Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

nxr « ,««IF/ 1984. JÜLIÜS 31., KEDD Digitális kijelzéssel Az idén mintegy 100 darab, különféle folyadékot és olajat tá­roló tartály folyamatos mérésére szolgáló OMÜV—09 elneve­zésű mérőműszert gyártanak Törökbálinton az Orvosi Műszer- Ijíari Kisszövetkezetben. Képünkön Baráth Antalné műszerész a digitális kijelzésű, korszerű mérőeszköz végszerelését végzi. ’ Hancsovszki János felvétele Koszorúzás Fürst Sándor emlékére Fürst Sándor-emlékünnep- ség-et rendeztek vasárnap a Vas megyei Rum községben. A Rába-parti faluban, a ma­gyar munkásmozgalom kiemel­kedő harcosának szülőházánál a megye minden részéből érke­zett KISZ-fiatalok, valamint a Fürst Sándornevét viselő bri­gádok és iskolák képviselői, a község dolgozói megemlékez­tek arról, hogy az ellenforra­dalmi rendszer bírái 52 esz­tendővel ezelőtt ítélték halál­ra és végeztették ki Fürst Sán­dort és SalLai Imrét, az illegá­lis kommunista párt vezetőit. Az emlékezés után a résztve­vők megkoszorúzták a szülő­házon elhelyezett emléktáblát, s megtekintették az ott be­rendezett emlékmúzeumot. Csak álltak összelőni karral Tarlón járt a vörös kakas A tűzoltók ellenőriztek a földeken Ifjú vöröskeresztesek táborában A fogfájás, sajna, igazi volt Egyszerű eszközök, karton- papjr, újságkivágások, ragasz­tó, .'fehér festék helyett némi fogkrém, s persze ceruza, filc­toll. No és az öttét. Ennyi kell ahhoz, hogy elkészüljön a pla­kát egy fog történetéről, mely Önmaga megóvására int. Kö­bölök Gabriella dunakeszi, Rákosi Erzsébet nagykátai és Pakozdi Irén ceglédi középis­kolás munkája nem az egyet­len. Mutatják a többiek is a környezet két oldalát — a mégóvottat s a rnegkárosítot- tat. — szemléltető, a káros szenvedélyektől elriasztó vagy a véradásra buzdító plakátjai­kat A színhely: a gödi MHSZ«. bázis, ahol if júj, v'őTÖskpresztcs titkároknak . tartottak négyna­pos kurzust. • Pefenkáio fiúkkal Gudmann Andor Ócsárol jött, a Bolyai János Gimná­zium első osztályát végezte. Fiatal kora ellenére nagy a vöröskeresztes múltja: — Már harmadikos Kóromban kis- egészségőf lettem, úttörőként végeztem a vöröskeresztes tánfolyamot, s voltam először vezetőképző táborban. Az is­kolánk csapata a megyei el­sősegélynyújtó versenyben ne­gyedik lett. Ősztől — így re- melem — vöröskeresztes tit­kár lehetek a gimnáziumban. Van rá esélyem,, mert az elő­ző titkár idén érettségizett. — S ha megválasztanak, mit teszel majd? — Nagyok a terveim. Sze­retném fellendíteni az iskola vöröskeresztes életét, a körzeti versenyeken s az egészségügyi Vetélkedőkön is részt veszünk majd. jó lenne, ha győznénk js. El kellene érni, hogy leg­alább minden ötödik diák lépjen be a Vöröskereszt- alapszervezetbe. Lesznek egészségnevelő és házi beteg­ápolási tanfolyamaink, előadá­saink, s a fiúkat is szeretném megnyerni: jöjjenek el a cse­csemőgondozó kurzusra, ta­nuljanak meg ők is pelenkáz- ni, bánni a kicsikkel. — A mostani táborban? So­kat tanultam. Például azt, mi­ként kell megnyerni az álta­lános iskolából jött vöröske­reszteseket, hogy a mozgalom­ban maradjanak, hogyan lehet színes programokat, játékos vetélkedőket Szervezni, vagy azt, a baleset helyszínén mi­lyen alapon állapíthatom meg a* sérültek ellátásának sürgős­ségi sorrendjét, Persze elfog­hatja ilyenkor az embert a fé­lelem, de le kell küzdenie, kü­lönben nem tudna segíteni... A harmatos ájult eseti Bénító Márta a váci egész­ségügyi szakközépiskolából: — Amit itt tanulok, jórészt is­métlés, de nem árt. Legalább begyakorolom a sókféle kötö­zést, az újraélesztést az ainbu- babán, az érnyomópontok megkeresését, a különféle sé­rülések felismerését, még ha műanyagból készült, imitált sebeken is. S azért másra is jó ez, a tábor az iskolai titkár- jelölteknek. Elsajátítják a propaganda fogásait, a mun- katervkészitést is megismerik, s azt is megtanulják, miként állítsák össze a vörökeresztes kiskönyvtárat. Hasonlóképpen vélekedik Náday Andrea is, aki a ceglé­di egészségügyi szakközépisko­la tanulója, s egyben a tábor- egészségügyi felelőse: — Való­ban scik egészségügyi tudni­valóról hallottunk itt, de ha a gyerekek közül valaki rosszul lesz, ha elsősegélyt kell nyúj­tani, először Bngem kérésnek. Volt is - már egy’'esetem, fog­fájós , kislány jött hozzám gyógyszerért. Adtam neki fáj­dalomcsillapítót, azután Orvos­hoz küldtem. Gyökérkézelés lett a dologból... Kamocsai Judit, a ceglédi kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző iskola leendő harmadikosa. Tábor­titkár. A feladatairól így be­szél: — a, táborvezető munká­ját, segítem, bemutatom az előadókat, intézem a tábor ügyeit s a naplót vezetem. A programunk gazdag, megis­merjük a Nemzetközi Vöröske­reszt történetét, az ifjúsági alapszervezet szerepét, tevé­kenységi formáit, módszereit, az egészségnevelési tennivaló­kat, a tanfolyamok, versenyek, vetélkedők szervezését, a szemléltetőeszközök készítését, s azt is, mit tehetünk azért, hogy az embereket lebeszéljük a dohányzásról, az italozásról. Persze a naplóban a mulatsá­gos pillanatokat is megörökí­tem. Például a legutóbbit: az előadó azt firtatta, mi lehet az oka, ha nedves az ájult ember teste, s valaki rávágta: a har­matos fűben aludt... Tapasztalat, lelkesedés Megtudjuk még a tábórtit- kártól, hogy már két éve if­jú vöröskeresztes vezető, s is­kolájának csapata — erre ok­kal büszke — az országos el­sősegélynyújtó versenyen idén második lett. A táborozás: az itteni tanulás számára sem haszontalan. így beszél erről: — Ruházati eladó leszek. A helyes öltözködés nem mond ellent a divatosnak, és,rajtam is múlik, mit vesznek fel ma­gukra az emberek. Az üzlet­ben is előfordulhat rosszul lét, volt mór rá példa a gyakor­laton. . S nyújtottam elsőse­gélyt az iskolában az évzárón Is, amikor «személetét vesztet­te egy társam. Harmincegy ifjú vöröske­resztes titkár és titkárjelölt, közöttük két fiú jött el a tá­borba, melyről ezt mondja KrizSanyik Pálné, a Vöröske­reszt Pest megyei vezetőségé­nek szervezője: — Négynapos csupán a programunk, de ar­ra elegendő, hogy felkészítsük teendőikre a középfokú tan­intézetek iskolai vöröskeresz­tes titkárait. Ezek az alapszer­vezetek idén rekordot értek el, a gimnáziumok, szakkö­zépiskolák és szakmunkáskép­ző intézetek növendékeinek 36 százalékát tömörítették. De nemcsak ezért iényéges, hogy az ifjú vezetők céltudatosan s megalapozott tudással lássa­nak ősztől munkához. Jövőre kiemelt programunk lesz az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem, a környezetvéde­lem, s szervezetünk is késziil a felszabadulás 40. évforduló­jára. Hogy e feladatoknak megfelelhessenek az ifjú tit­károk, elkel' nekik is a tanu­lás,: az ismeretgyarapítás. A mostani vezetőképző. , .tábo­runk tizedik a sorban, s úgy tűnik, kezd beérni a korábbi munkánk gyümölcse: az isko­lák zöméből idén már olyan gyerekeket . küldtek hozzá rác, akik régóta részt vesznek a Vöröskereszt munkájában, a tapasztalatuké a lelkesedésük is nagy, ez pedig a mozgalom jövője szempontjából döntő. V. G. P. Tüze válogatja Vegyi üzemek kínálata a magánépitkezőknek Ajtók, műanyag ablakok A vegyipari vállalatok és a vegyi üzemek hagyományos termékeik mellett, mind több újdonságot kínálnak a ma­gánépítkezőknek. Elsősorhan műanyag árucikkeik körét bő­vítik, ezek kedvező tulajdon­ságaik, tetszetős kivitelük miatt mind keresettebbek. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat soly­mári gyárában, műanyag ab­lakok, erkély-, bejárati és belső ajtók készülnek. Ezek közül is a legkeresettebbek a Portplast elnevezésű, több színben kapható belső ajtók, melyekből évente 20 ezret hoznak forgalomba. A gyár­ban azt tervezik, hegy a jö­vőben ezekhez az ajtókhoz , erősebb tokokat készítenek, hogy hosszabb használat után se lazuljon meg a szerkezet. Ugyancsak nagy az érdeklő­dés az Ongropat fantáziane­vű műanyag ablak iránt, mely többféleképpen, hagyo­mányos módon, illetve bil­lentve is nyitható. Üjabban ezeket az ablakokat redőny­szekrénnyel és mini redőny­léccel kiegészítve árulják. A nagy keresletre való tekin­tettel pvc-ablakokból az idén a tavalyinál mintegy 12 ezei négyzetméterrel többet, ösz- szesen 50 ezer négyzetméter­nyit , készítenek. A PEVDI termékeit a TÜZÉP-telepe- ken, illetve a gyár Solymári telepén vásárolhatják meg az építkezők, szeptember elsejé­től pedig abban az új buda­pesti, Váci úti mintaboltban is, melyet a fővárosi IV. ke­rületi építőipari szövetkezet­tel közösen nyitnak. A riasztócsengő hirtelen megszólalt. A fülsiketítő berregés végigzengett a folyosókon és mielőtt elhalt volna, máris futó emberek csizmája koppant a köveze­ten. Tűz van! Az órámra nézek, 10.38-kor történt a riasztás a ceglédi tűzoltólaktanyában. Még egy perc sem telik el és a két óriás tűzoltókocsi elindul. Pász­tor József századossal, a laktanya parancsnokával és Tar Mihály főhadnaggyal mi is kocsiba széliünk. A helyi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tarlója ég a ceglédi ipartelep mellett. A másik tűz a ceglédber- eeli vasútátjárónál pusztít. Szerencsére a kivonult egységek pillanatok alatt megfékezték a lángokat. A tarlótűznél csak mintegy száz négyzetméteren enyészett el a szalma. A gyors közbeavatkozásnak köszönhető, hogy a bozóttűz sem ter­jedt tovább háromszáz négyzetméternél. ben Albertirsára kellett ki­vonulnunk egy olyan tűzeset, hez, amit gyerekek okoz­tak. Míg a kombájn által el­hullatott magot szedték zsák­ba. kiderült, nincs náluk kö­tözőzsineg. Kés nem lévén zsebükben, a kéznél levő nagy- bálás szalmáról próbálták le­égetni a műanyag -zsineget, hogy legyen mivel bekötni a_ zsák száját. Következményét nem nehéz kitalálni. A gép- szemlék során meggyőződhet, tünk róla: a gazdaságok is egyre komolyabban veszik a megelőzést. A kombájnosok és az aratásban részt vevők a nagy munka megkezdése előtt megkapják a tűzvédelmi uta­sítást. A tarlóégetésre, ami bejelentési kötelezettség alá esik, külön szabályt adtunk ki. Ezenkívül minden mezőgaz­dasági nagyüzem tűzoltó fel­ügyelőjének és a községi tűz­oltóparancsnoknak eligazítást tartottunk. Megkerestük a ceglédi, az albertirsai, az abo- nyi vasútállomás főnökét, kér­tük,- hogy a mikrofonon hív­ják föl az utazóközönség fi. gyeimét, ne dobják ki az égő gyufát, cigarettát az ablakon, — S van foganatja.az -ilyen felhívásnak? — Eddig volt és remélem, az elkövetkező Időszakban sem lesz másként — mond­ja szinte önmaga megnyug tatására Is a tűzoltóparancs­nok. — Éppen most indulunk ellenőrző körútra, tartson,ve­lünk. Szép napsütéses időben, . a déli órákban érkezünk meg az , albertirsai Szabadság. Tér melőszövetkezetbe, ahol Banai János tűzvédelmi felügyelő fogad bennünket. — Az elnökre még várni kell, vannak nála — mond­ja. Az idő azonban nem telik haszontalanul, fontos infor. mációk birtokába jutok. — A 90 hektár árpát le­arattuk, most a 800 hektár búzán a sor — magyarázza a szövetkezet tűzvédelmi fel ügyelője. — A gabonát négy E 512-es és egy E 516-os gép­pel takarítjuk be. Mivel a szemek nedvességtartalma tá­rolásra alkalmassá teszi a tér. mést, közvetlenül a gabona­ipar ceglédi átvevő helyére szállítjuk. A közömbösség azonban nagyon megdöbbentett. Ugyanis a város szélső házai­ból összesereglettek összefont karral várták a tűzoltók meg­érkezését, ahelyett hogy cse­lekedtek volna. Pedig a tarló, tűz saját hajlékaikat is veszé­lyeztette. — Pedig a lakosság segítsé­gére mindig nagy szükség len­ne —, mondja Pásztor József százados, miközben tányér­sapkáját megemelve megtöri! izzadó homlokát. — Mert akármilyen gyorsán is érünk a helyszínre, csak időbe tóik az, s tüze válogatja, hogy ad­digra mennyivel lesz nagyobb a kár. Az idén szerencsére rit­kábban röppent fel a vörös kakas körzetünkben. Nagyobb tűzhöz csak egyszer riasztot­tak bennünket, a megye ha­tárán túlra. A, kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet 50 héktáros búzatáblája égett. Mire odaértünk fordulhattunk vissza, mert- közben eloltották a tüzet. — Az aratás idején könnyen gyulladó szálma miatt mindig fokozottabb a veszély — kap­csolódik á beszélgetésbe Tar Mihály. — De úgy tűnik a gazdaságok is egyre jobban betartják a tűzvédelmi előírá­sokat. Tavaly sokkal több volt a tűzeset. Az okok között jobbára a gondatlanság volt fellelhető... — Csak egy példát — ve­szi vissza a szót Pásztor Jó­zsef. — Az elmúlt esztendő­Műanyag ablakokat, ajtókat a Borsodi Vegyi Kombinát­ban is készítenek. Emellett azonban a gyár külső és bel­ső műanyag falburkoló anya­gokat, valamint lefolyó- és nyomócsöveket is kínál. Az ugyancsak műanyagból ké­szített, könnyen összeszerel­hető ereszcsatorna-rendsze­rükkel pedig a tavalyi őszi BNV-n ismerkedhettek meg az érdeklődők. Idei újdonsá­guk az alapanyagában színe­zett, barna ablak lesz, amely egyben jó hőszigetelő is, Gyártását az év végén kezdik meg, s a gyár e termékére öt­éves garanciát vállal majd. Tervezik, hogy az idén bőví­tik mintabolt-hálózatukat; várhatóan Szolnokon és Sze­geden nyitnak újabb üzletet. A Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál alig egy éve kezd­ték meg a családi házak pad­lófűtésére alkalmas műanyag csőrendszerek gyártását. E termékük rövid idő alatt olyan népszerű lett, hogy az igényeket csak részben tud­ják kielégíteni. Ezért új gép vásárlását tervezik, segítségé­vel a jelenlegi évi másfél millió méter helyett 4 millió méter műanyag padiófűtő csövet tudnak majd gyárta­ni. Ezzel a mennyiséggel már várhatóan kielégítik a keres­letet. A PEMU. másik, ugyan­csak nagy érdeklődésre szá­mot tartó újdonsága a nap- kollektor, amely a nap ener­giáját hasznosítja a családi és hétvégi . házak melegvízellá­tásához, fűtéséhez, illetve az úszómedencék vizének fel- melegítéséhez. vagy a fólia­sátrak fűtéséhez. Vizes lajt készenlétben Végül, bejutunk Valent Mi­hályhoz, a szövetkezet elnö­kéhez. Dél van, mire vele együtt a hatalmas búzatarló­kon megpillantjuk az első kombájnokat. Mellettünk meg­rakott pótkocsis IFA-k húz­nak el, nagy port kavar­va maguk után az albert­irsai határban. A helyszí­nen annak rendje és módja szerint, az előre nem várt esetekre készen áll a vizcslajt és a traktor az ekével. A két tűzoltó. Pásztor József és Tar Mihály elégedetten nyugtázza a látottakat. Egy dologra hív­ják fel a szövetkezet elnöké­nek figyelmét, hogy a szűkös anyagi források mellett is megérné kiépíteni a CB-rádió- hálózatot a gazdaságban. Ez nemcsak a riasztást, hanem a munka szervezését is meg­könnyítené. Aztán mint lenni szokott, a kombájnok ellenőr­zése került sorra. Pásztor szá. zados a 14-es háziszámot vi­selő betakarító gépet veszi pártfogásba. Feleslegesen nem mustrál, nem bírál, a hibát viszont azonnal észreveszi. — Jobb mószert nem talál­tak a kézi tűzoltó készülék felerősítésére, csak a drótot? — teszi szóvá a százados Ha- tejer Lajos kombájnosnak. — Nemrég dolgozom a sző-, vetkezetben, de 1974 ó*a minden nyáron részt veszek * betakarításban, és még soha nem okoztam tüzet — véde­kezik a kombájnos. Még aät is hozzáteszi; — Má vigyázunk kérem! — Az kevés — válaszolja a százados. — Kell az óvatosság, ugyanakkor nem árt, ha a gép is rendben van. Aztán a következő kom* bájrara kerül a sov- Az akku­mulátortól a motorig, a kábe­lektől a kipufogóig tüzetesen átvizsgálták a gépet, — Elrepedt a kipufogó dob, tud róla? — kérdezd a pa­rancsnok Robár Károly kom- bájnost. Ö megköszöni a fi­gyelmeztetést, és már ülne ' is vissza gépére, de nem ússza meg ennyivel, — Részt vett tűzvédelmi oktatáson? — tapogatózik to­vább Pásztor József, — Igen! — Ég a kombájn! Vegye le gyorsan a kézi tűzoltó készü­léket, — utasítja a komháj- nost a százados, aki arra ki­váncsi, hogy valós veszély esetén, hogyan viselkedne a betakarítógép vezetője. Öreg gépekkel Nem úszta meg az ellenőr­zést, az a terményszállitó te­hergépkocsi sem, amelyikből a tanksapka tömítetlensége miatt csöpögött az üzemanyag. A százados gyakorlott szeme, már messziről felfedezte a hibát. Ifjú Simó Mihály gép­kocsivezető megköszönte ti*1% gyelmeztetést és Ígérte, mi­helyt megszabadul terhétől megjavítja. Érthető, hiszen a tűzveszély mellett az ő zsebé­re is megy, ha elfolyik a drá­ga üzemanyag. A ceglédbercell határban — az Egyesítés. Tsz földjén — hat kivétuhedt SZK—5-őh kombájn birkózik a több mint kétszáz hektáros búzatáblá­val. Horányi László műszaki ágazatvezető szerint, az arai ás felénél tartanák. Az ellenőr­zést azonban itt sem úszhat­ják meg. — Az ellenőrző füzetet kér­ném — szól a százados Virág József kombájnosnak. Nem véletlen a tüzetes vizsgálat, hiszen a jó tízéves betakarító­gépek már megették kenye­rük javát. Másik kellene he­lyettük. — Csak pénzünk nincs rá — mondja gondterhelten Horá­nyi László. A motorok „kö­pik” az olajat, minden úszik tőle, a kombájnosok meg egész nap a port nyelik — sorolja az ágazatvezető. — A mai gazdasági helyzetben csak keveset költhetünk gépekre. Amit elvetettünk, azt meg csak le kell aratni valahogy. Jövőre talán kapunk egy új Claas Dominátort, mivel mi is beléptünk az Iparszerű Gabo­natermesztési Programba. Vasadi László, aki 20 éves kora ellenére nem először vesz részt az aratásban, szin­te maga sorolja a hibákat. — A vezetékekről lekopott a szigetelés és az állandó ta­karítás ellenére is olajos a motor. — Az ellenőrző füzetet sem vezetik rendszeresen, az ok­mányok hiányosak — fordul szemrehányóan a százados az ágazatvezetőhöz. — Bizony sok a hiányosság, amit addig kell korrigálni, míg nem ké­ső. Ezt az elnöknek is tudo­mására adom — búcsúzik el a tűzoltóparancsnok. A szándékot azonban meg­hiúsította hogy a oeglédber- celi szövetkezet elnökét nem találtunk az irodájában. Sürgősen el kellett utaznia — kaptuk titkárnőjétől a fel­világosítást. — Holnap azon­ban biztosan bent lesz, jöjje­nek akkor. Béna Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents