Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

Ma a televízióban: jR/léregfemeiok Hulladékok szerteszét 1981-ben Vácott szennyező­dött az ivóvíz. Utólagos vizs­gálatok alapján kiderült: a kutak közelében lévő Chinoin- méregtemető okozta a bajt. Ma, kedden 18 órakor ez­zel a témával foglalko­zik a televízió egyes műsora. Bemutatja, hogy szerte az or­szágban ellenőrizetlenül he­vernek mérgező hulladékok és mindmáig nem találtak még megoldást a szakszerű táro­lásra. mm Mozi mmm Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): július 16-tól 18-ig, mindhárom előadáson a Há­zasság szabadnappal című szí­nes, magyar filmvígjátékot ve­títik. Főszereplői: Moór Ma­rianna, Balázsovits' Lajos, Schütz Ha és Székhelyi Jó­zsef. Madách Filmszínház (a mű­velődési központ nagytermé­ben): július 18-án 17 és 19 órakor a Nimfa a lápvilág­ban című színes, lengyel fil­met játsszák, cak 16 éven fe­lüli nézőknek. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): július 16-tól 18-ig felújítás­ként, 21 órai kezdettel a Mez­telenek és bolondok című amerikai filmvígjáték pereg a szabadtéri filmszínházban. ^Ífírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1984. JÜLIUS 17., KEDD Gurul vagy neui gurui JF Átvevők és termelők vitája Mostanában gyakran látni naptól barnított, siető embere­ket a községekben. Kézikocsi­kon, vödrökben, ládákban ci­pelik a málnát. A piros gyü­mölcs minősége dönti el, hogy gurul vagy nem gurul. Ettől fü«sg az is, hogy hová utazik a málna. A termelők közül többen keresték telefonon szerkesztő­ségünket különböző panaszok­kal. Kemencéről például azzal, hogy a bernecebaráti termelő- szövetkezet nagyon olcsón ve­szi át a málnát. A szerződés garancia Itt Pálinkás Tiborné, köz- gazdasági elnökhelyettes el­mondta, hogy a málnaszezont megelőzően a rádióban el­hangzott egy, a területről szó­ló riport, melyből tévesen in­formálódtak a termelők. Eb­ben harmincnégy forintos át­vételi árról volt szó, ezzel szemben csak huszonnégy-hu- szonhat forintot fizet a szö­vetkezet az átvett málnáért. A termelők többsége ebből ar­ra következtetett, hogy az ár­különbség a szövetkezet hasz­na marad. Korábban szerző­dést kötöttek a tagokkal a várható termésre. A szerző­désben foglalt ár garantált. Ettől olcsóbban a szövetkezet nem veszi át a málnát. Ha a tervezettől magasabb áron tudják értékesíteni a gyümöl­csöt, akkor természetesen ma­gasabb árat kapnak a terme­lők is. A le nem szerződött málnát viszont csak napi áron tudják átvenni. Árviták A szövetkezet hűtőházában fagyasztott málna félkész ter­mekként elsősorban a dunake­szi hűtőházba kerül, melyért a termelőszövetkezet harminchét forintot kap. Az árkülönbsé­get a szövetkezet a fagyasz­tásra és a szállításra fordítja. — Tapasztalataink szerint a velünk több éve szerződéses vi­szonyban álló termelőszövet­kezeti tagok ismerik a piaci helyzetet és nem elégedetle­nek — mondja Pálinkás Ti­borné. — Gondunk inkább azokkal a termelőkkel van, akiknek csak az ültetvényük van itt és ők magók máshol ICüzüs összefogással épült • • üzembe helyezték a szemétlerakót A napokban a Vác városi KÖJÁL, a Pest megyei Ta­nács építési és Vízügyi osz­tálya, a Váci Földhivatal, a Környezetvédelmi Intézet s más intézmények képviselői­nek jelenlétében üzembe he­lyezték a Sződ-Csörögi Regio­nális Hulladéklerakót. Az új szemétgyűjtő telep 24 hektá­ron terül el, 2-300 méterre a csörögi úthoz. A Kommunális Költségveté­si Üzem irodájában beszélge­tünk Brandt János üzemveze­tővel és Honti János főmér­nökkel, felidézve a létesítmény érdekes történetét. Évekkel ez­előtt határozták el a Derecs­ke-dűlőben lévő szeméttelep megszüntetését. Indok: a Déli Vízmű építése, a főútvonal, a déli városkapu szomszédsága. Több helyről esett szó, a ter­vezés során, míg 1977-ben megtörtént a döntés és a 10-12 variációból a sződ-csörögi nyerte meg a szakemberek tetszését. Üdülőterületek Gyorsította az eseményeket, hogy az ismeretes 1980—81. évi vízszennyezést követően a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elrendelte a Derecs­ke-dűlői városi szeméttelep le­zárását és ideiglenes jelleggel megnyithatták a sződ-csörögi regionális hulladéklerakodó­helyet. Elkészült a beruházási programterv, s a régebbi te­lep bezárásával egy időben a Vác városi Tanács megrendel­te a kivitelezési terveket. Megteremtették a telep meg­közelítésének a lehetőségét, s elvégezték a legszükségesebb humusz-letermelési és előte- reprendezési munkákat, mint­egy három-öt hektáros terüle­ten. A szeméttelepen évente 115—120 ezer köbméter hulla­dék nyer elhelyezést, ennek fe­le a lakossági háztartásokból, másik része a többi közületi intézménytől, illetve az ipar- vállalatoktól származik. A Sződ-Csörögi Regionális Hul­ladéklerakó biztosítja Vác vá­ros és a vonzáskörzetében lé­vő 21 település, valamint há­rom üdülőterület lakossági és nem toxikus szilárd ipari hul­ladékának^ elhelyezését. A Városi Tanács az Állami Fejlesztési Bankkal 1981. szep­tember 30-án kötött támogatá­si szerződésében rögzítette a kivitelezés időtartamát — ezt 20 hónapban határozták meg. A létesítmény közös összefo­gással épült: 12 és fél millió fo­rintot a tanács biztosított, ezt kiegészítették a központi kör­nyezetvédelmi alapból nyúj­tott 21 és fél milliós állami tá­mogatással. Célgépek Brandt János és Honti Já­nos egyetértenek abban, hogy ilyen nagyméretű beruházás eddig nem fordult elő az üzem történetében. A határidőt si­került tartani, a telep jó mi­nőségben elkészült, ami a műszaki, fizikai dolgozók — a szocialista brigádok — lelkiis­meretes munkájának az ered­ménye. A városi tanács, vala­mint az érintett mezőgazdasági szervezetek többszöri egyezte­tést követően megállapodtak a terület tulajdon- és kezelési jogában. 25-30 évre tervezik az üzemeltetését. Nehezítette a munkát, hogy a telepet már az építés idején részben mű­ködtetni kellett. Védő földgá­tat, védőárkot, építettek, a te­rületet teljesen bekerítették, s eleget tettek a tűzvédelmi, a KÖJÁL és egyéb előírásoknak. Az üzemeltetésen és a szintke­zelésen kívül arra is gondol­tak, hogy a felhasznált és be­fedett területet később vissza­íicttdkcri évek nyomában adják a mezőgazdasagnak, hasznosításra. Az üzembe helyezést engedé­lyező bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az ott dolgozó 12-14 munkatárs ré­szére megfelelő szociális léte­sítményeket is biztosítottak. A szintkezeléshez és a földrakás­hoz megfelelő célgépek állnak rendelkezésre. Gépjavító he­lyiséget is építettek és ugyan­csak megfelelő helyiséget biz­tosítottak a nagykonténerek rendszeres mosásához. Ellenőrzés A KÖJÁL képviselője ja­vasolta, hogy a telep déli ol­dalán a még hiányzó fásítást 1984 őszén végezzék el, 30 mé­ter szélességben. A szemétte­lepre helyezett négy figyelőkút vízmintázását, vizsgálatát fo­lyamatosan ellenőrizni kell. Ismét hangsúlyozták, hogy oda kizárólag szilárd háztartási hulladék, nem veszélyes ipari hulladék, továbbá a szennyvíz- tisztító telep víztelenített szennyvíziszapja — amennyi­ben nem toxikus — helyezhe­tő el. A megyei tanács szak­osztályának és a Váci Föld­hivatalnak a képviselője nem emelt kifogást a műszaki át­adás és üzembe helyezés ellen. Papp Rezső r Lengyel filmesek Vácott A napokban a Lengyel Tele­vízió egyik stábja járt Vá­cott. Csorba Tibor, egykor Vá­cott, ma Varsóban élő festő­művész és .tanár fiatalkori életútját örökítette meg a ka­mera. — Felkerestük azokat a he­lyeket, ahol fiatal éveimben éltem, alkottam — mondja a köztiszteletben álló professzor. — Jártunk kiskunhalason is, ahol láttam a Váci Györgyről és rólam elnevezett emlékhá­zat. Október 23-án, Félegyháza felszabadulása 40. évforduló­ján adják át a rendeltetésé­nek. Szeptemberben ismét oda­utazom, személyesen segítem a munkáimat bemutató terem anyagának végleges elrendezé­sét. — Hazaérkezésem után Tar- nowban lesz kiállításom. A megnyitón részt veszünk felesé­gemmel, Hankával. Lengyel és magyar tájakat mutatok be, köztük a Dunakanyar, s Vác jellegzetességeit. Előadást is tartok a lengyel és a magyar irodalom kapcsolatáról, a két nép kultúrájáról. — Hivatásom szerelmese va­gyok, lelkesen ápolom a két nép közötti barátságot fél év­százada. Ha Magyarországon úgy gondolják, hogy e mun­kám öt évtized után is figyel­met érdemel, én minden támo­gatást megadok, hogy ne csa­lódjanak bennem. P. R. laknak. A málnatermesztés egyesek képzelete szerint csak abból áll, hogy egy-egy sze­zon után ebből busásan meg­gazdagodhatnak. Nagymaroson már az első átvételi napon elégedetlenek a termelők. A szobi Áfész felvá­sárlótelepén kilónként csak ti­zennyolc forintot kapott, aki nem szerződött. Rassmann Ist­ván, a szövetkezet elnöke el­mondta, hogy tapasztalatai szerint az idén első alkalom­mal érvényesül a szerződéses fegyelem. Ezt a korábbi évek­ben soha nem tapasztalták. Ebben az esztendőben negy­venöt vagon málna átvételé­re kötöttek szerződést a ter­melőkkel. Ezt a mennyiséget viszont- szerződéssel elsősorban a deb­receni konzervgyárnál és a dunakeszi hűtőháznál kötötték le. Ezen felül csak olyan áron tudnak felvásárolni, ahogyan azt a feldolgozóüzemek a szövetkezettől átveszik. A szerződés nélküli málna első napi átvétele után olyan közhangulat alakult ki, mely­nek nyomán újra megkeresték a dunakeszieket és ezután ti­zennyolc forintról huszonhatra emelték fel az átvételi árat. Megoldásként A város határában levő Gombási úti átvevőhelyen az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalatnak ve­szik át a gyümölcsöt. Itt leg­utóbb az váltott ki elégedet­lenséget a termelők körében, hogy a harmincforintos átvé­teli árat huszonhét forintra szállították le. Érdeklődésünkre Scheili Mátyás üzemvezető elmondta, hogy erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a du­nakeszi hűtőház a korábbi megegyezéssel ellentétben egy­szerűen nem szállított cserelá­dákat. Ennek okát még csak meg sem magyarázták.. Mivel az érett málnaszeme­ket le kell szedni, ezért a vállalat vezetése úgy döntött, hogy áthidaló megoldásként nagy ládákkal pótolja a re­keszhiányt. Ezekbe több gyü­mölcs került, amelyért csak huszonhét forintot tudnak fi­zetni. Ugyanis a konzervgyár nemcsak ládát nem szállított, hanem át sem veszi a málnát. Surányi János lulianna apja nyomdokain Otthonuk/3z erdő Egész életében az erdőben lakott és lakik ma is Bukri József nyugdíjas Bedő-díjas erdészetvezető. Háza Bernece­baráti szélén áll, ahol a fák sokasodni kezdenek. Mellette egy modern épület emelkedik. — Vajon ki költözött ide? — kérdeztük. — Apám, nagyapám, déd­apám is erdész volt. Csalá­dunkban hagyomány ennek a szép hivatásnak a folytatása. Nekem lányaim születtek. Így közülük a legkisebb, Julianna folytatja a tradíciót. Sopron­ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen végzett, s vissza­jött hozzánk erdőművelési műszaki vezetőnek. — Hogyan kezdte a hivatá­sát és milyen különbséget lát a múltbeli és mostani erdé­szeti munka között? — Mint kisgyermek Csarna- pusztán, a'fák között laktunk. Nagymaroson végeztem a négy polgárit, majd erdészgyakor­nok lettem. Elvégeztem az esz­tergomi erdész-szakiskolát mi­után Vámosmiikolára kerül­tem dolgozni. Az erdők ekkor még magánkézben voltak. Az államosítás után a perőcsényi erdőgazdasághoz kerültem, majd pagony (öt kerület) ve­zető erdésze lettem. A szerve­zések egymást követték. Ké­sőbb üzemegységvezető vol­tam Bernecebarátiban, aho­va odacsatolták Drégelypalán- kot és Nagyoroszit is. 1970- ben létrejött a kemence! szék­helyű erdészet, közel 10 ezer hektárnyi területtel. Bükk, tölgy, cser és gyertyán — ezek itt a jellemző fafajták. A vadállomány is gazdag. Szarvas, őz, vaddisznó és muflon is található felénk. — Régen az erdész igazi gazdája volt területének. Pus­kával járt, ami kiegészítője volt öltözetének. Ma inkább üzemihez hasonlít a munkája. Szakosodtak a reszortok; más végzi a telepítést, a kiterme­lést és a szállítást is. Meg­növekedett az adminisztráció és lekerült a váüunkról a puska. Vadászni ugyanis már csak a vadásztársaságok ke­retében lehet. — Az út- és vasútépítés együtt járt a fakitermeléssel. Területükön mi volt a hely­zet? Bukri József trófeáit mutatja Szrapkó István felvétele — A vasútvonal erdeink- ben mintegy 86 kilométer hosszúságú volt. Amikor ugyanis egy-egy erdőtömböt feltártunk és megkezdtük a fák kivágását, ez volt a leg­gazdaságosabb szállítási esz­köz. Országosan is szép kis- vasútunk volt Bernecebaráti- tól Deszkáspusztáig. Ezeknek azonban az ideje lejárt. Ma már csupán 7,8 kilométer pá­lyán futnak a szerelvények. Épült azonban 36 kilométer burkolt, minden időben hasz­nálható út és 60 kilométer földút. A vágófordulót nem lehet siettetni! A bükk 100, a tölgy 80-90, az akác 30, a cser pedig 60-70 év múlva vágha­tó a telepítéstől számítva. Ez is megmagyarázza, hogy miért épült és miért számolódott fel egy-egy szállítási útvonal. — Mit tesz ma, mint nyug­díjas erdész? — Évi 840 órát dolgozom a legkülönbözőbb munkákban. Ha kell, erdőkijelöléssel fog­lalkozom, ha szükség van rá cserkészutakat készítek, de részt veszek az erdőfeltárás­ban és -nevelésben is. Sehol nem mehet be illetéktelen egyetlen üzem területére sem. Ezért kérem a turistákat, hogy mindig a kijelölt utakóB közlekedjenek, tüzet csak ar­ra kijelölt helyen gyújtsanak, s ne szemeteljenek. Udvari Gábor Figyelmetlen vezetők Vácott Mikié Ferenc 73 éves nyugdíjas, kerékpárján halad­va nem adott elsőbbséget egy elsőbbségadás kötelező táb­lával védett útvonalon haladó személygépkocsinak. Az idős kerékpáros a baleset során súlyos sérülést szenvedett. Alsógödön, Józsa Balázs vil­lanyszerelő személygépkocsi­jával nem adott elsőbbséget az Orbán Tibor rakodómun­kás által vezetett motorkerék­párnak. Az összeütközésnél a motorkerékpár vezetője, vala­mint utasa Kocsis Béla^meg^ sérültek. Itt is a figyelmetlen vezetés, az elsőbbség meg nem adása volt a baleset okozója. Petrovics Péter váci műsze­rész kerékpárjával szabályta­lanul előzött és összeütközött egy szembe jövő személygép­kocsival. A baleset során a szabálytalankodó motoros megsérült. Ezek a balesetek sem min­den tanulság nélkül valók. Az okozójuk elsősorban az em­beri figyelmetlenség. Papp László Táborozó matadorok T7 Megfontolják lépéseiket zsámbéki Rummel Zsolt a 9 évével. . Schubert Gyula szünet után tovább mesélt sakkpályafutá­sáról. Játszmáit mutatta be, Viola Zsuzsa az asztalon lévő táblán kísérte figyelemmel a lépéseket. Az előadó megállt, megkérdezni a gyerekeket. — Mit lépnétek most? A csendes hallgatóság átváltozott vitatkozó, lépésvariációkat be­mondó együttessé. Pár perc é< kiderült, kinek lett igaza. A győztes boldogan nézett kö­rül, nyert egy csatát, megjött az önbizalma. Egy nap délelőtti program­ja befejeződött. A teremben maradók elmélyültek a sakk­feladványban, mások a zöld asztalon ütik a fehér labdát. A legfiatalabb versenyzőtől kérdeztem: — Mit tanultál eddig? — Nagyon sokat — felelte Rummel Zsolt. — Boldog va­gyok, hogy eljöttem. Ugye jö­vőre is lesz tábor? Solymosi László A váci Szőnyl Tibor Kórház In­tézményei, Szakorvosi Rendelőin­tézete orvosainak, ápolónőinek, dolgozóinak — kötelezettségen fe­lüli. lelkiismeretes, áldozatos mun­káinkért (akiktől személyesen nem vehettem búcsút) ezúton mond kö­szönetét az I. belgyógyászat 138-as szobájában gondozott hálás bete­gük: Zachár Lajos. ISSN oi»—rm (Vád Kin apt Sződligeten a Ligeti Károly vezetőképző KISZ-iskola egyik terméből érdekes zaj szűrő­dött ki. — A megnyitásnál E4-re E5 következett — hangzott az előadó szava. Beléptem. Az asz­talon sakktábla. Figyelő tekin­tetek szegeződtek a demonst­rációs táblára. Schubert Gyu­la, a dunaharaszti sakkcsapat mesterjelöltje tartott előadást pályafutásáról és előadta ér­dekesebb játszmáit. Az előadás után Antal Györggyel, a tábor vezetőjével beszélgettem. — Mikor indult be a sakk­tábor és milyen programmal? — Tavaly tartottuk az elsőt és akkor tízen vettek részt, most 25-en jelentkeztek. Több­nyire gyerekek, de felnőttek is megtalálhatók. A tábori élet június 25—30. között műkö­dött. Napi programjuk gazdag és jó lehetőséget nyújt a já­téktudás fejlesztéséhez. Ezért is öröm, hogy sok a fiatal. Tartottak előadást a játéksza­bályokról (Szálkái Dezső mondta el. Szimultánokat adott Marót Géza és Schubert Gyula). — Hogyan tanuljunk sak­kozni? Mi a levelező sakk? Játék a sakk-komputerrel. Pest megyei sakktörténet. Er­ről Hoschek László beszélt. Kirándultunk a váci Lötvy Sándor Szakközépiskolába, ahol Űjvári István tanár tar­tott értékes, nagyszerű elő­adást. Sor került Senzor Chess sakk-komputer bemutatá­sára, melynek Perlaki Károly, a Magyar Szakkszövetség komputer-bizottságának tag­ja mesélte el működését. Ér­dekesség, hogy a 25 hallgató között két leány is volt sak­kozó, a 11 éves Sallai Kata­lin (Zsámbékról), a 14 éves Viola Zsuzsa (Gödről). Tavaly is itt volt már Bácskay Gá­bor, Bácskay György (testvé­rek), Kása György, Szádoczky József, Kajos Róbert, Reiner Sándor és fia. — Honnan jöttek a legtöb­ben? — Zsámbékról tízen vettek részt. Ez Pregitzer György ve­zető kitűnő^ munkáját dicséri Voltak játékosok: Dunakeszi­ről, Gödről, Ráckevéról, Zsám- bokról, Romhányból. A négy felnőtt: id. Pál László, (fia is itt volt), id. Reiner Sándor, Pregitzer György, Antal György. A legfiatalabb a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents