Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
0Kxr .«Hit, 1984. JŰI.IUS 28., CSÜTÖRTÖK KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA A HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN (Folytatás az I. oldalról.) ezt belátva valamenyien mind odaadóbban dolgoznak. — Ügy 10-12 évvel ezelőtt nyugalmasan éltünk — kezdte felszólalását Takács Sándor részlegvezető, mire Kádár János közbevetette: — Csak most tűnik az a korszak olyan nyugalmasnak! — valóban — mondta Takács Sándor —, ám azóta egyre keményebbek lettek a feltételek, és arról is kellett meditálnunk, miként tudjuk a textilipari' rekonstrukció során 10-12 évvel ezelőtt megvásárolt, nyugati berendezések alkatrészeit saját erőből pótolni. Megoldottuk e feladatot, és az anyagi hasznon túl ennek erkölcsi sikere is van: rájöttünk, hogy mi is képesek vagyunk mindarra, amire a külföldiek. Ezek a sikerek el is gondolkoztatnak bennünket, ugyanis mintha mostanában több gondról hallanánk, mint örömről. Azt szeretnénk, ha többet beszélnénk az eredményekről, hiszen ezek újabb sikerek elérésére ösztönöznek. Ezt a gondolatot több felszólaló is megfogalmazta, amikor elismeréssel szóltak gazdasági előrehaladásunkról, társadalmi fejlődésünkről. S kiemelték, milyen jelentősnek tartják, A kötődében Hajdú imréné lánchurkolóval beszélget Kádár János Kádár János a Lenin szocialista brigád naplójába bejegyez hogy egy ilyen találkozón őszintén beszélhettek örömeikről, gondjaikról. Rövid szünet következett, majd Kádár János emelkedett szólásra. (Beszédét alább külön ismertetjük.) A program befejezéseként Kádár János a vállalat gyártmányszerkezetét reprezentáló divatbemutatón vett részt. A vendég elismerő szavakkal nyugtázta a látottakat: a gyári tervezők és gyártmány”?ijesztők munkáin ?’•■>-'' számos nagy- és nívódíjjal kitüntetett női és gyermea u- házati cikkeket. Kádár János: Tanuljunk mag rugai masabban, ésszerűbben gazdálkodni — A velem érkezett vendégek és a magam nevében köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást és azokat a tájékoztatókat, amelyeket a látogatás során kaptunk. — Az önök nagyüzeme nemcsak kerületi, hanem országos jelentőségű vállalat. Ezt támasztja alá, hogy évi 1 milliárd 300 millió forint körüli értékű árut termelnek, a gyárban 4 ezren dolgoznak és széles körű aktivitást fejtenek ki a társadalmi szervezetek is. A központi üzemben a dolgozóknak csaknem 37 százaléka párttag, s a párttagság aránya az egész vállalatnál magas. — Minden szóba került itt, ami ennek a vállalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Sok helyi kérdés, amelynek egyrésze ugyanakkor az egész szakma, a textilipar, sőt az ország problémája is. Nagyon tetszett, hogy a fölszólalók közül nagyon sokan — az üzemen túltekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, mint például a fiatalok képzését, vagy a tőkés import-megtakarítást. Természetesen most nem tudok minden kérdésre külön kitérni, de kérem, hogy önök azzal az érzéssel menjenek el erről a találkozóról, hogy nem hiába szóltak, mert mindazzal, amit elmondtak, a továbbiakban foglalkozni fogunk. Feszültebb nemzetközi helyzetben — Kedves elvtársak! — Ezen a találkozón megosztjuk gondjainkat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek közül elsősorban a nemzetközi helyzetet említem, amely az utóbbi időben feszültebbé vált. Érthető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk, országunk biztonsága és békéje, — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett feszültséget az Egyesült Államok azon köreinek tulajdonítjuk, amelyek az elmúlt években célul tűzték, hogy erőfölénybe kerüljenek. Ennek keretében a múlt év végén megkezdték az amerikai középhatótávolságú rakéták telepítését Nyugat Európába. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor egy új fegyverkezési verseny bontakozik ki és a helyzet még veszélyesebbé válik. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, így a Magyar Népköztársaság is azt vallja, hogy a jelenlegi helyzetben is minden kérdés rendezhető tárgyalások útján. Ehhez persze nem porhintésre, a népek félrevezetésére, hanem érdemi, valódi tárgyalásokra van szükség. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi országa ilyen megbeszélésekre bármikor kész. Ez külpolitikánk lényege, ami meggyőződésem szerint megfelel népünk, a szocialista közösség, az egész emberiség érdekeinek. — A Szovjetunió több javaslatot tett, így például kiemelkedő jelentőségű volt, hogy bejelentette, elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert és kezdeményezte, hogy ugyanilyen kötelezettséget vállaljon minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt még nem tette meg. A Szovjetunió állást foglalt a vegyifegyverck betiltása mellett, s kiemelkedően fontos az a legújabb keletű indítványa, hogy szülessék megállapodás a világűr mili- tarizálásának megtiltásáról. A kelet-nyugati kapcsolatok fejlődéséért — Hazánkban a párt, a kormány, a társadalmi szervezetek nagyfokú nemzetközi aktivitást fejtenek ki. Ehhez hazánk fejlődése révén — s ebben az önök munkája is benne van — a lehetőségeink is megvannak. Magyarország ma bizonyos nemzetközi tekintélynek örvend. Gyakoriak nálunk a nemzetközi találkozók, tanácskozások. Mi azért dolgozunk. hogy fejlődjenek a kelet—nyugati kapcsolatok és az érdemi megbeszélések eredményeként olyan helyzet és légkör alakuljon ki a világban, amelyben létrejöhetnek a valódi nemzetközi tárgyalások és megegyezések.' A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben egyenes és tisztességes úton szerzett magának megbecsülést. Mi minden partnerünknek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialista ország vagyunk, szocializmust építünk, a társadalmi fejlődés útján járunk és folytatni akariuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeinknél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, együttműködünk a béke minden hívével. Készülünk a párt XIII. kongresszusára — A belpolitikáról is szólok néhány szót. Amit önök itt a saját kollektívájukban érzékelnek, az bizonyos értelemben az országos helyzetnek is tükre. A belpolitikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatában és szellemében készülünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. Ez nagyon fontos történelmi állomás és módot ad az áttekintésre, mit csináltunk, hogyan éltünk, mit értünk el és mit nem, mire törekszünk a jövőben. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jövő év tavaszára ösz- szehívja a párt XIII. kongresszusát Országgyűlési és tanácsválasztások is lesznek, hiszen lejár a mandátumuk, tehát egy nagy politikai kampány előtt állunk. Milyen szellemben akarunk a kongresz- szusra készülni? — Először is az eddig végzett munkánkat és helyzetünket kritikusan, a valóságnak megfelelően akarjuk áttekinteni. Amikor azt mondom, „kritikus”, akkor arra gondolok, hogy azt is meg kell állapítanunk, ami helyes, ami rendben van, amit nem változtatni, hanem erősíteni kell. Nekünk a kongresszuson és a választási előkészületek során is a nép életét meghatározó alapkérdésekkel, az élő problémákkal kell foglalkoznunk. Az elmúlt hónapokban széles körű kezdeményezések bontakoztak ki a felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére. A dolgozók szocialista munkaverseny-felajánlásokat tettek, amelyeket a pártkongresszusra is kiterjesztettek. Olvashattuk a sajtóban, hogy üdvözli ezeket a kezdeményezéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Élve az alkalommal, a párt Központi Bizottsága nevében csatlakozom ehhez. — Azt várjuk, hogy a párt, egész népünk, a választás kapcsán is megerősíti majd politikánk alapvető és lényegi vonásait. Meggyőződésünk szerint politikánk elvi alapokon nyugszik, fő irányának helyességét a gyakorlat valamennyi területén igazolta. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a végrehajtás gyakran már kevésbé sikerül úgy, mint a célok meghatározása. A gyakorlatot kell tehát megjavítanunk és közben megvizsgálni olyan döntéseket is, amelyeket mi magunk hoztunk, de a gyakorlatban nem egészen váltak be. — Azt gondoljuk, hogy ennek a politikának a megerősítése tovább szilárdítja majd nagy vívmányunkat: azt a társadalmi összefogást, szövetségi politikát, amely eddig is nagyszerű eredményeket hozott. Azt az egységet, amelynek keretében a dolgozó osztályok, kommunisták és pár- tonkívüliek az alapvető nemzeti célokban egyetértenek, olyan módon is fejleszteni kell, hogy tovább erősítjük, bővítjük rendszerünk demokratizmusát. Minél többen tudnak érdemben beleszólni az ügyek eldöntésébe a műhelyben, az üzemben, egy nagy- vállalatnál, a kerületben, a fővárosban és az országban, annál nagyobb a tömegtámogatás politikánk megvalósításához. Szövetségi politikánk eredményei — Magyarországon sikerült olyan nemzeti összefogást létrehozni a szocialista célok érdekében. amire a történelmünkben nem volt példa. Ennek az egységnek a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kommunisták, a pártonkívüliek és az egyházak egyaránt részesei. Azért is említettem külön az egyházakat, mert az is hozzátartozik a társadalmi közmegegyezéshez, hogy Magyarországon lelkiismereti szabadság van, senkit nem bántanak a meggyőződéséért. az egyházak normálisan működnek. — Ma széles körű társadalmi kezdeményezőkészség tapasztalható az országban a Hazafias Népfront keretében, és ebben az egyházak is részt vesznek. Ebben is kifejezésre jut szövetségi politikánk: mindenkivel egyetértésre törekszünk és készek vagyunk együtt dolgozni, aki társadalmi rendünket tudomásul veszi. törvényeinket tiszteletben tartja, népünk szocialista céljait elfogadja és előmozdítani igyekszik. — A minap részt vettünk egy Komárom megyei aratási gépbemutatón. Láttuk, hogy az iparszerű kukoricatermelési rendszer szép eredményeket ér el és a komáromi mezőgazda- sági kombinát is jól gazdálkodik. Tapasztalhattuk, hogy — s ebbe az időjárás is besegített — javultak a kalászosok terméskilátásai. Most a szakértők a kukoricáért izgulnak, amely több csapadékot kíván. Nekem különösen tetszett, hogy a mezőgazdasági szakemberek nem pihennek a babérjaikon, a jövőbe néznek. Az iparban is így volt ez, hiszen a bemutatott gépeket is jórészt a magyar ipar állítja elő. A népgazdasági megszigorítások a mezőgazdaságra is érvényesek, de azért a technika fejlesztésével is foglalkozni kell. — Népgazdaságunk első féléve biztatóan alakult. Természetesen vannak gondjaink és nehézségeink is. Emlékeznek, a XII. kongresszuson nyíltan beszéltünk, és azt mondtuk: ezeknek az éveknek az első számú kérdése, hogy a külföldi adósság növekedési ütemét állítsuk meg, sőt, ha lehetséges, csökkentsük terheinket. Később, az ország fizetőképességének fenntartása vált központi kérdéssé. Eközben minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az elért élet- színvonalat megőrizzük. — Ezek az alapcélok, úgy tűnik, megvalósulnak, bár az idei év is nehéz. Az adósság nem növekedett, sőt csekély mértékben még csökkent is. Itt szeretnék válaszolni arra a kérdésre, szükség volt-e ilyen mértékű eladósodásra? A magyarázat egyszerű. Először is 1974 óta jelentős cserearányveszteségeket szenvedtünk. Ez azt jelenti, hogy ugyanazért az importért ma 20 százalékkal többet kell exportálnunk, mint 10 esztendővel ezelőtt. Tény az is, hogy bizonyos kedvezőtlen nemzetközi gazdasági tendenciákat mások is, mi is csupán átmenetieknek tartottunk. Kiderült, hogy tartósan kell számolni velük. Hiba volt — s ezt is nyíltan meg kell mondani —, hogy az 1974-et követő években, jó néhány esztendőn át többet költöttünk, mint amennyit megtermeltünk. Még az életszínvonalra is több ment el, mint amennyi tulajdonképpen rendelkezésünkre állt. Ebből következtek az adósságok. A realitásokból indulunk ki — A fizetőképesség fenntartása mellett minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. Ez nagyon bonyolult és nehéz nemzetközi feltételek között sikerült, az életszínvonal szintjét társadalmi átlagot tekintve, bizonyos egyenetlenségekkel megtartottuk. Én azt hiszem, hogy az emberek a mindennapi panaszaik — és sokszor jogos panaszaik — mellett is érezik. tudják. hogy a jelenlegi életszínvonal olyan, amelynek megtartásáért érdemes küzdeni. — A mi politikánknak van egy jellegzetessége, amit meg kell őriznünk majd a XIII. kongresszuson is: a realitásokból indul ki, és nem vágyainkból, elképzeléseinkből. Amikor az álmainkat valóságnak véltük, drága árat fizettünk érte. — Iparunk, mezőgazdaságunk sok tekintetben állja a nemzetközi összehasonlítást. De tudnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban 30 százalékkal több anyag és 20 százalékkal több energia kell az egységnyi termékhez, mint a legfejlettebb tőkés országban. Ez adja föl nekünk a leckét, s ennek nemcsak a nehéz körülmények között kell ereznünk a súlyét. Nagy tartalékaink vannak a gépkihasználásban, az anyag- és encrgiatalcarékos- ságban, valamint a munkaerő ésszerű hasznosításában, — Ilyesfajta programot kell hirdetnünk, mert szocialista viszonyok között rendnek kell lenni, dolgozni kell, hogy azután még tartalmasabban töjt- hessük a szabadidőt és még jobban élhessünk. Ehhez rendelkezünk a szükséges eszközökkel is. Gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, és most továbbfejlesztjük az észszerűség, a• nagyobb demokratizmus irányába. — Nagy erőforrásunk a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés. A KGST-országok legutóbbi felső szintű találkozója nagyon világos és biztató irányokat jelölt ki a jövőre nézve. Közös munkánkban még nagyon nagy. tartalékok vannak, amelyeket ki kell használni. Van igény a korszerű és jó minőségű árukra. Élni fogunk továbbra is a KGST-országok együttműködésében rejlő lehetőségekkel. Ezzel együtt a kölcsönös előnyök alapján folytatni és fejleszteni akarjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal is. A nemzetközi forgalomban biztató perspektívája van a könnyűiparnak is. Ezek kiaknázásához persze megfelelő színvonalú árut kell termelni. Az önök üzemének egyik érdeme, hogy első osztályú árut állít elő, s ez megkönnyíti helytállásukat az egyre nagyobb konk'.’r*renda közepette. A termelést kell támogatni — Nagyon sok, a munkával, a bérrel, az árral kapcsolatos kérdés vetődött fel, amire én természetesen nem tudok most részletesen kitérni. Ezek közül a bérek és az árak viszonyáról szólnék. Nekem az a meggyőződésem, hogy nekünk elsősorban nem a fogyasztást, hanem a termelést kell támogatni, mert csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Én annak híve vagyok, hogy a bérek ott javuljanak, ott növekedjenek, ahol emögött tényleges termelés, van. Aki többet termel, az többet is keressen. — Nyugaton azt hallani néha, hogy mi azért boldogulunk Magyarországon, mert kapitalista módszereket alkalmazunk, így „dicsérnek” minket. Az igazságot nem mondják meg: Magyarország éppen azért boldogul, mert szocialista módszereket alkalmaz. Amikor igyekszünk megtanulni, hogy rugalmasabban és hatékonyabban dolgozzunk, akkor a szocializmus alapintézményeit, azok működését akarjuk tökéletesíteni. Szükségünk van a kisvállalkozásokra is, hogy a nagyüzemi gazdálkodást kiegészítsék, segítsék, de a nagyüzemek helyett semmiféle munkaközösség nem . fogja megoldani a magyar népgazdaság problémáját. Egyszóval nekünk az a törekvésünk, hogy a mi társadalmunk a szocializmus alapintézményeire támaszkodva boldoguljon és tanuljon meg rugalmasabban, ésszerűbben gazdálkodni. — Befejezésül arra kérem önöket, hogy dolgozzanak továbbra is az eddigi lendülettel és odaadással — most mindenekelőtt az éves terv teljesítéséért. Ennek az is nagy jelentőséget ad. hogy ezzel valójában az új1 ötéves terv alapjait rakjuk le. Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a következő ötéves tervünk már minden tekintetben erőteljesebb fejlődést hozzon. Ha az addig hátralevő másfél év alatt becsülettel, nagy erőfeszítéssel dolgozunk, akkor a szocialista építés újabb, lendületes időszaka kezdődhet el a VII. ötéves terv esztendeiben — fejezte be beszédét Kádár János. i