Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

1984. JÚLIUS 20., PÉNTEK *&rtímnn Amit tett, az maradandó Egy élet a gyerekekért Medve László átnyújtja a kitüntetést dr. Heller Györgynének Barcza Zsolt felvétele 2 Nyugdíjba vonulása al­kalmából dr. Heller György- nét, a Pest megyei Tanács Csecsemőotthonának igaz­gató főorvosát az Elnöki Tanács a Szocialista Ma­gyarországért érdemrend­del tüntette ki. A magas el­ismerést tegnap, meghitt ünnepség keretében, dr. Medve László egészségügyi államtitkár adta át. Jelen volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bi- | zottságának első titkára és í dr. Mondok Pál, a Pest me- í gyei Tanács elnöke. Mit is lehet írni, mondani egy olyan orvosról, aki egy egész életet szentelt a gyere­keknek, értékes munkájával beírta nevét azoknak a sorába, akik a felszabadulás után a gyermekvédelem árnyékosabb oldalát választották. Hiszen ehhen nemcsak a, szó igazi ér­telmében vett hivatástudatra, hanem nagyon sok szívre, sze­leteire van szükség. Tizenegy éven át volt a Petényi Géza Csecsemőotthon ágazgató főor­vosa, s neve ma. már össze­forrott Pest megyével. Amit tett, az maradandó, s azért kö­szönet illeti. A. hófehér hajjal övezett, mosolygós arc elkomolyodik, amikor az életéről, önmagáról faggatom. Bármit kérdezek, újra és újra a gyerekek között vagyunk, szavakban és gondo­latban. Róluk, kollégáiról, munkájáról beszél olyan hév­vel, mintha meg ajcarna győz­ni valamiről, amiben jómagam is hiszek: eredményt csak kö­zösen, együttes akarattal, lel­kesedéssel lehet elérni. Az igazgató főorvos az új­szülöttek, a csecsemők ellátá­sát egészen a tavalyi évig so­hasem bízta másra. Nap mint nap ott volt a kicsinyek között, gyógyított, vizsgált, szeretett. Gondozója és szülője volt va­lamennyi apróságnak. Utána is foglalkozott minden rászoruló­val. Június 28-án dolgozott utoljára. Nyugdíjba menetele után szakértelmére, tudására nem­csak a csecsemőotthonban, ha­nem a megyében, is számíta­nák. Megbízták az ebben a hálózatban létesítendő intéz­mények építésének felügyeleté­vel. Ilyen lesz a budakeszi cse­csemőotthon, a gödi gyermek- otthon mozgássérült-pavilonja és. a napköziotthon-rendszer kiépítése a fogyatékos gyer­mekek számára. Mindent elkövetett azért hogy az egészségügyi ^ gyer­mekotthonokban jól érezzék magukat a gondozottak. Van, akinek jobb itt élni, mint a szüleivel, van, akinek rosszabb Jó néhány évvel ezelőtt egy olyán kisgyerek került az in­tézetbe, akinek az apja meg­ölte az édesanyját. Amikor rendbe tették az igen ápolatlan apróságot, a gondozónő kakaó­val kínálta. A fiúcska akkor látott ilyet először, akkor ta­nulta meg magát a szót is. Ügy ízlett neki, hogy majd az egész kancsóval megitta. Az­nap érkezett egy másik kisfiú is, rendezett családi környezet­ből, szülei betegsége miatt. A zokogó kispajtást az előbb ér­kezett így vigasztalta: — Ne sírj, itt van kakaó! Dr. Heller Györgyné joggal büszke arra, hogy az ország­ban sehol sem adnak vissza annyi gyereket a családba, mint náluk, s sehol sem segí­tik eló oly sok pici örökbe­adását, mint éppen itt. Hi­szen a kis emberkék sorsának rendezésénél semmi sem lehet fontosabb. Ennél szebb siker élményt