Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

jegyzet Érdekek Megkezdődött a málna­szezon. Hosszú sorok vár­ják az átvevőket, akik a fe­hér kartonlapra kiírt idő­ben meg is kezdik a mun­kát. Az első nap ez még. Az emberek méregetik egy­mást, gondosan ügyelnek arra is, hogy a később ér­kezők meg ne előzzék őket. Mert bizony a méréssel, pénzkifizetéssel jól elmegy az idő. Nem mondhatni, hogy hamar elfogy az a hosszú sor. Meditálnak is rajta, hogy a kapálással, szedéssel együtt még ki is jönne az órabér, de a vára­kozás idejét is beleszámít­va, már gondolkodóba esik az, aki pontosan akar szá­molni. Egyébként a sorok végére érkező nem nagyon tudja, ki áll előtte, s mi­kor teheti ládáit ő is a mér­legre. Van, aki azt mondja, ezen a sorszám segítene, s jó is lenne, mert itt már nem lehet a szabad szom­batra, vasárnapra tervezni a szedést, jönni kell hét­köznap is. A munka utáni pár, óra viszont elég kevés. Akinek a körmére érik a dolog, azt csábítják a kü­lönféle megoldások, s ezek közül az egyik, ahogy az orvosi rendelők statisztikái évről évre mutatják, a be­tegállomány. Mert hát el­utasítani is kockázatos a panaszost, nehéz megálla­pítani, ki beteg valóban, s ki nem. A felelősség súlya Ilyenkor az orvosra hárul. Az is társadalmi, gazdasá­gi érdek tehát, hogy gyor­san. felesleges mérgelődés nélkül, kevés várakozással bonyolódjon az átvétel. Azt mondták a hűtőház­ban, hogy poros, éretlen, no meg túlérett gyümölcs nem kerülhet a ládákba — köz­li az átvevő, s meg is mu­tat egy kicsit megtört pi­ros szemet példának, hogy az olyat sem veszik át. — Akkor nem kapnak málnát, ha így válogatnak — mormolja csak úgy maga elé az egyik termelő, mint­egy. első reakcióként, s már majdnem én is az ő, érzelr mi hullámhosszára hango­lódnék. Mert bizony errefe­lé sodorja az embert a sze­mélyes átélés, ha a dolgok közvetlen közelébe kerül. Aki termel, kapál, hajlong a bokrok között, annak leg­feljebb félórákig'élvezet a kerti munka, a szép, most szinte fürtökben mutatko­zó piros szemek látványa, aztán már fárad, s azt vár­ja, hogy könnyű dolga le­gyen, jó vásárt csináljon. Arra persze gondolni kell az első reagálás után, hogy a szentenciát bizonyára nem egyéni szeszély mon­datta ki az illetékesekkel valahol a hűtöházban, vagy más gyűjtőhelyen, hanem annak a bizonyos piacnak a szigorú követelményei, melyekről annyit beszé­lünk. Ezt most itt, az első vonalban kezdjük érzékel­ni, s ami itt egyéni érdek, a jó ár, könnyű értékesítés, az távolabb már össztársa­dalmi, nemzeti, amiből köz­vetve részesedünk, de a magunkét is meg kell érte tennünk. Érdekek találko­zása és ütközése a valóság­ban, amit mindig nehezebb elviselni, s a magunkén túl a mienkért mindig nehe­zebb így áldozni. tűrni, mint ha csak szólamokat kell hangoztatni, zászlóként lobogtatni, minden különö­sebb fáradság nélkül. Az átvételi árak szinte tíz kilométerenként változ­nak. A gombási iskola mellett még elégedetten ír­ják alá az elismervényt a málnatermelők, de a feke­te ribizli gazdája már fo- gadkozik a ládák mellett: jövőre kivágja a vesszőket. Érkeznek már a telefo­nok az Ipoly mellől, hogy kevés pénzt kapnak a mál­náért. Vevő és átvevő, egyén és nagyobb gazda­sági egység érdeke ütközik. De hogy az egyéné és a társadalomé is, azt már ne­hezebb ezen a héten kide­ríteni. Az ellentétek felol­dásán dolgoznak a politi­kai munkások, a gazdasági, szakemberek. Nincs könnyű dolguk. Kovács T. István Aki csak teheti Kint dolgozik a határban Szót értenek az egész tagsággal A perőcsényi Vörös Csillag Tsz vezetősége küldöttértekez­letet tartott. A tsz elnöke, Pásztor Imre bevezetőjében elmondta, hogy az idei beta­karítás előtt a bogyós és más gyümölcsöket, valamint más növényfajtákat 5 millió fo­rint kár érte. Ezért is fontos a megbeszélés az egyes ágaza­tok vezetőivel és küldöttei­vel, hogy rajtuk keresztül az egész tagságot mozgósítsák a pontos és minőségi munkára. Ezzel sokat lehet még javíta­ni. Ezután Farkas János általá­nos elnökhelyettes tájékoztat­ta a résztvevőket arról, hogy a főágazatvezetők és ágazat­vezetők részgyűléseken adtak számot a tagoknak e fontos munkákra való felkészülésről. Ezeken a gyűléseken válasz­tották meg a küldötteket is. A brigádgyűiéseken egyre keve­sebb az egyéni kérdés, job­ban érdekli az embereket a közös ügy, az ez iránt érzett felelősség. Ezek után Lánczy Kornél főmezőgazdász tájékoztatta a küldötteket, hogy a tagság­nak és alkalmazottaknak e fontos munkák végzése köz­ben milyen feladatokat kell megoldaniuk, azt egyes ága­zatok vezetői hogyan szervez­ték meg, miből milyen termés várható. Hangsúlyozta a szer­ződés betartásának fontossá­gát. Szólt a háztáji gazdasá­gok termelési érdekeiről, az általuk végzett minőségi mun­ka fontosságáról. A tájékoztató szerint be­takarításra kerül gaboná­ból a háztájival együtt 594 hektár. Búzából 38 mázsás átlagterméssel szá­molnak. rozsból 25, tava­szi árpából 30 mázsával. Mustárt 308 hektárról kell betakarítani. A takarmány a meglevő ál­latállománynak egész évben biztosítva lesz. A termelőszö­vetkezet bogyós és más gyü­mölcsöseiben a késő tavaszi fagy igen jelentős kárt oko­zott, így a 736 tonna termés helyett 640 tonna betakarítá­sával számolnak, ez a veszte­ség a keletkezett kár jelentős részét teszi ki. Értékesítési gondok nincsenek. A főmező­gazdász elmondta, hogy a szamóca, a málna és a piros ribizli egy részét kézi szedés­sel tudják megoldani. Ezért Varsány községből 80-90 dol­gozót alkalmaznak, akiknek a szállítását busszal oldják meg. A gabona és a gyümölcs beta­karításához a gépi erő teljes mértékben biztosítva van (10 darab kombájn, 24 erőgép, 3 darab tehergépkocsi, ribizli­szedő gép, tisztító- és szárító- berendezések, bálázó és kazal­rakó). Az emberek, a munká­sok és vezetők feladatát erre az időszakra személy szerint meghatározták. Ezzel együtt a dolgozók szállítását és ét­keztetését is megoldották. Fontos a szervezettség és a minőségi munka. Azért, hogy a felkészülésről megbizonyo­sodjanak, gépszemlét tartot­tak. A szakemberek a gépi erők felkészülését igen jónak találták, azt közel 95 százalé­kosra értékelték, ami a mű­hely dolgozóinak és a gépek kezelőinek jó munkáját bizo­nyítja. A küldöttség a két na­pirendi ponttal kapcsolatos elhangzottakat elfogadta. A tsz-elnök zárszavában újra arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy igen nagyok a kiesések, de ezeket jó és szervezett munkával csök­kenteni lehet, és ez min­denkinek érdeke. A küldöttgyűlés óta már a szamóca szedése a végéhez közeledik. Most kezdődött el a piros ribizli és a málna sze­dése. Ilyenkor, aki csak tehe­ti, kint van határban, azon igyekeznek, hogy a termés minél előbb biztos helyen le­gyen. Így meglesz a becsületes munka eredménye. Koroknál Gábor Vácrátót A zenei esték nyitánya Különbusz a koncerthez Vácrátóton ezen a nyáron három alkalommal rendeznek zenei estéket a botanikus kertben. Július 7-én (esőnap 8.) a Budapesti MÁV Szimfo­nikusok zenekarát Nagy Fe­renc vezényli. Közreműködik a Magyar ÁUami Népi Együt­tes énekkara, Horváth László (klarinét) és a Magyar Álla­mi Operaház énekművészei. A műsor első felében Mo­zart A-dúr klarinétversenye hangzik fel, szünet után Mo­zart Requiemjét adják elő. A DUNATOURS váci ki- rendeltsége elővételben árusít jegyeket a hangversenyre, de különbuszt nem indít. Vonat indul 18.03 órakor a váci MÁV-állomásról, ehhez autó­busz-csatlakozás van Vácrátó­ton, a vasútállomáson. A kon­cert 19 órakor kezdődik. Visz- szafelé 21 órakor indul menet- rendszerű autóbusz a botani­kus kert elől. és ezzel elérhető a Vác felé tartó személyvonat. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1984. JÜLIIJS 7., SZOMBAT leltre készen a jelenért, jövőért Pályakezdők és családalapítók Az ifjúságról való megkülönböztetett gondoskodást Vác és vonzáskörzetében különösen indokolja az, hogy a harmincévesnél fiatalabb lakosok száma eléri a 31 ezret. Ebből egyértelműen következik, hogy tevékeny­ségük nagy hatással van a város gazdaságára. A fiata­lok nemcsak a jelen, de a jövő formálói is. Az ifjúság társadalmi helyzetéről beszélgettünk Grécs Lászlóval, a városi pártbizottság munkatársával. — Milyennek látják a hely­zetet a városban és vonzás- körzetében? — A fiatalok döntő többsé­ge becsületesen tanul, dolgo­zik. Sokra értékelik, hogy tár­sadalmi biztonságban, elfogad­ható körülmények között él­hetnek. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik fe­lelősséggel vállalnak szerepet a közéletben, és jobbító szán­dékú kritikájuk tettrekészség- gel és áldozatvállalással is pá­rosul. — A városban és vonzáskör­zetében közel ötvenezer a munkaképes lakók száma. Kö­zülük jelentős a fiatal dolgo­zók aránya. Milyen a munkás- fiatalok helyzete? — A szakmai és általános felkészültségük megfelel a munkahelyek igényeinek. A műszaki és a közgazdász ér­telmiségi fiatalok nagyobb ré­sze és a munkásfiatalok egy kisebb hányada azonban úgy érzi, hogy képzettségénél ala­csonyabb színvonalú munkát kell végeznie, illetve képessé­gei nincsenek kellően kihasz­nálva. A tapasztalatok szerint a munkahelyi magatartásuk megfelel az életkori sajátossá­goknak. Ezt azonban jelentő­sen befolyásolják többek kö­zött a bérezési, jövedelemsza­bályozási viszonyok, és az idő­sebb dolgozók példamutatása. A fiatalok erkölcsi elismerése azonban nem áll teljesen arányban a végzett munká­jukkal. A hiánya vagy ala­csonyabb volta részben indo­kolható azzal, hogy a pálya­kezdést, beilleszkedést meg­szakítja a gyes és a katonai szolgálat. Valamint azzal, hogy mintegy hét-tíz évi fo­lyamatos munka utón válnak érett, sokoldalú szakemberré. Feltétlenül meg kell találni annak a módját, hogy a meg­felelő képzettség és műveltség megszerzésével együtt járjon a társadalom elismerése is. Ér­vényt kell szerezni annak az elvnek, hogy aki többet tesz a társadalomért és jobban dolgozik, nagyobb perspektí­vát láthasson maga előtt. A fiatalság munkához való viszo­nyát, politikai nézetüket álta­lában pozitívnak ítéljük meg. Életmódjukban a családalapí­tás és az otthonteremtés a meg­határozó. — Az ifjúság társadalmi helyzetét döntő mértékben be­folyásolja az, hogy egziszten­ciális gondjaikat hogyan old­ják meg. Ezek közül első he­lyen talán a lakáskérdést em­líthetném. Mi a tapasztalat ez­zel kapcsolatban? — A családalapítás meglevő gondjai, a lakásalapítás nehe­zedő feltételei a fiatalok több­ségét arra késztetik, hogy min­dent megtegyenek a többlet- jövedelem megszerzéséért. Egyre több fiatal dolgozik kis­gazdaságokban, különböző munkaközösségekben, vagy vállal mellékfoglalkozást, túl­munkát. Az irreálisan magas telek- és lakásárak a fiatalok azon rétegének, amelyik szü­lői támogatásra nem számít­hat, elérhetetlenné teszik a la­kásprobléma megoldását. Fo­kozza a gondokat, hogy a la­kásépítéshez nem mindenütt áll rendelkezésre megfelelő számú közművesített telek. A feltételeket tovább nehezíti a rendszertelen és hiányos épí­tőanyag-ellátás. Az intézmé­nyek és a munkahelyek igye­keznek segíteni e réteg gond­jain különböző segélyek jutta­tásával, kamatmentes építési és vásárlási kölcsönök adásá­val, kedvezményes fuvarral stb Jelentős segítséget kan­nak a fiatalok a városi KISZ- bizottság által szervezett la­kásépítési akcióval is. Köztudott dolog, hogy sok magánház és magánlakás áll üresen. A telkek beépítésére van rendelet, az üresen álló lakások felhasználására nincs. Az élet legüdítőbb itala az élőszó — született meg a gon­dolat Móricz Zsigmond tollá­ból. Az ő műveiből nyújtott át felejthetetlen irodalmi csokrot Adám Erzsébet, a marosvásár- helyi Nemzeti Színház előadó- művésze, a Madách Imre Mű­velődési Központban Hihetet­len nagy pódiumfeladatra vál­lalkozott, amikor műsorára tűzte „A nap árnyéka” címmel, Móricz Zsigmond Bethlen Gá­borét. Sajátos, egyéni előadás­móddal idézte meg Erdély aranykorának nagy fejedelmet, első feleségét. Károlyi Zsu­zsannát. és a „Szépasszonyt”, Báthory Annát. Bethlen Gá­bor kettőjük közt emésztődik, élve az egyszerű, aggódó és szigorú erkölcsű „Boldogasz- szony”, Zsuzsanna mellett, és mindig a „Szépasszony". Anna után vágyakozva. Bethlen rop­pant küzdelmet folytat, hogy feleségét is megtartsa és el­képzeléseit is valóra váltsa. Ebben a küzdelemben tisztul és erősödik küldetéseszméje. Teremtő erő „Csak a fájdalomban tud nagy lenni és boldog lenni az ember, a népek össze szerel- mesítője" — hullámzott a gon­dolat a nagyszerűen megoldott színészi játékban. S mindezt az előadóművésznek egymagá­ban eljátszani, nem kis mű­vészi teljesítmény. Ügy elját­Perzselő szenvedély Fegyelmezett játék Ádám Erzsébet estje szani, ahogy Ádám Erzsébet tette — sokszoros élményt je­lentett. Minden igazi művészetben ott lakik a teremtő erő. Az az erő, amely hallgatóját lenyű­gözi, s varázsa alól még jóval az előadás befejezése után sem szabadulhat. Ádám Erzsébet először magán szűri át a tör­ténetet. Hangjával a szavak színeit festi meg, születésük percét idézve vissza, hogy ez­által is igazabbá váljon min­den gondolat. Nincsenek elő­adói kifulladásai, előadásának minden percét teljes koncent­ráltsággal kezében tartja. Mű­vészi alakításában pátosza, szenvedélyes szuggesztlvitása lenyűgözően egyesíti az ösztö­nös erőt a kiegyensúlyozott, fegyelmezett mértéktartással. Játékának meggyőző ereje és erénye éppen e szenvedélyes lendületben, belső csendjéből ki-kirobbanó drámai erejében rejlik. Komolyan veszi a pó­diumjátékot. Nem elégszik meg a pergő játék, a varázsos előadásmód forgószelével. Tö­rődik az áhítat már-már fo­hászszerű árnyalataival. a szeretet megrendítő és halk hangjaival, a lélek segélykiál­tásaival. Mint egy médiumon, átsugároznak rajta a monodrá­ma megidézett tragikus mély­ségei. Ádám Erzsébet olyan kincset bír önmagában, ami a legritkább, amire minden mű­vész vágyik: hitet a művészet emberformáló erejében. Váci közönség előtt Utoljára négy évvel ezelőtt tapsolhatott sajátos előadójá­tékának a váci közönség, szin­tén a Madách Imre Művelődé­si Központban. Akkor „Vadró­zsák” címmel a székely nép- költészet hihetetlen gazdag vi­lágából nyújtott át egy csokor­ra valót. Hogyan született „A nap árnyéka”? — kérdeztük előadás után Ádám Erzsébetet. — Az anyag adta magát, az ötlet a férjemé volt. Először megijedtem a színészi feladat­tól, hogy pódiumra vigyem a monodrámát. A gondolat- és érzelmi azonosulás után fél­éves munka következett. Ered­ménye, hogy „A nap árnyéka” országos fesztiválon első díjat nyert. Igazán az előadóművé­szet dobogóján, különösen, pe­dig a pódiumjáték színpadán vagyok otthon. Eddig négy ön­álló pódiumvállalkozással je­lentkeztem. Műsoraimmal el­jutottam más országokba, így Magyarországra többszöb is. Most 12 előadásom lesz ide­haza. Boldog öröm érezni az itteni közönség szeretetét. Uj pódiumelőadásra készülök, „Bölcsőtől a temetőig” címmel- Remélem, szeretném, ha ezt is megismerhetné a váci közön­ség Életelemem a színház. Ti­zenkét évi színpadi gyakorlat áll mögöttem. Ezek az évek megérlelték bennem, hogy tel­jes értékű művész, csak teljes értékű ember lehet. Javítana a fiatalok lehetősé­gein, ha a lakhatási engedély megszerzését nem kötnék két évhez. Ugyanis sok esetben a fiatal elsősorban pénz hiánya miatt nem tudja befejezni a lakásépítést, amiért még kü­lönböző szankciók alá is esik. — Különösen a diákság éle­tében van jelentős szerepe a sportnak, a művelődésnek és a szórakozásnak. Milyenek a le­hetőségeik az itt élőknek? — Az elmúlt évtizedben az ifjúság testi nevelése és a sportolás érdekében hozott központi határozatok, kezde­ményezések nem jártak meg­felelő eredménnyel. Ez kifeje­ződik a tömegsportra fordított anyagi eszközök, tárgyi és sze­mélyi feltételek elégtelenségé­ben is. Nemcsak a szervezett formákat kellene támogatni, hanem nagyobb teret kell ad­ni a tömegsportnak, és tény­legesen meg kell szervezni az úgynevezett „nyitott pályák” mozgalmát. A művelődési intézmények mind a városban, mind a községekben komoly erőfeszí­téseket tesznek a fiatalok szemléletének, ízlésének, igé­nyeinek formálása érdekében. Akadnak azonban olyanok is. melyek idegenkednek a fiata­lok körében népszerű formák­tól és műfajoktól. — Véleménye szerint ho­gyan lehetne eredményesebb ifjúságpolitikai munkát foly­tatni a területen? — Az tény, hogy a bonyo­lultabb társadalmi viszonyok között is jelentősen tovább fejlődött az ifjúságpolitikai munka. Azonban az országos szinthez hasonlóan, itt sem si­került a feladatok egy részé­hez megteremteni a feltétele­ket. A jelenlegi ifjúságpoliti­kai határozatok nagyon jók, ám következetesebb végrehaj­tásra kell törekedni. Surányi János Szobtól Bernecebarátíig Végre elkészült Az év elején a községi kö­zös tanács ülésén volt szó ar­ról, hogy a Duna menti Re­gionális Vízművek vámosmi- kolai üzemrészépületének át­adása az első félévben meg­történik. Az építők tartották szavukat, és június 27-én ez megtörtént. A jelenlegi létszám 26, akiknek felada­tuk Szobtól Bernecebarátíig a megépült kutak és vízhálózat karbantartása, a különböző helyekre bekötések. Most már a korszerű épületben kényel­mesen elférnek, kényelmes irodák és kommunális létesít­mények állnak a dolgozók rendelkezésére, s ugyanilyen étkezdék és pihenőszobák. Az építkezés kezdetén kevés pénzzel rendelkeztek. Külön­böző okok miatt két alkalom­mal félbe kellett hagyni a munkát, de végre elkészült. Dégi Attiláné, a DMRVV mű­szaki és beruházási osztályá­tól részt vett az épület átvé­telében. Elmondotta, hogy a munkálatok kétmillió-kettő­százezer forintba kerültek a központi fűtéssel együtt, de ebből az összegből aligha le­hetett volna az épületet elké­szíteni, ha a vízművek dol­gozói nem végeznek annyi társadalmi munkát, aminek végzésében elöl jártak a vá- mosmikolaiak akik igen sok szabad idejüket társadalmi munkával töltötték. ' Koroknai Gábor ISSN 01S3—2758 (Váci Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents