Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

VÄQ K^víria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVUL ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1984. JÜLIUS 24., KEDD Emlékünnepély A mécses lángjainál' Vasárnap délelőtt, a váci zsidóság életében 40 eszten­dővel ezelőtt bekövetkezett tragikus események, a töme­ges deportálások idejére em­lékezve tártottak gyászünnep- seget a középvárosi izraelita temetőben. Kigyulladtak az örökmécses lángjai a tíz eve felavatott márványoszlop talapzaton. Sá­muel József helyi hitközségi elnök köszöntötte a megjelent gyászolókat, a túlélőket, a mártírok hozzátartozóit, üd­vözölte Lőwy Tamás főrabbit, Siklósi Endrét, a nácizmus ül­dözöttéi bizottsága' képviselő­jét, Szabó Sándornét, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának tagját és Csizmadia Dá­nielt, a szabadegyházak lelké­szét. Megköszönte a kommuná­lis-költségvetési üzem dolgo­zóinak, hogy rendbe hozták a temetőben nyugvó két 1919-es mártír, dr. Erdős Bernit és Vermes Alfréd sírját. Lőwy Tamás megrázó beszé­dében idézte a költőt: .......akik életükben szerették egymást, azokat a halál nem választja el.,ezért nemcsak a hely­beliek, hanem azok is, akik régen elköltöztek a városból, évenként eljönnek, hogy emlé­kezzenek szeretteikre. Felidéz­te a 40 évvel ezelőtti szörnyű napokat, amikor a gyűlölet emberi életeket oltott ki, meg­semmisítve az emberi kultúrát és méltóságot. A vasárnapi ünnepségen ott voltak Vác társadalmi szerve­zeteinek képviselői, lerótták ke­gyeletüket, együttérzésüket tol­mácsolták. Dr. Kéri Lajos, a magyar izraeliták országos képviselete küldötteként emlékezett a 40 évvel ezelőtti tragikus esemé­nyekre. kifejezve a testület együttérzését. Vác szülötteként felidézte az első világháború előtti időszakot, amikor béké­ben, megértésben dolgoztak a város lakói. Idegenek szították fel a gyűlölet lángiát, melynek közel kétezer váci áldozata lett. Kegvelettel emlékezett a haladás helyi képviselődre és a felszabadító harcosokra, akik életüket és vérüket, if újságu­kat áldozták a népek szabad­ságáért. Papp Rezső Minden lány nyaralhat Jéí telik a vakáció Játék az udvaron Jól telik annak a 120 szo­bi nevelőotthoni általános is­kolás lánynak a vakációja, akik nyaralási lehetőséget kaptak táborokban, üdülők­ben. Közülük néhányan még külföldre is eljutottak. Az eredményes szervezésről igaz­gatónőjüket, Koppány József - nét kérdeztük. — Egyetlen lány sincs je­lenleg nevelőotthonunkban, mindnek sikerült nyaralási, kikapcsolódási lehetőséget ta­lálni. Zamárdiba 10-an men­tek SZOT-beutalóval, s részi veszünk több iskolai szerve­zésű táborban is. A malom­völgyi úttörőtáborban két kisdobosunk, a salgótarjáni kisdobostáborban szintén két lányunk vesz részt. A Szelídi tóhoz is ketten mehettek. Csereüdülésünk van a Velen­ce és Tiszadob községek gye­rekeivel. így mi is fogadunk máshonnan jövőket. Voltak nálunk gyulaiak, cégénydá- nyádiak és most éppen a ve­lenceiek nyaralnak itt a fes­tői szépségű Dunakanyarban. — Vannak, akik szülőknél, nevelőknél, brigádtagoknál töltenek el néhány napot vagy hetet. Sajnos, vannak olyanok is, akikért senki sem jött. Az ALUKER autóbusz- szal visz kirándulni közülük egy csoportot két napra Agárdra. Lényeg, hogy az idén egyikük sem maradt nyaralás nélkül. A 14 éven felüliek néhány hetet dolgoz­tak a helyi gyümölcsfeldolgo­zóban, s nekik több a zseb­pénzük, mint a többinek. — Augusztustól a javító­4 elencei fiúk fülűdnek a szo­bi nevelőotthon strandján. Udvardi Gábor felvételei vizsgára készülnek a bukot­tak. Sajnos, van belőlük elég. Akad olyan is, aki 14 éves korára még csak az általános iskola IV. osztályát végzi. — Télen, nyáron folyama­tosan dolgoznak a nevelőott­hon pedagógusai — zárja a beszélgetést, Venczel János szakfelügyelő. — Minden elis­merést megérdemelnek helyt­állásukért, áldozatkész mun­kájukért. Jó lenne, ha az in­nen kikerülőket is ilyen gonddal, odaadással és nem előítélettel fogadnák. Nagy szerep jut a korrekt pályavá­lasztás segítésében, a nehéz hátterű gyerekek irányításá­ban. Sokat tehet a patroná­ló, nemcsak nyaraláskor, de az életbe való kilépéskor is. U. G. Bolgárok és magyarok A barátság nyelvén Pénteken a bulgáriai Pi- sanicába utazott a Danuba Steio elnevezésű eszperantó csoport 19 tagja, a gödi Du­námén ti Mg esz keretében, szervezett váci tanfolyam után, az idén alakult csoport csereüdülési kapcsolatok lé­tesített a Szófia megyei esz- perantisták szervezetével, s nevét is az azonos elnevezésű egyik bulgáriai csoporté sze­rint választotta meg. A bol­gár eszperantisták Rodope hegységben üdülőjében és oktatási központjában többen vizsgát is tesznek az eszpe­rantó nyelvből. c nyugdíjasokéra A KISZ Vác városi Bizott­sága megalakította a „Fiata­lok a nyugdíjasokért” mozga­lom szervező bizottságát, amelynek célja a nyugdíja­sokkal való kapcsolattartás összehangolása. Terveik kö­zött szerepel „Nyugdíjas Ká­véház” megszervezése, jogi és' egészségügyi előadások tartása, „Nosztalgia mozi” ke­retében, régi, nagysikerű fil­mek bemutatása, 1—2 napos kirándulások, utazások indí­tása, gyógyfürdők, természet­védelmi helyek bemutatásá­ra, kiárusítások és „Levele­zők fórumá”-nak megteremté- se. Kérik a nyugdíjasokat, akik a programokan részt kíván­nak venni, nevüket és lakcí­müket küldjék el a KISZ Vác városi Bizottsága címé­re: „Fiatalok a nyugdíja­sokért” szervező bizottsága — megjelöléssel a borítékon. Készükre a részletes progra­mot, időpontokat és „nyug­díjas belépőket” szeptember­ben megküldik. A ' jelentkezé­seket 1984. szeptember 1-ig várja a szervező bizottság. — Nálunk több évtizedes hagyománya van a gyümölcs- termesztésnek — mondja Ko- lozsi Bélané, a perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet főkönyvelője. — Közü­lük elsősorban a bogyós gyü­mölcsök a népszerűek, de je­lentős nagyságú a meggy- és a körteültetvényünk is. A virágszirmok elhervadása 'után azonban mindig meg­kezdődik a szorongás: vajon lesz-e az idén keletje a ter­mésnek? A befektetés meg­térülése mellett lesz-e némi hasznunk is? Vagy újra meg­ismétlődnek a keserű kudar­cok, amikor a termés egy ré­sze csak nehezen talál vevő­re. esetenként olcsón vásá­rolják fel, a városlakók meg dühöngnek a magas piaci árak láttán? A napokban jártam például a váci piacon és elcsodálkozhattam a gyü­mölcsárakon. Ugyanis a meggy, amit a szövetkezettől csak tizenhat forintért vesz­nek át, az árusoknál már harminc forintért vásárolható meg. Sak vagy kávás Ügy hírlik a termelők kö­rében, hogy egyes gyümölcs- fajták termesztése hazánkban leáldozóban van. Sok helyütt hallani, hogy a bogyósok is ezek közé tartoznak. Helyette azonban mást, jobbat nem­igen találnak egyhamar az Ipoly térségében. A termesz­téssel, értékesítéssel kapcso­latos nem könnyű kérdésekre, az illetékesek is nehezen ta­lálnak választ. A termelőszö­vetkezet szakemberei a gon­dok ellenére a több évtizedes tapasztalatok alapján bizako­dóak. — Mire alapozza a gyü­mölcstermesztés jövőjébe ve­tett bizalmát, qz évenként visszatérő értesítési gondok után? — kérdezem Lánczy Kornél föagronómust. ' — A gazdaságúnkban je­lentős mértékű ültetvényva- gyon van és a hozzákapcsoló­dó termesztési kultúra is szá­mottevő érték. Ezeket sem­miképpen sem herdálhatjuk el. Jól átgondolt és az évek alatt igazodott elképzelések jegyében alakult ki a jelen­legi gyümölcstermesztés. Míg korábban csak szamócával, málnával, ribizkével foglal­koztunk a nagyüzemben. Akartuk az előrelépést és biz­tattak is bennünket az ültet­vények gyarapítására. A het­venes években közel negy­ven hektárnyi körtét és ké­sőbb száz hektár meggyet te­lepítettünk. Termelési adott­ságaink jók e célra és a meg­felelő állami támogatást is megkaptuk ehhez. A meggy­ből mintegy harmincnyolc hektár az idén fordul termő­re. Körtéből viszont évek óta jó termésünk van. Tavaly például kilencven mázsa ter­mett hektáronként. Volt már ettől több is, de az értékesí­tése mindig gondot jelentett. Ebben az esztendőben sincs érvényes szerződésünk a vár­ható termésre. Pedig a faj­ták is kiválóak. Egy részét elviszi ugyan a budapesti ZÖLDÉRT, de míg mi öt-hat forintot kapunk kilójáért a piacokon húsz forintért lát­juk viszont. Nagyobb biztonságot Magyarországon a körte termesztését sajnos a hűtő­házi elhelyezéssel befejezett­nek tekintik. Ez a gyümölcs pedig az igazi ízét az utóér­lelőkben kaphatná meg. Talán az ágazat közgazda- sági* helyzetének a felülvizs­gálatát is el kellene végezni. Ugyanis bizonyos növényi és állati kártevők elszaporodá­sa a termelési költségek nö­vekedését eredményezi. Az ellenük való különböző véde­kezések a jelenlegi árak mel­lett, egyre drágábbak lesz­nek. Viszont a termelő az ér­tékesítési árban nem tudja érvényesíteni a többletköltsé­get. Sokkal nagyobb érvényt kellene biztosítani a szerző­déses fegyelemnek is. A ter­melő nem tudja előre lefe­dezni magát a gyümölcs ér­tékesítésében. Többek között azért sem, mert az év elején soha sem lehet tudni, hogy milyen felvásárlók jelennek meg a területen. Véleményem szerint ki kellene iktatni az olyan átvevőket, akiknek se a termeléshez, se a feldolgo­záshoz nincs közük. Csupán csak azért vásárolnak fel. hogy az átvett termésre a jogszabályokban engedélye­zett árréssel némi haszonhoz jussanak. Elsősorban a ter­melő és a feldolgozó üzemek feladata lenne ezeknek az ér­tékesítési csatornáknak a ki­építése. Mindezzel természetesen csak mérséklődhetne, de nem szűnne meg az értékesítés kö­rül kialakult veszély. A gyümölcsöt nemcsak megter­melni, hanem szakszerűen szállítani, tárolni, feldolgozni és eladni is kell. Jelenleg a termelők érdeke gyakran és erősen ütközik a forgalmazó­kéval, ami előtt-utóbb e ter­melési kedvben is megmutat­kozik. — Mi elsősorban a ter­mesztés problémáival foglal­kozunk, de lehetetlen nem látnunk a gyümölcspiac visz- száságait, elsősorban a kiala­kult áraknál. A termelőtől átvett olcsó árut néhány nap múlva a többszöröséért ad­ják. Más vonatkozásban azt tapasztaljuk, hogy bár a ter­mesztés költségei évről évre nőnek, ezzel szemben viszont a felvásárlási árak alig moz­dulnak. — A termesztés technoló­giáján a gazdasagok a jelen­legi roppant kévés fejlesztési aiupjuKuol, csufc nagyon ne­hezen tudnak változtatni — veszi át a szót Dandó Aurél, a gyümöicstermesztési főága­zat vezetője. — Holott a piac­képes minőség garantálásá­nak az elengedhetetlen felté­tele. Az is jelentős gondunk evek óta, hogy a megtermett gyümölcsöt leszedjük. Termelni, de hogyan? A területünkön úgy igye­keztünk kiválasztani a gyü­mölcsfajtákat, hogy a szede- si szezont minél hosszabban elnyújtsuk. A szüret a sza­mócával kezdődik, melyből mintegy hét hektárnyi a te­rület. Ezt a málna és a ribiz­li követi. A málnánál már jelentkeznek a betakarítás gondjai. A részes művelés mellett naponta közel száz idénymunkást hordunk át au­tóbusszal Nógrád megyéből, hogy segítsenek a szedésben. Az ápolási munkák idején is harminc-negyven ember jár át. A ribizlit a kézi munka mellett gép is végzi. Már fel­készültünk a meggy betaka­rítására. Most ugyan még csak egy része terem az ül­tetvénynek, de a szövetkeze­tünk már vásárolt két NDK- tfpusú rázógépet, melyekkel időben elvégezhetjük a ter­més betakarítását. Ezentúl különböző akciókat is hirde­tünk. Többek között ilyen volt az elmúlt hét végén s „Szedd magad” mozgalom. Ez igen jó eredménnyel vég­ződött. Mintegy száz ember, összesen negyven mázsa meggyet szedett le. Ennél a gyümölcsnél nem Tesznek ér­tékesítési gondjaink, hiszen a telepítést a Szobi Gyümölcs­feldolgozó Közös Vállalat ké­résére vállaltuk. A feldolgo­zó üzem átveszi a termést. Surányi János Valaki mindig „hozta” a mérkőzést Két vasat tartottak a tűzben Nagyon jó szezont zárt az Izzó MTE megyei bajnokság­ban szereplő férfi kézilabda­csapata. Az együttes a tavasz- szal valamennyi hivatalos baj­noki, illetve MNK-mérkőzését megnyerte. Erre a honi kézi­labda-életben bizony már ré­gen volt példa. MNK-mérkőzésekkel kezd­te tavaszi szereplését a csa­pat, ■ rögtön győzelmekkel. Igaz, Verőcemaroson nem volt nagyobb gond a győzelem ki­vívása. Annái nagyobb fegy­vertény volt viszont a mindig kitűnő csapattal rendelkező NB ll-es Dunakeszi VSE ki­verése. Ezt követően beindult a bajnoki gépezet, mely rög­tön az Iklad elleni rangadó­val kezdődött, méghozzá biz­tos hazai győzelemmel. Igen nehéz találkozó következett Nagymaroson, de itt is sike­rült nyerni. A következő ta­lálkozók nem okoztak különö­sebb problémát, és altkor kö­vetkezett a Buda-kalász elleni rangadó, melyen idegenből hozta el a bajnoki pontot » csapat. Az idegenbeli győzelem feldobta a csapatot és a soron kővetkező Gyömrő elleni hazai rangadó is csak papíron bizonyult an­nak, mivel a pályán a vá­ciak tetszés szerint nyer­tek. Ezt követően ismét sima győ­zelmek következtek, köztük Nagykőrösön is, majd a vé­gére maradt a, tököli találko­zó, ahol az Izzó ismét kitűnő játékkal rukkolt ki és bizto­san hozta el az újabb két baj­noki pontot. Ez a győzelem azt jelentette, hogy a váci együttes a tavaszi forduló után pontveszteség nélkül négy pont előnnyel vezeti a bajnoki tabellát Hogy a si­ker teljes legyen, erre a vá­ci. együttes MNK-szereplésé- vel tette fel á koronát, újabb két NB ll-es együttes biztos kiverésével. A tavasz befe­jeztével két vasat tartottak a tűzben, méghozzá igen „iz- zóan”. A tavaszi mérkőzése­ken 13-an jutottak szóhoz. A kapuban Btelik az ejső hazai mérkőzésektől eltekintve —, mely érthető volt. hisz hosz- szabb kihagyás után került újra játékközeibe — végig jól védett. Helyettese. Danitz jól egészítette ki társa megingá­sait. A mezőnyben több ki­emelkedő teljesítmény szüle­tett és nagy előnyére volt a csapatnak, hogy ha egy-két játékosnak nem ment a játék, ment helyette másik három­nak, így szinte mindig akadt valaki, aki hozta a mérkőzést Ezek a játékosok a követke­zők voltak­Huryadkürti, Kovacsics. Kiss Gy.. Vásárhelyi. Hor­váth, Rácz. Jó átlagot ját­szott és a kapusokhoz ha­sonlóan jól egészítette ki egymást a két beáilós, Modróczki és Kiss J. Rajtuk kívül végig szere­peltek még Makrai és Szu- nyogh, akik viszont a véde­kezésben jeleskedtek. Zömmel ez a 12 ember alkotta a csa-t patot, de időnként sérülés és egyéb, elfoglaltság miatt, he­lyettesként beugrott az ifiből Sári, aki remekül helytállt és Igen eredményesen játszott, valamint Hegyesi és Madár. Többen kételkedtek a je­lenlegi csapatban, de eddig nem nekik lett igazuk. Mint­egy 15 évvel ezelőtt a kézi­labda közönsége szempontjá­ból is igen népszerű volt vá­rosunkban. Bízunk benne, hogy lesz még hasonló eset. ehhez azonban még ennél is többet kell produkálni. A le­írtakból kitűnik: felnőtt szin­ten is megindult valami ami, a régi emlékeket visszaidéz­heti, megvalósíthatja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy fokozatosan nő a mérkőzésre kilátogatok szá­ma. Bízunk benne, hogy ez a nézőszám továbbra is emel­kedni fog. Példa, erre a Győ­ri Magasépítők elleni találko­zó. ahol már remek közönség- .hangulat volt. A csapat a bajnoki szezon befejeztével két hét pihenőt tartott, majd ismét megkezd­te felkészülését, most már az őszi szezonra. Nem titkolják, hogy folytatni szeretnék tava­szi jó szereplésüket. Ennek érdekében több edzőmérkő­zést játszanak és a felkészü­lés utolsó szakaszában Szigli- geten a Balaton Kupán vesz­nek részt. A bajnokságot rög­tön idegenbeli 'rangadóval kezdi a csapat, méghozzá Gyomron. Ez a találkozó kritikus lesz a bajnokság végkime­netelét tekintve. Ezért ér­dekében egy különbusz indítását tervezik, mely re­méljük, megtelik szurko­lókkal. Ezt megelőzően azonban még MNK-beli kötelezettségnek is eleget kell tenni, mely au­gusztus elején lesz. Ennek a fordulónak a sorsolására a jö­vő héten kerül sor, de az már biztos, hogy az ellenfél NB I B-s csapat lasz. A mérkőzés győztese a legjobb 24 közé ke­rül. Ugyanitt állnak a fortét lányok is és mivel ők is hazai pályán fogadhatják magasabb osztályú ellenfelüket, így minden bizonnyal kettős mér­kőzés lesz a Forte-pályán, mely valószínűleg népes szur­kolótábort vonz. A találkozó időpontjára még a sorsolást követően visszatérünk. —nyári— Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak, szomszédoknak, ismerő­söknek, az ÉPFU Vállalat váci dolgozóinak, a Banyák bedolgozó­csoportnak, akik a szeretett férj, édesapa: Fehér Lajos temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és bánatunkban osztoztak, özv. Fehér Lajosné1 és fiai. xssN oin-rm (Vád hm*# A gyümölcsszezon kérdőjelei Olcsón veszik, drágán adják Meggyfaerdők a Börzsöny alján

Next

/
Thumbnails
Contents