Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

2 1984. JÜMITS 18., SZERDA Háromtagú legénység a fedélzeten • • Összehangolt program az űrkén (Folytatás az l. oldalról.) A kedden este felbocsátott űrhajó parancsnoka, Vlagyi­mir Dzsanibekov 1942-ben szü­letett, a taskenti területen le­vő Iszkandar városában. 1965- ben végezte el a repülőtiszti iskolát, majd hosszabb ideig oktató volt a légierőknél. 1970-ben került be az űrhajó­sok egységébe. Felesége Csil­lagvárosban dolgozik, két kis­lánya 15, illetve 10 éves. Vlagyimir Dzsanibekov most negyedszer jár a világ­űrben: először 1978, januárjá­ban a Szojuz—27 parancsno­kaként látogatott a Szaljut—6 űrállomásra, ahol társai már hosszabb ideje dolgoztak. Má­sodszor 1981 márciusában, ugyancsak mint parancsnok, Gurragcsaa mongol űrhajóssal, s még egy szovjet kollégával a Szojuz—39 fedélzetén érke­zett néhány napra a Szaljut— 6-ra. Végül 1982 tavaszán is­mét csak parancsnoki minő­ségben Jean-Loup Chrétien francia űrhajóst „kalauzolta” a Szojuz—T—6-on immár a Szaljut—7 űrállomásra. Vla­gyimir Dzsanibekov volt tehát az első, s még további két „lá­togató-expedíció” parancsno­ka, tartalékként pedig részt vett a Szojuz—Apollo-prog- ramban, s — Magyari Béla mellett — a szovjet—magyar űrrepülés előkészítésében is. Szvetlána Szavickaja — egyébként Valentyina Tyeres- kova után a világ második űr­hajósnője. Ezúttal másodszor jár a világűrben, s ezt rajta kívül más nő nem mondhatja el magáról. A Szojuz T—7 űr­hajón 1982 augusztusában ér­kezett a Szaljut—7 állomásra. Szavickaja neve a repülősport kedvelői számára már űruta­zása előtt is ismert volt. Jev- genyij Szavickijnak, a második Korszerűsítik, a „forró drótot" Mesterséges hold segítségével Korszerűsítik a Moszkva és Washington közötti közvetlen összeköttetést, az úgynevezett torrá drótot. Erről kedden írt alá Washingtonban megálla­podást Viktor Iszakov, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je és Kenneth Dam amerikai első külügyminiszter-helyet­tes. Mint ismeretes, a két főváros közötti közvetlen összekötte­tés azt a célt szolgálja, hogy rendkívüli körülmények kö­zött is biztosítsa a közvetlen eszmecsere lehetőségét a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vezetői között. A megállapodás értelmében a berendezést, amely eddig kábeles telexösszeköttetést biztosított csak, alkalmassá teszik bonyolultabb anyagok, így térképek, diagramok to­vábbítására is, és a kábeles összeköttetés helyett mestersé­ges holdak segítségével bizto­sítják a kapcsolat folyamatos fenntartását. Szovjet és ame­rikai mesterséges holdak kö­zött eddig is fennállt az össze­köttetés, például a tengeri és légi szerencsétlenségek men­tésére szolgáló COSPAR— SARSAT-rendszerben. Szovjet—kambodzsai kormányfői tárgyalások Tyihenov fogadt Hivatalos látogatásra ked­den Moszkvába érkezett Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Kambod­zsai Népköztársaság miniszter- elnöke. A kambodzsai vendé­get a Szovjetunió kormánya hívta meg. Chan Sy fogadására a repü­lőtéren megjelent Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnöke és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára. A moszkvai Kremlben ked­den megkezdődtek a szovjet— kambodzsai kormányfői tár­gyalások. Ezeken szovjet rész­ről Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, kambodzsai részről Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB P(B tagja, a KB titkára, a Kambodzsai Népköztársaság miniszterelnö­ke vesz részt. Iraki olajvezeték Szaddam Husszein iraki el­nök rádió- és televízióbeszéd­ben jelentette be, hogy az ira­ki kormány újabb kőolajszál­lító csővezeték építését mérle­geli Törökországon keresztül. Az arab ország jelenleg csak egyetlen, ugyancsak Törökor­szágot átszelő vezetéken ex­portálhat kőolajat, mivel az Iránnal vívott háború tönkre­tette olajkikötőit, Szíria pedig lezárta a területén áthaladó vezetéket. Az egyetlen működő exportvezetéken napi 1 millió hordó kőolajat továbbítanak, s szakértők úgy vélik, a másik csővezeték is hasonló kapaci­tású lenne. Carter Washlrgton mai politikájáról Tüntetés San A Reagan-kormányzat kül­politikáját és a fegyverkezési hajszát bírálta hétfőn San Franciscóban Jimmy Carter volt amerikai elnök és Mario Cuomo New York-i kormány­zó. Cuomo a demokrata párti elnökjelölő konvenció első napjának fő szónokaként a párt programjának főbb téte­leit ismertette. Carter beszédében minde­nekelőtt arra figyelmeztetett, hogy miközben Amerika „az időleges fellendülés illúziójá­ban él”, a kormányzat .min­den munkanapon egymilliárd dollárral többet költ el, mint amennyit bevételez — a vi­lágtörténelem legnagyobb költ­ségvetési deficitjét halmozta fél. Csaknem elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok új elnöke gazdasági válsággal ta­lálja szemben magát — figyel­meztetett Carter. Kemény sza­vakkal illette utódjának kül­politikáját is, 'mondván, hogy 1979 óta kevés reális erőfeszí­tés történt a világ nukleáris arzenáljának csökkentésére. Mario Cuomo New York-i kormányzó Reagant a történe­lem legnagyobb katonai költ­ségvetésének megvalósításában mondta vétkesnek. Miközben a Demokrata Párt vezető politikusai a republiká­nus kormányzat kül- és belpo­litikáját ostorozták, San Fran­cisco utcáin újabb nagy tünte­tés zajlott le. A város főterén tízezrek követeltek hatéko­nyabb szociális és külpolitikát mindkét nagy polgári párttól. A tüntetők egyebek között „nekünk sem demokrata, sem republikánus reaganizmus nem kell!” és „el a kezekkel Kö- zép-Amerikától!” jelmonda­tokkal vonultak fel a maguk „népi konvenciójára”. világháború híres szovjet pi­lótájának, ma a Szovjetunió lé- gimarsalljának a lánya 1948- ban született, s már gyermek­korában eljegyezte magát a re­püléssel. Repülőakadémiát vég­zett, majd több éven át dolgo­zott berepülőpilótaként. Több­szörös műrepülő-világbajnok, 18 különböző világcsúcsot állí­tott fel. Férje szintén pilóta, gyermeke nincs.­Igor yolk, a Szojuz T—12 kutatómérnöke 47 esztendős, s most először jár a világűrben. Mielőtt az űrhajósegységhez került, berepülőpilóta volt. Egyébként ő a Szovjetunió szám szerint 58. űrhajósa. Jerzy Urban az amnesztiáról Az Illetékes lengyel állami szervek elindították a PRON által javasolt amnesztiatör­vény kidolgozását — jelentet­te be kedden Jerzy Urban, a kormány szóvivője. Hozzátet­te: a megfelelő államhatalmi szervek megértéssel fogadták a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- tési Mozgalomnak azt a hétfői felhívását, hogy a népi Len­gyelország megszületésének 40. évfordulója alkalmából hir­dessenek széles körű amnesz­tiát azok számára, akik politi­kai megfontolásból követtek el bűncselekményeket, továbbá a társadalmilag kevéssé veszé­lyes köztörvényes bűncselek­mények és kihágások elköve­tői számára. Faluvégi Lajos tokiói megbeszélései Flvi megállapodás született Kedden Tokióban megkez­dődtek a hivatalos tárgyalások a Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezette magyar kormánykül­döttség és a japán kormány vezető képviselői között. Falu­végi Lajos és kísérete Komoto Tosio államminiszterrel, a gazdaságtervezési hivatal ve­zérigazgatójával találkozott. A felek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a két ország gaz­daságfejlesztési terveinek főbb célkitűzéseiről, s véleménycse­rét folytattak a világgazdaság várható fejlődéséről. Szó volt továbbá Japán és a Magyar Népköztársaság tervezési in­tézményei közötti kapcsolatok­ról, s elvi megállapodás jött létre e kapcsolatok rendsze­ressé tételéről. A magyar kormányküldött­ség ezt követően megbeszélé­seket folytatott Inajama Jo- sihiróval, a japán gazdasági szervezetek szövetsége, a Ket- danren elnökével, 'valamint Goto Nobotuval, a japán ke­reskedelmi és iparkamara ve­zetőjével. E találkozók során véleménycserére került sor a magyar—japán gazdasági kap­csolatok fejlesztésének fő te­rületeiről. A felek megjelöltek néhány konkrét együttműkö­dési tervet a gyógyszeripar, a vegyipar, a vaskohászat és szí­nesfémkohászat, a járműipar és a szórakoztató elektronikai ipar területén, s érintették az és állati fehérjetakarmány- citromsavgyártásban való közös vállalati formában tör­ténő — termelési együttműkö­dés lehetőségét. A delegáció programjában szerepelt még a Nihon Keizai Simbun gazdasági lapkiadó vállalat megtekintése. Juhász Ádám ipari államtitkár és Herkner Ottó külkereskedel­mi miniszterhelyettes pedig megbeszéléseket folytatott a Marubeni és a C. Itoh keres­kedőházak elnökeivel. Kedd este Ivata Kazuo, a ja­pán-magyar gazdasági klub elnöke vacsorát adott a Falu végi Lajos vezette magyar kormányküldöttség tisztele­tére. A forradalom évfordulója . Irakban kedden ünnepélyes külsőségek közptf. emlékeztek meg a forradalom győzelmé­nek 16. évfordulójáról. Szad­dam Husszein iraki elnök az évforduló alkalmából mondott rádió- és televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy az 1968 óta eltelt időszakban Irak je­lentős eredményeket ért el a társadalom- és gazdaságfej­lesztés minden területén. E si­kerek — mondotta — az or­szág gazdáivá vált dolgozók áldozatos erőfeszítéseinek kö­szönhetők. Andrcj Gromiko életrajza Fáradhatatlanul, eredményesen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, a Szovjetunió külügy­minisztere 1909. július 18-án született Sztarije Gromiki fa­luban, amely ma a Gomeli te­rület Vetkovszkij járásához tartozik. Orosz nemzetiségű. Felsőfokú tanulmányait köz- gazdasági főiskolán végezte 1932-tól 1936-ig aspiráns volt az össz-szövetségi agrár-köz­gazdasági tudományos kutató intézetben. Azt követően. 1939- ig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági In­tézetének tudományos főmun­katársa és tudományos titkára volt. 1956-ban nyerte el a köz- gazdasági tudományok dokto­ra tudományos fokozatot. A nemzetközi kapcsolatok kér­déseiről több tudományos munkát irt. Tevékenysége el­ismeréseként Lenin-rendde I tüntették ki. Andrej Gromiko negyvenöt éve dolgozik diplomáciai te­rületen, Előbb a Szovjetunió külügyi népbiztossága ameri­kai országokkal foglalkozó osztályát vezette; 1939 végé­től nagykövetségi tanácsos a2 USA-ban, majd 1943—46 kö­zött a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te az Egyesült Államokban és ezzel egy időben a Kubai Köz­társaságban. 1946-tól két évig országának állandó képviselője az ENSZ-ben és egyidejűleg a Szovjetunió külügyminisz­ter-helyettese. A következő években a funkciójában, majd (1949-től) a külügyminiszter első helyettesének beosztásá­ban dolgozik. 1952. júniusától csaknem egy esztendeig ífegy- Britanniában nagykövet. 1953. április és 1957. február között ismét a külügyminiszter első helyettese. Andrej Gromiko 1957. februárjában lett a Szov­jetunió külügyminisztere. 1983 márciusától — a külügymi­niszteri tárca megtartásával — betölti a Szovjetunió mi­nisztertanácsának első elnök- helyettesi tisztét is. A nagy tekintélyű szovjet politikus vezette országa kül­döttségét az 1944-ben az ENSZ létrehozásával kapcsolatos, Dumbarton Oaks-ban tartott konferencián, s ott volt egy évvel később a három nagy­hatalom — a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia — kormányfőinek krími és pots­dami tanácskozásán a szovjet küldöttségben. Tagja, majd vezetője volt az ENSZ szerve­zeti szabályzatát elfogadó San Franciscó-i konferencia szovjet küldöttségének. Több al­kalommal képviselte hazáját a négy hatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország — külügymi­niszterei értekezletén, és több más, a háború idején és után rendezett nemzetközi értekez­leten. Részt vett a Varsói Szer­ződés tagállami politikai ta­nácskozó testületé, valamint külügyminiszteri bizottsága ülésein. Andrej Gromiko fiatalon be­kapcsolódott a mozgalmi élet­be: 1931 óta tagja a Szovjet­unió Kommunista Pártjának. Az SZKP XIX. kongresszusán a KB póttagjává, a XX., XXII. —XXIV. kongresszusain a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta tagja az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak. Sokrétű közéleti tevékenysé­ge során képviselői megbízá­soknak is eleget tett: részt vett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 2., 5. és az ezeket kö­vető valamennyi ülésszakán. 1975 óta az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának is képvi­selője. A Kommunista Párt és a szovjet állam kimagasló sze­mélyisége különböző munka- területein fáradhatatlanul és eredményesen dolgozik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott és a párt követke­ző legmagasabb fórumain elr mélyített, tovább fejlesztett békeprogram valóra váltásá­ban, a lenini békeszerető kül­politika kidolgozásán, megva­lósításán. A nemzetközileg is elismert, nagy tekintélyű politikus érde­meinek elismeréseként kétszej kapta meg1 a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetést, hat íz­ben a Lenin-rendet; tulajdo­nosa többek között a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének, a Becsületérdemrendnek is. Andxej Gromiko több alka­lommal járt hazánkban. A két ország kapcsolatainak fej­lesztésében végzett . munká­jáért megkapta a Béke és Ba­rátság érdetarendet. Csehszlovákia 1984 nyarán Pozsonytól a kirá Az idegenforgalom Csehszlovákia bevételi forrásai között az utóbbi években egyre rangosabb szerepet tölt be. A kelet- és nyugat-európai államokból mind több vendég érkezik, akár egyéni, vagy csoportos utazás résztvevőjeként a 15 milliós or­szágba. S mivel látnivaló bőségesen akad, s a legtöbb város­ban szálloda és kemping is található, a vendégek zöme több na­pig marad, s közben Prágát is igyekszik felkeresni. Hazánk, mint az IBUSZ előadója, Kemecsei Istvánné elmondta — a szo­cialista országok között — a Szovjetuniót követően a második helyen áll az utazási iroda által szervezett csehszlovákiai cso­portos utaztatásban. Tavaly 38 ezren vettek részt az IBUSZ aján­latban szereplő 17 útvonal valamelyikén, s idén már 40 ezer körül alakul ez a szám. Nagyarányú építkezés A csaknem négyszázezer lakosú Pozsony, amely ez al­kalommal az IBUSZ Brünn, Hradec Kralove, Öriáshegy- ség, Prága útvonalra szerve­zett programjának első állo­mása volt, igazi nyári zá­porral fogadta a Volán 20. számú Vállalat váci üzem­egységének autóbuszával ér­kezőket. Mint később Német János, a pozsonyi magyar kereskedelmi kirendeltség ve­zetője elmondta, a szlovák fővárosban gyakori, hogy az időjárás egyik percről a má­sikra megváltozzék. A Kár­pátok közelsége, a környező hegyek és a Duna találkozá­sa eredményezi ezt. Persze a német, a szlovák és a ma­gyar kultúra hatásait is ma­gán hordozó városra, nem­csak ez a jellemző. Sokkal inkább az, hogy a régi bel­város körül az utóbbi évek­ben hatalmas arányú lakás- építkezések kezdődtek. így történt, hogy Pozsony elővá­rosában, Ligetfalu helyén ma már 150 ezer család számára otthont adó, korszerű lakótér lep magasodik. A szlovák fővárosban Repay Győzőné idegenvezető mellé, csehszlovák útikalauz csatla­kozott. Füzék Krisztina, a Tatratour utazási iroda ma­gyar származású ’ idegenveze­tője mondta el azt, hogy a pozsonyiak az állami és a szövetkezeti forma között választhatnak. A lefizetést követően a fiatal házasok há­rom, illetve öt éven belül juthatnak lakótelepi otthon­hoz, s a fennmaradó össze­get 30 év alatt kell — rész­letre — kifizetniük. A textilipar fellegvára A szlovák nagyváros, amely a folyamatos átalakulás el­lenére is őrzi régi patináját, ez alkalommal csak rövid pi­henővel szolgált. Gyors pil­lantás a Duna felett átívelő szokatlan formájú hídra, a négytornyú vár felé, s máris tovább indulunk Brünn (Brno) felé. A moldva fővá­ros, amely az egykori Habs­burg monarchia idején híres textilipara révén érdemelte ki az „osztrák Manchester” ne­vet, ma is Csehszlovákia egyik fontos ipari központja. A városban számtalan a nagyüzem, így a gépgyártás és a kohászat mellett a ve­gyi, az elektromos, és az élel­miszeripar a legjelentősebb. Brünn egyben kulturális köz­pont, kereskedő és vásárvá­ros is. Nyaranta rangos élel­miszerkiállítások helyszíne, szeptemberben pedig nem­zetközi gépipari vásárokat rendeznek itt, amelyet a magyar szakemberek és ki­állítók is rendszeresen fel­keresnek. Az egykor erődítményként is számontartott moldva vá­ros, ipari jellege ellenére is őrzi régi hangulatát. A bel­városi villamosok szecessziós és barokk épületek, temp­lomtornyok és kolostorok kö­zött suhannak. Macskaköves utcáin pedig — ilyenkor nyá­ron — német, lengyel és ma­gyar turisták láthatók. így aztán érthető, hogy a város szórakoztató és vendégfoga­dó helyeit a külföldiek töl­tik meg. bár ez sem lehet alanos indok arra. hogy — helyi szokás szerint — az éttermek és vendéglők még hétvégeken is tíz óránál to­vább nyitva legyenek. Régi és modern A késő délutáni brünni ér­kezést követően, másnap reggel Pardubicén át Kelet- Csehország központjába, Hra­dec Kralovéba indult a ma­gyar IBUSZ-csoport. A „királyok városa”, né­met nevén Königgrätz. az el­múlt századokban a kelet— nyugati kereskedelem egyik fontos központja volt. Ezt a szerepét ma is őrzi, hiszen itt futnak össze az ország kü­lönböző részeiből kiinduló közúti és vasútvonalak, ame­lyeknek a szállítás lebonyolí­tásában vezető helyük van. A történelmi tanulságok sze­rint, valamikor a cseh ki­rálynék kapták hozományul ezt a területet, s mivel az itt lévő várban rendezték be az udvartartásukat, a város is jelentős fejlődésnek indult. A huszita időkben Hradec Kralove polgárai hűségesek voltak Ziska vezérhez, aki­nek halála után tetemét is hosszú ideig itt őrizték. Ké­sőbb a cseh királyok vissza­állították befolyásukat a vá­rosra, de ez nem volt hosszú életű, mivel a történelmi vi­harok számtalanszor pusztí­tottak a vidéken. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a ma 90 ezres lélekszámú, dl* namikusan fejlődő városban kevés a műemlék, egyedül az óváros és környéke őrzi pa­tináiét. Hradec Kralove egyik érdekességének számít, hogy az óváros keskeny és széle­sebb utcáit úgynevezett lá­bas házak szegélyezik. Az esőtől, nanfénvtől védelmet nvűitó építkezési forma az elmúlt században népszerű volt Kelet-Csehországban. hi­szen nemcsak itt találkozhat­tunk hasonló éniiletekkel. Feltűnő, hogy az Elba parti város utcái mennvire tiszták. Az itt élő emberek — állító­lag — azt tartiák. hogy a vá­rosukba érkező idegen szá­mára, mindig az első benyo­más a legfontosabb, A jelek szerint hisznek is ebben. XKövetkezik; Az hegységtől Prágáig). Öriás­Csitári János

Next

/
Thumbnails
Contents