Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

RI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1684. JÚLIUS 24., KEDD Vidám vssadi fiatalok Minden üciz@s gondról tudnak Sokszor hallottunk már arról mostanában, hogy a KISZ-élet itt-ott állóvíz jellegű, mert a lelkesedés és ambíció nélküli fiatalok nem képesek a szer­vezet célkitűzéseit és elképze­léseit végrehajtani. Nem így áll a helyzet a vasadi Kossuth Szakszövetkezet KlSZ-alap- szervezetében, ezért úgy gon­dolom érdemes beszélni róluk. Pályát építceisíc Körülbelül egy órát néze­gettem, olvasgattam a naplóju­kat, amelyben minden ese­ményről, társadalmi munká­ról beszámolnak, ahol minden eseményt fényképpel, levele-, zőlappal és jeggyel „igazol­nak”. Igaz, Somodt József KISZ-titkárral nem találkoz­hattam, mert ő jelenleg kato­na, de helyettesével. Galambos Pál megbízott KISZ-titkárral beszélgetve lassan kirajzoló­dott a kép, mi mindent csinál­tak a vasad iák az utolsó egy­két év alatt. ök rendezik például a gyer­meknapokat. Legutóbb Leven­te Péter, Grillusz Vilmos es Mérő Imre vendégművészek szórakoztatták másfél óráig a közel 100 fős gyermeksereget. A költségeket a szakszervezet­tel együtt fizették ... Közös kirándulásokon voltak már Pécsett, Mohácson és Abaligeten a eseppkőbártglig- ban, de színházba és koncer­tekre is rendszeresen eljárnak. Legutoljára a Planetárium lé­zerbalett műsorát látták. Rendszeresen részt vállalnak a hulladék- és vasgyfijtésből. A tavaszi gyűjtés eredménye 40 ezer forint volt. Ebből az Összegből 11 ezer forintot kap­tak kézhez a szakszövetkezet­től, hogy saját elképzeléseik szerint elkölthessék. Szinte minden évben vetél­kedőket rendeznek, a tavalvi volt a legsikeresebb, de már készülnek az őszi összecsapás kérdései is. A vasadi fiatalok a gyere­keikre is gondolnak. Mikulás- ünnepségeket tartanak mjnden évben, tavaly az irodalmi szín­pad műsorával színesítették az estét. A szerepeket Péter Jó­zsef tanította be a gyerekek­kel. A szakszövetkezet a klub­könyvtárban minden évben ka­rácsonyestet rendez, ahol kis csomagokkal kedveskednek régi, idős dolgozóiknak. A KISZ-esek természetesen e műsor készítésében is mindig részt vállalnak és úgy a szer­vezésben, mint a fadíszítésben és csomagkészítésben részt vesznek valamennyien. Másfél éve, hogy rendsze­resen társadalmi munkát vé­geznek, hiszen augusztus 20- án egy sportpályát szeretné­nek átadni. A lomtalanítás, te­reprendezés és planírozás már elkészült, most jutottak el odáig, hogy teríthetik a vörös salakot. Püí'amentrc készülnek Ott jártunkkor éppen ez üggyel kapcsolatosan folyt a telefonálgatás, melynek pozi­tív eredménye is lett, hiszen kedvező áron sikerült szerez­ni, szállítással salakot, tgv te­hát remélhetőleg sikerül majd a kitűzött határidőre átadni a sportpáiyát."f'ólsg"íia',!r'??Ö- vétkeáet csomagoló ágazatának Kossuth brigádja is besegít a munkálatokba, mint ahogyan azt már előzőleg megígérték. — Erre a brigádra mindig lehet számítani — mondja Ga­lambos Pál —. már több tevé­kenységünkben segítettek. Ez­zel a létesítménnyel szeretnénk bővíteni sportolási lehetősé­geinket és rendszeresen verse­nyeket tartani majd rajta. Természetesen a vasadi KISZ-fiatalok életéből sem maradhat ki a disco. Szórako­Írásvetítek - ezerszámra zási lehetőségekben nem bő­velkednek, de ők nem kesereg­nek, hanem havonta rendeznek egyet. Ezt egyébként már Vedricz- ky Istvánná gazdasági felelős­től és Pápai Mihályné szer­vező titkártól tudtam meg. Ök azok, akik rendszeresen veze­tik a naplót, akik a meghívó­kat és a plakátokat készítik. Beszámolókat gépelnek, tag- és vezetőségi gyűléseket szervez­nek, a kulturális programokra in vitádnak és társadalmi mun­kára verbuválnak. — Érdemes ezt a munkát csinálni — vallják —, mert jó együtt lenni. Mindig megbe­széljük a problémáinkat és az örömeinket. Színházba, mozi­ba járunk, zenét hallgatunk, táncolunk. Vagyis egy kicsit mindig kikapcsolódunk — mondják. — Természetesen mindig megbeszéljük az akcióprogra­munkban szereplő feladatokat is — mondja a KISZ-titkár, most például az ifjúsági parla­mentre készülünk. A fiatalok­tól véleményeket kérünk, jó és rossz észrevételeket egyaránt, hogy azokat majd az illetéke­sek elé tegyük megválaszolás­ra, vagy orvoslásra ... Három beszélgetőpartnerem­től. mint KISZ vezetőségi ta­goktól, azt kértem, mondjanak néhány nevet, akik a legaktí­vabbak közöttük. Minden gon­dolkodás nélkül Rakó Jánost és Somodi Sándort említették, s szép lassan felsoroltak még vagy tíz nevet. A továbbiakban ugyanis már nem tudtak sze­lektálni. Segítenek ha kell — Hogy ilyen jó itt a han­gulat, az nemcsak a mi lelke­sedésünknek köszönhető, ha­nem annak, hogy a szövetke­zetben komolyan vesznek ben­nünket — veszi át a szót a KISZ-titkár. — Nagyon jó a kapcsolatunk a gazdaság veze­tőségével és a pártalapszerve- zettel. A szövetkezet minden gondjáról tudunk, és ilyenkor természetesen akcióprogrammá válik mindannyiiunk számára az. hogy ahol szükség van rá, segítenünk kell! Monostori Kriszta Akiknek oz elfogadó szerepe jutott Előítéletek korlátái között A közlekedés naponta okoz megprekálfafást — A közelmúltban részt vettem az egyik vidéki egye­sület összejövetelén, ahol kü­lönféle ügyekben szavaztak a sorstársak — meséli dr. Chi- kan Csaba, a Mozgáskorláto­zottak Egyesületi Országos Szövetségének Pest megyei elnöke. — Volt egy fiatalem­ber, aki minden alkalommal ellenszavazatot adott, függet­lenül attól, hogy miről kellett dönteni. Nagyon jellemző példa ez a mozgássérült em­berek sajátos lelki problémái­ra. Ö, akit helyzete mindig hátrányba kényszerített, akit az élet mindig sarokba szorí­tott, ezzel törlesztett. Nehéz helyzetben vannak a • mozgásukban korlátozott emberek, azt mindenki tudja és elismeri. Még azt is, hogy esélyeik a tudás megszerzésé­re, az anyagi jólétre, a ki­egyensúlyozott életre, sokkal kisebbek az átlagosnál. Ennél többet azonban már csak kevesen tudnak róluk, és gondjaikról. Ezek néha egé­szen speciálisak, olyan lát­szólag apróságoknál kezdőd­nek, hogy nem jók nekik a konfekcionált fehérneműk, vagy ruhák, tolókocsiból nem érik el a villanykapcsolót, vagy az ablak kilincsét, egé­szen az olyan nagy dolgokig, hogy leküzdhetetlen akadály lesz három lépcsőfok, és meg­közelíthetetlen a karnyújtás­nyira lévő fürdőkád. így az­tán a mozgáskorlátozottnak az emberi kapcsolatokban legfeljebb elfogadó szerepe lehet, s nem alakító. Kezdeményezések Baj van a sérült emberek­kel kapcsolatos társadalmi megítéléssel, ezért boldogulá­suk akadálya sokszor már nem is a testi állapot, hanem az általa kiváltott társadalmi gondolkodás. Az egészséges feszeng a beteg mellett, és ha akar, sem tudja, hogyan se­gítsen. Dr. Fejes András pszicho­lógus kandidátus, maga is to­lókocsiba kényszerült súlyo­san mozgássérült, évek óta foglalkozik a testi fogyatéko­sok lélektanával. Elmondta, számos kísérlet bebizonyítot­ta, hogy már a csecsemők is megkülönböztetik a torzult ar­cú felnőttet a többitől. Nem mosolyognak rájuk, némelyik csöppségből félelmet vált ki a látvány. Ezt a reakciót hor­dozzuk magunkban felnőtt korunkig, és a megkülönböz­tetésből Iv.san előítélet lesz. A mozgássérült emberek nagyon eltérő körülmények között élnek. . Társadalmi helyzetüket, életük minőségét nehéz összevetni. Van néhány adat. amely utal fogyatékos­ságuk mértékére. Ilyen pél­dául az önellátás foka, a közlekedőképesség, lakáshely­zet, anyagi ellátottság, isko­lázottság, vagy a társadalmi aktivitás. Amikor néhány év­vel ezelőtt egyesületekbe tö­mörültek, hogy sajátos prob­lémájukon maguk próbálja­nak enyhíteni, tulajdonkép­pen még azt sem tudták, mennyien vannak; A Mozgáskorlátozottak Pest megyéi Egyesületének jog­A mozgássérültek nem adományt, rokka ntnyugdíjat várnak, ha­nem olyan munkalehetőséget, ahol tudásuk legjavát adhatják. Trcncsényi Zoltán felvétele elődje az elsők között, még 1979-ben alakult, és alig két évvel később vált megyei ha­táskörűvé. Azóta Vácott van a központja, de a megye szá­mos más városában és nagy­községében — például Duna­keszin, Érden, Gödöllőn, Mo- noron, Nagykátan, Ráckevén, Százhalombattán, Szentend­rén, Szigetszentmiklóson — működnek helyi szerveztek. A kisebb községekben — első­sorban a budai körzetekben — pedig aktív klubélet folyik. Meg lehet érteni, hogy azok az emberek, akiknek a mun- kábajárás és egyáltalában a közlekedés mindennapos meg­próbáltatást jelent, nem _ na­gyon törődnek a testedzéssel. Számukra pedig az kondíció­juk megőrzését, esetleg jav' tását jelenthetné, örvendetes, hogy ma már sok helyen van gyermektorna, a felnőtteknek kondicionáló foglalkozás és egyre népszerűbb a rokkant­sport, például az ülő röplab­da. Remény van arra is, hogy Vácott, a felépült új tanme­dencében heti két órában el­kezdődhet a mozgássérült gyermekek úszástanítása és rendszeres vízitornája. Az egyesületek számos olyan ak­ciót, felajánlást szerveztek, amelyek enyhítik a betegek önellátási gondjait. Házhoz megy a fodrász, és a pedikű­rös, megszervezik a nagy be­vásárlásokat, elviszik nekik a könyvet. Felíhelyzetben A közlekedőképesség elen­gedhetetlen feltété annak, hogy a sérült ember munkál végezzen, s ez nemcsak a jö­vedelemszerzés és a megél­hetés miatt fontos: önbecsü­lést, emberi kapcsolatokat je­lent. Rendkívül nagy igény volna a motoros utcai toló­kocsikra, amelyek főként vi­déken alkalmasak a Hycoma- tok pótlására. Megyénkben a Csepel Autógyár KISZ-esei ajánlották fel, hogy részt ven­nének e jármű hazai fejlesz­tésében. A kismotorvezetők gondja, hogy tanfolyamszerű oktatás­ban kell részt venniük, ha vezetői engedélyt akarnak. Sokszor azonban az oktatáson való megjelenésük lehetetlen mindaddig, amíg nem a saját- magúk által vezetett motor­ral járnak. Ez patthelyzet, amelyből a kiutat az jelente­né, ha az oktatást a rászo­rulók lakásán tartanák. \ A külvilággal való kapcso­lattartás fontos eszköze a te­lefon. E kérdésben a mozgás- sérültek helyzete elkeserítő. A Pest megyei egyesület tagjai közül mindössze harminchat­nak van telefonja. Dolgozni sksrr.sk A mozgásukban korlátozott emberek számára a lakásnak — a megfelelő otthonnak — sokkal nagyobb a jelentősé­ge, mint az egészségeseknél. A megfelelő szót itt hangsú­lyozni kell, hiszen az ajtók szélessége, vagy a lift, döntő a tolókocsiban élőknek. A be- te& emberek számára a kor­szerűnek tekinthető lakás át­lagos alapterüleíe 78 négyzet- méter. Áz egyesület tagjai negyedének sem haladja meg a lakása a 60 négyzetmétert. Pesthidegkúton a közelmúlt­ban elkészült 56 — a moz­gássérültek számára ideális­nak mondható lakás —, s bár még 40 megépítésére vol­na hely és közmű, az építő­anyagárak emelkedése, illet­ve az adakozási kedv csök­kenése folytán, az előtörlesz­tés1 rendkívül magas volna — csaknem 300 ezer forint. A mozgássérültek lakótelepének bővítése azért sem célszerű, mert meglehetősen elzárt a külvilágtól, és a segítséget nyújtani kénes egészséges em­berektől. Sokkal járhatóbb útnak látszik az, hogy a ta­nácsok segítsenek olcsó telkek juttatásával. Erre Pest me- gvében már több jó példa is akad. Móza Katalin MosümsÉsor Gyomron, a strand kertmo­ziban, 21 órakor: Kelly hősei I—II. Menoron, 18-tól és 20-tól: Sok pénznél jobb a több. Monori-erdőn, a kertmozi­ban, 21-től: Dögkeselyű. Tért hóilíi a nól fád? Évente körülbelül kétezer írásvetítő készül a Fílmtechnikai Vállalat monori telepén, Rizmayer Márton az objektíveket, il­letve a tükröt tartó vetítöfejet egyengeti Hancsovszki János felvétele Ä visszavágón a hazaiak győztek Nyáregyházán sokan voltak kíváncsiak a gyömrői futbal­lista lányok vendégszereplésé­re. Korábban Gyomron 2-2, azaz döntetlen volt az ered­mény, nem bírt egymással a két női csapat. :::: A visszavágóra mindkét csa­pat lelkiismeretesen készült, a gyömirőielk és a nyáregyháziak is a győzelem elhatározásával léptek pályára. Olyan Fradi—Vasas kis­rangadónak indult a mérkő­zés. A hazaiak a zöéd-fehér, a gyömrőiek a piros-kék színű szerelést öltötték magukra. A játékvezető Albert Ottó volt, aki > egyébként a nyáregyház! futballcsapat kapusa, vizsgá­zott sípmester. A nagy meleg már az első félórában éreztette hatását, nagyon elfáradtak a lányok, korántsem volt olyan színvo­nal, mint Gyomron, az első mérkőzésen. Tudásban ha nem is, de lelkesedésben kitűnőre vizsgázott mindkét csapat. Minden játékos ott volt, ahol a labda. „Szegényt” rúgták, püfölték, hiába adta a két ed­ző a tanácsait: húzódjon va­laki a pálya szélére is, a közé­pen tömörültek a lányfejek. Szőke, barna, fiús, copíos fri­zurák, a test test elleni küz­delem, a gyakori földre hup- panások nagyon tetszettel? a nézőknek. Egy-egy alkalom­mal megcsillant valami a fut­ball igazi szépségéből, izgal­mából: beadás utáni kapura lövés, parádés védés, stb. Van fantázia a lányok játé­kában — állapították meg a nézők, akik sportszerűen biz­tatták a gyengébb nem képvi­selőit. Soha ilyen sportszerű, korrekt mérkőzés nem volt Nyáregyházán, mint ezen a vasárnap. Amikor a második félidőben Ozsváth Andrea húszméteres lövése a gyömrői kapuba vágódott, mindenki el­ismerte: ezt a labdát sok „nagy kapus” sem tudta volna megfogni. El is tört a mécses! Gál Éva, a gyömrőiek kapusa sírva fakadt, pedig nem tehe­tett a gólról. Jói őrizte a gyömrői kaput. Mint ahogy a nyáregyházi csapatból kitűnt Szekeres Ildi, Maszel Mária és Deák Erika. A gyömrőiek kö­zül Sebők Ibolya, Kiss Márta és Gál Éva játszott ügyesen, biztatóan Végül a nyáregyházi lányok 1-0-ra nyertek, megérdemel­ten : mozgékonyabbak voltak, jobban akarták a győzelmet. A gyömrőiek egyenlő ellenfe­lek voltak, lelkesen, jól küz­döttek, a nagy melegben azon­ban hamar elfáradtak. Minden dicséretet megérdemelnek. A játékvezető a helyzet ma­gaslatán állt. Ritkán adatik meg, hogy egy férfi 22 lányt dirigáljon és élvezze is, mes­terségét. Jói, igazságosan ve­zette a találkozót. * Megkezdte felkészülését az őszi szezonra a gyömrői lab­darúgócsapat. Az alapozó idő­szakban hetente háromszor, kedden, csütörtökön és vasár­nap tartanak' foglalkozásokat. Az edzéseket továbbra is Hunyadi László vezeti. Újság még a csapat háza táján, hogy négy ifjúsági korú játékos ke­rült a felnőttekhez, s tervezik egy-két új fiú leigazolását is. Szorgalmasan gyakorolnak az ifjúságiak is, edzőjük, Ma- zűr István, a közelmúltban szakképesítést szerzett a PTSH által szervezett tanfolyamon. Köröm pő Jenő (KSN 015J—26E1 (Monori Hitte]»

Next

/
Thumbnails
Contents