Miklóssal, a ceglédi Kisgépgyár személyzeti és szociális osztályának vezető­jével. — Nem könnyű erről a té­máról' beszélni — mondja Szakái Miklós —, hiszen a jelenlegi munkaerőhelyzet ki­alakulásának rengeteg oka van. Ráadásul ez a problé­ma nem mindenütt jelentke­zik egyformán. Gyárunkban például, ha szigorúan csak a létszámot nézzük, mindössze 6—8 ember hiányzik a ter­melésből. Cegléden három je­lentős üzem működik, ígv az iparba igyekvők értelemsze­rűen ezeknél keresnek mun­kát. Szak- és betanított — Mi okoz gondot, ha adott a létszám? — A rendelkezésre álló munkaerő minősége. Amit az előbb előnyként említettem, ebből a szempontból hátrány- nyá válik. Munkásaink döntő többsége úgynevezett első ge­nerációs ipari munkás, akiket főként segedmúmkásként tu­dunk alkalmazni. Nekünk pe­dig elsősorban szak- és be­tanított munkásokra lenne szükségünk. Mint közismert, kezd megfordulni a munkaerő útja, sokan visszatérnek a mezőgazdaságba. Ebből adó­dig másik, ugyancsak a mun­kaerő minőségét meghatározó problémánk. Több nő jelent­kezik felvételre, mint férfi. Ez komoly fennakadást okoz például a kismatorüzemben, ahol egyes gépeket nem tu­dunk üzemeltetni, mert a munkavédelmi szabályzat ér­telmében csak férfiak dolgoz­hatnak rajtuk. Létszámunk van — munkaerőnk viszont nincs. — Ezt a kitételt a munka- fegyelemmel kapcsolatban szokták emlegetni. — Minden mezőgazdaság! környezetben működő gyár­nak számolnia kell azzal, hogy a nagyobb földmunkák idején „eltűnik” dolgozóinak egy része. Az elmúlt években nálunk ilyenkor lépett akció­ba a beteglátogató, és akiről kiderült, hogy a táppénzes pap,ír fedezete alatt otthon kapált — bármilyen jó szak­ember volt is — menthetet­lenül megkapta a munkaköny­vét. Ugyanígy jártunk el az igazolatlanul hiányzókkal, il­letve az alkoholistákkal szem­ben. Az intézkedések ered­ményeként javult gyárunk­ban a munkafegyelem. Szerződésss! — Visszatérve a munkaerő- helyzetre: a vidéki gyárak­ban gyakran gondot okoz a technikus — technológus — mérnökhiány. — Nálunk sem jolbb a hely­zet, mint máshol. Pár évvel ezelőtt sikerült néhány mér­nököt és üzemmérnököt fel­venni. Lakást biztosítottunk részükre. Erre ma már nincs módunk, ezért a tanulmányi szerződés adta lehetőségekkel élünk. Jelenleg nyolc fiatallal állunk szerződéses viszonyba. Hatan közülük szakközépisko­lába tanulnak, egy üzemmér­nöknek és ugyancsak egy gé­pészmérnöknek készül. — A szakmunkások számá­nak növelésére milyen mód­szert alkalmaznak? — Évek óta működik gyá­runkban egy jól felszerelt tanműhely. Tanulóink száma 64, közülük Idén 13-an vé­geztek mint szerszámkészítők, villamosgép-szerelők, eszter­gályosok és géplakatosok. A tanulók több mint 50 száza­léka tanulmányi ösztöndíjas volt. Ök — az állami támo­gatás mellett — a gyártól ha­vonta kaptak 500—700 forint közötti ösztöndíjat. Így is elő­fordult, hogy ketten-hárman „zsebből” visszafizették a gyári támogatás több ezer fo­rintos összegét és kiléptek. Crabérrendezés — Mennyien maradnak a Kisgépgyárban közülük? — Tapasztalataink alapján a végzettek körülbelül 70 szá­zaiéiul. Az ő útjukat tovább­ra is figyelemmel kísérjük, bérhelyzetüket évente felül­vizsgáljuk, s ha valahol fe­szültség keletkezik, rendezzük az órabéreket,* fizetéseket. Szükségünk van rájuk, hi­szen a külföldi és a hazai piac igényeinek megfelelő, kiváló minőségű terméket csak hozzáértő és jó szakem­berekkel lehet gyártani. H. J. •SCGinéágtó , rozson át Még tart a rozs aratása a Dél-Pest megyei községek ha­tárában. Cegléd és vonzáskör­zete közös gazdaságai 1760 hektáron vetették ezt a sze­mestakarmányt. Az árpa és a búza után en­nek a betakarításával foglal­koznak, félidőnél tartanak. ¥ánsk?!ó fotótárait Tóth István Balázs Béla- és SZOT-díjas fotóművész meghívások egész sorának tesz elegét az év minden szakában. Nemrég hozott meghívót a posta sikeres grazi tárlatáról, amelyet most három hazai településen való bemutatkozása követ. Török- szentmiklóson a művelődési központban augusztus 16-tól láthatók alkotásai, amelyek szeptemberben Kisújszállásra vándorolnak, a tanácsháza dísztermébe. Októberben a túrkevei Vörös Csillag Tsz klubja ad helyet«az értékes kollekciónak. Első osztályba vár jelent­kezőket a ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet mellett mű­ködő Szakmunkások Szak- középiskolája. Az 1984—85-ös tanévre még augusztus 20-ig lehet jelentkezni Cegléden, a Hold utca 21-ben, az iskolá­ban. Me maradjon kalapakasztónak Balesetveszélyes ágak A tanulságot nem vonták le 0/ Aki kertes házban lakik, kertje árnyas fái alatt ül­dögélni, csemegézni szokott, az tudja, mekkora méreg, ha egy száraz ágdarab, nyárs vagy éppen fakéreg hull a tálba. Bosszúság, "fte— nem okoz nagy bajt. Az elkorhadt, reves ágak viszont balesetet is okozhatnak. Nem jó a száraz ágakat rajta hagyni az élő fákon, legyen az gyü­mölcsfa, vagy éppen díszfa. Különösen vigyázni kell, ha az ilyen fák közterületen, vagy esetleg iskolák, óvodák, bölcsődék udvarán találhatók. A közelmúltban a Hazafias Népfront ceglédi városi bi­zottsága környezetvédelmi bi­zottságának szakemberei meg­nézték nyáridőben az iskolák, óvodák és bölcsődék udva­rát. Mindenütt azzal fogadták őket, hogy sajnos, felfordulás van, takarítanak, festenek — ám sehol nem szabadkoztak amiatt, hogy „holnap” akar­ták volna csak a vaskos ága­kat vagy a száraz fát kivá­gatni. Kár példát hoeni arra, hogy hol találtak ilyenfélét, mert csak ahol olyan új. a létesít­mény, hogy minősének na­gyobb fák, ott nem voltak száraz farészek. Ez tűrhetet­len dolog. Nincs erejük már az elpusztult ágaknak, bár­mikor törhetnek. Gyerekek életéről, egészségéről van szó: nem lehet közömbösen elmenni mellettük, mert a szél nem kérdezi, mikor fúj­jon. Fúj, amikor kedve tart­ja. Sajnos, az 'idén elég so­kat borzolta viharosan az- ágakat. Volt is már intő bal­eset, de a tanulságot sem ott, sem a többi intézményben nem vonták le. Erre mindig lenni kellene pénznek. Nyáron a gyerekek, nincsenek útban, félórás mun­káról van szó és valójában most lehet eredményesen dol­gozni. Tegyük hozzá, olcsóbb is. Nem kell keresgélni a koronában: a tünet rögtön adja a metszési helyet és a metszés méretét. Ezt életvé­delmi okokon túl is taná­csos elvégezni, pl. a Rákóczi út ostorfáin, mert a sok élet­telen, reves rész miatt akár az egész fa elpusztulhat. Idős szakember tréfás kifejezésé­vel: úgy kell metszéni, hogy ne maradjanak kalapakasztók a fán! Minden helyen a munkabi­zottsági aktivisták elmondták a tennivalókat. Reméljük, lesz foganatja, hiszen az iskola- kezdésig még egy hónap áü rendelkezésre. Kár lenne el­mulasztani. hisz a kevésből » legkevesebbet kell csak el­csípni erre a fontos célra, S. D. Aratókat köszöntöttek is Külhonba megy a műszer Csehszlovák exportra kéz- és eszközfertőtlenítő készülékeket gyártanak a Mezőgép ceglédi üzemében. Az első szállítmánnyal elégedettek voltak a megrendelők. A ceglédiek jelenleg újabb berendezéseket készítenek elő a minőségi átvételhez. Apáti-Tóth Sándor felvétele Díszebéd, beszámolóval Ünnepi, közös ebédet tar­tottak az idei aratás zárónap­ján az albertirsai Szabadság Tsz-ben. Az immár hagyomá­nyos összejövetelen minden dolgozó megjelent, aki a nagy munkáinak részese volt. Ezt az alkalmat használták fel a ve­zetők, hogy értékeljék a búza­csata eredményeit és gond­jait, valamint megjutalmaz­zák a legjobbakat. Beszámolójában Valent Mi­hály elnök elmondta, hogy az elmúlt 35 év legnagyobb mennyiségű kalászosát takarí­tották be. Hangsúlyozta, hogy ezt a nagy feladatot csak óraműpontossággal, fegyel­mezett dolgozókkal tudták végrehajtani. öt kombájn 20 munka­napig dolgozott, s közel 900 hektár területről vágták az őszi árpát és búzát. Megtör­tént, a szalma bálázása, leta- karítása, s a tarlóhántás . Is. Mintegy 300 vagon terményt szállítottak a Gabonaforgal­mi Vállalat átvevőihelyeire. — Zökkenőmentes volt az idei betakarítás — mondta Takách Gyula főagronómus, s mindenki — az elvárásoknak megfelelően — eleget tett fel­adatának. A kampány idejen az összetartó, egymásra figye­lő emberek tanúbizonyságát adták a színvonalas munka­végzésnek. A jutalmat, 38 ezer forintot 67 fizikai dolgo­zó kapta, akik az erkölcsi el­ismerésben is részesültek. A további felszólalók mél­tatták a célirányos vezetést, a dolgozók szakképzettségét, a gépek jó felkészítését, a minő­ségi munkát s a kollektív szellemet. Ez utóbbi nélkül azonban a többi ilyen sikere­sen nem valósulhatott volna meg. Kovács Károlyné Albertirsa ISSN 0133—2889 (Ceglédi Hírlar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents