Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. JÚLIUS 6., PÉNTEK x3Hkwtan Gépesített kádórmunka Kevesebb anyagból még többet Különös látvány ötlött szemembe Nagykőrös felé igyekezve, Cegléd város északi ipartelepén. Öles rönkfákat locsoltak forgó­fejű öntözőberendezések. ^ Odavitt a kíváncsiság. Mi- lyen vállalat ez és ugyan | miért kell permetezni a fá- ? kát? Még a fűrészport is A kapu elé érve olvasom a táblát: Fűrészlemez és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyáregy­sége. Ezt tehát már tudom, s az igazi kérdésre is hamarosan választ kapok. Pillér Izabella irodavezető (azaz főkönyvelő) személyében lelkes és értő idegenvezetőre leltem. Az iro­davezető, aki a tíz alapítótag egyike, azzal kezdte a gyár­egység bemutatását, hogy fel­világosított: a rönktéren bükk­fa van víz alatt, így óvják a befülledéstől, amire igen nagy a hajlama ennek az anyagnak. Ha nem kap elegendő nedves­séget, szerkezetében káros vál­tozások történnek és alkal­matlan lesz a feldolgozásra. A beavatást ezután (gy folytatta: — Jó tízéves ez a gyáregy­ség, ezen a területen mi vol­tunk az úttörők, kezdetben még fácánok is be-belátogat- tak hozzánk. A mellettünk hú­zódó iparvágányt is mi építet­tük — 15 vagont képes fogad­ni egyszerre. Az ország legkü­lönbözőbb részeiből érkeznek a rönkfák, hogy azután ugyan­csak a szélrózsa minden irá­nyába menjenek, immár fel­dolgozva . Hulladékba csak az kerül,, ami már végképp sem­mire sem jó. Nem ilyen pél­dául a fűrészpor — mutat, egy színre, ahol a finoman szállin­gózó mellékterméket gyűjtik —, amit az útszóró sóba ke­vernek és melegpadló-alapo­záshoz is használnak. Síercdvksíechnclégia Közben a fűrészüzembe ér­keztünk, ahol sivító gepek ve­szik kezelésbe a rönköt, talp­fát, donga- és parkettalap- auyagot szelve belőle, a vezér­lőpult mellett álló • munkás irányításának engedelmesked­ve. Azokat a bizonyos locsolt bükköket a Rau-te nevű finn masina dolgozza fel. Igény sze­rinti vastagságú furnérlemeze­ket készít belőlük, évente 4200 köbmétert. A vékony, ropogós lapok tovább vándorolnak; székülések és támilaidomok formálódnak belőlük, szend­vics technológiával. — Ez az üzem a legifjabb, mindössze ötéves — világosít fel kisérőm. — Az asszonyok többsége — akik ragasztják- préselik a lapokat — a ház­tartásból jöttek ide, de ma már egészen természetes szá­mukra, hogy munkájuk ered­ménye felerészben tőkés ex­portra megy, különösen kere­sett a rétegelt lemezből készült úgynevezett farugó. Ami nem más, mint az ágyakban használatos lécek modern változata. Az ágybe­tétrugó kissé ívelt, ettől ru­galmasabb és tartósabb elő­deinél. A hordóüzemfeől ebben az időszakban hiányoznak a mun­kások — a karbantartóké most a terep. Amikor azonban dol­goznak, a leglátványosabb egység valamennyi közül. Na­ponta 120 öthektós hordó nye­ri el végső formáját itt, a fű­részüzemben készült akácdon­gákból. A kádármunkát gé­pek végzik — kézi művelettel egyedül a végső összeállítás történik. Rugóból több kellene Ennek ellenére az itt dolgo­zók fele kádárszakmunkás. Nem vitás, a nyugatnémet Anion-gépsor és a kiegészítő célgépek megsokszorozzák és megkönnyítik a termelést, de azért a kádárkezeknek hiány­zik