Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
/ Aratás hőségben Búzatsiigsren kombájnok A műhelykocsi kint strázsál Új színben Városképbe ülik Állványerdő vette körül egyik napról a másikra Cegléden a helyőrségi művelődési központ tanácsháza melletti épületét. Utcai frontját, homlokzatát újra festik, megszépül a városképi jellegű épület. ÉDI A rekkenő hőségben végezték feladatukat a tsz határában a kombájnosok Páré János felvétele A búzát, az ország kenyerét aratják az abonyi kombájnosok is. Kora reggeltől késő estig mennek a gépek, s ilyenkor hét végén sincs munkaszünet. Molnár Zoltán, a Ságvári Endre Tsz elnöke a helyszínről, a búzatáblák mellől irányítja a munkát. Tőle kérdeztük, hogy miként haladnak és hogyan teszik elviselhetőbbé a meleget? — Embereink 1150 hektár búzát aratnak idén. Ha az idő engedi, akkor 1? nap alatt végzünk ezzel a mennyiséggel. Egyszerre 10 kombájn dolgozik és naponta 100 hektárt vágnak le. A hőség sajnos ártott a búzának. Az 5,3 tonnás hektáronkénti tervünket az első napokban nem tudtuk teljesíteni. Reméljük, hogy a később aratott táblákon meglesz a megfelelő mennyiség. A magokat rögtön a központi magtárba szállítjuk, ahol tisztítjuk. Mintegy ezer tonna tiszta búzát szállítunk az abonyi malomnak és kétezer tonnát a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi körzeti üzemének. — Reggel kisbusszal hozzuk ki az embereket a búzaföldre. Ha felszáll a harmat, akkor kezdik az aratást. Ebéd előtt üdítőt, kávét, hűtött szódavizet kaphatnak szomjuk oltására. Természetesen az ebédet is helybe visszük. A munka este nyolc, negyed kilenckor ér végett. Mindnyájan fáradtak, már alig várják, hogy hazavigyük őket. — A gépek műszakilag Is jól vizsgáznak. A helyszínre műhelykocsit megerősített személyzettel rendeltünk ki. Eddig szerencsére nagyobb hibák nem fordultak elő. s re- rpéljük ezután sem lesz különösebb baj. V. G. Meleg napok Üdítő, gyümölcslé Az utóbbi napokban ezerszám fogyott a ceglédi boltokból a kis- és nagypalackba töltött üdítő ital. A kánikula miatt hirtelen megnőtt forgalmat állta a kereskedelem, s ha a választék nem is volt mindig bőséges, a kínálat megfelelő volt. Főként a Márka- és a Sztár-család uralta a frontot, a Kristály keserű literes üvegeit sokan vásárolták. Kelendő volt az ásványvízzel, szódavízzel hígítandó gyümölcsszörpök serege, ám sokan és hiába keresték hozzá a palackos ásványvizet a boltokban. isszkarajenőn fkm szabad locsolni Jászkarajenőn a községi tanács elrendelte a locsolási tilalmat, a községi vízhálózatról. Július 13-tól augusztus végéig e célra ki-ki a kerti ásott vagy fúrt kút vizét használhatja, a vezetékes vizet nem. Az olcsó gyümölcsakciót, melyet a Ceglédi Állami Tangazdaság indított a gyümölcsöseiben, sokan igénybe veszik. Lényege, hogy ki-ki maga szüretelheti a fáról a szükséges mennyiséget és a gyümölcsért igen kedvező árat kell fizetnie. Most a cseresznye és meggy van soron, ezt a korai őszibarack és nyári alma követi. Képírók esznmseréje Fehér folt még a dél Jegyek a puszta papíron ii fertály A nyakam teszem rá, hogy a meghívó ártatlan. Ez a keretes nyomdatermék mindent megtett a sikerért. A világért sem szabad a fejére olvasni, hogy az albertirsai tárlatmegnyitó és az azt követő eszmecsere úgyszólván szűk körűre sikeredett. Hiányzott a teljes nagykőrösi csapat, néhány ceglédi képíró és az albertirsai közönség. De mondom, nem a meghívó miatt. Abból épp eleget, háromszáz darabot eresztettek ki magukból a nyomdagépek. Támogatást kapott A szertartás ezúttal is szokás szerint zajlott. A képek paravánokon lógtak, s illő csöndben szólt a megnyitó. Az albertirsai művelődési ház klubtermében pedig ott ácsor- gott fülét hegyezve a Nagy István képzőművészeti csoport ceglédi regionális műhelyének pár tagja. Később székekre csücsült át a csapat, hogy az egyébként tartalmas önismereti párbeszédét megejtse. A sok éve visszatérő motívumok, a válasz nélkül álló kérdések csendültek leghangosabban. Mejrt elhittük a lelkifurdalásunkra apelláló jelmondatot: területünk, a déli fertály folt Pest megye képzőművészeti térképén, hát szerveztünk, egyeztettünk, mozgósítottunk, tárgyaltunk ... így született meg a Dél-Pest megyei Nagy István csoport. S mert nagyon akartuk, hogy valódi, egységes csoport legyen, tán épp ezért nem lett az. A tér távoli pontjain éldegélő, s a művészi paletta másmás színeit tudó tehetős amatőr alkotók nehezen vagy egyáltalán nem tudtak egymásnak kezet nyújtani. Rövid karhoz tényleg irdatlan távolság a Nagykőrös—Dabas—Cegléd útvonal. Ami hagyatékul maradt. bizony édeskevés, hogy egy nagyobb létszámú művészgárda belőle töltekezzen. Persze, korántsem újdonságként vette mindezt számba az 1981-ben Öcsán megtartott közös kiállítás és a konzultáció közönsége. A felsorolt indokok untig elegendők voltak ahhoz, hogy tárgyilagos állásfoglalás szülessen: meg kell újulni. Milyen könnyű ezt kimondani. De miként? Hogy a tartalmak tért nyerjenek — állították, másfajta foglalatban kell őket felfrissíteni. így is történt. Feltámadt és élni kezdett a regionális műhely fogalma. Ez némi esélyt szelt, célok látszottak felderengeni: a társas együttlét alkalmainak megteremtése, a szakmai ismeretek szélesítése, műhely létrehozása és így tovább. Nem maradt magára a ceglédi csoport, melynek kötelékébe Nagykörös, Cegléd, Abony, Jászkarajenő, Albert- irsa alkotói tartoznak. Tisztességes mértékű, méltó pénzügyi támogatást kapott ahhoz, hogy a legszükségesebb művészi szerszámok, felszerelések hiánya ne akadályozza a munkát. De a legfontosabb, a műhely helye, otthona még ma sem áll rendelkezésre. Lassan őrölnek azok a malmok. Kerek gondolatok Nem mintha az albertirsai bemutatkozó valamiféle áttörést hozott volna. Nagy László Lázár ezúttal is képi epigrammákkal, Schillert idéző kisgrafikákkal jelentkezett. P. Kovács Sándor súlyos formákból szőtt olajképein konfliktusmentesen. néhol pátoszba hajlóan teremti meg a harmóniát. Oldal Lászlóné láthatóan birtokolja a tűzzománc technikáját. szívesen látnánk- belső vívódásait, töprengéseit is a zománcokon. - Heiling György a bronzplakcttel kacérkodik. festőként pedig megkezdett útján halad, finom, sejtelmes, lírai triptichont hozott Albertirsára. Rónai Mátyás — úgy látszik — maga mögött hagyta olaj- pasztelles korszakát, most tompább, visszafogott színekkel, tárgyszerű ábrázolásmóddal fogalmazza mondandóját. Mo- tyovszki Lászlóné az olajfesték lehetőségeit igyekszik felfedezni, de még nem feledte a pasztell lágy megoldásait. Palkó Tibor merész, erőteljesen expresszív, látomásos képekkel mutatkozik be. Egy felborult értékrend jeleit próbálja rögzíteni. Barnóth Zoltán pedig a ceruzarajzot a tussal vegyítve igyekszik benyomásait kerek gondolatokként lejegyezni a puszta papírra. Teremtő szenvedély Nem hunyt ki egyikükben sem a teremtő szenvedély. Csak a hiányzókról nem tudunk semmit. V. S. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1984. JCLIUS 18., SZERDA Újszilvásán áj komló A szőlő kordonra támaszkodik Szakcsapat segít a munkában A Ceglédi Állami Tangazdaság hetedhét határának egyike az a földdarab, amely Újszilváson fekszik. Bármilyen különösnek hangzik, a csemői kerület szerves része. A kertészet vezetője, Csöbö- nyei Attila fiatal szakember, aki egy éve látja el fontos feladatát. Kilencvennyolc hektár szőlő, huszonhárom hektár szilva, tizenkilenc hektár komló van a keze alatt. A szőlőtáblákat átalakították korszerű művelésűre. Száznyolcvan centi magas kordont alakítottak ki, arról lehajlanak a vesszők, kevesebb a zöldmunka, könnyebb bánni vele. A szőlő — a két éve végbement átalakítás után — még nem hozhat teljes termést. Jelenleg ötvenmázsás hektáronkénti mennyiség várható. Egy tizenöt hektáros darabot fagykár ért, s elvitte a remélt termés 30—70 százalékát. Díigványiskola A szőlőfajták kissé túlzottan tarka képet mutatnak, hiszen hétfélét termesztenek. A zöme olaszrizling. Piros szlanka, kövidinka, ezerjó, leányka, hárslevelű egyenlő arányban van, továbbá öt hektárt izsáki sárfehérrel telepítettek be. Az ilyenkor szokásos szőlőmunkákat, az alhajtások leszedését és a horolást az építőtáborozó diákok kapták feladatul. Zala megyéből jöttek a lányok és a fiúk. Nincs baj az igyekezetükkel. Általában 35—40 tagú csapat osztozik a teendőkön. A szilváskert régi telepítésű. Az idén nagy kár érte; virágzása teljében kapta a fagyot, ami lesöpörte a várható gyümölcsmennyiség 95 százalékát. így bizony ebből jobbára csak kiesés lesz, haszon aligha. A komlótermesztésnek régi hagyományai vannak Újszilváson. Már a háború előtt foglalkoztak ezzel, majd az ötvenes évek elején új alapokra helyezték termesztését. Ez a kultúra is fokozatos felújításra szorul. Élettartama legfeljebb 15—18 év, éppen ezért folyamatosan kell újat telepíteni a régi helyett. Ennek az időszakát éli most a tangazdaság. A dugványokat a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttól szerzik be, de nekik is van egy kisebb dugvány- iskolájuk, ahonnan a pótlásokat megoldják. Az új csemetéket öntözik, hogy jobban bírják a száraz meleget. Sörgyárak osztoznak A hónap hátralévő részében és augusztusban tárcsázás és kapálás következik, meg vegyszeres gyomirtás. Aztán augusztus húszadika körül megkezdődik a komlószüret, amely eltart egy hónapig. Belga gyártmányú komlószedő gépük van, amit hazai viszonylatban a legjobbnak tartanak. Kétkezi munkásra már nem számíthatnak, minden a kombájn dolga marad. Miután a felújítás kellős közepében vannak, s a terület egy része hivatalosan még nem nevezhető termőnek, az idén félmillió forint nyereséget hozhat. A szárított termés mázsán- kénti értékesítési ára ‘ tizennyolc ezer forint körül van. A sörgyárak osztoznak a komlón. Az országban egyedülállóan öreg komlószárítójuk van, ami olajkazánokkal működik. Hatvan-hatvanöt Celsius-fokon csökkentik nedvességtartalmát. Az ott dolgozó, nagy gyakorlattal rendelkező munkások már tapintásról tudják, mikor keli abbahagyni a szárítást. Ha kikerül a purgatóriumból, ismét megnedvesítik, párásítják, úgy préselik bele a hatalmas méretű sörgyári zsákokba. Aztán már csak a mintavevő sörös embert várják, meg á vagonokat, ’ amelyek tavaly a mennyiség 80 százalékát az NSZK-ba vitték. Ott készítettek belőle.kivonatot, amelyet eszenciaként hoztak vissza a hazai árpalé ízesítésére. Felmentő sereg Ügy számítják, hogy október elejére már zsákokban lapul a komlóskert termése. Nem csoda hát, ha rátartiak az újszilvási sörisszák, hiszen valami közük nekik is van a habzó nedű előállításához —, nemcsak a fogyasztásához. Csöbönyei Attila kertészeti munkacsapata pontosan két tucat embert számlál. Nyáridőben a helybeli iskola harminctagú csapatát foglalkoztatják még, főleg az alacsony művelésű szőlőben találnak tennivalót. Sürgős teendők idején Csemőből érkezik a felmentő sereg. Ősszel a szüretre — szokás szerint — az egyetemistákat várják. Tamasi Tamás Játszóhelyek Lombsátor, tarka pléd Gondolatban kitették a jelzőtáblát Cegléden a lakónegyedekben és a városszéli házsoroknál, ahol az utca a széles határral Találkozik, nyári játszóhelyeket fedeztek fel az éleiKenyér vagy zsemle, kockára vágva, pirítva: több ízletes eledelünk anyaga. A környező húsipari vállalatok véreshurka készítésénél alkalmazzák a szárított kockát, üzemi konyhák, iskolai napközis konyhák, intézmények konyhái nagy tételben igénylik. E szerint gyártja mázsaszámra a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat Mizsei úti gyára. A képen: szárításhoz aprózzák a kenyérszeleteket az asszonyok Apáti-Tóth Sándor felvétele mes gyerekek. Vakáció a szabadban: kikerül a gyepre a tarka pléd, a pléden megfér akár fél tucat kis srác és megannyi játék. Vígan játszik a kis csapat, jól érzik magukat együtt, s némelyüket ebédelni, vagy sötétedéskor haza, a hgz falai közé alig lehet beparancsolni. A járművezetők gondolatban kitették a plédes helyekre az „egyéb veszély”-t jelző táblát. Igen vigyáznak, nehogy a pajkos, játékos ugrifülesekkel meggyűljön a bajuk. Reménykednek abban, hogy azok a szülők, akik a gyerekek letelepedését ily helyeken megengedik, figyelmeztetik őket arra, hogy ne feledjék, az utca nem játszótér, A tarka takarón nyugodtan megférhetnek, ott semmi bán- tódásuk nem esik. De ne fut- kározzanak össze-vissza ott, hol az épületek teljes hosszában garázssor van, folyamatos az áthaladó járműforgalom, kanyargósak a házak közt a betonozott utak. A Károlyi Mihály lakótelepen több száz gyerek él, úgy szintén a Kossuth Ferenc és Beloiannisz utca közt álló emeletes épületekben. Ne forogjanak a játék miatt, szele- burdiságuk miatt veszélyben, sem ők, sem kis társaik, akik hasonlóképpen játszanak a Csengeriszélen, a malomtó közelében, Újvároson, Szücstele- pen, Csikós- és Aranymegy- gyesszélen. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hfrla \ Kockára vágott kenyérszdefek
