Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

1984. JÚLIUS 8., VASÄRNAP 5 FF ST ilf i I Ft, Űfdcíisiíg©!« o tudokórkáiban' Amikor az használ, ami árt Míg a kerékpárból « Kilencven évvel ezelőtt, kedélyes beszélgetésbe merült Mlada Boles- lavban egy lakatos meg egy könyvkereskedő, s néhány év múlva ne­vük. bejárja a világot: Laurin és Klemen: néven céget alapítottak, a mai Skoda személyautógyár elődjét. Alig száz négyzetméteres mű­helyben öt munkással indították meg Csehországban a kerékpárgyártást. A Mlada Eo!eslav-i autógyár ma nyolcvan hektár területen húszezer munkást foglalkoztat. Az óvoda vezetője levelében leírja, hogy szinte mindennap kapnak a gyerekek húst, főze­léket, gyümölcsöt. Az adagok bőségesek, az ízek háziasak. Az apróságok alig hagynak mara­dékot. Uzsonnára nem ritkaság a téliszalámi vajaskenyérrel. Céltudatosságot tükröz, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően állítják össze az étrendet. A levélben megfogalmazott tényékhez nincs hozzáfűzniva­lónk. Felvetődik azonban a kérdés: miért nem érnek el hasonló eredményeket más konyhákon? Talán egy szak­ember képes megmagyarázni a hiányosságokat. Hivatkoznak az alacsony nyersanyagnor­mákra, a drágaságra, a mun­kaerőhiányra, s más egyebekre. Azonban ha végiggondoljuk a dolgot, rájövünk, hogy az érdi hatos iskola konyhájában is százaknak főznek, hogy itt sem magasabbak a nyersanyagnor­mák, alacsonyabbak az árak. s nem mindenki mesterszakács. Röviden: a starthelyzet éppen olyan, mint bárhol az ország­ban. Csakhogy ezek az asszonyok Klement, aki a kis üzem üzleti ügyeit intézte, nem sok­kal később körülnézett Pá­rizsban és arra a következtés- jutott, hogy a robbanómotoro­ké a jövő. Motorkerékpárral tért haza és hamarosan maguk is megkezdték a gyártást. A századvég felső motorkerékpár­ja mai szemmel igen különös alkotmánynak tűnne: a mo­tort az első villa fölé szerel­ték és a hajtóerőt közönséges ékszíj közvetítette az első ke­rékre. A jármű sokkal inkább emlékeztetett varrógépre, mint mai utódjaira. Laurin elgon­dolásai szerint újra meg újra átalakították az első típust, mígnem a századforduló tájá­ra európai mércével tökéletes alkotmány kerekedett ki belő­le Az 1902-es Párizs—Bécs versenven tizennégy induló kö­zül mindössze négyen értek célba, s közülük ketten is Lau­rin— Klement-motorral. A további versenysikerek és üzleti eredmények alapján le­hetővé vált. hogy az addigra már némileg kiterebélye6edett üzemben megkezdjék az autó­gyártást is. 1905-ben hozták ki Voiturettát 1100 ccm-es két- h engeres, hét lóerős motor­ral és három fokozatú sebes­ségváltóval. A következő évben kialakí­tott kilenc lóerős és már kar­dántengelyt alkalmazó típus Csehországban először volt al­kalmas áruszállításra is. Ezek a járművek óránként negyven kilométeres sebességet tudtak elérni. A Mlada Boleslav-i gyár 1925-ben fuzionált a pil- zeni Skoda Művekkel és ez újabb tág lehetőségeket nyi­tott előtte. A Voiturettától a manapság gyártott S 105/120-as típusig a gyár történetében nyomon kö­vethető a szélesebb közönség számára megvásárolható nép­síit© lett autó kialakítására való t" rekvás. A második világi, ború előtt ezt leginkább ; 1934-től gyártott 900 ccm-es P< pular sorozat képviselte. A 1937-ben kifejlesztett Rapid azzal hívta fel magára a fi­gyelmet, hogy a világkörül autóversenyek történetében először győzte le a bűvös száz­napos határt és 97 nap alatt járta körül a földet. A gyár fejlesztő mérnökei a háború után egymás után áll­tak elő a sikeres típusokkal. Ezek közül kiemelkedett az 1964-ben indított Skoda 1000 MB-sorozat, ahol először al­kalmazták az önhordó karosz- szériát és az azóta Skoda jel­legzetességgé vált farmotort. A jelenleg is gyártott S 105 120-ast nyolc évvel ezelőtt indították, de szinte évenként módosítanak rajta. A fejlesztés idén sem áll le: az újabb vál­tozat 1300 ccm-es motorral és ötfokozatú sebességváltóval ké­szül. Várhatóan 1987-től egé­szen új típus gyártását kezdik meg. amelynek legfőbb jellem­zője. hogy orrmotoros és első- kerék-meghajlású lesz. Azt gondolná az ember: ha legyőztük a tbc-t, üres a tüdőkórház. Nincs így. A Pest megyei Tanács törökbálinti tüdőgyógyintézetének 2711 ágya most is mind foglalt, s vannak betegek, akik még a sorukra várnak. Az Iméntiéiből is sejthető: többségük nem a tuberkulózis ál­dozata. Miért is kerülnek ide az emberek? Aki válaszol: dr. Tengelyi Vilmos, a kórház főigazgató főorvosa. A kellő id5íts:i — Igaz az, hogy a tbc-sek számaránya alig éri el a 20 százalékot, de az összes ápo­lási napok fele az ő gyógyítá­sukra megy el. A kezelésük átlagosan két hónapig tart. A többiek zömmel daganatos, asztmás, vagy más légzési ká­rosodásban szenvedő betegek. A férfiaknál az első, a nők­nél a harmadik helyre került a daganatos betegségek közül a tüdőrák. A mi kórházunk sem kivétel. Tíz esztendeje 100 ezer ember közül 24, ma­napság már 41, akinél újon­nan fedezik fel a hörgőrákot. Épp ezért — a gyorsabb és biztosabb diagnózis érdeké­ben — új vizsgáló eljárásokat vezettünk be. — Kérem, beszéljen ezek­ről! — Az egyik a mellkasi vé­konytűs szövetminta-vétel, a másik a hörgő fiberoszkópos kefevizsgálata. Ennek lénye­ge, hogy egy vékony csövön kis kefét juttatunk a hörgő­be, s a rátapadó sejtek vizs­gálata után az elemzés derít fényt arra, vannak-e dagana­tos sejtek a tüdőben. A gyó­gyulás — tán mondanom sem kell — továbbra is a korai szűréstől s az idejében végre­hajtott műtéttől várható. Ezek mellett számos újabb orvos­ságot is alkalmazunk. Korunk kórja — S mi a helyzet az aszt­mával? v — A hörgóasztma szembe­ötlően gyakori. Esztendőnként átlagosan 470 beteg kerül Újonnan gondozásba. Most a ni i régiekkel együtt a megyében 2700 asztmást kezelünk. — Mi az oka ennek? — A legsúlyosabb esetekről eddig is tudomást szereztünk, ám az enyhébbek felderítésé­ben nagy a szűrővizsgálatok szerepe. Van azonban egy má­sik — objektív — tényező is az okok között. Mind több em­ber, mind több féle vegyszer­rel, hatóanyaggal kerül kap­csolatba a háztartásban. En­nek nyomán gyakoribb az al­lergiás megbetegedés — mondhatnánk úgy is, korunk kórja. Feltűnően sok az aszt­mában szenvedő gyermek. Az antii?.sztmatiikumok 40 száza­lékát nekik juttatjuk. — Hogyan alkalmazkodik e helyzethez a gyógyászat? — Kát esztendejé, egy mi­niszteri utasítás nyomán itt Törökbálinton létesítettünk asztma-szakrendelést; a me­gye összes kórháza, szakorvo­sa ide küldi az asztmagyanús betegeket, s mi diagnosztizá­lunk. Bizonyára sok olvasó hallott már az allergén (a kórt kiváltó anyag) kereséséről. Ezen túl úgynevezett légzés- funkciós provokációs vizsgála­tot is folytatunk. Ennek során fény derül a rejtett, még tü­netmentes betegségre is. Idén a megyében újnak számító gyógyító eljárást kezdtünk al­kalmazni. A lényege az, hogy a köhögési ingert kiváltó anyagot, például egy bizonyos virágpor kivonatát — amikor a természetben éppen nem fordul elő — injekcióssoro- zattal, növekvő dózisban a szervezetbe juttatjuk. Ez csök­kenti az érzékenységet, szinte hozzászoktatja az embert az adott allergénhez, így várha­tóan elmarad szokásos széna­náthája, köhögési rohama, amikor majd belélegzi az imént említett virágport. Monitor vigyázza — Hírt adtunk arról: nem­régiben coronaria-örző részle­get alakítottak ki a kórház­ban. Miért volt erre szükség? — Mert egyre több az olyan betegünk, aki egyidejűleg szenved légzési és keringési kórban. A negyven ágyas őr­zőben a négy monitor segítsé­gével biztonságosabb lett a szívritmus zavarai miatt ál­landó megfigyelésre szorulók állapotának követése, s a gyors beavatkozást teszi lehe­tővé az azonnali diagnózis. Életveszélyes a légmell is. Akik ezzel kerülnek hozzánk — tavalytól mi fogadjuk a megye ilyen betegeit — azok­nak másik hat monitor vi­gyázza életét. — Mik a kórház fejlesztésé­nek tervei? — Kétszázharmincnyolc dolgozónk, (közöttük 21 orvos) munkafeltételei egyben a be­tegek gyógyításának körülmé­nyei is. A cardio-respiratori- kus osztály idén betegszállító liftet kapott, most épül a kór- szövettani laboratórium. Há­rom éven belül szeretnénk modernizálni a már szűkös konyhát. Ami pedig nagyon kellene: egy új gyógyszertár. A főépület emeletét tartó osz­lopcsarnokot szeretnénk kö­rülfalazni, s ott kialakítani a patikát. Vasvári G. Pál Csomópontok Dunakeszi forgalma Szívvel főznek az óvoádsakmk Étekdicséret Érdről Étrend ez életkori sajátosságok szerint Érdről, a hatos számú óvo­dából hozott levelet a postás. A tartalma szokatlan is, meg szívderítő is. Pedig nem kelle­ne, hogy az legyen, sőt ter­mészetessé válhatna, hogy egy gyermekintézményben elége­dettek az élelmezés minőségé­vel és mennyiségével. Sajnos általában nem így van. La­punkban is többször 6zóvá tettük, hogy a pedagógusok panaszkodnak az ellátásra. Érden — ahol a város intéz­ményeinek csak elvétve van saját konyhája — gyakran vi­har támad a megmeredt, felis- merhetetlen ebédek láttán. S most egy pozitív példa. a nyersanyag megvételétől a tálalás pillanatáig odafigyelnek a munkájukra. Bizonyára sze­retik is azokat, akiknek főz­nek. S talán a köszönő vissza­jelzés is örömöt jelent nekik. Miközben a nehéz és bizony nem túlfizetett konyhai mun­kát végzik, eszükbe sem jut­nak a kétségtelenül meglévő nehézségek. Ezért kaphattunk meleg, elismerő sorokat mun­kájukról. A KM közúti igazgatósága év elején felmérte a dunakeszi átkelési szakaszon a balesetek alakulását. Megállapították, hogy a nagy forgalom követ­keztében ezen az útvonalon a balesetek száma mintegy két­szerese a főutak országos átla­gának. A tervek nyomán olyan átépítésekre kerül sor, amelyek elősegítik a veszélyhelyzetek csökkentését. A néhány héttel ezelőtt meg­kezdett munkálatok során mó­dosítják a 2. számú főút és az iparterület, valamint a főúttal párhuzamos Szent István ut­ca forgalmi kapcsolatát. A 2. számú főúton az átépítés után a balra kanyarodó járművek­nek külön felálló sávot alakí­tanak ki. A Bajcsy-Zsilinszky úti cso­mópontnál a Budapest felől érkezők részére létesítenek kü­lön kiváló sávot. A Barátság utcánál, ami a dunakeszi la­kótelep első gyűjtőútja, a gya­logos forgalom nagyobb biz­tonsága érdekében nyomógom­bos jelzőlámpát helyeznek el. A Béke utca és Nap utca kör­zetében a rendkívül nagy bal­eseti veszély kiküszöbölésére kétfázisú jelzőlámpa épül. A keresztezésben az autóbusz­pályaudvar megkerülésével új utat építenek. A Rév utcai csomópontnál, amelyhez a ho- rányi révhez vezető út csatla­kozik — a biztonság növelése érdekében a balra fordulók ré­szére létesítenek felálló sávot. A megnövekedett kerékpár- és mopedforgalom miatt a Te­mető út és a Nap utca között 2 méter széles kétirányú ke­rékpár- és mopedutat építs nek. K. Z. V. M. XiSeRCven eszfodő Sketfa-fSfcténelme Borongós, nyaralószcmo- rító az idő. üres a tápió- györgyei strand. A meden­ce vízét a néha föltámadó szél és az esőcseppek fod­rozzák. A rekettyésbe veze­tő, kitaposott ösvényen csak néhány lépés tehetünk. Hir­telen két gyerek perdül elénk. Amilyen aprók, olyan nagy hangon faggat­nak a jelszó felől. Némi rá­beszélésre aztán mégis el­könyvelik tudatlanságun­kat és beljebb engednek a táborba. A kis tér közepén üstben rotyog az utolsó ebéd, a fa­rokpörkölt. Délután már ha­zamennek a faluba a györgyei iskolások. — Ez itt sokkal jobb, mint­ha napközisek lennénk — ma­gyarázza a legcserfesebb kis­lány. — Jutalomból jöttünk ide. Valamennyien tápiógyör- gyeiek vagyunk, harmadikba jártunk. A mi rajunk kapta a leghosszabb nyaralást, mert OTTHONI NYARALÁS mi gyűjtöttük a legtöbb pa­pírt, rongyot, hulladékot, jól szerepeltünk az akadályverse­nyen és sokat segítettünk a környéken lakó öregeknek. Miután sok gyerek igényelt volna napközit, a heiyi iskola vezetői úgy döntöttek, hogy valódi tábort csinálnak a paj­tásoknak. A községi strandon verték föl a sátrakat, ellátá­sukról fölváltva gondoskodik a napközis konyha, illetve sa­ját maguk. Amíg az ebéd elkészül, kis műsort rögtönöznek a gyere­kek. Egy kockás takaró segít­ségével pillanatok alatt előáll a teve, s máris mehet a Samu Afrikába... ók pedig most már lassan hazafelé, egy-két kilométerrel odébb, de annyi élménnyel, mintha az ország túlsó végében lettek volna. Bánatosan gondolnak a Kőszí­vű ember fiaiból vett utolsó jelszóra: Nyergei), fordulj! Kö. Zs. Jól esik egy kis hazai pótlás Erdőéi Agnes felvételei Készül az utolsó ebéd VASÁRNAPI GONDOLATOK A MÁSIK OLDALON /Z övetkezetesen arra az oldalra ülök a HÉV-en, ahol könyvei, újságot táskába csúsztatva, üdvözöl a Kő­hegy. Zölden vagy behavazva. A pomázi patakpart min­den reggel köszöntőt mond, hol egy kishtdon sétáló néni­vel, hol a szőlőtőkék körül sürgölődő kalapos férfival. Vonzó a budakalászi domb. Nemcsak fák közt villanó há­zaival, hanem, amikor hófehér öltönyét veszi magára, vidám szánkózóival. Nem mulasztom el soha, hogy a ma­gas toronyházak közötti résen egy pillanatra ne pillant­sak Békásmegyer ódon tetőire, tornyára. Csillaghegy is külön fejezet. Távolodnak a hegyek, de egy homokbánya tátongó szakadéka mindig elmélkedésre késztet. A csúcs­ról lefelé kanyargó út megszakad, egyszerre nincs to­vább. Különös látvány ez a szakadékseb, zöldbe, sárgába öltözve. Aavincum körszínháza ismét arra ösztönöz, te­gyem le a könyvet, még akkor is. ha a romok eléggé új- szerűek, s az igazi látvány immár a köveket szegélyező fasor. A Filatori-gát újólag mosolyra késztet, hiszen Ka­rinthy Frigyest juttatja eszembe, aki beszámol: milyen viszontagságok árán jutott el e helyről a Csömöri útig. Varga Imre gyűjteményinek kerítése látszik és a 7áchy- lcastély. Krúd-i Gyula fővárosa: Óbuda. Rezzenés, Rózsa­domb. Komjádi uszoda, s már villany gyvllpd a kocsi­ban, az alagútba érkeztünk. Mondom, éve ez a táj fogad naponta, mindig ez a vidék üdvözöl, nem tudok betelni szépségével, mindig új kinccsel fogad. Minap azonban csak a másik oldalon volt hely. A Margitsziget kivont széles jó napot, s egy bárka feltámasztotta bennem Arany János Népdalát, melyet egy tölgnfa alatt írt. S mi­lyen izgalmasak a hajógyár darui, tűnődtem magamban, ahogy vörös, sárga zsirá'nyok''kkal kiemelkednek a fák zöld lombozatából. A másik o’dal. melyet eddig nem is­mertem, szintén gyönyörű. Különösen a húsz kilométeres pipacsszalag, mely a Szépvölgyi úttól Szentendréig na­ponta elkísér. Losonci Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents