Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
Mftiaszna találmányok Az óhaj kerek évfordulói A közelmúltban nagyszabású tanácskozás és gépbemutató zajlott a Gödöllői Agrár tudományi Egyetemen és a tangazdaságban. Sokunk meglepetésére, s persze a rendezők örömére: igen nagy érdeklődés mellett zajlott az energiatakarékos talajmüvelési tanácskozás, amelyet jól sikerült gépbemutató követett több termelési rendszer, gyártó cég, a Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszer, a MÉM Műszaki Intézet szakembereinek közreműködésével. Az eseményről annak idején magunk is tudósítottunk. Hogy visszatérünk rá, annak egyebek között az az oka, hogy a jelenlevő, mintegy háromszáz szakemberrel együtt újból megtekinthettünk váltvá- forgató ekét is, amelyről a GBBR fejlesztő szakembere mondott ezúttal szakmailag megalapozott dicsérő szavakat, elismerést. Kaszab Balázs mérnök szólt arról, hogy ez az ekeféleség miután vele a traktor nem lejtőirányban halad, munkája közben kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos. Működtetése is egyszerűbb, igaz egy-egy ilyen eke drágább is, hiszen forgató mechanizmusa van, s ekefeje is dupla a hagyományoséhoz képest. Mégis megérné, kifizetődne a szakszerűbb, olcsóbb munka révén, különösen a mi lejtős, dimbes-dombos gazdaságainkban, itt, a Szilas és a Galga vidékén. Az érdekes éppen az, hogy ez az óhaj hovatovább kerek jubileumokat érhet meg, mivel a váltva forgató ekék szükségességét több évtizede hangsúlyozza kutató és gyakorlati szakember; felvonultatták már néhány példányát a MÉMM1 (meg elődje az MGí) számtalan bemutatóin is. öt-hat éve, hogy éppen a Szilasmenti Tsz- ben tartott tanácskozáson szintén feltűnt, azután eltűnt. Pedig ■ kellene, megérné — mondja változatlanul sok szakember. Kellene, mert azon túl, hogy olcsóbb volna vele a munka, a taiaj lemosódás egy részének, az eróziónak is elejét lehetne venni vele. Kell-e mondani, hogy a tei-mőtalajért, amit így nagyobb mértékben hord el a víz, megint csak mekkora kár?! Deltát: hiába a bemutatók sora mintha tanulság nélkül való lenne gyártó, forgalmazó és nagyüzemi szakember számára megannyi. A váltva forgató eke sorsa is olyan, mint azé a vízcsapé, amelyet örökéletűnek neveznek, találmányként jegyzik, de nem gyártják, nem forgalmazzák. Igaz, az egyik kisebb, a másik nagyobb szerkezet. Ha lesz is még bemutató a váltva forgató ekével, ennél többet azután sem lehet mondani esetéről. F. I. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Horus archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Nyári filmmúzeumi napok (18 és 20 óra) II. helyáron! Zeffirelli; Napfivér, Holdnővér, (angol—olasz, 1972). Kertmozi: (belső udvar). 21.30 óra: A nyolcadik utas: A halál. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorf er Ferenc szíjgyártómester, népi iparművész kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Lotérépílés A nemrég alakult péceli Gépipari Kisszövetkezet dolgozói is részt vettek a nagyközségben azon a kommunista műszakon, amelyben társadalmi munkával a helyi lőtér építésén dolgoztak. A gépipariak a lőtér paneljeinek leásá- sát és az acélszerkezeti munkákat vállalták tizenhatan. Ügyelet wmmtt Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 14-én szombaton reggel 8 órától július 16-án, hétfőn reggel 8 óráig Dr. Mohai Imre, Veresegyház. Banóczi u. 2. Tel.: 102. Aszódon, Bagón, Dányban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön. Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón. Váckisúj- falun. Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon július 14-én szombaton reggel 8 órától, július 16-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth u. 86. T.: 213. Az ügyeleti napokon végzen. dő exportszállításoknál dr. Mohai Imre vehető igénybe. Vészjelzés a tenger alól. Szovjet színes film. Csak 4 órakor 1 Roncspalota. Űj-zélandi színes film. 16 éven felülieknek. Csak 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1984. JŰLIUS 13., PÉNTEK Ami ma egyáltalán nem érint bennünket személyesen, az sajnos néhány hét, hónap leforgása alatt létfontosságúvá válhat. Sokat tudnának erről beszélni azok az emberek, akik az idén a gödöllői főorvosi bizottság vizsgálatán voltak kénytelenek részt venni. Január és március között csaknem ötszáz embert vizsgáltak meg. Olyan betegeket, akiknek munkaképessége valamilyen okból megváltozott. Magyarán csökkent. Ilyenolyan baleset, betegség következtében. Lelki egyensúly Talán másnak Is ez a szám volt figyelmeztető a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül, amikor a rehabilitációs tevékenységről kaptak tájékoztatót a megbízott gödöllői főorvostól, aki ezt a feladatot a megelőzés egyik fontos elemének minősítette. Érthető, hiszen céljuk nem kisebb, mint az egészségében, testi épségében károsodott embert visszavezetni a dolgozó közösségekbe. 1 Az első fázis az orvosi rehabilitáció, amely egybeesik a gyógyítással, de nem azonos vele. Elsősorban a személy lelki egyensúlyának helyreállításáról van szó. Ha ilyenkor nem kap támaszt, megfelelő segítséget. könnyen léphet tévútra, ott keresve a megoldást, ahol a jövőt tekintve a legkevésbé jó. Abban a hitben, hogy ő már csak életre alkalmas, munkára nem. elképzeléseiben a járadékra épít. Holott neki is, a társadalomnak is az volna a legjobb, ha a megváltozott képességeihez, egészségi állapotához mért' munkát vállalna, végezne. Erre kell őt felkészíteni az orvosnak, miközben konkrét betegségét, sérülését gyógyítja. A második szakasz a munkahelyi rehabilitáció. Hogy ez ma még nem megy zökkenők nélkül, azt jelzi, hogy a közelmúltban az idevágó rendeletet többször is módosították. Ez másfelől persze azt is mutatja, hogy nem álproblémáról van szó. Az állami vállalatok korábban is kötelesek voltak a csökkent munkaképességű dolgozókat a munka- körülmények változtatásával, ha szükséges, külön üzemrészben foglalkoztatni. Értesítés megy A vállalat azonban item szociális intézmény. Ezt felimerve jött az újabb módosítás, amely abból az elgondolásból indul ki, hogy akkor számíthatunk eredményre, ha mind a vállalatot, mind az egyént érdekeltté teszik a munkavállalásban. Az üzemek korábban arra hivatkoztak, -hogy ők csak teljes értékű embert tudnak foglalkoztatni, a betegek pedig attól féltek, hogy rehabilitációs munkahelyen kisebb lenne a jövedelmük, mint amit rokkantsági nyugdíj címén kaphatnak. A végrehajtó bizottságon elhangzottakból úgy tűnik, hogy a rehabilitáció egy bizonyos pontig már jól megy, onnan azonban valahogy zavarossá válik. Gödöllőn két főorvosi bizottság létezik, amelyik hetente ülésezik, ekkor megvizsgálja a betegeket, megállapítja a munkaképesség csökkenésének . mértékét. S ha történetesen rehabilitációs munkakörben javasolják foglalkoztatni, akkor értesítik a vállalatot. A bevezetőben említett esetekből például tizenötször javasolták ezt. Kettőre érkezett válasz. Az egyiket a munkahely elfogadta, a másikat nem. A többiről nem tudnak. Ebből még nem következik semmi, mert az üzemek nem kötelesek tájékoztatni a bizottságot a fejleményekről. Az viszont biztos, hogy az orvosok így nem tudják követni a megvizsgáltak sorsát. Ami az érdekelteket illeti, Embernpzé munkának siámífoft Régen volt aratások emléke Nyolc kombájn arat — mondta Kovács László, a kar- tali Petőfi Termelőszövetkezet elnöke —. s minden munka a kampányterv szerint folyik. Ha az időjárás is kedvező lesz, talán sikerül valamit pótolni a késői tavasz által okozott lemaradásból. Embereinken nem múlik — tette hozzá, aztán elnézést kért és elsietett a bor- sófeitő gépekhez. A falvak lakossága — Kar- tal, Verseg, Hévízgyörk, Bag — közben ezekben a napokban is éli a maga megszokott életét. mint ahogyan élnek a többi Galga menti és távolabbi községekben is. Hajnalban elindulnak a munkásszállító vonatokhoz, este jönnek haza. Hogv aratás van, arról a rádió, a televízió, az újságok híradásaiból értesülnek. A régen egész falvakat megmozgató. minden családot érintő, embert s állatot egyaránt próbára tevő gabonabetakarítás kevesek munkála lett. Nem zúgnak a cséplőgépek sem Ugyan ki tud valami keveset is a mai harmincévesek közül az arató- és cséplőbandák emberkínzó robotjáról. Környékünk falvaiban udvarról udvarra vontatták a cséplőgépet. A gépet kiszolgáló emberről krónikákban olvashatunk, és szerencsének tarthatjuk, ha élő tanúk ajkáról hallhatunk az egykor volt, igaz sem volt kenyérkereső tevékenységről. Ismerek néhány cséplőmunkást, köztük Benkó Lajost, aki két gabonás zsákot is felvitt a vállán a padlásra. Nem külön bérért, csak úgy legényvirtusból. Ismerem Aszódi Mihályt, aki évről évre nyelte a port, miközben dobálta a kévéket. Ismerek mára nagyanyává öregedett, valamikor a porban, törekben is mosolygó félrészes lányokat. — A legfontosabb beosztás a két etetőé volt — mondja Benkó Lajos, amikor a cséplőbanda felállásáról kérdezem. — Ók eresztették a gép dobjába a felbontott kévéket. Ezt veszélyes munkának tartottuk, mert könnyen érhette baleset az etetőt, ha nem vigyázott. Amíg az egyik etetett, a másik a mázsálást végezte. Az etetőt a kévebontó, s a kévehányók szolgálták ki. A kévehányók sorjában felálltak az asztagra, s egymásnak dobálták a kévéket. — A kicsépelt szalmát — folytatja az emlékezést Aszódi Mihály — hatan rakták kazalba. A legfontosabb ember a kazlas volt, aki a kazlat építette. Őt nem cserélték, mert ez a munka külön szakértelmet kívánt. Rakta, igazgatta a széleket, hogy a kazal egyenes falú legyen, ne púposodjon, ne dőljön, mert a kócos kazal az egész bandára szégyent hozott. A kazalrakók, ahogyan a kazal magasodott, egyre feljebb adták a szalmát. Létrára álltak, s a villára tűzött boglyákat kézről kézre adva, juttatták a kazlashoz. Később elevátor szállította a szalmát, áfn ehhez át kellett csoportosítani a dolgozókat. Egy ember az elevátor alá állt, a többiek egymásnak adták villahegyre a szalmát, így töltötték a kazlat, míg a kazlas a széleket építette. A pelyvával négyen kínlódtak. Egy állt a töreklukba, ő volt a kihúzó. Mennyi port kellett annak nyelni! Csak a szemük villogott. Vályogot köptek. De nem volt köny- nyebb a törekhordónak, a törekigazítónak sem. Mégis csak félrészesnek hívták őket. — A zsákokkal is négyen dolgoztak, folytatja Benkó Lajos. A zsákolás sem volt könnyű, különösen ott, ahol a padlásra kellett hordani a szemet. Emlékeimből tudom, hogy a bandagazda volt a cséplés- nél a munkavezető. Maródi György szapora beszédére, kimért, egyetlen fölösleges mozdulatot sem tevő tempójára máig emlékszem. Ő irányított, felelt a folyamatos munkáért, az emberek beosztásáért. Beszélgető társaim szerint, virradatkor zúgni kezdett a gép. Nyolc óra tájban reggeliztek, délben ebédeltek, négykor álltak meg uzsonnázni. Mindenki maga gondoskodott az élelmezéséről, s ez az élelmezés egy kicsit feljavított volt. A cséplőmunkásnak szívesen hitelezett a boltos, meg a hentes, sőt még a kocsmá- ros is. Egy-egy helyen a gazdák is kitettek magukért. Volt. ahol pogácsát, volt ahol pampuskát kínáltak, s módjával még bort is adtak. — Bizony — emlékszik Benkó Lajos — a folyamatos, nehéz fizikai munka nagy szívósságot, kitartást követelt mindannyiunktól, s ez felemésztette erőnket. Amennyire lehetett, igyekeztünk, szinte hajtottuk egymást, mert százalékban fizettek. A csépelt gabona öt vagy öt és fél százalékát kapta a banda. Amikor négy-öt hét után végeztünk, áldomást ittunk. Nó- tázva, iszogatva temettük el a sok fáradságot. Fercsik Mihály vagy elfogadják a rehabilitációs munkakörre vonatkozó orvosi javaslatot, vagy nem. Ha nem, saját jogon kérhetik rokkantsági nyugdíjaztatásukat, ám erről sem ők, sem a társadalombiztosítási igazgatóság nem értesíti a főorvosi bizottságot. Dicsérőleg szóltak a végrehajtó bizottsági ülésen megjelent felsőbb szervek képviselői a gödöllőiekről, akik a megyében az elsők között hoztak létre srehabilitációs bizottságot, amelynek értekezletén részt vettek a vállalatok megbízottjai is. Igen ám, de ennek a segítségét sem veszik igénybe a munkahelyeken. Kezes műhely Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy az üzemekben nem foglalkoznak kellően ezzel a problémával, hiszen éppen az említett ülésen hallhattunk arról, hogy az ikladi Ipari Műszergyár őszre rehabilitációs munkahelyet alakít ki. Ezt tudva is megfontolandónak látszik a főorvosi tájékoztatóban megfogalmazott javaslat: több vállalat közösen hozzon létre rehabilitációs munkahelyet. K. P. Tiniknek Tini fantázia nevű szabadidő- ruhákat készítenek a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezetben. Képünkön: Fehér Miklós- né betanított munkás és Bar- si Erika első éves ipari tanuló viselint, keményítőanyagot ragaszt a ruhák övébe. Igazgatói dicséret /? A városunkban dolgozó, egészségügyi szakemberek közül heten kaptak igazgató főorvosi dicséretet. Nagy Sán- dorné asszisztens, Fűzi Istvánná KöJÁL-ellenőr, Pleiser Fe- rencné gondozó; Mészáros Sándorné szakácsnő, Prohász- ka József né konyhai dolgozó, Darnyik József né gondozó és Sziráki Lászlóné könyvelő részesült ebben az elismerésben. Árantntéró'gyár Juiolsm A Ganz Árammérőgyár szak- szervezeti és pártbizottsága értékelte a két szervezetben dolgozó propagandisták tevékenységét. A legjobb munkát végzők az erkölcsi elismerés mellett pénzjutalomban részesültek, illetve könyvvásárlási- utalványt kaptak. A fővárosból is jönnek félen sem jó leállni A nagyobbat a helyszínen javítják Balogh Mihály hűtőgépszerelő a freon párolgását ellenőrzi Hancsovszki János felvételei Az udvaron egy nagyobb, kimustrált bolti hűtőpult, odabenn, a műhelyben két- és háromcsillagos dobozok... Az egyiknek zárt az ajtaja, de azon két vékony kábelen kilóg belőle egy mini izzó. Ellenőrzőlámpa. A másik hűtőgép ugyancsak működik, hátával felénk áll, szabályosan tekergő csövének alsó végére műszer van kötve. — Ez egy Lehel-gyártmányú masina, újra keLlett tölteni a javítás után, s most azt ellenőrzőm a műszerrel, hogy megfelelő-e a hűtőközeg, a freon párolgása — magyarázza a szakértő, Balogh Mihály, aki villany- és hűtőgépszerelő a Pécel—Isaszeg Áfész helyi Ra- movill szervizében. — Tavasz- szal és ősszel sok a munkánk a hűtőgépekkel, télen kevesebb. — Ami persze csak részben érthető — folytatja a gondolatot Szántó Kálmán szer- vizvezető-helyettes. — Tapasztalatunk szerint — különösen a magánhasználók — télen leállítják a hűtőgépeket, mondván olcsóbb a fagyon tárolni. Ebben van valami, csakhogy a hűtőgép nem olyan, mint a rádió vagy a televízió, mert ha hosszabb ideig kikapcsolják besűrűsödik a folyadéka, s nehezen Indul újra A péceli RamoviU szervizben egyébként mindenféle háztartási gépet javítanak, e szolgáltatás keretében éppúgy reparálják a garanciális,’ mint az azon túl levő gépeket; az áfész üzleteiben levőket csakúgy, mint a helybeli cégekét. Sőt, a közeli Rákoskeresztúrról is gyakran felkeresik őket? Most valamelyest növekedtek a lehetőségeik: az éppen említett hűtőgépjavító részleg a napokban kapott új műhely- részt. Itt havonta átlagosan tíz-tizenkét hűtőt képesek rendbehozni. — Tízen vagyunk — mond-; ja Szántó Kálmán. — Természetesen a nagyobb gépek javítását a házaknál, helyszínen végezzük évek óta. A mi munkánk egy része lakossági szolgáltatás, ebből mintegy hetven-nyolcvan ezer forint a bevételünk. — Honnan kapnak a javításokhoz alkatrészeket? — A legfontosabb ellátónk a Ramovill Vállalat. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlepi Megváltozott ir.unka'xépssségíísüs c/ A beteg, az orvos és az üzem