nem lehet szerezni, ám ezt egyedül senki sem ér­heti el. A főorvosasszony csőn. des szomorúsággal jegyzi meg — Az a kár, hogy nem adhat­nak a kollektíva minden tag­jának ilyen kitüntetést. Az el­ismerés őket legalább annyira megilleti, hiszen segítségük nélkülözhetetlen volt... Körmendi Zsuzsa Magyar Nemzeti Bank Hitelfelvétel A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) társfinanszírozásában a Ma­gyar Nemzeti Bank 385 millió US dolláros hitel felvételéről írt alá megállapodást csütörtö­kön Budapesten az Arab Ban­king Corporation, Bahrein; az Industrial Bank of Japan, To­kió; a Manufacturers Hano­ver, New York; valamint a Standard Chartered Bank, London pénzintézetek által vezetett bankcsoporttal. A hi­te] exportfejlesztési és szén­hidrogén-programunk megva­lósítását segíti elő. Ugyancsak ezt a célt szol­gálja a 23 milliárd japán yen (körülbelül 100 millió US dol­lár) összegű, szintén a Világ­bank részvételével megszerve­zett hitel, amelynek megálla­podását július 25-én írják alá Tokióban. E hitel szervezői az Industrial Bank of Japan, Tokió és a Dai-Ichi Kangyo Bank, Tokió. A dollár-hitelt tíz év alatt kell visszafizetni, négy év törlesztésmentes idővel. A hi­telnyújtásban a szervező cso­portot és a Világbankot is be­leértve 60 bank vesz részt a világ szinte valamennyi jelen tős pénzügyi régiójából. A yen-hitelt év alatt kell visszafizetni, öt év törlesztés­mentes idővel. E hitelműve­letben a Világbank mellett részt vett 35 japán bank és biztosító intézet. Önerőből nem megy Érden Hűséges társuk a vízhiány Várják a csatlakozást Felhívás - a jobb ellátáséit Terebélyesedik a mozgalom, gyarapodik a részt vevő közös­ségek száma abban a nemes versengésben, amely a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletéré indult. Az első felajánlásokat egyre-más- ra követik az újabbak, nem­csak a termelés, de a kutató­helyek és a szolgáltatás terü­letéről is. A Duna Élelmi­szer- és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat versenyfelhívást tett . közzé, amelyhez a társ nagykereskedelmi vállalatok raktárházainak csatlakozását várja. A kongresszusi verseny cél­jai között elsődlegesen az éves áruforgalom 10-15 szá­zalékos túlteljesítését és az eredményterv ugyancsak 10-15 százalékkal történő túlszár­nyalását határozták meg. Ezen túl követelmény az ellá­tás körének bővítése és szín­vonalának javítása — például új árucikkek bevezetésével. A lakosság ellátását oly. módon akarják javítani — ez is ver­seny-vállalás —, hogy kis­kereskedelmi egységeiket léte sítenek és üzemeltetnek. A kongresszusi munkaverseny célul tűzte ki, hogy feltárják és jobban érvényre juttatják a brigádmozgalomban rejlő tartalékokat, bővítve a szo­cialista brigádok közötti együttműködés formáit, hasz­nosítva lehetőségeit. Nemcsak a munkában mé­rik össze erejüket a verseny­re vállalkozó kollektívák, de az is kiderül egy vetélkedő keretében, hogy ki jártasabb a történelemben. A felhívás utolsó pontjaként sakk- és asz talitenisz-verseny szerepel. Elöregedett A nagyközségben 1958-ban alakult meg a víztársulat az­zal a céllal, hogy kiépítenek egy csáposkutas rendszert az ezt kiszolgáló vízbázissal. Mi­után elkészült, átadták a PVCSV-nek üzemeltetésre. A beruházás kapacitása elegen­dő volt arra, hogy ki-ki oda­ballagjon a kúthoz, s megme­rítse a korsaját. Fürdőszobát, mosógépet nagyítóval kellett keresni. A település népessé­gének rohamos növekedése, az életszínvonal emelkedése azonban a fogyasztáshoz ké­pest tiz-tizenöt év alatt je­lentéktelenné -tette a rendszer teljesítőképességét. A szak­emberek kategorikusan ki­mondják: a szűk keresztmet­szetű, elöregedett csöveket a legcélszerűbb volna kicserélni. Hallom a kérdést: és erre nem jöttek rá hamarabb az illeté­kesek? De igen, csakhogy egyrészt az agglomerációban még mindig Érden van vi­szonylag sok építésre alkal­mas hely, másrészt a tárgyalt időszakban bővítgették a víz­bázist és a vezetékeket. A gond mégis egyre nyomasz­tóbb lett. Három kút Egy nagy beruházás kezdő­dött 1982-ben. Elkészültek a tervek egy 600-as fővezeték, s a hozzá tartozó tárolók, kutak és mellékágak megépítésére. Az elképzelések szerint 1985-ig 80 millió forint értékű munkát kívántak elvégezni; Tavaly azonban már 11 millióval, az idén irheg ötmillióval keve­sebb jutott a kivitelezésre a tervben foglaltaknál. Mégis felépült a kétszer ezer köbmé­teres tároló (Törökbálint ha­tárában a Virág tanyán) a kapcsolódó hálózattal, s három kút a Duna partján. Ezek át­adási határideje december 15., de Csik Pál, a PVCSV érdi üzemmérnökségének vezetője augusztus első hetére ígéri üzembe állításukat. A nagyszabású -tervből eny- nyi van kész. A 600-as veze­ték lefektetéséhez hozzá sem fogjak. Nincs pénz. Csak mel­lékesen jegyezzük meg: ha megcsinálták volna, üresen Közben a PVCSV saját be­ruházásiban belefogott egy 400-as vezeték lefektetésébe. Ez a Duna-parti kutakból a Tárnok és a Bakonyi út sar­kán levő .tárolóhoz fut. Jő hír, hogy gyakorlatilag elké­szültek a munkával. Rossz hír, hogy a térség vízellátásában jelentős javulás nem várható. Annyi azonban biztos, ho-gy az új kutak vize probléma­mentesen jut el a Bakonyi ut­cai tárolóba, még kánikulában is. A PVCSV továbbviszi a ve­zetéket; egészen a Nyírfa ut­cai tárolóig nyúlik majd a 400-as. Világos tehát: az 1982-ben indult — akkor 636 millióra tervezett — beruházásból ed­dig talán 60 milliót érő munka készült el. Azt is láttuk, mit ért a PVCS. A városi taná­cson szerdán tartott értekez­leten kiderült, hogy a 600-as vezeték építése egyelőre leke­rült a napirendről. Érden és környékén továbbra is szá­molni kell a vízhiánnyal. Ezt a vezetékkel ellátott területek­re értjük. Ahol eddig nem fek­tettek lé csöveket, ott a közel­jövőben erre nem kerül sor. (Doberdo, Tusculanum egy része, Parkváros M7-esen túli területei.) A Duna alatt pes önerőből a vízbázis és a vezetékrendszer olyan bőví­tésére, amely megszüntetné a jelenlegi állapotokat. Az elő­relépés csak központi erőfor­rások segítségével lehetséges. Meggyőződésünk, hogy a fon­tossági sorrendben a térség gondja országos viszonylatban is előkelő helyen áll. Mindenki elismeri, hogy a panaszok jogosak. Akinek hö­rög a csapja és a gyereket akarja fürdetni, vagy a kezét mosná meg, okkai türelmetlen. A jelen helyzetben mindnyá­juk erkölcsi kötelessége, hogy csak annyi vizet fogyasszanak, amennyire feltétlen szükség van. Gondolják meg: hogyha kétszázan locsolnak egy idő­ben, a kutak már nem, bírják feltölteni a tárolókat! Rémhírek- Közben készült egy terv ar­ra is, hogy a Csepel-szigetről a Duna alatt átvezetnék a szál­lítócsöveket az érdi oldalra. A megvalósítás 220 millióba ke­rülne. A szakemberek egyön­tetű véleménye szerint a tér­ség ellátásának végleges meg­oldását ez jelentené. A vizet természetesen a tervezett 600- as vezetékhez hasonló csöve­ken kellene továbbvinni a Duna-partról. Ez esetben nem lenne szükség a , vastalanító építésére, ami 170 millióit vin­ne el, s további fenntartása is drága. A pénzösszegek nagyságából érzékelhető, hogy sem a vá­ros, sem Pest megye nem ké­Nem hallgathatunk a köz­szájon forgó rémhírekről. Az egyik szerint amióta a Virág tanyai tárolókat átadták,, ke­vesebb a víz Érden. Meggyő­ződtünk, hogy az állítás ellent­mond a fizika törvényeinek. Ez a tároló csak akkor kap vi­zet, ha a Bakony és a Nyírfa utcai tele van. Sajnos azon­ban ez utóbbiak csaknem üre­sek, a Virág tanyai pedig szá­raz. Kaptunk olyan leveleket, amelyekben íróik azt állítják, hogy elzárják a vizet. A meg­állapítás annyira képtelen, hogy nem is tudunk arra vá­laszolni. Az azonban már nem rém­hír, hogy ügyes vállalkozók pénzért árulják g vizetf pél­dául Parkvárosban. Az ellen­őrizetlen eredetű folyadék tö- megfertőzést okózhat, ezért kérjük a lakosságot, hogy csak a PVCSV"áftMÍ "o^aica- 'Hfltőít .‘ lájtíiV ‘kó'cálíbót fa­gyasszanak. E cikkben nem tudtunk minden, vízellátással kapcso­latos kérdésre kitérnj. Ügy gondoljuk: a legcélszerűbb amit tehettünk, annak kimon­dása, hogy a városban és kör­nyékén élőknek hosszabb ideig, talán évekig kell együtt­élniük a vízellátási gondokkal, de a takarékosabb vízfogyasz­tással valamennyire segíthet­nek lakótársukon, ami alatt elsősorban azt értjük: először jusson víz a szomjúság oltásá­ra és a tisztaságra, és locsol­ni ne a vezetékes hálózatról locsoljanak. Vicsotka Mihály Dr. SíérédS Sándor DusiavorsányEscn Értelmes célokért dolgoznak Ifjúsági aktíván a fiatalok gondjairól A dunavarsányi Petőfi Tsz tevékenységével, gazdálkodási eredményeivel, az ifjúsági szervezet munkájával, a helybéli fiatalokkal ismerkedett tegnap délelőtt dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. Scheiber Jőzsefné, általános elnökhelyettes, Kovács Antal, a pártbizottság titkára és Papp Tibor KÍSZ- titkár fogadta a vendéget, aki a délelőtt folyamán megte­kintette a közös gazdaság gépműhelyét, szarvasmarha- cs nyúlíelepét, kilátogatott az aratás színhelyére, majd végezetül ifjúsági aktíván vett részt. Dr. Szórádi Sándor, aki korábban szintén a mezőgaz­daságban dolgozott, értő fi­gyelemmel hallgatta Scheiber Józsefné szavat, hogy miként vált az 1949-ben a mindösz- sze 22 taggal megalakult ter­melőszövetkezet korszerű nagyüzemmé. Ma már hat­ezernégyszáz hektáron gaz­dálkodik, és súlyát tekintve a környező települések fejlő­désében is meghatározó a szerepe. Különösen figyelem­re méltó, hogy az országosan elvárható két százalékkal szemben, a szövetkezet ter­melési értéke évente hét, ár­bevétele tizenhárom száza­lékkal gyarapszik, nyeresége pádig 100—120 millió forint körül mozog. Az eredményekben a fiata­loknak is nagy részük vap, hiszen a 4500 dolgozó har­minc százaléka közülük ke­rül ki — mutatott rá Papp Tibor rövid tájékoztatójában.. Ott találhatjuk őket a vezető posztokon, s az operatív dön­tésekben ugyancsak van sza­vuk, érvényesül véleményük. A KISZ-esek a mozgalom majd minden területén meg­állják a helyüket, ám ter­mészetesen a termelőmunkát tartják . a legfontosabbnak. Papp Tibor ezzel összefüg­gésben bejelentette, hogy a gazdaság fiataljai is bekap­csolódnak a hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresz- szusa tiszteletére kibontako­zott munkaversenybe. A KISZ KB titkára elismerés­sel szólt a felajánlásról és hozzátette: bár a munkaver­seny oszthatatlan, mégis szükséges érzékeltetni, hogy a. fiatalok részt vesznek benne. Ezután a mezőgazdasági fő­mérnökségre vezetett a ven­dég útja, ahol dr. Tisza And­rás elnökhelyettes, mezőgaz­dasági főmérnök tájékoztatta őt az alaptevékenységről. Dr. Szórádi Sándor, jó benyomá­sokat szerzett a gépműhely­ben, az európai hírű Hols- tein-fríz telepen, s megte­kintette a nyúlállományt is. Természetesen hamarosan a legaktuálisabb nyári munká­ra, az aratásra terelődött a szó, 4 a helyszínen győződ­hettünk meg róla, milyen pusztítást végzett a vasárnapi jég a még lábon álló gabo­nában. Akad olyan tábla, ahol 5—600 mázsás a veszte­ség, ám a terméskilátások így is kedvezőek. A KISZ KB titkára elbeszélgetett az aratókkal, még a láncba fej­lődött arató-cséplő gépek egyikének vezetőfülkéjébe is felkapaszkodott. A KISZ KB titkára ezután ifjúsági aktíván beszélgetett az egybegyűlt fiatalokkal. Szóba került a beilleszkedés, a pályakezdés, az otthonte­remtés megannyi problémája, és egyöntetű volt a vélemény, hogy értelmes célokért min­denki hajlandó dolgozni, ám elvárják, hogy anyagiakkal is jobban elismerjék munkáju­kat. A vendég elmondotta, hogy a KISZ KB támogatja az új vállalkozási formákat, amelyek révén kiegészíthe­tik a fiatalok a jövedelmü­ket. Hozzátette: az igazi megoldás az volna, ha napi nyolcórai munkával is meg lehetne keresni a boldogulás­hoz szükséges pénzt, s a most készülő bérszabályozási rendszer is e felé közelít. El­mondotta, hogy a KISZ KB álláspontja szerint, az ott- hontermetés gondjait a ma­ui ue a vc/rfctch-cű uai'Ui.ai.i'Ui locsoljanak. Vicsotka Mihály gánerős építkezések további támogatásával, segítségével, illetve a lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeinek megterem­tésével' lehet mérsékelni. Az illetékesek előtt is ezt a vé­leményt képviseli. A jó hangulatú, kölcsönös haszonnal járó beszélgetés­nek, dr. Szórádi Sándor lá­togatásának a szigorúan siető óramutató vetett véget, a ko­ra délutáni órákban. Kövess László A gépműhely munkájával ismerkedik KISZ KB titkára. Barcza Zsolt felvétele kongana, ment a Duna-parti kutak nem tudnák megtölteni vízzel. Nem a tervezés rossz, hanem a vízbázis bővítése a második lépcsőbe tartozna. Új vezeték Mondják, hogy aki messziről kezdi a beszédét, a lényeget fe­ledi. Ez esetben azonban nem igaz a szállóige, mert Érd és tér­sége vízellátásának jelenlegi helyzetét csak a múltba tekintve érthetjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents