Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. JÜLIUS 21., SZOMBAT ^jrfgp íiiggönygyártás A számítógép az ipar minden terü­letén, így a textil­ipar ágazataiban is tért hódít. A győri Gardénia és Csipketüggöny- gyárban a terve­zők által megál­modott, bonyolult függönymintákat Is számítógép dol­gozza fel és prog­ramozott kazetták segítségével ve­zérlik az egyik Jacquard szövő­gépet. Így szebb és Igényesebb termé­keket tudnak kí­nálni a megrende­lőknek. Harminc éve tanácsfngek Az emberek többet akarnak Ma már semmi jele sincs annak, hogy néhány évtized­del ezelőtt Inárcs még puszta volt, amikor a szomszédos Ka- kucs már község. Az egykor hatalmas különbség teljesen eltűnt. A társközség mindkét részében szép, modern házak épülnek, és nemcsak a gyara­podás azonos, hanem a fejlő­déssel járó gondok is egyfor­mák. Az orvosi rendelő bőví- 'tése, az iskolaépítés éppúgy létszükséglet az inárcsiak, mint a kakucsiak számára. Felépítené emlékezetből Ami pedig a közéletet illeti, e téren egységes a két telepü­lés, és ez mutatkozik most a tanácstagválasztások előkészü­leteinél is. Jelenleg 38 tanács­tagjuk van, a következőkben pedig valamivel kevesebb, és a mostaninál nagyobb körze­teket szerveznek. A kettős vagy többes jelölés általános­sá- Válása — mint az ország­ban rrfindenütt — itt iá a köz­életi aktivitás új lehetőségeit jelenti. inárcs—Kakucsori több olyan ember van, akinek már hosszú ideje minden alkalommal újra bizalmat szavaztak. ‘ Egyik kö­zülük Szabó Pál nyugdíjas ta­nácselnök, akivel a községhá­zán találkoztam. Ma is gyak­ran beugrik egykori munka­helyére, beszélgetni, konzul­tálni. Mint mondja, nem döntött róla, hogy indul-e a követke­ző választáson. Mielőtt nyug­díjba ment, egy évig beteges­kedett. Ez szab határt annak, hogy mennyit vállalhat a to­vábbiakban. Társadalmi mun­kából egyébként ma is sok jut, hiszen alapszervezeti párttit­kár. Ebben a minőségében is részt vesz a tanácstagválasztá­sok előkészítésében, és nehe­zen is nélkülöznék a vélemé­nyét. Kevesen ismerik nála alaposabban a község életét. — Tudom, mikor kell arat­ni, és mikor lehet színházba menni — jegyzi meg annak jellemzésére, hogy mennyire idetartozik. Amit egyébként soha senki sem vitatott, hi­szen helybeli születésű, és ma is fel tudná építeni emlékezet­ből maketten a falut, egyko­ri nádfedeles viskóival. Gyer­mekkori emlékeiben élnek a petróleumlámpa mellett töltött esték, a hajnali gyaloglások, amíg eljutott az öt kilomé ter- , re levő iskolába. jönnek, air.uor ráérnsk — Tudja, az emberek min­dig többet akarnak, keveslik azt, amit elértünk. Most pél­dául probléma, hogy csak egy mini-benzinkutunk van, szu­perbenzint nem lehet belőle tankolni. Mondom az egyik panaszosnak: te, Jóska, ha va­laki tizenöt évvel ezelőtt azt ígéri neked, hogy 1500-as La­dán mégy kapálni a földedet, hát kineveted, és nem hiszel neki. Most meg az a bajod, hogy nem tudsz helyben tan­kolni. Hát így vagyunk. Per­sze én is tudom, hogy jól jön­ne egy nagyobb benzinkút, mert már több mint 400 sze­mélygépkocsit tartanak a falu­ban. De azért akadnak ná­lunk ennél előbbrevaló dolgok is. És a választásoknál szerin­tem arra kell ügyelnünk, hogy ne a nagyhangúik. a minden­nel elégedetlenkedők kerülje­nek előtérbe. Szúróczky János ugyancsak 30 éve tanácstag és helybeli születésű ember. Arany János utcai házát, amely még a 40-es években épült, szépen kibővítette, berendezte, és kertjében óriásira nőtt dísznö­vények mutatják a gazda gon­dosságát. Éppen kapálni indult volna, már útra készen állt, amikor becsöngettem a kert­kapun. De megszokta máskor is, hogy szóval tartják küiön- böző ügyes-bajos dolgokkal, hiszen mint tanácstagnak, nincs hivatalos fogadóórája Az emberek akkor jönnek, amikor éppen ráérnek. És hogy milyen ügyekkel keresik? Sok panasz voit az­előtt a közvilágításra és a pa­lackos gázellátásra. Ezek a gondok mostanában csökken­nek, dé annál többen jelent­keznek a jövedelmi adóval kapcsolatos kérdésekkel, ház- és telekeladásnál felmerülő problémákkal: 'Ellentétes vé­lemények csapnak össze a piac ügyében, mert mióta új helyre telepítették az árusokat, csök­kent az érdeklődés. Egy má­sik téma: sok embernek távol esik a fogorvos; át kell járni miatta Inárcsról Kakucsra. Egyszóval mindig van mivel törődni, foglalkozni a tanács- taenak. Szúróczky Jánosnak más társadalmi megbízatása is van: ő a számvizsgáló bizott­ság elnöke, meg a labdarúgó­egyesület elnökhelyettese. Ha­nem azért, amikor a legutób­bi tanácsülésen megkérdezték tőle, vállalná-e, hogy újra ta­nácstagnak jelöljék, igent mondott. Tennivaló az utódoknak — Akad, aki húzódozik a többes jelölés miatt. Meg is kérdezték: miért álljak én oda egy másikkal szemben? Nekem más a véleményem. Remélem, hogy újra megvá­lasztanak, de ha mégsem, az nem változtat a dolgokon. Szí­vesen segítek továbbra is. Amikor elköszönünk egy­mástól, sétálgatok még egy ki­csit, nézelődöm a faluban. Eszembe jut, amit Szabó Pál mondott arról, hogy a rende­zési terv készítésénél még ar­ra gondoltak, kiegyenesítik az utcákat. Szanálni akartak emiatt néhány házat, de ezt az elképzelést túlhaladta az idő. , — Sok dolgon vitatkoztunk, nem mindenben volt igazunk — mondta a nyugdíjas tanács­elnök. — Hagytunk tennivalót az utódainknak is, de azért úgy érzem, büszkék lehetünk arra, amit elértünk. Gá. J. Mór csirkehúst tárol Szakembereket vár a mirelitüzem Végéhez közeledik a nagyberuházás Aki kosárral, szatyorral jár a piacra, aligha tudja elkép­zelni, milyen mérhetetlen mennyiség lehet tizenhétezer tonna gyümölcs. Ezzel ezerhét- száz vagont lehetne dugig megpakolni. Hamarosan ennyi bogyós és csonthéjas termés zökkenőmentes fogadását, fel­dolgozását, tárolását és értéke­sítését kell vállalnia az albert- irsai nyolcszáz vagonos mire- letiüzemnek, illetve fenntar­tóinak. Gépstop Miután a hatalmas beruhá­zás befejező szakaszába érke­zett, az MSZMP Ceglédi váro­si Bizottsága képet kívánt for­málni az építkezés menetéről, az anyagi eszközök felhaszná­lásáról, a termelési háttér megteremtéséről és a soron le­vő tennivalókról. E kér­déskörökről számoltatta be a dánszentmiklósd és albert- irsai Micsurin Tsz-t, úgy is mint a Dánszentmiklósi Gyü­mölcstermelési Rendszer gesz­torát és a Pest megyei Hűtő­ipari Gazdasági Társaság egyik alapítóját. Az ország eme nagyszabású beruházásához a jórészt már meglevő termelési háttér adott indíttatást. A Micsu­rin Tsz rendszergazdai irá­nyításával megvalósult 803 hektár közös csonthéjas gyü­mölcsös, a rendszer keretében működő további 3582 gyü­mölcstermő terület vetette fel azt az igényt, amely az illeté­kes párt- és tanácsi szervek, bankfórumok jóváhagyásával ezekben a hónapokban valósul meg. A biztonságos értékesítés le­hetősége a mély fagyasztott gyümölcs nyugati exportjában látszott a legszerencsésebbnek, így jött létre' a Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság, amely eredetileg tekintélyes állom* támogatásra számított létesítménye megalkotásához. Időközben kiderült, hogy ilyes­mire nincs mód, így a társa­ság tagjai együttesen 533 mil­lió forint hitelt vettek fel a Nemzeti Banktól és 250 mil­lió forint saját erőt használ­tak fel. A központi támogatási alap­tól is igénybe vettek 50 mil­lió forintot céljaik eléréséhez. Bár az építkezés üteme nem marad el a várttól és jelentős költségtúllépés sem mutatko­zik, részben a körülmények időközbeni megváltozása miatt, további módosítások és kiegé­szítések váltak szükségessé. Ezek hozzávetőleg további 50 millió forinttal emelik meg a költségeket. A hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás szerint már az idén 4,1 millió dollár értékű tőkés export lebonyolí­tását kellene megvalósítani, ám alapvető, nyugati import­ból származó berendezések — hidegtűrő targoncák, magozó és felező gépek stb. — pilla­natnyi beszerezhetőségének hiányában ez az elvárás az idén teljesíthetetlen. Eladó részjegyek A hűtőtároló szinte már tel­jesen elkészült. Próbaüzemelé­se elkezdődött és már ötven vagon csirkehús elhelyezésére szolgál. A feldolgozó épület, a műszaki, igazgatási és szociá­lis épület, a göngyölegtárolók, rekeszmosók, a kazánüzem, a belső utak kialakítása, a víz és szennyvíz csatlakozásának megoldása még hátrább tart. de minden remény megvan rá, hogy az idén valamennyi be­fejeződik. Ezek sem a részleges ter­melést, sem a tárolást nem akadályozzák. A legnagyobb gond a már említett gépek ké­sése. A beruházás megkezdése óta észlelt külpiaci változások kö­vetkeztében menet közben több módosításra került sor. Az a cél, hogy még gazdasá­gosabb megoldásokat találja­nak. Ojabb érdeklődők bekap- csalódására is megvan a lehe­tőség. A hűtőipari gt-be való­színű belép a Húsipari Válla­latok Trösztje, amely átvállal­ja a részvénvek egy részét, to­vábbá hosszú távú bértárolás­ra köt szerződést a biztonságos nyugati húsexport érdekében. H íres és régi mondás: a bátor em­ber egyszer hal meg, a gyáva azon­ban igen sokszor. Tudniillik a gyá­vaság nem pillanatnyi, nem egyszer megmutatkozó tulajdonság, hanem ál­landó, az egész életen végigvonuló jel­legzetesség. A gyáva karakterről nagyon sokszor írtak már írók is, gondolkodók is. Musil egyik novellájában például sze­repel egy gyáva ember, aki egész életé­ben szeretne jellemet, szeretne karak­tert szerezni magának. Ez szinte lázas és eltorzult tevékenységekhez vezeti, mert mindenáron azt akarja bebizonyí­tani, hogy neki igenis van karaktere. A probléma azonban az, hogy o karak­tert nem lehet egyszerre és tudatos te­vékenységgel megszerezni; az emberi jellem és az emberi tartás éppen úgy élettevékenység eredménye, mint ahogy maga a gyávaság is élettevékenységben mutatkozik meg. Korántsem tekinthető esetlegesnek az a befejezés, amit Musil korai novellájának ád. Az elbeszélő ta­lálkozik a karaktert megszerezni vágyó hőssel, aki ezúttal egy kocsiból lép ki, és röviden közli véleményét: — Té­vedtem, amikor azt gondoltam, hogy fontos az ember számára a jellem. Nem jellem kell, hanem fegyelem és beillesz­kedés a fegyelmi rendbe. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy éppen a gyávasághói, a jellemte- lenségből születik meg nemcsak a szol- galelkűség, hanem a vezető kultikus tisztelete is, az a típusú fegyelem, mely a gondolkodást és az önálló vélemény- alkotást tökéletesen kiiktatja az embe­rekből, sőt a gyávaság átcsaphat nem­csak a fegyelem, hanem a hősiesség lát­szatába is. Az úgynevezett hősiesség olyan körülmények között, melyek a „fegyelemre”, továbbá a tekintélyelvre, az emberek függésére alapozódnak, nem más, mint a gyávaság sajátos megnyi­latkozása. A deheroizálás divatja idején talán szükségtelen erre a jellegzetes­ségre felhívni a figyelmet, azonban az is bizonyos, hogy a gyávaság az em­bereket a legkülönbözőbb pózokba ker­getheti — s éppen ebben áll a gyávaság ellentmondásossága. Hadd hivatkozzam ebből a szempont­ból Lukács György egyik nyilatkozatá­ra. Lukács elmondta, hogy mivel ő a vásárcsarnok környékén lakik, naponta tapasztalja: emberek százai teszik koc­kára életüket egyetlen másodperc miatt, s futnak ót a robogó villamosok és autók előtt, csak azért, hogy előbb ér­jenek céljukhoz. Tudjuk azt is, hogy ez a Lukács által említett jelenség meny­nyire áthatja világszerte a közlekedési morált, hogy néhány perces előnyért sa­ját életüket és mások életét kockáztat­ják. De hallgassuk tovább Lukácsot, Lukács ezek után arról beszélt, hogy ugyanazok az emberek, akik ilyen vak­merőén és szélsőségesen viselkednek a másodperc-előnyök érdekében, igen sok­szor nagyon is gyáván viselkednek saját munkahelyükön, hajlonganak a főnökök előtt, különböző klikkeket képeznek, melyek őket védik, és melyek esetleg előrejutásukban segítséget nyújtanak. Ez az ellentmondás is hozzátartozik a gyávaság anatómiájához. Mert a gyávaság elméletileg közmon­dásokkal és szólásmondásokkal védeke­zik. Ezek közül talán leghírhedtebbé a Szólj igazat, betörik a fejed vált, de szá­mos hasonló bölcsesség ad iránymuta­tást a gyávaságnak. S valóban igaz az, hogy a gyávaságnak létezik pszicholó­giai oka és elemzése is. Ha az ember valamilyen lelkiállapotában megijed va­lamitől, még nem gyáva. Ugyanúgy nem gyáva, ha a társadalmilag hasznos és evidens megállapodásokat, konvenció­kat nem rúgja fel. Tehát a bátorság semmiképpen nem jelent fenegyerekes- kedést, sőt éppen ez utóbbi lehet a gyá­vaság egyik jelzője. Tudniillik a gyá­vaságot éppen vakmerőséggel, a társa­dalmi együttélés szabályainak semmi­bevételével, vagy huligánkodással kom­penzálja. Mert aligha gondolható el az első pillanatban, hogy egy erőszakos­kodó ember valójában gyáva, hiszen nem tudja elképzelni, hogy akaratát normális úton érvényesítheti, s az erő­szakosság számára pótcselekvés. Tehát nem szabad azonosítani a gyá­vaságot a magatartás külső vonásai­val. Ez a tulajdonság nem külső tulaj­donságként, hanem bensőként veszé­lyes. Veszélyes abban a pillanatban, amint társadalmi kérdésekről van szó, mert szükségképpen eltekint az erő­sebbnek vélt helyzetű kritikájától, sőt szükségszerűen dicsérni kezdi azt, amin nincs dicséretre méltó. Ilyen módon a gyáva felfordítja a valódi értékrendet. És a gyávák szövet­sége, mely nem egy munkahelyen kiala­kult, ezerszeresen felfordítja. Az válik értékké a szemükben, ami valójában értéktelen, és az értéktelenné, ami tár­sadalmilag előrevivő. így váltak a mi társadalmunkban is már nagy ötletek, újítások megvalósulatlanná. így lehe­tett komoly sikkasztásokat hosszú ideig eltussolni, és — ez is nagyon fontos — az esetleges leleplezőket negatív hely­zetbe hozni, rossz káderlapot írni róluk, mégpedig úgy, hogy becsületességük „terhét” éveken át ilyen formában kel­lett hordozniuk. \ zért hiszem azt, hogy az emberi tu­lajdonságok legrosszabbikjáról ír­tam most. Olyan sajátságról, me­lyet nem büntet a törvény, melyért nem jár hivatalos megtorlás, holott sokszor károsabb, mint sok olyan cselekedet és magatartás, mely törvénybe is ütközik. Azt hiszem, hogy ideje lenne komoly tanulmányokat írni erről a tárgyról, mi­vel éppen erről mondhatjuk el Petőfi szavaival, hogy annyira ártalmas, mint a pohár borban egy cseppnyi méreg. És ha valami ma igazán kerékkötője a fej­lődésnek, és gátja mindazoknak a be­csületes törekvéseknek, melyek a ma­gyar társadalomban felmerülnek, akkor az elsősorban a gyávaság; akár a kö­zöny formájában, akár a hetvenkedés formájában jelenik meg. Ez a gyávaság titka, és ez az, aminek megértése a ma embere számára szinte kulcsfontosságú. Hermann István E Ezzel jelentős dollármegta­karítást ér el a népgazdaság, mert most sok árut a környe­ző államokban bérelt hűtőhó- zakban, dollárért tudnak csak elhelyezni. Ez a megoldás a társaság gazdálkodását stabi­labbá és eredményesebbé teszi, a kezdeti időszakban csökken­ti a nyersanyag biztosításával kapcsolatos feladatok mérté­két, A Hűtőipari Vállalat ugyancsak a részjegyvásárlás gondolatával foglalkozik, s ak­kor a még hiányzó összeg fe­dezete is meglesz. (A pénz a többi között az iparvágány és a szolgálati lakások megépíté­séhez, a forgóalap megterem­téséhez szükséges.) Többféle lehetőség Ahhoz, hogy a kellő meny- nyiségű bogyós gyümölcs meg­legyen, kevés a Micsurin Tsz 150 hektáros telepítése. Ügy alakult, hogy a Nógrád megyei Nézsán, Szabolcsban, Szatmár- ban és Borsodban is termesz­tő partnereket kellett keresni. Ez a megoldás nemcsak a ma­gasabb szállítási költségekkel drágítja meg az együttműkö­dést, hanem kihelyezett hűtő- alagutak építését is szükséges­sé teszi. A termékszerkezet rugalmas változtatása felveti a gyümölcs és a hús mellett a zöldségfé­lék, tészták es húskészítmé­nyek fagyasztásának lehetőse­geit is. Egyébként nagy köny- nyebbség, hogy 15 kilométeres körzetben bőséges mennyiség­ben teremnek megfelelő gyü­mölcsfajták. Cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, egres, fekete- és piros ribiszke, málna, szeder, sza­móca egyaránt beérkezik majd. A mennyiség 80 százalékát a Hűtőipari Vállalat, fennma­radó részét az Intercorpora- tion Rt. értékesíti. A termelés első évében — úgy tűnik — eleget tudnak tenni vállalt kö­telezettségeiknek. Biztonságos­nak látszik a nyereséges ter­melés, bár a gépbeszerzés el­húzódása miatt a dollárexport elmarad. A mirelitüzem működteté­séhez szükséges létszámot rész­ben Albertirsáról várják. A hűtőipari szakemberek letele­pítése mielőbbi teendő. Nekik még tapasztalatszerző látoga­tásokat kell tenniük. Gondos­kodni kell rátermett vezetőről és megfelelő színvonalú pénz­ügyi, számviteli gárdáról, amely töretlenül viszi a köz- gazdasági vonalat. Közgazdászok kellenek A városi pártbizottság mel­lett működő gazdaságpolitikai munkabizottság kiegészítő je­lentést készített a tsz beszá­molója mellé. Ebben — az anyaggal egybehangzóan — a bogyós gyümölcsök telepítésé­nek késedelméről és növekvő szállítási terheiről szól. A hűtőház kapacitásának maradéktalan kihasználására — a kellő termelési háttér megteremtését figyelembe vé­ve — csak 1987-ben lesz lehe- hetőség. Kedvező a Húsipari Tröszt és a Hűtőipari Vállalat belépése, amely a napi pénz­ügy gondok megoldásán túl hosszú távú értékesíti köny- nyebbséget jelent. Most az a cél, hogy a beru­házás a tervezett határidőre elkészüljön, kialakuljon a megfelelő irányító- és munkás­gárda, mihamarabb gondos­kodjanak a pénzügyi, számvi­teli teendők hozzáértő ellátásá­ról. A Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókja sokoldalúan tá­mogatja a beruházókat. Szak­emberei szinte állandóan a helyszínen vannak, segítenek a pénzügyek bonyolításában és mindent megtesznek e párat­lan nagyberuházás sikeres ki­meneteléért. Tamasi Tamás igf magatartás kép®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents