Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

1984 JÜUTTS 13., PÉNTEK Rózsa Richard emlékév Koszorúzás Rózsa Richárd, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak csütörtökön a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Rózsa Richárd emléktábláját az MSZMP Budapesti Bizottsá­ga nevében Jassó Mihály, a pártbizottság titkára és Kelen Béla, a pártbizottság tagja ko- szorúzta meg. A KISZ Köz­ponti Bizottsága részéről Var­ga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és Spiller Teréz, a KISZ KB tag­ja, a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége képvise­letében Dékán Sándor és Szi­getvári Miklós, az elnökség tagjai helyezték el a kegyelet virágait. Az emléktáblát meg­koszorúzták Rózsa Richárd családjának tagjai, tisztelői, valamint a nevét viselő mun- kásőregység képviselői is. Hazai fejlesztés eredménye Alakfelismerő robot Munkadarabok alakjának felismerésére és automatikus mozgatására alkalmas, úgyne­vezett „intelligens szem-kéz rendszert” dolgoztak ki a Szá­mítástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézet szakembe­rei. Az alakfelismerő berende­zésből. a munkadarabok moz­gatására képes manipuláto­rokból és a vezérlő számító­gépből álló rendszer — amely eddig csak külföldről volt be­szerezhető — hazai fejlesztés eredménye. A rendszer érzékelőberen­dezése, amely a képi informá­ciókat ipari televíziós kamera segítségével nyeri, számítógé­pes program alapján képes a munkaasztalon elhelyezett tár­gyak megkülönböztetésére, il­letve azonosítására. A beren­dezés — adott mérettartomá­nyon belül — tetszőleges for­májú tárgyakat meg tud je­gyezni. Betanítása a tárgyak előzetes, egyszeri megmutatá­sával történik. Ezek adatait a számítógép rögzíti, és a továb­biakban a berendezés a már megtanult tárgyak formáit bármikor felismeri. A futószalagon rendezetlen helyzetben és változó időpont­ban érkező tárgyakat, azono­sítás után, egy úgynevezett hat szabadságfokú manipulátor (robot) automatikusan a kívánt helyzetbe állítja, vagy ha a számítógépes program ezt írja elő, akkor a különböző mére­tűeket szétválogatja. A szabad­ságfok azt jelenti, hogy a ro­bot karja hány irányban ké­pes mozdulatokat végezni. Az új rendszer, amelynek működő modellje már létezik, a szakemberek szerint főként a gépgyártásban, azon belül is a szalagmunkában nyújthat majd jelentős segítséget. €épsk (Hitlerik o szeme! Borsójáról híres Aranyszarvas Cél; es színvonal emelése Áfészek a kistelepülésekért Varrnak jelenségek, amelyek a saját farkába harapó kígyó képzetét keltik az emberben. Elindul a fejtől, s ugyanoda jut vissza. Egyszóval körbejár. Ilyen például a kistelepülések helyzete. Mert ugye, ahonnan fogynak az emberek, ott nem érdemes mozit, művelődési há­zat, iskolát, de még patikát sem fenntartani. Hát körzetesítik, odébbviszik 5-10 kilométerrel. Ettől aztán még kevésbé lesz vonzó, s a fiatalok, akik még mozgékonyak, továbbállnak. Az idősebbje, mit tehet — marad. Szomorúan tapasztalja, hogy szülőfaluját szinte leírták. Egy­két bolt, ha akad, de az is... ■ Mit mond viszont.a másik oidal? A Fogyasztási Szövetke­zetek Pest megyei Szövetsége nemrégiben tárgyalta az áfé­szek szerepét a kistelepülések életében. Megyénkben is fe­szítő gondot jelent az aprófal­vak, külterületek és tanyák la­kosainak megfelelő ellátása. Pest megyében a népsűrűség az utóbbi évtizedekben — a fővárost körülölelő sajátos-fek­véséből adódan — az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett. Ez azonban első­sorban az agglomerációs öve­zetre, a városokra és a nagyobb falvakra volt jellemző. Ütt vannak ugyanakkor a kisebb községek, de főleg a külterü­letek, amelyek lálekszáma — néhány kivételtől eltekintve — évről évre csökkent. A megyé­ben jelenleg 41 olyan község van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1500-at, de