Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
GkídinSs nyomon Nyitott gödör, nyitott pálya £ Több témában is zsörtö- ^ lődtünk a június 27-t szá- ^ murikban megjelent Nyári ^ noteszlapok című írásban. 4 Kettőre ezek közül reagálás g is érkezett. A monori Jósika utcai lakók panasza a Dózsa György utca kereszteződésében lévő, több hónapja betemetetlen gödörről szólt, meiy a gázvezetékek lefektetésekor „keletkezett”. Nyilvánvaló, kinek kellett volna már rég betemetni — írtuk, s ezzel a TIGÁZ embereire céloztunk, hiszen aki bont, annak kötelessége az út rendbetétele is. Csakhogy — tájékoztatott bennünket dr. Varga János országgyűlési képviselő, akit a panasszal ugyancsak megkerestek — a dolog nem ennyire egyszerű. Lassú munkához... A gázvezetéknek ez a szakasza ugyanis néhány lakó összefogásával épült, a vezeték lefektetése előtt ők vállalták az árok „magánerős” létrehozását is. A földkiemeléshez külön engedélyt kellett kérniük. Most, a gödör betemetéséhez megint- csak engedély kell, de azért sem foghatnak hozzá, mert a TIGÁZ a nyitott aknában még dolgozni fog. Dr. Varga János már több alkalommal kérte a munka befejezését, hogy a szakadék is eltűnhessen végre az út közepéről, s beszélgetésünkkor is a TIGÁZ-hoz készült. Ennyi kérő és panaszos szó majd csak meghallgatásra talál... írásunk másik témája az elvben nyitott, a gyakorlatban a vakációzó srácok számára tiltott terület, a monori sportpálya volt. A gyerekek az utcán nem focizhatnak, a sportpályáról viszont hol azért küldik el őket, mert az edzőpályán edzés van, hol azért, mert a nagy pályára felmerészkednek. Oláh Gyula, a Monori Sport- egyesület vezetőségének tagja azt kérte: látogassunk el a pályára, ahol bővebb magyarázattal szolgálnak, egyelőre csak annyit mond, az edzőpályát, a kapu mögötti területet, s a betonos kispályát bármikor a játszani kívánó gyerekek rendelkezésére bocsátják. A szülő védi A megye egyik legszebb sportpályájaként tartották számon a monorit. A nagy foci- pálya — mint Baranyi Sándor gondnok elmondta — a népstadionbeli pontos mása, méretben is, a „felépítés” módjában is, ugyanaz a szakember bábáskodott a létrehozásánál. Ö vigyáz a területre, ő tartja rendben, s most hosszan idézhetném beszélgetésünket, melyből kiderült, hogy mennyi a dolga, de inkább közös körsétánk eredménye kívánkozik ide. „Ismeretlen tettesek", akik ellen a rendőrségen már feljelentést is tettek, s akik tulajdonképpen nem igazán ismeretlenek, mert a gondnok látja, hogy környékbeli suhancok is közéjük tartoznak, a következőket produkálták módszeres beavatkozással: Leszaggatták és darabokra tördelték a WC-k ajtóit, ajtófélfáit, a féri és női illemhely között kibontották a falat. Kiemeltek egy betonelemet a kerítésből, hátulról is nyitottá téve a telepet. (Most zárta a gondnok harmadszor, s egy általa kevert, különleges összetételű kencével, mely koromból és gázolajból is áll, végig be kellett kennie e hátsó kerítést, mely az ott bemászókon le- és kimoshatatlan foltokat hagy.) Kitördeltek egy nemrég telepített hársfasort, s a nagyobb nyárfák közül is már csak a csonkok meredeznek itt-ott. Leszaggatták a pénztárfülke ajtaját, ablakát, kivésték a falat. — Hát ezért féltjük mi fokozottabban a pályát — mondta Oláh Gyula, s a látvány után ez a kijelentése nem is tűrt ellenvetést. A bekéredzkedők közül ugyanis nehéz lenne „kiszűrni” a vandálokat. A köz- felkiáltás nem érvényes ezúttal sem: nem, azaz nemcsak a cigánygyerekek randalíroznak! Előfordult, hogy a szomszédos lakótelepen élő fiúka édesapjánál élt panasszal a gondnok a gyerek magatartása miatt, s még őt utasították rendre... A teendők A pályát azért nyitva hagyják. S ígérték, aki focizni, aki valóban játszani jön, azt nem utasítják ki. Ezek után csak két dolog van hátra: a rendőrség közbeavatkozása — s némi otthoni nevelés ... Koblencz Zsuzsa Csütörtökön nyílik Autósok,gyabpsokinozija Csütörtökön —: július 5-én — a D. B. Cooper üldözése című film vetítésével nyitják meg Gombán a művelődési ház parkjában a közigazgatási körzet első autós-kertmozi- ját. Az elnevezés némi magyarázatot igényel, hiszen a kát fogalmat eddig általában kü- lön-külön, más típusú intézményre használták. Jelen esetben arról van szó, hogy a vetítővászonnal szembeni aszfaltozott tér lesz az autósoké de oldalt és szükség esetén hátul a gyalogos nézők számára is elhelyeznek széksorokat. A megyében Szentendrén, Dabason és Bagón már sikeresen működik egy-egy autósmozi, s ez, valamint természetesen némi üzleti érzék adta a gombaiaknak is az ötletet. Egyszerre körülbelül 40—50 autót, összesen közel kétszáz embert tudnak majd fogadni. A jegyek ára egységesen 15 forint lesz. A belépők árusítását — csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap — már 20 órakor megkezdik, de a vetítést csak sötétedés után, 21.30-kor. A két munkanapon és a két pihenőnapon ugyanazt a filmet vetítik. Tehát pénteken is a D. B. Cooper üldözése lesz műsoron, szombatvasárnap viszont a Kincs, ami nincs című film kerül vászonra. A későbbiekben sok alkotás a budapesti bemutatóval egy időben lesz majd látható Gombán, sőt a moziüzemi vállalat jóvoltából olyan filmeket is vetíthetnek, amelyeket még a fővárosi nézők sem láttak. Jegyzet A feléledt beteg 7Vem akarok én a men- ’ tősöknek reklámot csinálni. Nincs is szükségük rá. Csak éppen szeretném elmondani, milyennek láttam őket ezen a legutóbbi szombat éjszakán. A lakótömbben a földszinti bejáróból öt lépcső vezet a pincébe. Oda zuhant be éjfél után egy férfi. A betonon feküdt, feje alatt egy eldőlt férfikerékpárral. A sötétben iszonyatos érzés volt keresni, honnan jön a nyögés, jajgatás, de az első jeges rémület után az emberben automatikusan kezd működni egy cselekvési sor: riasztani orvost, mentőt, valahogy segíteni ... Jött a monori mentőállomásról a kocsi, az éjszakában szinte zajtalanul. A fáradt mentőápoló meg a gépkocsivezető munkához látott, kiemelték a kerékpárt a fekvő ember alól, hozták a hordágyat. a tünetekből próbálták kikövetkeztetni, mi lehet a baj: sötétlila arc, „pipázó” lélegzet ... — Alighanem agyvérzése van ... — mondták, s pontos, óvatos mozdulatokkal dolgoztak. A beteg, a házban ismeretlen, idegen férfi ekkor „feléledt”. Parancs- szerűen közölte hogy nem megy velük, ki a fene hívta őket ide különben is hol van a kabátja, s meg akarja nézni a zsebeit, s hagyják őt békén, be van rúgva. Segítséggel állt csak talpra, a lépcsőn sem tudott felmenni, de mondta a magáét. A két mentős határozottan tuszkolta be a kocsiba, egyikük csak any- nyit mondott: — Elhiheti, hogy mi sem akartunk volna magáért jönni, ha tudjuk, hogy ilyen élénk... Ennyi volt. Egy éjszakai közjáték. A férfi másnap eljött a kerékpárjáért, s szemrehányóan nézett körül. A mentősök talán el is felejtették az egészet, hiszen annyi ilyen esetük van. De nekem még — szakmai ártalom ez — eszembe jutott ott éjszaka egy óra körül, amíg a méltatlankodó állampolgárral távozó kocsi piros lámpái eltűntek, útban a rendelő felé, egy mondat. A napokban hangzott el, a megyei tanácstagok körzeti csoportjának ülésén, ahol az egészség- ügyi alapellátást tárgyalták. Hogy tulajdonképpen van elegendő mentőkocsi, de ha valami váratlan helyzet belép, már gond van, már „borul” az egész, s a hiányzó mentőt Pestről kell kérni, várni. ÍY/Jert mi van akkor, ha ez volt a váratlan eset. s közben valaki, másutt fuldoklóit, szült, vagy szívrohama volt, míg a ház éjszakai látogatója ingyen kocsi- kázott? Ingyen — életmentő autóval. Ügyhogy neki biztosan megérte. K. Zs. Bénye, Káva Piacok Az illetékes felettes szervektől kapott útmutató alapján a gombai közös tanács úgy határozott, hogy egy-egy helyi piacot létesít Gombán és Bánván. Az előbbi helyen a tűzoltószertár melletti területet, a társközségben a posta, illetve az orvosi rendelő előtti széles sávot jelölték ki erre a célra. Káván hasonló igény nem merült fel. Az említett útmutató egyébként leszögezi: a kistermelők felesleges zöldárujukat, gyümölcseiket házalva is értékesíthetik. OBI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1984. JÚLIUS 1., SZERDA Vágják az árpát az állami gazdaságkan Kombájnosok, gépek főpróbája Néhol már aranylóan sárga a búza, de a másik táblában még sok a halványzöld folt. Akad, ahol megdőltek a szálak, ezek a részek nehéz perceket ígérnek a kombájnosoknak. Mint a bevetésre kész sereg, az indulás előtti percek lázában égnek Monor környékén az aratóbrigádok. Akadnak nem is messzi vidékek, ahol már egy hete zúgnak a gépek, pörögnek a motollák. Felénk még várni kell, legalább a jövő hét elejéig. Még pihenhetnek A Monori Állami Gazdaság kombájnosai azonban aratással kezdték a hetet, s lehet, hogy ma estére túl is lesznek a főpróbán. A pusztavacsi határban levő 222 hektáros árpatáblában kezdték az idei szezont. Kilenc kombájn vágta, csépelte a kalászokat. — Az aratóbrigád kipróbált, összeszokott emberekből áll — mondta Hadanich Péter növénytermesztési főmérnök. — Vannak közöttük idősek, fiatalok. akad, aki már a huszadik szezonban ül fel a gép nyergébe, de a legújabbak is legalább ötéves gyakorlattal rendelkeznek. Az állami gazdaságban az eszközállomány megfelelő a nagy munka elvégzéséhez. Tavaly is vettek egy kombájnt, jövőre is szándékukban áll. A régebbi masinákat a műhelybeliek remekül felkészítették. A terméskilátások biztatóak. A hét második felében egyébként még pihenhet, igazíthat a gépeken az aratóbrigád, mert az ő búzájuk is csak néhány nap múlva érik kasza alá. Közepes lucerna — Kenyérnekvalót 1 ezer 650 hektáron termesztünk — tájékoztatott a főmérnök. — Ezeknek a tábláinknak is jót tett a közelmúlt kicsit boron- gós. kicsit esős időjárása. Erre is, de a többi növényünkre is érvényes, hogy az idén nagyon sok kártevő, betegség veszélyeztette. A védekezés igaz, megnövelte a költségeinket, de jóval nagyobb az az érték, amit sikerült megmentenünk. Az állami gazdaságban egyébként a szokásos módon felkészültek az aratás utáni szalmabetakarításra, tápanyagvisszapótlásra. a tarlóhántásra. A nagy nyári feladatok közé sorolják a 740 hektáron termesztett mustár levágását is. Ez a növény is jó termést ígér. — Jelenleg a növényvédelmi tennivalókat végezzük és megkezdtük a lucerna második kaszálását — mondta Hadanich Péter. — Az első kaszálás közepes hozamot adott, most többet várunk ettől a takarmánynövénytől. Jókívánságok Ha nem is a közigazgatási területen tehát, de egy monori székhelyű mezőgazdasági üzem határában is megkezdődött az aratás. Remélünk hozzá minden jót. amit a régiek: bort, búzát, békességet... Vereszki János Levelesládánkból Mindig vitára ösztönzött Azért írunk ilyen későn, mert már úgy érezzük, elegendő idő telt el a vizsgaidőszak óta ahhoz, hogy higgadtan, mindenféle félreértés veszélye nélkül mondhatjuk el véleményünket arról a tanárunkról, akit talán a legjobban tiszteltünk s akivel jövőre — legalábbis diákként — nem találkozunk. A Marxizmus—L eninizmus Esti Egyeteme monori kihelyezett tagozatának eddigi első éves hallgatóitól régebben is hallottuk már Nagy József történelem—magyar és filozófia szakos tanár "dicséretét. Többen kijelentették: neki, az ő előadásainak köszönhető, hogy nem hagyták abba a munka melletti tanulást. Biztos, hogy közöttünk is voltak ilyenek. Számunkra is élmény volt minden órája, amelyeknek szinte minden percében éreztük, hogy nem „leadni” akarja az anyagot, hanem a téma lényegével megismertetni, s arról meggyőzni minket. Vizsgák idején, de év közben is talán ezért éreztük mindig úgy, hogy a személyével szembeni tiszteletlenség felkészületlenül elé állni. Pedig soha nem követelte meg. hogy egyetért- sünk vele, hanem vitára ösztönzött, bizonyított, érvelt, ha kellett. A kötelező irodalmat a tanrend írja elő. Nagy József fejből és kapásból idézett előadásai, vitáink közben íróktól, politikusoktól, klasszikusoktól, maiaktól. Néha, szinte csak úgy mellékesen megjegyezte: ezt és ezt a könyvet érdemes elolvasni. S csaknem valamennyien hamarosan már tudtuk is, hogy igaza volt. Ajánlatában soha nem csalódtunk. A második évben mi már nem tanulunk Nagy Józsefnél, de amit eddig tanultunk tőle, az nem csak filozófia. Ilyen tanárokat kívánunk magunknak és másoknak továbbra is. A Marxizmus—L eninizmus Esti Egyeteme monori kihelyezett tagozata volt első évfolyamosainak nevében: Monostori Kriszta Észrevettük... ... ,hogy Monoron zöldségfélék helyett virágok kerültek a piactéren, illetve a gazdabolt közelében' lévő betontárolók földjébe. Úgy hisszük, így jobban is illenek'a nagyközség központjához. Örökös feszültségben élve, égve A Monorhoz tartozó közigazgatási körzetben Gyömrö és Vecsés dicsekedhet talán a legértékesebb kulturális hagyományokkal. Manapság is e két településen él a legtöbb hivatásos, illetve képző- és iparművész. Ez persze lehet a főváros közelségének vagy a népesség számának következménye, de azért a régiek örökségének továbbélése is. Vecsésen a közelmúltban Vadászi Pál amatőr szobrászművészt kerestük fel. ö egy tavaszi kiállításon mutatkozott be szűkebb pátriájában. így beszélt magáról: — Budapesten születtem 1954-ben, de az általános iskoláimat Vecsésen végeztem el, utána kitanultam a kőszobrász szakmát. Jelenleg a 11-es Állami Építőipari Vállalatnál dolgozom azokkal, akik az Országház időmárta homokkő díszítőelemeit. szobrait restaurálják. Süttől mészkőbe visz- szük át a hajdani olasz mesterek munkáit. Már egészen korán kezdtem szobrászattal foglalkozni, annak ellenére, hogy munkás- családból származom, s nálunk az erősen puritán családi szemlélet szerint az ilyen „kirívó” dolgok soha sem voltak szimpatikusak. Rajzkészségem már az általános iskolában is kitűnt, de különösebben senki nem törődött vele. A vágy az önkifejezésre mégis erős volt bennem. Szabad iskolákat kerestem, így a fővárosi erzsébetvárosi művelődési házba is jártam sokáig. Abonyi Gartner Jenő keze alatt tanultam talán a legtöbbet. Ű a lexikon szerint szocialista-realista szobrász. Azokban a bizonyos szocreál időkben sok szobra került közterületekre. Szóval az ő műtermében hét évig voltam afféle szobrászinas. Időközben más munkaihelyeken is dolgoztam: a kivitelező vállalatnál, bronzöntödében. Persze mindenütt csak segédmunkás voltam, de igyekeztem minél többet elsajátítani a bronzöntés, a festés, a grafika műhelytitkaiból. Végül a kőfaragásnál maradtam. Egyébként csak magamnak dolgozom, Szeretem a követ, különösen a márványt. De semmi szándékom nincs ezzel a művészettel — mondta eléggé meglepően Vadászi Pál. — Kállai Mária, a művelődési ház munkatársa szólt tavasszal, hogy van-e kedvem kiállítani. Kiállítottam. — Hát akkor nézzünk egy kicsit körül az alkotó műhelyében — ajánlottam. A Nemek vitája című domborműve előtt állapodtunk meg elsőnek. Azonnal szembetűnt az alkotás, úgy is mondhatnám abszurditása: az oldalt álló mai női alak mögött több ezer éves Apollót mintázó férfiszépség állt, baljával a nő után kapva. A két alakot a külső jegyek, a férfi esetében görögös göndör haj, apollói alkat révén évezredek választják el. a nő megálljt parancsoló mozdulata pedig egy új világrendet jelképez. Jákob című szobra is egyéni kifejezésmódjáról, mást kereséséről, mást akarásáról szól. — Én nem tudom elképzelni Jákob harcát egy csirkeszárnyú angyallal!... Nem tartom jónak, hogy megismételjem mások hasonló alkotásait. Jákob méteres figurájával egy olyan örökös feszültséget szeretnék sugallni, amely az öröktől fogva létező emberi védekezést jelképezi a szobor szeme elé emelt jobbkezével — magyarázta hevesen Vadászi Pál. Később az Ifjú portréjáról beszélgettünk, amelyben Francois Villon keserűségét, s egy orrfintorral az emberi fertőn való felülemelkedést faragta ruszticei márványba. Legenda című bronzérméje Sámson harcát ábrázolja, amikor széttépi az oroszlánt. Ebből készült néhány sokszorosított példány, s el is keltek, akárcsak az Ady portréfej. 11. Rákóczi Ferencet ábrázoló érméje viszont a hagyományos formákhoz való visszatérést jelzi. Ádám című bronzba öntött domborműve, az ismeretlen valami felé néző alakkal, s az idézettel kétségtelenül megkoronázza eddigi munkásságát, mert talán az egész emberről a legtöbbet árulja el idézetével: „Ember küzdj, és bífva bízzál!” S ez az a gondolat, amit nemhogy sugall, de szinte kiált a bronzportré volt történelemfilozófia tanáráról, a ma is élő Reit Károlyról, akinek családját a II. világháború alatt deportálták, majd elpusztították, s őt magát is megkínozták. Ennek az emberi nagyságnak megrendítő sorsát, a tényeket beletörődéssel tudomásul vevő, bosszúért nem lihegő, csendes fájdalmát mélyen magában rejtő embernek vádló tekintetét sikerült lenyűgöző hihetőséggel felidéznie, ércbe formálnia. Aszódi László Antal ..... ..............—------- ■ -1 r> fl SSN Q1W—2651 (Monori Híriap) MíÉhelylófogotós