az anyag — otthon majd mindegyiküknek van kis mű­helye, ahol a régi módi szerint formálódnak, alakulnak a ha­sas jószágok. Igaz, nem 500 li­teresek ... — Ezek a jókora transzport boroshordók teljes egészében szovjet exportra mennek — ezt már Szálai József főmér­nök mondja. — Számunkra köz­vetett exportot jelentenek, mi­vel a ceglédi pincegazdaság „csomagolóanyagaként” borral megtöltve indulnak útnak szü­ret utáni. Százmilliós termelési érték hordókból — Európa- szerte nincs hasonló. — Három üzemünknek ösz- szességóben 8 millió 405 ezer forint az eredményterve, azt lehet mondani, hogy most ér­te el nagykorúságát ez a gyár­egység. Széküzemünk kapós terméke az ágybetétrugó, évente 1000 köbméternyit gyártunk belőle, de több is el­kelne. Saját fejlesztő gárdáink nincsen, így a központi szer­vezettel közös feladatunk ki­dolgozni, hogy milyen műsza­ki-technológiai megoldások ré­vén lehetne növelni a mennyi­séget. Még mindig a székülést készítő üzemnél maradva: minthogy ez roppant anyag- igényes ágazat, feltétlenül ja­vítanunk kell az anyagkihoza­tali arányon. Bár ez a köve­telmény egyként igaz vala­mennyi tevékenységünkre vo­natkozóan. Kevesebb anyagból többet — és jót. Ezt vallja a 450 fős ceglédi közösség, e célt szol gálja évről évre fejlődő mun­ka verseny-mozgalmunk. Szigetin Teréz MÉM-iigyelet aratás idején Aratási ügyeletet szervez a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. E hagyo­mányos szolgáltatással a mi­nisztérium a betakarításban részt vevő mezőgazdasági üze­meknek segítséget nyújt az al­katrészbeszerzéssel, illetve az üzemanyag-utánpótlással kap­csolatos esetleges fennakadá­Ha meglesz a hitel Pásztorsajt és gyümölcstől Az emberi szervezet a fenntartásához szükséges állati fehérjét húsból, vagy tejtermékből fedezi. A ma­gyar tejipar pillanatnyilag százötvenféle tejterméket készít és ezeket a jóízű, tápláló élelmiszereket a húshoz képest nagyon ol­csón hozza forgalomba. Amikor nyolc évvel ezelőtt átadták rendeltetésének a Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat legnagyobb Pest megyei üzemét Vácott, úgy . tervezték, hogy napi 60 ezer liter tejet dolgoznak fel. A mai teljesítmény azonban gyakran a napi 100 ezer litert is meghaladja. Mint Fülöp Ár­pád üzemigazgató elmondta, zacskós és sovány ivótejet, iskolatejet, tejfölt és habtej­színt gyártanak. Félzsíros tú­róból 60 mázsa a napi terme­lés. Mindez csak kis töredéke a tejipar választékának, a töb­bi terméket máshonnan szál­lítják Vácra. A váci üzem, bár elsőrendű feladata Vác és környéke, va­lamint a Dunakanyar ellátása, Szécsény, Pásztó, Hatvan és Gyöngyös üzleteibe is szállít. A m'eleg. nyári hónapok megnehezítik az üzemiek dol­gát. Nő a fogyasztás, az idő­járás változásai miatt nehezen kiszámíthatóak az igények. A tartós, hosszabb ideig el­álló tej hiánycikk, a fogyasz­tók pedig egyre inkább ezt ke­resik az üzletekben. Ezért sze­retnének a váciak is beszerez­ni egy féltártós tejet gyártó vonalat, amely azonban körül­belül 50 millió forintba kerül. Amennyiben a tejipari tröszt­nek sikerül elnyernie a Vi­lágbank pályázatát, 1985 vé­gére elkészülhet a beruházás. A féltartós tej, hazai anyagból készült csomagolásban, hét­napos garanciával, félliteres adagokban, a zacskós tejnél alig valamivel drágábban ke­rülhet majd forgalomba. A váci tejüzem a szobi gyü­mölcsfeldolgozóval együttmű­ködve néhány új terméket is kifejlesztett. A legnagyobb si­kere a gyerekek körében a meggy- és őszibarackízű gyü­mölcstejnek volt, így ezt a kettőt gyártják először, majd később a málna- és citromízűt is kipróbálják. A másik újdon­ság a hagyományos kézi' cso­magolású étkezési tehéntúró. Ize, zamata a házi túróéra em­lékeztet, Legkedveltebb sajt­féleségük a pásztorsajt. Ebből is növelni akarják a termelést. S. E. sok leküzdésére. Az üzemek a tapasztalatok szerint megfele­lő módon felkészültek a nagy ny&ri mezőgazdasági munká­ra, a kereskedelem is feltöltöt- te a raktárakat alkatrészekké Mégis előfordulhatnak olyan helyi alkatrész-ellátási gon­dok, vagy egyéb, az aratást hátráltató körülmények, ame­lyeknek gyors orvoslására tartja fenn a MÉM a telefon- szolgálatot. A korábbi években például gyakran a telefonszolgálat se­gítségével az ország má? ré­szeiről pótolhatták az üzemek a hiányzó alkatrészeket, -vagy éppen a már megtelt magtár ból más helyre irányították a földekről a szállítmányt stb, A MÉM 35 tagú ügyeleti stáb­ja állandó kapcsolatban áll a betakarításban érdekelt válla­latokkal, intézményekkel, így a Gabonatröszttel, az AGRO- TEK-kel, az Állami Gazdasá gok Országos Központjával, i MEZŐGÉP-Tröszttel és az ÁFOR-ral. Aratási ügyeletet az 532-828-as telefonszámon jú­lius 9-töl augusztus 12-ig tar­tanak. E szám hétköznap reg­gel 7 órától este 19 óráig, szombaton 17, vasárnap pedig 13 óráig hívható. Épül a salakfeldofgozé Az évtizedek folyamán — kohászati melléktermékként — je­lentős mennyiségű kohósalak halmozódott fel Ózdon is. Ezért salakfeldolgozó müvet építenek, amelyben egymillió 200 ezer tonna salakot dolgoznak majd fel évente. Ennek eredménye­ként évi 26 ezer tonna tőkés importból származó koksz taka­rítható meg. Csrborobot Új kazáncsaiád Elkészült a családi házak gazdaságos fűtésére alkalmas barnaszén-tüzelésű Carbo- robot-kazánok első soroza­ta a Cserkúti Mezőgép Válla­lat pécsváradi üzemében. A hazai szabadalom alapján elő­állított berendezések a tüzelő­anyag és a levegő legkedve­zőbb arányának automatikus szabályozása révén a hagyo­mányosnál magasabb hatásfo­kon, a külső hőmérsékletnek megfelelő mértékben haszno­sítják a barnaszén energiáját. Az égéstermékkel való szeny- nyeződéstől beépített pernye­választó óvja a környezetet. A negyven kilowatt teljesítmé­nyű kazánok üzembe helyezé­séhez a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet segítséget nyújt a felhasználóknak. A MEZŐGÉP pécsváradi gyára egyedi megrendelésre kisebb intézmények, óvodák, bölcsődék, szociális épületek igényeit kielégítő nyolcvan ki- lowattos kazánok előállítását is vállalja. Idcni fuchi kelt Használati utasítás nélkül Házgyár. Már a kifejezés is hihetetlenül hangzott né­hány évtizeddel ezelőtt, s a komótos pallérok füttyös- keilvü falazásához szokott szemünk, bizony kerekre tá­gult a csodálkozástól, amikor először láttunk óriás da­rukat, amint komplett lahásfalakat kaptak fel könnye­dén, s illesztették őket helyükre az irdatlan magasban. Aztán lassan hozzászoktunk a látványhoz, mint ahogy elfogadtuk az utak vándorait, a hatalmas tehergépko­csikat is, amelyek fáradhatatlanul szállítják a paneleket az ország egyik végéből a másikba, a gyártótól az épü­lő lakótelepre. Ma már számtalan telepü­lés határában ott magaslik az új városnegyed, évről évre ez­rek és ezrek költöznek be örömmel, várakozással előre­gyártóit otthonukba. Ami jár sz jár Az első napok fészekrakó igyekezete, elégedettsége után azonban apró — néha na­gyobb — bosszúságok okozó­ja lesz az új lakás. Tulajdo­nosaik lassan megismerked­nek a nehezen, vagy egyálta­lán nem csukódó ajtókkal, ab­lakokkal, a csöpögő, hörgő csapokkal, s otthonuk laká­lyossá tételénél különös fi­gyelmet fordítanak a tapéta hiányosságainak eltüntetésére. Sokáig tartott a potyogó csempék türelmes visszara- gasztgatásának, a hirtelen , ön­álló életet kezdő, íelkunkoro- dó linóleumok földre kénysze­rítésének időszaka. Az utób­bi években azonban egyre követelődzőbbek lettek a be­költözők. Nem sajnálták a fáradságot, hogy hosszú hi­balistákat állítsanak össze, s garanciális kötelezettségükre hivatkozva, zaklatni merjék a kivitelezőket. Minél több OTP- és szövetkezeti lakás épült, annál jobban szaporo­dott a lakás értékcsökkenését vagy a hibák kijavítását igénylők keresetleveleinek száma is a bíróságokon. Az építőipar egyszercsak nem te­V —3$ ÜLsAi Jelenleg a mezőgazdaságban elsősorban az aratás van napiren­den, a gazdaságok minden erőt erre összpontosítanak. Átn az egyéb mezőgazdasági munkákat sem lehet elhanyagolni, a kár­tevők ellen is folyik a rendszeres védekezés a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A sződi Vi­rágzó Tsz-ben peronoszpőra ellen védik a szőlőt: hatvannégy hektáron permeteznek. Védik a szőlőt. hetett egyebet, minthogy na­gyobb figyelmet kezdett for­dítani a minőségre. A happy end azonban el­maradt. Legalábbis Gödöllőn, ahol a lakásállomány negy­ven százaléka immár-lakóte­lepeken található. S bár az ott élők és a város vezetői is tisztában vannak vele: az el­múlt évtizedben sokat javult az átadott lakások minősége, mert a Pest megyei Állami Épitőipari Vállalat nem hagy­ta figyelmen kívül az észre­vételeket. Mégis olyan prob­léma merült föl az elmúlt esztendőben, amelynek meg­oldása nehezebbnek látszik, mint a megvetemedett ablak­keretek, lyukas kádak kicse­rélése. Térképet ír a penész Sújtó István, a PAÉV ter­melési főosztályvezetője, a tavalyi, garanciális bejárá­sokkor szerzett taapsztalatai alapján, jogosnak érzi a lakók panaszát. — A János utca 44—46-os házban került sor akkor ga­ranciális bejárásra. Mindkét épület eltér az eddigiektől annyiban, hogy a szokásos, központi kazánból vezérelt távfűtés helyett gázkonvekto­rokkal láttuk el a lakásokat, s mindenki maga szabályoz­hatja otthona hőmérsékletét. Több szempontból hasznos­nak látszott ez a változtatás. Egyrészt azért, mert a kazán és az üzemeltető személyzet költségeinek megtakarítása, a lakások árát is csökkentette, az OTP olcsóbban értékesít­hette őket. Másrészt elejét vehettük a központi fűtéses telepeken rendszeresen fel­merülő panaszoknak, hogy az állandó fűtés miatt egyes la­kások túl melegek, másutt meg a vártnál alacsonyabb a hőmérséklet. A fűtőtestek sza­bályozására pedig nincs lehe­tőség. — Az első tél azonban-be­bizonyította, hogy a konvek- toros fűtés sok helyütt nem vált be. Az ablakok párásod- ni kezdtek, a falakon folyt a víz. levált a tapéta, az abla­kok alatt penészfoltok ütköz­tek ki. A beköltözés után egy évvel a lakógyűléseken a tu­lajdonosok nyomdafestéket nem tűrő szavakkal minősí­tették a kivitelezők munká­ját. Ekkor kezdeményezte a PÁÉV, hogy a terveket ké­szítő Pest megyei Tanács Ter­vező Vállalattal, és az OTP- vel közösen tegyünk kísérle­tet a hiba kijavítására. A hiba azonban, jelen eset­ben nem a kivitelező „készü­lékében” volt. Sőt. nem is a tervező követett el baklövést. A foszlányokban lógó tapéta, a terjengő penész egy egé­szen apró, eddig észrevétlen hiányosság következménye. Nem adnak minden lakás mellé — mint bármelyik egyéb tartós fogyasztási cikk­hez —, használati utasítást. S így a lakók nem lehetnek tisztában vele, miféle érzé­keny, óvatos kezelést igénylő holmi került birtokukba. — Rengeteg lakóházat épí­tettünk már fel ugyanezzel az alagútzsalus technológiával, s eddig sehol nem jelentkezett ez a probléma — mondja Mi- nyó László, a PÁÉV szava' tossági építésvezetője. — Igaz, mindenütt központi ka­zánnal, kényszerfűtéssel biz­tosítottuk a lakások megfele­lő hőmérsékletét. — Tulaj­donképpen a konvektorral felszerelt lakások tulajdono­sait is tájékoztatnunk kellett volna arról, hogy otthonuk minden helyiségét állandóan inteniük kell. különben a be­tonfalak kihűlnek, s a pára lecsapódik... A lakástulajdonos azonban — elvileg —, maga határoz­hatná meg, hogy szobái kö­zül melyiket, mikor és meny­nyire kívánja fel melegíteni. Többen — pusztán takaré­kossági okokból —. nem átal­lották például mindennapi távollétük időtartamára tel­jesen lekapcsolni a konvekto­rokat, sőt, olyan is akadt bi­zonyára, aki, ha nem tartóz­kodott otthon, több napig is fűtetlenül hagyta a lakást. Az első látásra hasznosnak tű­nő, energiatakarékos fűtési módszer azonban — amint látjuk —, nem vált be. Hatásos szigetelés — Természetesen igyek­szünk a rendelkezésünkre ál­ló eszközökkel — a nyílászá­rók, az érintett falfelületek szigetelésével — csökkenteni a fűtési veszteséget, javítani a lakások hőtechnikai tulaj­donságait — mondja Sújtó István. — A végső megoldás mégis csak az állandó fűtés lenne, de erre senkit nem kö­telezhetünk. A János utcai két ház la­kónak tehát hozzá kell szok­niuk a gondolathoz, hogy a kazánház megtakarítása által olcsóbban vásárolt lakásaikat valóban érték alatti termék­nek tekintsék, amellyel — akárcsak a „mérsékelten viz- álló” címkével ellátott cipő­vel —, csak a használati uta­sításnak megfelelően ajánla­tos bánni. A PÁÉV számára minden­esetre nem túlságosan gazda­ságos az egyéni fűtési rend­szerrel ellátott lakások építé­se. A legújabb házakban már hatásos szigetelést, lényegesen drágább, termoplán üvegű ablakokat szereltek be. De így is csak a használat során, a jövő télen dől majd el, hogy elegendő volt-e az óvintézke­dés, vagy az ide költözőknek is viselniük kell majd az ál­landó fűtés költségeit. Márványi Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents