Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

*zr£uia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1984. JÜLIUS 15., VASÁRNAP A rakodéíopáf kézben marod Amíg út épül, kel! a kő A jövő nem bisnnyfalfln At kell bújnunk a szállító­szalag alatt, hogy visszajus­sunk a gépkocsihoz. Csizma­dia Vilmos a szobi kőbánya pártszervezetének titkára, gazdasági munkabeosztása sze­rint energetikus, kifakad, amikor a hajtóművet meglát­ja. Olajtócsát hevít nap, rend­szeresen kiszivárog az üzem­anyag. Hát persze, mert ma­tuzsálem gépek ezek, amikhez a legapróbb alkatrész is hiányzik, s anyagbeszerző le­gyen a talpán, aki fel tudja kutatni, hol szerezhető be. — Filléres szimering gyűrűk nélkülözésé miatt annyi Hid­raulika olaj elfogy, hogy __ s egy percig keresi a hasonlatot, tekintetét nem veszi le a dömperről, amit most pé! iá­nak hozott fel. — Kénytelenek vagyunk azt üzemeltetni, ami van — mondja, s egy korábbi beszélgetésből tudom, hogy 7 éve érkezett utoljára új gép a bányához. Északká Volt ez a bánya önálló is, tartozott a nógrádkövesdi bá­nyákhoz, most éppen a tarca- li Északkő nevű vállalat üzem­egysége. Tóth Ferenc az üzem veze­tője megjárta a vezetővé \ á- lás összes lépcsőit. Elődeirő' és kollégáiról csak- a legjobbat tudja mondani, akik megtet­tek mindent, s most sem ők az okai a veszteséges terme­lésnek. A hír pedig elterjedt, hogy szanálási bizottság vizs­gálja az üzemegységet, s kér­déses: mi lesz jövendő sorsa? — Először is nem az üzem­egységnél, hanem a váll ilat egész területén vizsgálódik a bizottság — közli higgadtan Tóth Ferenc. Igaz, ide is el fognak jönni, s ez csak ja­vunkra válhat, ha az objektív tájékozódás feltárja, s dön­tésre illetékes országos veze­tők elé viszi a gondjaink) ól tapasztaltakat. s megteszi javaslatait. A jövő nem le­het g nem is bizonytalan, hi­szen amíg utat építenek az emberek, s más létesítménye­ket terveznek, addig mindig kell a kő, szobi andezit nél­kül pedig biztos, hogy nem épül egyetlen útvonal sem. / — De mostanában, mintha kevesebb út épülne? — No igen, a beruházások csökkentését megérezzü-k, — válaszolja, majd röviden ösz- szefoglalja a lényeget. — Gépeink nulla értékűek, régi technikával dolgozunk. A létszámunk kevés, a faragott útszegélykő nem nagyon megy, a hajdani ritzerek közül alig lehetne újra összeszedni né­hányat. Aki jönne, 5 év folya­matos munkát várna tőlünk, de azt nem tudjuk ebben a szakmában garantálni. Az idei terv szerint 40Ó ezer ton­na zúzott követ kell termelni, szállítani. A múlt évben sok műszaki gondot kellett legyűr­ni. Szakadtak a szállító szala­gok, belső szállítási proolé- máinkat megpróbáltuk a Vo­lán Vállalattal megoldatni, de ők nem tudták a mi ütemün­ket követni. így aztán 40 ezer tonna depózott készlet halmo­zódott fel, amit nehéz volt to­vábbítani. Most is 19 ezer ton­na a felhalmozódott készle­tünk. A fizikai dolgozó 'él- számunk jelenleg 138, ez a szükséges 96 százaléka. A ta­valyi évet 5,2 millió veszte­séggel terveztük, nyolccal zártuk. Az okok között egyaránt szerepel a piaci igé­nyek jelentős csökkenése, a gépeink állapota, a szakem­ber-gárda felkészültségének hiányossága^! A lakosság szük­ségleteit szolgáló alapkövet, s más anyagokat rendszeresen tudjuk szolgáltatni. Jövedelem ■ i — , — Mi volna tehát a kiveze­tő út, a piaci kereslet élénkí­tése érdekében? — Olyan technikára lenne szükség, amely legalább meg­közelíti az útépítők birtoKá- ban levő színvonalat. Ha idő­ben kapjuk a vagonokat, job­ban tudjuk tartani a szállítá­si határidőket, meri. akkor kell szállítani, amikor van igény, s ha ezt nem tesszük, elmegy a vevő is. A MÁV az idén még csak az igényeink 83 százalékát tudta teljesíteni. A szobi kőbányában régen örülhettek az emberek nyere­ségrészesedésnek, nincs értel­me túlórát fizetni, gmk-t szer­vezni. Az átlagbér 4 ezer 600 forint, ami a bázishoz képest már 9,6 százalékkal magasabb. — Ezzel együtt sem alacso­nyabb, mint a környék többi üzemeiben — állapítja meg a vezető, s hozzáteszi: — ne­hogy azt gondoljam én —, olyan nehéz és manufakturá­lis munka ez, ahogy emlé­keinkben- él a kőbányászat. A kőfejtők csoportjába tartozó fejtők, fúrósok, robbantok csoportján túl a kotrómeste­rek, szalagosok, dömperesek következnek. A nagy ^terhel Málna, ribizli, cseresznye Nagy a forgalom a Vác és Vidéke ÁFÉSZ Árpád úti felvásárló telepén. A hét minden napján érkezik a kistermelők által szál­lított gyümölcs. Figuli István átvevő egy törökhegyi szállít­mány súlyát állapítja meg Hancsovszki János felvétele számukra az elavult technika jelenti. A fizetés mellett még meg lehet említeni, hogy a? üzemi konyhán 10 forint a kétfogásos, bőséges ebéd, amit a központi épületben és bányában szolgálnak fel, s mindkét helyen korszerűek a szociális létesítmények Ezzel együtt nem vonzó a kőbányá­szat, csak azok számára, akik már rég itt dolgoznak, szinte generációk váltották egymást. Mindig a szabadban Nézzük a gazdasági, a ter­melési mutatók sokaságát, a termelékenységet, amiből ki­derül: a jelenlegi eredmény 116 százalék, vagyis, ha kell, ha van hová termelni a követ, az emberek megteszik a ma­gukét. Igaz, néhol előfordul egy kis fegyelmezetlenség, pél­dául italozás, amiért olykor a vezető beosztásúnknak is ki­jár a büntetés, de aránylag kevés — s nem súlyos — a balesetek száma, hogy ezt azért jó órában mondjuk. Czerovszki Pálné a vagonra- kók szocialista brigádjának vezetője mondta ki a Malom- völgyben brigádja véleményét. — A lapátot nem veszik ki a kezünkből. Dolgozni fogunk ezután is, mert ránk mindig szükség lesz. Én csak egy hó­napig dolgoztam máshol, ak­kor is visszajöttem. Igaz, itt mindig a szabadban vagyunk, ha jó, ha rossz az idő, de mi már a zárt üzemben, terem­ben folyó munkát sem tud­nánk megszokni. Kovács T. István-' Keddtől látható Faragások A Madách Imre Művelődési Központban július 17-én, Red­den 17 órakor Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész ki­állítását nyitja meg dr. Tóth Béla, a Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár igaz­gatója. A kiállítás hétfő kivé­telével, naponta 9—18 óra kö­zött látogatható, augusztus 6- ig. MozgátíSPrwM'nok Gyógyászát Jelentkezés a Vöröskeresztnél Gyógy-úszótanfolyamot szer­veznek mozgáskorlátozott gyermekek részére a váci fe­dett uszodában. A részletekről felvilágosítást ad a Vöröske reszt Vác városi vezetősége. Levélcím: 2601 Vác, Pf. 20. Végső búcsú dr. Kőrös Károlyiéi A Szőnyi Tibor Kórház fő­orvosai megrendültén adják tudtul, hogy kollégájuk, dr. Kőrös Karoly főorvos, életének 57. évében, váratlanul elhunyt. A kórház párt- és állami ve­zetése július 17-én, délelőtt 10 órakor gyászmegemlékezést tart a Bartók Béla Zeneiskola nagytermében. Szedés? minőség Fagyasztás a tábla mellett A bogyós gyümölcsök ter­mesztésével ma már az ország különböző tájegységeiben-fog­lalkoznak Közülük legkedvel­tebb a málna. Az ízes gyü­mölcs igazi hazája az Ipoly völgye. Itt található az egyet­len ilyen termesztési rendszer bázisgazdasága: ez berneceba- ráti Börzsöny Termelőszövet­kezet is. A hat éve eredményesen működő bogyósgyümölcs-ter­mesztési rendszerhez eddig huszonnégy gazdaság csatla­kozott. Elsősorban Pest, Nóg- rád és Győr-Sopron megyék­ből kerültek ki a partnerek. Ma már az ország bog.vósgyü- mölcs-telepítéseinek mintegy nyolcvan százalékát fogja át a termesztési rendszer. A szak­emberek feladata a tanácsadás mellett nem csak a fajtane­Ez elveszti, az megtalálja Megyen a liszt vándorútra A vendég kicsit mérgesnek látszott, mégis azt mondta, vicces ügyben keres. — Ahhoz semmi kedvem — válaszoltam volna, mivel már félórája rászántam magamat, hogy hazainduljak. Ettől csak az asztalon halmozódó papír­hegyek tartottak vissza, ami­ket rendezni kellene végre. — És akkor jön ő viccelőd­ni? Mindenesetre hellyel kí­náltam. — Kérem szépen — kezdte. — Délelőtt 11 órakor a Föld­vári téren lepottyant egy zsák liszt az előttem haladó teher­autóról. A járókelők segítettek beletenni az én kis Fiatomba, aztán beletapostam a pedálba, hogy utolérjem a teherautót. Tilos jelzés, vonatszerelvény és más akadályok után végül Máriaudvar előtt eltűnik a te­herautó. — Most mit tegyek? Gon­doltam, ez hatósági ügy, be- v.szem, leadom. —i Itt ne hagyja! — ellenez­ték az illetékesek. — Nincs más hátra, mint a malom — jutott az eszembe, de ott is hoppon maradtam. — Nem a miénk, vigye innét — mondták. — Ez hihetetlen — gondol­tam. Gondoltam én is, e sorok szerzőjé. — Megmondaná a nevét, tisztelt uram? — Csepregi Tibor, Felsőgöd, Bacsó Béla u. 41. A személyi számomat nem kéri? — Nem, köszönöm. — Most 14 óra 20 perc van. Jöjjön, nézze meg a lisztet. A I kis cserebogaramat majd szétnyomja a zsák. Nincs itt a közelben üzemi konyha vagy szociális otthon? — Talán a vendéglőben át­vennék. — Isten őrizz! Még azt hi­szik, hogy loptam. Pedig hát nem érték, a liszt kilója 8 fo­rint. — De a szállításai nő az ér­téke. — Annál már több üzem­anyagot fogyasztott a kocsim. Nincs valami ötlete? Hová tegyem, kinek adjam? — Fogalmam sincs, de itt nem hagyja. K. T. I. Fejlesztés nélkül Veszteséggel Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a város vonzáskörzetéhez tartozó erdé­szetei igen kedvezőtlen gaz­dálkodási helyzetbe kerültek az idén. Ugyanis az EFAG ta­valy veszteségesen zárta az évet és emiatt fejlesztési lehe­tősége nem volt. Az amúgy is elhasználódott korszerűtlen gé­pekkel, berendezésékkel vég­zett munka igen nagy erőki­fejtésre készteti az üzemek dolgozóit. Jelenleg az erdőgaz­daság idei vesztesége eddig el­éri a 4 millió forintot. mesítés és a szaporítóanyag biztosítása, hanem különböző fejlesztési feladatok szervezé­se, irányítása is. Együttműköd­nek kutatóintézetekkel, a me­zőgazdasági gépek tervezésé­vel. fejlesztésével foglalkozó cégekkel. Miközben új ter­mesztési formákat, rendszere­ket próbálnak ki. Közülük ho­nosítják meg azt, vagy azokat amelyek a bogyósoknál a leg­eredményesebben hasznosít­hatók. A szakemberek munkája nyomán ma már például gé­pekkel szedik a ribizlit. A ter­melők speciális permetező be­rendezések segítségével végez­hetik a növényvédelmet. A múlt hét végén egy új létesít­mény átadásával a málnater­melőknek adott jelentős segít­séget a termesztési rendszer. A Nógrád megyei Keszeg köz­ségben két úgynevezett hűtő- alagutat adtak át. Az üzembehelyezéskor Hal­ma Miklós, a helyi termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy a kísérleti jelleggel lét­rehozott gyorsfagyasztókkal a málna minőségének a meg­óvása a, cél. A hetvenkét hek­tárnyi nagyüzemi málnaültet­vénnyel rendelkező tsz a dán- szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezet megbízásából vállalta az NSZK-típusú be­rendezések kipróbálását. A szedés után szinte azonnal le­fagyaszthatják a gyümölcsöt. Az eredmény, hogy a gurulós málna aránya ugrásszerűen megnövekszik. Az előzetes szá- , mítások szerint így eléri a nyolcvan százalékot, is. A szénsavas eljárással mintegy tíz-tizenöt perc alatt lefa­gyasztott málna szedési minő­ségben kérül az albertirsai hűtőházba. A berendezések óránként ezerkétszáz kilo­gramm gyümölcsöt képesek le­fagyasztani. A hagyományos hűtőeljárással szemben a gyorsfagyasztásnak az is elő­nye. hogy míg ott öt százalék volt a súlyveszteség, itt csak a 0,5 százalékot éri el. Természetesen a tábla mel­letti fagyasztás azzal is jár, hogy a ládákba fagyasztás«! alkalmas málnaszemek kerül­jenek. Erre a szedőket minő­ségi felárral ösztönzi a szövet­kezet. Surányi János Térlatok A tu rr 9 r „ rr r 1 r B !ovo hét műsorából Július 17., kedd: 17 órákor, a Madách Galérián dr. Tóth Béla, a Pest megyei Művelő­dési Központ igazgatója meg­nyitja Schmidt Sándor fafara­gó népi iparművész kiállítá­sát. — A művelődési központ udvarán 18 órától disco, a nyári szaktáborok résztvevői­nek. Július 18., szerda: A városi Pávások népviseletben Gyűjtőmunkát Is folytatnak Vastag emlékkönyvbe írják pávakörük eseményeit a letké- siek. Az 1979. évi alakulásuk óta bizony sok kellemes emlék gyűlt össze, melyeket szívesen elevenítenek fel. — Minden meghívó nélkül, rendszeresen összegyűlnek az énekelni szerető lányok és asz- szonyok a klubkönyvtárban — mondja Győrök József nyugdí­jas iskolaigazgató, aki irányít­ja a kör munkáját. Arra a leg­büszkébb, hogy már a Ma­gyar Rádióban is elhangzott három népdalcsokruk. — Mintegy 200 dalt gyűjtöt­tem Let késen. A pávakör tag­jai is rendszeresen hozzák nagyszüleik dallamait. Java részük eredeti népdal, így fel­lépéseinken letkési csokrokat tudunk átnyújtani közönsé­günknek. Készületlenül ■ soha­sem megyünk sehova, minden szereplésünket komoly próbák előzik meg. Az Ipolyvölgye Termelőszövetkezet vezetői nagy segítséget nyújtanak ré­szünkre, hiszen szerepléseink­hez autóbuszt bocsátanak a rendelkezésünkre. Letkés és Tölgyes közös tanácsának ve­zetői is megjelennek próbáin­kon, fellépéseinken. Ez a jól­eső figyelem érezteti a pává­sokkal, hogy közös ügyet kép­viselnek. A feledéstől meg­mentett dalok pedig hetente csendülnek fel előadásukban. — Már augusztus 20-ra a szobi napokra készülünk. Je­lenleg 60—70 népdalcsokrunk van, s ezekből válogatjuk ki a legszebbeket. November végén a fővárosba utazunk, ahol a Kossuth Klubban mutatko­zunk be. Felszabadulásunk 40. évfordulójára meghirdetett kulturális seregszemlére is el kívánunk menni, ahol remél­jük sok tapsot kapunk. — Népviseletünk hangsúlyt ad dalainknak — folytatja a gondolatokat Molnár Ildikó pávaköri tag. — Legalább 3—4 vasalt fehér szoknyát veszünk fel a színes brokátselyem szok­nya alá. Ezt díszíti a lebegő. Szép a csipkés ujjú pruszlik, melynek ujját pántlikával köt­jük meg. Az öltözetünkhöz tartozik a kasmír menyecske­kendő és a csipkés szélű ki­varrott zsebkendő is. Egy-egy ilyen ruha bizony komoly ér­téket képvisel, amit mindenki maga próbál megvarrni, meg­venni. — Pávakörünk 23 tagú — zárja a beszélgetést Tóth Ka­talin tag. — Vannak fiataiab­Molnár Ildikó és Kocsi Ist­vánná pávakörtagok a letkési népviseletben Szrapkó István felvétele bak és idősebbek is köztünk, de mindnyájan szívesen jö­vünk hiszen összetart minket az éneklés Vidámak vagyunk, a hagyományainkat ápoljuk, s szórakozást nyújtunk azoknak, akik meghallgatnak minket Az alapító tagok énekét mag­netofonszalagra vettük, ötéves fennállásunk alatt többen jöt­tek közénk és váltak ki tő­lünk, de az újak mindig to­vábbviszik pávakörünk életét és hangulatát. Udvari Gábor könyvtárban megtekinthető Kosnás Roland grafikusmű­vész önálló tárlata. — A pe­dagógusklubban délután öt órától: szociális ügyek (üdül­tetés, segély stb.) intézése. Július 19., csütörtök: A ve­rőcemarosi klubkönyvtárban megtekinthető Jankovics János és Dömény Csaba közös gra­fikus—fotós kiállítása. — A nagymarosi József Attila Mű­velődési Házban fiatal képző­művészek mutatják be alkotó saikat. Július 21., szombat: 18 óra­kor táncház a művelődési köz pont udvarán, a belépés díj­talan. — 19 órakor kezdődik a vácrátóti botanikuskertben a Budapesti Madrigálkórus Vi- valdi-estje. Július 22., vasárnap: 19 óra­kor a művelődési központ elől autóbusz indul Gödöllőre, ahol az érdeklődők a szabadtéri színpadon megtekintik Vadis- lav Vancura: Szeszélyes nyár című vígjátékát. (Programváltozás lehetséges 11 P. R. Orvosi ügyelet Gyermekorvosi ügyele! szombaton és vasárnap: dr. Sthul Aranka. Július 16-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: hét­főn: dr. Csupor Éva, kedden: dr. páter Éva. szerdán: dr Szombati Mária, csütörtökön: dr. Hajmer Viktória, pénte­ken: dr. Füredi Gyula, szom­baton és vasárnap: dr. Pataki László. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.). Telefon: 11-525. A beosztás hétközben meg­változhat. ISSN oia—»I» (Vád Hírlap*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents