Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-25 / 173. szám
PEST m »Mt ff-;/] > 1984. JÚLIUS 25., SZERDA Jogi TANÁCSOK Mikor kell visszafizetni a tanulmányi támogatást? A jogcím nélkül lakók elhelyezéséről je az egy évre esedékes támo■ TíZ NAP 1 Rendeletéiből A településfejlesztési hozzájárulásról és anfiak végrehajtási utasításáról a Magyar Közlöny július 17-én megjelent számában találják meg az érdeklődők az 1984. évi 12. sz. tvr.-t, és a 28/1984. (VII. 17.) PM. rendeletet. Ugyanitt jelent meg a pénzőrzést nem hivatásezerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről az 1/1934. (VII. 17.) BM. rendelet. A fizctővcndéglátás egyes kérdéseiről a Pénzügyi Közlöny július 17-i számában jelent meg a 8007/1934. Bk.M. számú Tájékoztató. (A Keresk. Értesítő 12. számában is megjelent.) A magyar állampolgár külföldön történő munkavállalását a Minisztertanács 8/1983. (V. 4.) számú rendeleté szabályozza, amely nem tesz különbséget a szocialista, illetve nem szocialista országokban vállalt, bármely jogcímen, díjazás ellenében végzett tevékenység között. A jogszabály értelmében engedély csak munkaviszonyban álló, vagy kereső foglalkozást folytató személynek, nyugdíjasnak, illetőleg a tartós külföldi szolgálatot teljesítővel, vagy a külföldön munkát vállalóval együtt élő családtagoknak adható, aki arra magatartásánál fogva alkalmas. Az egyéni külföldi munkavállalási engedélyt a munkavállaló munkahelye felett felügyeletet gyakorló minisztérium, illetve a megbízása alapján a felügyelete alá tartozó szerv, a fenti jogszabályban meghatározott esetekben a fővárosi, megyei tanács vb illetékes szerve, illetve az Egészség- ügyi Minisztérium adja ki. A magáncélból külföldön tartózkodó magyar állampolgár külföldről nem kérheti az egyéni munkavállalási engedélyt, haza kell jönnie ügyei rendezésére. Egyéni külföldi munkavállalás általában a dolgozó szakképzettségének vagy hazai munkakörének megfelelő munkakörben engedélyezhető. A kérelem elbírálásánál azt is figyelembe veszik, hogy az egyéni külföldi O Visszakövetelheti-c a vállalat a tanulmányokra kifizetett költségeket. Főiskolai tanulmányokra 3 évig kapott a munkáltatótól támogatást G. S. olvasónk. A tanulmányi szerződésben kikötötték, hogy az iskola befejezésétől számított 4 évig a dolgozó a vállalat alkalmazásában marad. Olvasónknak egy év múlva úgy alakultak a családi 1 körülményei, hogy kénytelen munkavállalás feleljen meg a társadalmi céloknak. Gazdasági, tudományos, kulturális szempontból hasznosak, valamint annak tapasztalatai a belföldi munkáltatónál hasznosíthatók legyenek. A külföldön munkát vállaló nyugdíjjárulékot, illetve társadalom- biztosítási járulékot fizet, és külföldi keresetének 20 százalékát köteles a Magyar Nemzeti Bankhoz hazautalhatni. A külföldi munkavállalás alatt a belföldi munkaviszony szünetel. Fontos tudni, hogyha a külföldön tartózkodó elveszíti az útlevelét, a Magyar Népköz- társaság külképviseleti szervénél kell ezt azonnal jelentenie, ahol hazatérési igazolványt állítanak ki számára. Ez lehetővé teszi a visszautazást, és egyben igazolja a személyazonosságot. A külföldön levő személyek érdek- és jogvédelmét általában a külképviseleti szervek látják el. Amennyiben a magyar állampolgárt külföldön jogsérelem éri, azonnal forduljon a követséghez, illetve a konzulátushoz. Ha erre nincs mód, akkor hazatérés után kell jelentenie az esetet az útlevelet kiállító hatóságnak. Ha valaki megbetegszik külföldön, a kinntartózkodás meghosszabbítását is az említett külképviseleti szervektől kell hogy kérje. Dr. K. É. volt munkahelyet változtatni, A munkáltató is megértő volt, mert a dolgozó áthelyezéséhez hozzájárult. Munkavállalási igazolási lapján (MIL-lap) j azonban az egész három év ta- ! nulmányi költségét feltüntették. A munkaügyi döntőbizottság is elutasította panaszát. Az új munkahelyen pedig rendületlenül vonják a részleteket. Olvasónk tanácsunkat kéri, mit tehet az ügyben, mert szerinte a volt munkáltató törvényellenesen állapította meg fizetési kötelezettségét. Olvasónknak csak részben van igaza. A jogszabály rendelkezése szerint, a munkáltató a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő kárát megtéríttetheti volt dolgozójával. Ha a támogatásban részesült dolgozó tanulmányi szerződésben meghatározott időtartamnak csak egy részét tölti le, térítési kötelezettsége időarányosan ehhez igazodik. Olvasónk mindössze egy évet töltött munkaviszonyban a főiskola elvégzése után, ezért visszatérítési kötelezettsége — nem vitásan — fennáll. Tévedett azonban a munkáltató, amikor a tanulmányi szerződésben 4 évet kötött ki, mert ez az idő nem lehet több annál, mint amennyi ideig a dolgozó tanulmányát folytatta. Ez pedig 3 esztendő. Olvasónk mivel a 3 évből egy évet töltött le, két évi időtartamra követelheti még a munkáltató időarányosan a támogatás költségeit, és nem 3 esztendeig. Olvasónk azt is írja, hogy utólagos értesülése szerint csak két évet köthetett volna ki a vállalat, hogy eddig a tanulmányai befejezése után munkaviszonyban marad. Olvasónknak ez az értesülése annyiban téves, hogy a kötelezettség meghaladhatja a két évet, de csak akkor, ha a támogatásban részesülő középvagy felsőfokú oktatásban vesz részt. Olvasónk felsőfokú képzésben vett részt, ennek megfelelően, a munkaviszonyban kötelezően eltöltendő idő tartamát 3 évben lehetett volna meghatározni. Az a tanácsunk, hogy forduljon a volt munkáltatóhoz, kérgatás eltörlését, ha ennek nem tesz eleget, a munkaügyi döntőbizottság határozata jogerőre emelkedésétől számított C hónap alatt, a munkaügyi bíróságnál új eljárást kezdeményezhet, vagy az ügyészséghez fordulhat törvényességi panasszal. $ A jogcím nélkül lakó személy elhelyezése. Olvasónk állandó jelleggel hét- éve együtt lakott a bérlővel, akinek halála után, jogcím nélkül lakilc* és a lakás igénye mértékének alsó határát (cgyszoba komfort) nem haladja meg. A tanács mégis vonakodik részére kiutalni a bérleményt. A lakásrendelet 114. §-a szerint, ha a tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki abban legalább 5 éve állandó jelleggel a bérlővel együtt lakott, vagy jogcím nélkül lakik, és a lakás a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére — kérelmére — kiutalni. Másik olvasónk hasonló problémát írt meg levélben. Ö öt évnél rövidebb ideig lakott együtt a bérlővel, aki a lakásból máshova költözött. Reá milyen rendelkezés vonatkozik? Olvasónkra akkor vonatkozik kedvező szabály, ha jóhiszeműen tartózkodott, illetve maradt vissza a lakásban. Ugyanis azt mondja a jogszabály, hogy ha a bérlő elhagyja a lakást, az emiatt igénybe vett tanácsi bérlakásban jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személy részére a lakást — kérelmére — akkor is ki kell utalni, ha abban a bérlővel 5 évnél rövidebb ideig lakott együtt, és az a Lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg. Ha több jóhiszemű személy maradt visz- sza jogcím nélkül, akkor bérlőtársul is kijelölheti őket a lakásügyi hatóság írásbeli kérelmükre. Dr. M. J. Határon túlról nem kérhető Külföldi munkavállalásról A településfejlesztési hozzájárulásról Minden évben számot adnak róla A lakosság igényeitől sokban elmaradt a helyi településfejlesztés főként a helyi tanácsok anyagi fedezete hiányában. Az állami és magán erőből történt építkezéseket sem követte mindig a szükséges infrastruktúra kifejlesztése, elmaradtak a lakosság jobb ellátását biztosító kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, művelődési, közlekedési stb. intézmények létesítése. Kevés a bölcsőde, az óvoda, és a közművek fejlődése is visz- szamaradt, nem éri el a kívánt színvonalat. A helyi tanácsok költségvetésében kevés volt az a pénz, amely felett szabadon rendelkezhettek, ezért számos igény a legjobb akarat és jó szándék ellenére sem valósulhatott meg. Ezt a gondot is kívánja enyhíteni és szükség szerint t megoldani a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az 1984. évi 12. számú törvényerejű rendelete a településfejlesztésről és a pénzügyminiszternek ezzel kapcsolatban kiadott 28/1984. (VII. 17.) PM. rendeleté. A rendelet célja annak elősegítése, hogy a helyi tanács — pénzeszközeit kiegészítve — a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhasson a település intézményeinek és közfeladatai ellátásának fejlesztéséről, színvonalának emeléséről. Ezért a rendelet szerint ebből a helyi tanács a működén területén, illetőleg annak meghatározott részén a fizetésre kötelezhető lakosság többséc -nck előzetes egyetértésével. településfejlesztési hozzájárulást állapíthat meg. A lakosság véleményét a megvalósítható célok kiválasztásához, a hozzájárulás mértékének és időtartamának meghatározásához is ki kell kérni és a felhasználásról a lakosságot a helyi tanács évenként tájékoztatni köteles. Az így összegyűlt pénzeszközökkel a tanács rendelkezik. Tőle ez a pénz nem vonható el. A hozzájárulás mértéke lakásonként (társbérletként), illetőleg egyéb ingatlanonként évi 300-tól 2000 forintig terjedhet. A hozzájárulás alapja a lakásbérlet (társbérlet), valamint a tulajdonosnak a személyi tulajdonon alapuló lakáshasználata, ezen felül a személyi tulajdonban, illetve tartós használatban levő egyéb ingatlan. Ingatlan alatt a személyi tulajdonban lévő üdülőt, önálló ingatlannak minősülő műhelyt, üzletet, műtermet, a nem lakásbérlet alapján hasznosított lakástulajdont, a személyi tulajdonban és tartós használatban lévő magánerőből beépíthető lakás és üdülőtelket kell érteni. A tanács a hozzájárulást annak a bérlőnek illetve tulajdonosnak a nevére veti ki, aki a lakásbérleti szerződésben, illetőleg az ingatlannyilvántartásban név szerint első helyen szerepel. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, az köteles fizetni, aki a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik. Azonos hányad esetén az ingatlannyilvántartásban az első helyen szereplő a fizetésre kötelezett. Haszonélvezet esetén a hozzájárulás a tulajdonos helyett a haszonélvezőt terheli. A jogszabály rendelkezik a mentesítésről, kedvezményekről is. Mentesíteni a hozzájárulás alól azt lehet, akinél az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együttlakó házastárs és más nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmét is figyelembe vévé — a havi 2500 forintot nem haladja meg. A hozzájárulás mértéke, ha a helyi tanács javaslatára a pénzügyminiszter már a jövő évben engedélyezte a rendeletben foglaltak alkalmazását, a 600 forintot nem haladhatja meg. A hozzájárulás a helyi tanács működési területe meghatározott részein eltérő is lehet. A jogszabály indokolt esetben a már említett .jövedelem mértéken kívül további mentességet és kedvezményt is engedélyez, amelynek eseteit szintén a helyi tanács állapítja meg. A helyi tanács az anyagi és szociális körülmények (lakással kapcsolatos terhek, fiatal házas, három és többgyermekes család stb.) alapján egészben vagy részben adhat mentesítést a hozzájárulás alól. Elengedheti, illetőleg mérsékelheti a hozzájárulást annál is, aki a településen társulási, illetve társulati hozzájárulást fizet. A hozzájárulás befizotésére, beszedésére, a lakossági adó- igazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. A mentességet, kedvezményt a tanács kérelemre vagy a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. A kérelem a kötelezettség tudomás- rajutásától számított 30 napon belül nyújtható be. A rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba. A községfejlesztési hozzájárulást ettől kezdve — ahol már jövőre bevezetik, attól — nem kell fizetni. A jogszabályban megállapított hozzájáruláson felül a helyi tanács — a lakosság külön igényeinek kielégítése érdekében — a település fizetésre önként vállalkozó lakosai körében további hozzá járulás fizetését szervezheti. (molnár) na Vizek partján 11 - HOB GÁSZBOTTAL HB Már megint kiestünk! ^ Amikor három esztendeje kiesett a. Pest megyei A- é csapat az országos horgászbajnokság első osztályából, í sokan ezt a legnagyobb meglepetésként emlegették. Sokkal több van ebben a gárdában, ráadásul szűkebb % pátriánkban nagyon sok tehetséges fiatal tűnt fel az j utóbbi időben, így nem lehet arra panaszkodni, hogy $ kicsi a válogatási lehetőség. 1982 eseményei a hozzáér- ^ tök véleményét támasztották alá: a gárda szoros ver- á senyben a második helyen került vissza az első osz- í tályba. Azóta a ccl: a középmezőny. És jött 1984. július 22., Dunaújváros. Az alábbiakban a versenyről köz- í lünk beszámolót. Dunaújvárosiakkal A MOHOSZ jóvoltából a legjobb tíz csapat versenyzői már szombaton megérkezhettek, s a helyi turistaszállóban találhattak kényelmes szállásra. Régi ismerősök köszöntötték egymást, ha a sors úgy hozza, leendő ellenfelek. A Pest megyei gárda hagyományos összeállításában nevezett. A Rimcr-család — az édesapa, Kimer Márton, és gyermekei: Noémi, aki többszörös felnőtt női bajnok, valamint Vilmos, aki az ifjúságiak versenyében ért el dobogós helyezéseket —, mellettük két hazai, dunaújvárosi válogatott, Kelemen Gyula és Mészáros Kálmán, valamint az ifik legjobbja, ifj. Gyctkó Károly kapott meghívást. Két héttel ezelőtt, amikor közös edzés volt. nagy hasznát vettük Kelemen Gyula helyismeretének. ő Mészáros Kálmánhoz hasonlóan Dunaújvárosban lakik, de immár évek óta a ráckevei horgászegyesületben tag. Szúnyoglárva Vidám hangulatban vágtunk neki mi is a csapattal az útnak. Szombaton délelőtt volt a találkozó Ráckevén, Marci bácsiék lakásában. A Trabant és a Dácia alaposan megpakolva indult a Lórév melletti révhez, onnan már alig húsz kilométer az út Dunaújvárosig. A két „idegenlégióssal” a szállás előtt találkoztunk. A nyolcágyas szobában két Fejér megyei csapatvezetőt is hozzánk sodort a sors. Amikor éppen ügyeiket intézték, gyors megbeszélést tartottunk. — Van elegendő szúnyog? — kérdezte egy kicsit aggódva Rudnay Attila csapatvezetőnk. Amikor kiestünk három éve, nem volt sok ebből a kiváló etető- és csalianyagból. Az elégedett mosolyok megnyugtatták. Kiderült: mindenkinek jut elegendő. Marci bácsi is. Gyula és Kálmán is szedett bőségesen — hogy hol, azt nem árulták el —, így nem csak horogra, hanem az etetésre használt keverékbe is lehet tenni. A dobogóra? Délután edzést tartottunk. Közepes erősségű szél fújt északról. Mivel minden csapat kihasználta az alkalmat, mi a hosszú pálya középső szakaszán próbálgattuk. Gyula zsi- nórvezetős bottal nagyon szép, hetven-nyolcvan dekás dévére- ket fogott. Marci bácsi is szépen aprította, s a többiek szákja sem maradt üres. Este volt a szektorsorsolás. Amíg a csapatvezető a technikai részleteket egyeztette a rendezőséggel, mi a szobánkban beszélgettünk. Kálmán még ebéd közben azt mondta, jó, ha bentmaradunk. Persze, hogy lehurrogtuk. — Ebben a csapatban benne varv egy dobogós hely — jegyeztem meg. Senki sem adott nekem igazat. — A többieknél sok a tartalék, nálunk meg országos nagymenők vannak, akik évek óta együtt hajtják a halakat, ez is mellettünk szól — folytattam. — Lehet — bólintott rá végre Marci bácsi. Aztán szóba került, hogy a győztes csapatba legtöbb tagot küldő egyesület gárdája indulhat az olaszországi nemzetközi versenyen, érdemes lenne most egy kicsit meghajtani. Már későre járt, amikor megjött Rudnay Attila. — Nahát, kikaptuk a legrosszabb sorsolást — lobogtatta a papírt. — Marci bácsi az A-széstorban lesz, ott a kis- vtzben nehéz dolga lesz. Kálmán a B-, Gyula pedig a D- szeatorban versenyez. Vilmos kettejük között, a C-ben. Mivel a part egyenetlenségei miatt meg kell szakítani a szektorokat, holnap a sorszámok húzásánál irányított sorsolás lesz. Az ifik és a nók külön részén kapnak helyet. Ezzel aludtunk el. Szektorsorsolás Vasárnap ébresztőóra nélkül is mindenki talpon volt fél hatkor. Gyorsan készülődtünk. Karcsi még a vízbe áztatott kenyerét gyúrogatta, a többiek a reggelit majszolták. Hatkor a vízparton ért minket a felkelő nap. Kis csoportok álltak itt is, ott is. Az utölsó taktikai megbeszélések, a csalik és az etetőanyagok előkészítése — ezek kötötték le most a versenyzőket. Attila elment sorszámot húzni. — Ha nyerünk, dobjuk be a csapatvezetőt a vízbe, ha vesztünk, akkor is, mert nem volt szerencsés a keze — tréfálkozott Vili. És megjött a hír: a felnőtt férfiak valamennyien a szektorukban a második számú helyen lesznek, Gyetkó Karcsi az ifiknél a nyolcason, Noémi pedig a nőknél a négyesen. Gyula hangosan szitkozódott. Marci bácsi arcáról goridter- heltség tükröződött. Közvetlenül mellette ugyanis a legjobbnak tartott szélső helyen Szentpétcri József, többszörös magyar bajnok fog horgászni. Tízesek És felröppent a rakéta! Egy pillanat múlva egyszerre hatvan horgász vetette be készségét. Attilával megosztoztunk a feladatokon. Én az ifik és a nők versenyét figyeltem, ő pedig a többiekét. Egy idő után azonban meguntuk a külön utakat és együtt jártuk sorra versenyzőinket. A változatosság kedvéért most déli szél fújt. Az első fél óra után az is nyilvánvalóvá vált, hogy nehéz lesz sok halai fogni. Egy óra múlva Marci bácsi még jól tartotta magát, kemény csatát vívott Szentpéte- rivel. Vili és Gyula alig egy méterre a parttól a sügérekei aprította, amíg el nem fogytak. Noémi snecivel kezdte, azután sorra jöttek az apró keszegek. Kálmánnak viszont mindössze egy (!) snccije volt! Karcsi sem találta meg a medret. Huh, mi lesz itt?! A második óra végén még reménykedhettünk, hátha. Amikor a fehér rakéta a három óra végét jelezte, semmi más nem maradt, csak a remény. Mérlegelés. Gyetkó Karcsi az ifiknél, szektorában csak a nyolcadik, Noémi viszont kitűnően dolgozott, és szektorelső! Marci bácsi és fia, Vili nagy harcban az ötödik helyet szerezte meg, a két dunaújvárosi viszont az utolsó. Puff neki! Gyors számolás a kocsiban. Kiestünk! Egyetlen helyezési számon múlt! Az már csak szerény vigasz lehet, hogy a másik kieső a Fejér megyei gárda, amelynek zöme r szintén dunaújvárosi horgász. Ügy látszik, a helyismeret ezúttal nem előny, hanem hátrány volt. A letörtségen hamar úrrá lett valamiféle dac. Ilyen nincs — mondogatták a csapat tagjai. — Jövőre csak azért is visszajutunk és megnyerjük! Csak azért is! Furucz Zoltán Vcreszki János
