Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
8 PEST MEGYEI HfRLAP MAGAZIN 1984. JÚLIUS 28., SZOMBAT Az MTESZ becsülete nagyobb lett Megtölteni tényleges tartalommal „A vállalati tervek véleményezésében 486 megkérdezett MTESZ- egyesület üzemi csoportjai közül 143 részt vesz, 330 nem vesz részt. A vállalat jelentős műszaki problémáinak megoldásában, tanulmányok készítésében részt vesz 310, nem vesz részt 166. Műszaki gazdasági szakemberek továbbképzésében részt vesz 296, nem vesz részt 170. A többiek az adott kérdésre nem válaszoltak.” Egy ilyen — harminchárom, az MTESZ-csoportok tevékenységére vonatkozó kérdésből álló — kérdőivet tavaly novemberben az MTESZ üzemi és intézményi szervezeteinek első országos tanácskozásán adtak közre. A kongresszus munkája végén ajánlásokat és irányelveket fogadott el az üzemi-intézményi szintű tudományos egyesületi tevékenység továbbfejlesztése érdekében. Körinterjúnkban Pest megyei szervezetek képviselőit kérdeztük meg, ők vajon mit merítettek az elhangzott javaslatokból, és hogyan építették azokat saját elképzeléseikbe? Mogyorósi Sándorné, Dunai Cement és Mészművek Üzemi csoportunk 1963-ban alakult meg. A Szilikát Tudományos Egyesületen belül a cement szakosztály tagja. Az MTESZ Pest megyei szervezete 1978-ban jött létre, velüa a váci városi szervezeten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Kicsit hierarchikusnak tűnik a szervezeti felépítésünk, de az MTESZ éppen abban különbözik a hagyományos szervezetektől, hogy alá- és fölérendeltségről munkánkban ténylegesen nincs szó. A területi szervek koordináló funkciót töltenek be. Itt, a Cement- és Mészműben csoportunk 32 tagot számlál. Termelés- irányítók, technikusok, egy-két közgazdász, azaz felső és középszintű vezetők vesznek részt a munkánkban. Alapvető célunk — és ezt többen kiemelték a tanácskozáson is —, hogy a gyárban dolgozó műszaki kollégáknak olyan általános információs cserelehetőséget adjunk, amely segíti őket napi munkájukban. Például a vállalatunk megbízott egy külső kutatóintézetet egy vizsgálattal. Az eredményről közvetlenül csak a felsőszintű vezetőink és egy-két érintett szakember értesül, holott, ha nem is egészében, de egyes részleteredményeket szélesebb körben is hasznosítani lehet Az egyesület alkalmas fórum arra, hogy ki-ki megtudja azt, ami a leginkább érdekli. Azonkívül, hogy a központi rendezvényeken részt veszünk, évente legalább három helyi előadást is tartunk. Ezeken konkrét vállalati téma kerül terítékre. Áz MTESZ-ben senki nem függ a munkahelyi beosztásától. Ez elősegíti, hogy az oldottabb hangulatban értelmes ötletek szülessenek. A tavalyi kongresszus mindenképpen alkalmat adott arra, hogy összehasonlítsuk munkastílusunkat. Végül is igazán csak a kis sejtekben lehet eredményesen dolgozni. Azzal, hogy itt az üzemi csoportoknál kezdeményezünk, saját házunk táján megoldjuk feladatainkat, közvetve segítünk a központi — például környezetvédelmi — problémák megoldásában is. Dr. Gáti Gyula, Százhalombatta A százhalombattai városi intéző bizottság egy évvel később alakult meg, mint maga a Pest megyei szervezet. A városok többségénél, mint például Cegléden, Nagykőrösön, ez éppen fordítva volt; ami meghatározza működésünket. Nekünk ugyanis most kell bizonyítani létjogosultságunkat. A városi intéző bizottság megalakulásának egyik feltétele volt. hogy önfenntartó legyen, ezért bevételi forrást is kerestünk. Felkérésre tanulmányterveket és kisebb nagyságrendű (például 100 ezer forint körüli értékű) kiviteli terveket készítünk. Az elmúlt 3 év alatt több mint 1 millió forint volt a bevételünk. amiből 250 ezer forintot átutaltunk a százhalombattai általános iskoláknak. Kapcsolatteremtés? Az irányelvek között találhatott egy ilyen pontot is: az MTESZ együttműködése állami és társadalmi szervezetekkel. Együttműködési szerződést kötöttünk a TIT városi szervezetével, sőt a leendő közművelődési otthonban egy közös MTESZ—TIT szobát is szeretnénk fenntartani. Jó a kapcsolatunk a KISZ-szel, bár igaz, hogy az aktívabb tagok inkább a közép- korosztályhoz tartoznak. Ám éppen ez indokolja, hogy mindent megtegyünk az ifjú szakemberek érdeklődésének felkeltéséért is. A város nagyüzemeinek vezetői és a városi tanács támogatja munkánkat. A szervezési, mozgósítási feladatok végrehajtásában, de különösen a bevételt jelentő szervezési munkák sikerében igen nagy szerepe volt segítségüknek. Százhalombattán hat MTESZ-cso- port munkáját fogjuk össze. Található köztük gépipari, kémikus, energiagazdálkodási, szervezési-vezetési, tudományos egyesület. Különböző érdeklődésű emberek számára közös programot teremteni nem könnyű, de évente legalább kettőt szervezünk. Lehetőleg olyan témakörökben, amelyekhez minden szakterület képviselői hozzátehetnek valamit. Az üzemi szervezetek tevékenységét igyekszünk úgy összehangolni, hogy önállóságukon ne essék csorba, de párhuzamosan ugyanazt a témát ne hirdessék meg több helyen. Dctári Endre, Nagykőrösi Konzervgyár Sok minden, ami a kongresszuson elhangzott, számunkra már nem volt újdonság, mert korábban is így próbáltuk munkánkat irányítani. Több mint tíz éve önálló a MÉTE- csoportunk (az MTESZ élelmiszer- ipari tudományos egyesülete). Elismert szakemberek meghívásával évente hat-nyolc előadást hirdetünk meg, a legutóbbit pár hete dr. Ab- rahám Tibor műszaki főmérnök tartotta a vállalat idén megvalósuló fejlesztéseiről. Programjaink nem maradnak meg az elméletnél, gyakorlati hasznuk is van. Például: 1982. decemberében vásárolt a konzervgyár 100 millió forintért egy Twist-off csavaros üvegfedőgyártó gépsort. Az üzemi csoportunk, amikor megérkezett a gépsor, kísérleti felméréseket végzett. Tapasztalatainkat, hogy milyen körülmények között lehet a gépet optimálisan kihasználni, egy ankéton továbbadtuk az iparág megyei szakembereinek is. Ugyancsak gyakorlati eredménynek tartom, hogy immár szervezetten vesszük ki a részünket a szakmai továbbképzésből. Egy-egy nagyobb fejlesztési feladatnál pedig a vállalat már fél is kéri elemző munkára a MÉTE-csoportot, és mi szívesen hozzuk létre ehhez a teameket. Az MTESZ-munka fejlődését nem abban látom, hogy egy-két előadással többet tartunk az idén, mint tavaly, vagy hogy öt-hat fővel nőtt a létszám. Hanem abban, hogy bővülnek kapcsolataink s egyre többen tartanak igényt véleményünkre, javaslatunkra. Tóth B. Zoltán, az MTESZ megyei szervezete — A Pest megyei szervezet a megyék között utolsóként jött létre. Megalakulásukkor több városi és üzemi szervezet már hagyományokkal rendelkezett. Hogyan lehetett őket összefogni? — Egyrészről még jó is volt, hogy bizonyos előzményei, nyomai már megvoltak a megyében az MTESZ tevékenységének, de kétségtelen hátránnyal járt, hogy különböző munkastílusú csoportok céljait, eszközeit kellett egymáshoz igazítani. Tevékenységünket nem is önmagunk szervezésével kezdtük, hanem konkrét megyei célokat, feladatokat vállaltunk fel, és az érdemi munkavégzés közben a szervezeti forma is kialakult. A már meglevő szervezetek munkáját is ebbe az irányba, azaz megyei orientálttá igyekeztünk terelni; nem megnehezíteni, hanem a párhuzamosságok elkerülésével éppen hogy könnyíteni próbáltunk rajtuk. Ma már nem kétséges, hogy helyesen cselekedtünk, hiszen kézzelfogható, konkrét gazdasági eredményeket tudunk felmutatni. — Érzik-e annak valamiféle hatását, hogy az MTESZ immár hivatalosan is társadalmi szervezet? — Ez azt jelenti, hogy az MTESZ például a kormányprogramokban nemcsak áttételesen szerepel — mint mint korábban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságon keresztül jelölték ki feladataikat —, s az adminisztratív menetben jelent változást. Munkánk sílusa, céljaink a tagok hozzáállása nem ettől függ. Az átmi- mősítés mégiscsak egy hivatalos elismerése szervezetünk eredményeinek, és bízunk benne, ha megnő a szerepünk, az feltételeink javulásával is együttjár. — Milyen a Pest megyei MTESZ együttműködése más társadalmi szervezetekkel? Van-e közös programjuk? — A szakszervezettel, a KISZ-szel, a TIT-tel és a NEB-bel együttműködési szerződést kötöttünk, de bizony időre van még szükségünk ahhoz, hogy ezeket tényleges tartalommal is megtöltsük. A hozzánk beérkezett pályamunkák sorsát például a Népi Ellenőrzési Bizottság egyéb vizsgálataival egybekötve kíséri nyomon és tájékoztat bennünket. De ez csak egyetlen példa, s azt hiszem, sokkal több területen, különféle formáikban működhetnénk együtt. A szándék már megvan. Csakhogy az még kevés. — Említette a pályázatokat, s hozzátenném: művészeti hetek, innovációs napok. Az MTESZ legsikeresebb rendezvényei? — A műszaki hetek megnyitóján és zárónapján neves, országos tekintélyű szakemberek tartanak előadásokat. A kettő között megyeszerte párhuzamosan egyszerre több rendezvényre is sor kerül, ahol a helyi szakemberek gondolkodnak hangosan, vitatják meg elképzeléseiket, cserélik ki eredményeiket. Ezek nem show-műsorok, hanem kiállításokkal egybekötött tudományos eszmecserék. — A pályzatok? Való igaz, nem mindig érkezik be annyi pályamunka, mint amennyire számítunk. Ám kell hogy a pályázatoknak legyen értelmük, hiszen kiváló szakemberek oldanak meg vállalatainknál, intézeteinkben számos problémát. Valószínű, hogy módszerünkben csiszolnunk kell még a pályázat meghirdetési módján, esetleg nagyobb reklámra van szükség. A díjnyertes pályázatok sorsát, mint már említettem, nyomon kísérjük, s amelyik gazdálkodó egységnél azt tapasztaljuk, hogy a jó ötleték fiókokban pihen- í ek. ott megvizsgáljuk, hogy miért. Esetleg, mert a pályázatban foglaltak bevezetéséhez hiányzik a vállalat pénzügyi fedezete? Vagy nem kapcsolódik fejlesztési elképzeléseikbe? Ilyenkor intézkedünk ... ELLER ERZSÉBET Históriánk egyik forrása Történelmi Képcsarnok MÁTYÁS KIRÁLY, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth, Széchenyi, Deák arcképe. Batsányi János, Petőfi, Liszt, Erkel, Mészöly Géza, Réti István portréja. Buda 1686-os ostroma, jelenet az 1809-es győri csatáról, Görgey és Klapka az isa- szegi csatában, a világosi fegyverletétel, munkásgyűlés a Városligetben 1890. május elsején. Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, a Lánchíd alapkőletétele, Budapest újjáépítése. Arcok, események, jelenetek — hiteles képi megfogalmazásban. Történelmi személyiségek, írók, művészek, politikusok, uralkodók, hadvezérek portréi. Csatajelenetek, történelmünk sorsfordulói, tájak, várak, nevezetes épületek korfestő ábrázolásai. Képek, amelyek Magyarország történelmét illusztrálják. Festmények, grafikák, metszetek, amelyek megörökítik a magyarság jeles eseményeit és mindennapi életét, neves személyiségek és egyszérű emberek vonásait, a főúri és paraszti viseleteket, városok és falvak épületeit, a hazai tájat, kultúrtörténeti értékeket. Képek, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya, az éppen most százéves Történelmi Képcsarnok őriz. „A Történelmi Képcsarnok — írja dr. Rózsa György, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője — a magyar történelem képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. Az ábrázolt téma miatt, tartalmi szempontból fontos képes forrás. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményeinek képei, magyarországi látképek mellett idetartozik minden olyan kép, amely a magyar kultúrtörténet egy-egy jellemző részletét a valóságnak megfelelően ábrázolja. Ezekre támaszkodhat az írott források mellett a történelmi rekonstrukció.” Amikor, 1884. május 13-án Trefort Ágoston kultuszminiszter felhatalmazást kapott az uralkodótól, hogy lépéseket tegyen „egy magyar történelmi képcsarnoknak az Országos Képtárral kapcsolatban Budapesten létesítendő felállítása iránt” — a gyűjtemény anyaga lényegében már együtt volt. Trefort Pulszky Károlyt, a neves műtörténészt, a közgyűjtemények felügyelőjét, az Országos Képtár igazgatóját bízta meg a Történelmi Képcsarnok megszervezésével. Tervezetében Pulszky azt írta, hogy a Történelmi Képcsarnoknak „olyan intézménynek kell lennie, amely a magyar kultúrafejlődésnek egyfelől hiteles forrását képezze. Másfelől pedig nevelőleg hasson a magyar közönségre... Feladata népünk múltjának hiteles és egykorú képes emlékeinek gyűjtése, szakszerű rendezése, feldolgozása és kiállítása. Rendeltetése, hogy a tömegeket az igaz hazafiság érzésében megerősítse. A történettudományoknak pedig ábrázolt forrásanyaggal szolgáljon.” Pulszky a festményeket a Nemzeti Múzeum Képtárából, a metszeteket az Országos Széchényi Könyvtárnak még Széchényi Ferenc által adományozott anyagából válogatta ki. Ebben az anyagban már olyan jelentős ikonográfiái értékű dokumentumok szerepelnek, mint a svéd David Richter 1704-ből származó II. Rákóczi Ferencet és feleségét ábrázoló arcképei. Még--a 90-es években két gyűjteménnyel — a sok másolatot is tartalmazó Kreíth-féle 48-as ereklyemúzeummal és a Lancfranconsi kollekcióval gyarapodott a Képcsarnok. Ez utóbbival került a köz- gyűjteménybe a Batthyányak képmássorozata. Bubics Zsigmond, a grafikai gyűjtemény első rendezője fogalmazta meg, hogy „a hazánk múltjára vonatkozó legparányibb kép is értékekkel bír, mert ezek egykor történelmi kalauzul szolgáinak, mivel azok metszői és rajzolói az események szemtanúi, sőt szereplői voltak, és a történéseket, ha nem is mindig művészien, de hűségesen illusztrálták". Természetesen a mai 2500 művet számláló festmény- és 40 ezer lapos graiikai gyűjtemény számos darabja forrásértéken kívül művészileg is kvalitásos. A 15—18. századi kollekcióban fóíeg a külföldi mesterek vannak túlsúlyban — elsősorban bécsiek, de sok magyar témát feldolgozó nemet, olasz, németalföldi műveszt is képviselnek műveik. EREDETI, egykori anyag Mátyás korától áll rendelkezésre. Budát Schedel nagy, kepes vnagturtenetének fametszetéből ismerjük. Dózsa kivégzésének egyetlen korabeli ábrázolása Taurinus 1519-ben megjelent fametszete. Művészettörténeti jelentősége is van a 17. századi ismeretien magyarorszagi festő Zrínyi és Frangepán búcsúja című képnek, amelyet bizonyara ismert Madarász Viktor is, hiszen a híressé vált Zrínyi és Frangepán a siralomhazban című festményén az alakok elrendezése igen hasonlít az ismeretlen mester kompozíciójához. A 17. századi főúri viselet hű ábrázolásai jelennek meg a hazai késő reneszánsz ismeretlen festőitől származó Batthyány Ádám és Batthyány Boldizsárné — Zrínyi Dorottya (a Szigetvári hős lánya) arcképen. Réz- és fametszők: Erhard Schön, Hoefnagel. Sibmacher, Zimmermann, Nypoort korabeli metszetei — képes röplapokon, történeti és földrajzi kiadványokban — várakról, csaták színhelyeiről, városokról adnak hű képet. Neuhauser Ferenc rajzai után készült metszetek örökítik meg a Hóra és Kloska lázadás eseményeit. Martin Engelbrecht színezett rézkarcai az adófizető jobbágyot ábrázolják. Különösen gazdag a Történelmi Képcsarnok 19. századi anyaga. Olyan művészek neve fémjelzi a minőséget, mint Borsos József, Barabás Miklós, Lotz Károly, Telepy Károly, Székely Bertalan, Brocky Károly, August Pettenkofen, Benczúr Gyula. Művészi és dokumentum értékűek Than Mórnak a szabadságharc híres csatáiról a helyszínen született festményei. A Parlaghy Vilma által festett Kossuth- képmásról maga Kossuth írta 1886-ban, hogy: „megszólalásig tökéletes a hasonlósága”. A magyar tájat, történelmi nevezetességű várainkat pontos hitelességgel és művészi erővel örökítették meg Telepy Károly festményei. Lotz Károly szabadságharci csatajelenete, Táborozó huszártisztek című festménye, Borsos József Nemzetőrtisztje sokszor szerepel történelmi művek illusztrációjaként. Barabás Miklós Liszt Ferencről készült portréja a Történelmi Képcsarnok legtöbbször reprodukált képe. (A művet a Képcsarnok Egylet rendelte meg 1847-ben a biedermeier legnépszerűbb festőjétől, Liszt második pesti látogatásakor. (Mint a magyar zenetörténet képes emléke, gyakran szerepel lemezek borítóján. Illusztrálnak vele zenetörténeti, művelődéstörténeti műveket. Csakúgy, mint a kismartoni Esterházy-kastély látképével.) Barabás — aki az arckép minden műfaját és technikáját művelte — szinte minden jelentős kortársát megörökítette festményein, litográfiáin. „És, hogy csodálják késő unokák / Megfested korod arcképcsarnokát” — írta róla Reviczky. Négyszáznál több kőnyomatát őrzi a Történelmi Képcsarnok is. Az emlékezetes 1959-es kiállítás óta önálló bemutatója nincs a Történelmi Képcsarnoknak. Annál többet szerepelnek a gyűjtemény képei a Nemzeti Múzeum és a hazai és külföldi társintézetek kiállításain. ÉVFORDULÓS KIADVÁNYOK, tudományos és népszerűsítő művek, folyóiratok veszik illusztrációikat a múltat szemléletesen megörökítő kollekcióból. Mint archív-dokumentumgyűjtemény, mint kiállítások részese, mint történelmi forrás]élőhely tölti be hivatását ma a százéves Történelmi Képcsarnok. KÁDÁR MÁRTA