olyan is akad nem egy és nem kettő, ahol még ötszázan sem élnek. Rohamos csökkenés jellemzi az ipolyvölgyi területet és a ceg­lédi körzetet, ahol a lakosság az utóbbi két évben 26-42 szá­zalékkal csökkent. Jellemző to­vábbá a kis létszámú települé­sekre az elöregedés. Kevés a gép Az Áfész szerepe a megye kiskereskedelmében meghatá­rozó, olyannyira, hogy akad fa­lu. ahol nincs is másmilyen bolt. Mindenesetre az üzletek több mint felét, a vendéglátó egységek 43 százalékát üzemel­tetik, a forgalomból való ré- szesedéseük 41 százalék. Az áfészek szervezik a 41 kisköz­ségben a nanicikkellátást, kö­zülük 31 településen kizáróla­gos jelleggel. A boltok többsé­ge élelmiszer- vagy vegyesbolt. Ami az alapterületet illeti, van egy átlagszám — 288 négyzet- méter —, ami mint afféle át­lag, nem jelezheti a különbsé­get, hogy míg ezer lakosra pél­dául Szigetmonostoron csak nem 500 négyzetméter jut, ad­dig Telkiben mindössze 68 négyzetméter. És hogy milyen berendezés fér el egy-egy ilyen kis vegyesboltban? Hát nem sok. A gépi felszereltségük igen hiányos, hűtőgép ugyan mindenütt van, ámde zömmel kis teljesítményűek, mélyhűtő csak néhány helyen akad. Ke­vés a hús-, mák- és kávédará­lő, elenyészően csekély számú a szeletelőgép, az árazó, a szükségesnél kevesebb az asz­tali mérleg. De mostohák az ott dolgozók szociális körülményei is — WC például az egységek csupán egyötödében található, folyóvíz sincs nérrielyütt. Lát­nivaló tehát, hogy panaszlis­tát nemcsak a vásárlók tudnak összeállítani. De a cél nem egymás túllicitálása, még ak­kor sem, ha tudjuk, hog" ezek­nek a csöpp boltoknak ugyan­csak kevés a haszna, arra sem­miképp sem elég, hogy a bevé­telből felújítsák őket. Hároméves akció A SZÖVOSZ” elnöksége az illetékes kormányzati szervek­kel egyetértésben hároméves akciót indított annak érdeké­ben, nogy a fogyasztási szövet­kezetek X. kongresszusáig tu­datos, jól szervezett munkával és társadalmi összefogással lé­nyeges javulás következzen be a kistelepülések alapellátásá­ban. Az akció az elmaradott­ság megszűnteiését, az áruellá­tás feltételeinek javítását és az arra rászoruló boltok rekonst­rukcióját tűzte ki célul. Ehhez csatlakozott a Pest megyei MÉ­SZÖV is, az 1934—1986 közötti hároméves program keretében több mint 90 millió forintot költenek áfészeink — pályázat alapján — fenntartásra és fej­lesztésre. És addig? — Mindjárt egy óra. nyitni kell — szól munkatársainak Drexler Vilmosné, a kóspallagi áfész vegyesbolt vezetője. Sze­me a szállítókon, most érkezik a paprika, paradicsom, krump­li. Kezében ebédje, ami reggeli is egyben. Nem is zavarom, inkább körülnézek az üzletben. Szembeötlik, hogy a hűtőpult fölső polcán neszkávék sora­koznak, a tej ugyanakkor a földön púpozódik egy rekesz­ben. — Azért van ez — adja ér­tésemre a vezető —, mert ez a pult nem hűt, hanem fűt. A másik, a mellette álló mélyhűtő az jó, de abból meg a legkere­settebb cikk, a csirkeaprólék hiányzik. Ahogyan nincs felvágott sem, jóllehet, most van a hússzállí­tás napja. Némi olcsó és nem túl bizalomgerjesztő kolbász meg szalonna képviseli most ezt a műfajt, pedig a pult fö­lött kifeszített spárgán vagy tízféle felvágott neve és ára ol­vasható. Olcsóból többet — Nem tudom, mi lehet, máskor már Kora délelőtt itt az áru. Bizony a szállítással nem ritka a gond; pénteken a tej szokott késni. És hát a la­kosok a kenyér érkezését is ké­sőinek tartják. Mert csak tíz óra körül jön. Aki nyitásra itt van, reggel hétkor, az hiába keresi a frisset. Aki pedig négy óra után ér vissza lakóhelyére, lehúzott re­dőnyt talál — teszem hozzá magamban. Közben megérkez­nek az első vevők. Köztük Gábriel József né. öt kérdezem: milyennek találja a kínálatot? — Hát, leginkább a zöldáru­ból kellene több és szebb. Néz­ze ezt a kelkáposztát, öreg, fonnyadt. Pedig akinek négy gvereke van, mint nekem is, az nem futhat mindenért a vá­ci piacra. Itt szeretne olcsón és jót vásárolni? Gyümölcsöt is. Mert nem mindenkinek van kertje. Aztán nagyon kevés az olcsó felvágott, ha mondjuk császárhúst vagy nyáriszala- mit akarok venni, megintcsak Vácra kell mennem ... Kóspallag áf ész-bolt ja nem üt el az átlagtól. Van jobb, van rosszabb is. Egy bizonyos: a lakosság ma sokkal érzéke­nyebben reagál az ellátás zava­raira. amelyek megszüntetésé­hez sok esetben nem is szük­séges pénz és központi Intéz­kedés. Szervezettebb munka, nagyobb szállítási fegyelem is elegendő lenne. A MÉSZÖV el­nöksége mindamellett leszöge­zi: a kistelepülések népessége megtartó erejét növelni kell, nem utolsósorban az ellátás ja­vításával, amely fontos ténye­zője az életkörülményeknek. Ehhez azonban a megye szövet kezeidnek gazdasági ereje és lehetősége kevés — társadalmi összefogásra van szükség. Szigetin Teréz — Pozsonyi Józsefet keresi? Igenlő válaszomra: — Sürgős dolga akadt a határban, majd utánaszólunk a CB-rádión. A technika csodája folytán, gyor­san előkerült a tápiószentmár- toni Aranyszarvas Termelő- szövetkezet főmezőgazdász he­lyettese. — Egy magyar és egy hol­land cégtől jártak nálunk bor­sóvetőmagért. Azt néztük meg a C—11-es táblán. A növények ejlődésével elégedettek voltak a vendégek, remélem ön sem talál majd kivetnivalót — mondja büszkén a sietségtől verejtékező főmezőgazdász-he­lyettes. Dzsungelben Néhány méterre húzódik tő­lünk az asztalsimaságúra gya­lult dűlóút, de itt a borsósorok között úgy érzem magam, mintha a dzsungel legmélyén lennék. Még soha nem láttam ilyen sűrűn vetett hüvelyest. — Nagyon jó termés ígérke­zik — magyarázza Pozsonyi József —, ha számításaink nem csalnak, a hat tonna körüli ho­zam se lehetetlen hektáron­ként. Az idén különösen ked­vezett az időjárás a borsónak. Csak közbe ne jöjjön valami! Akkor hamarosan végzünk a több mint 400 hektár zöldbor­só betakarításával. A gyorsa­ságon nagyon sok múlik. Ha késlekednénk, semmi sem aka­dályozná meg a szemek túl- érését, pedig a Nagykőrösi Konzervgyár és a Ráckevei Hűtőház is csak a zsenge bor­sát veszi át. Most az Újmajori középkorai fajtán a sor, ezt követi a Jubileum. Mialatt Pozsonyi József szak­avatott magyarázatát hallga­tom, szemem a távolban körö­ző két borsóarató gépre téved. Figyelem egyenletes munkáju­kat, lendületes tempójukat, ami arra vall, nem akárkik ül­hetnek a nyeregben. Próba után előkészítéséhez fogtak, kezd­tük a borsó betakarítását — mutat a szomszédos táblára Mózes István. — Most már ha kell, napi 12—14 órát is a nye­regben töltök, mert ezzel a nö­vénnyel nem lehet tréfálni. — Van valamilyen különle­ges fortélya a borsó betakarí­tásának? — A búzával összehasonlít­va, háromszor nehezebb a munka. Már említettem, hogy az érés gyorsasága miatt min­ket nagyon szorít az idő. S amire nagyon kell ügyelni, a kasza, nehogy a földbe akad­jon. Amíg a búzánál 10—15 centiméteres tarló hagyható, a borsót a talajfelszín változá­sait követve kell aratni. Eb­ben van a munka szépsége és nehézsége, főként csapadékos időjárás esetén. A felázott ta­lajba könnyen belekap a ka­sza, aminek törés a vége. Sze­rencsémre, nálam már ritkán adódik üzemzavar. Átvizsgá­lás, karbantartás nélkül soha nem indulok. Napközben ezért nem kell kényszerpihenőt tar­tanom. Akadozó átvétel A főmezőgazdász-helyettes- sel ismét felkapaszkodunk a terepjáróra. A távolban repü­lőgép köröz, a cukorrépát per­metezik a levéltetű ellen. Amerre elhaladunk, gyönyörű a búza, a kukorica, a napra­forgó. Egy helyütt rengeteg karó tűnik fel a tábla végén. — Vetőmagnak való hibrid kukorica — mutat körbe Po­zsonyi József. — A címerezést a tagok vállalták. Ki mennyit, azt jelöljük ki a karókkal. — A szövetkezet 1. számú telepén nagy a sürgés-forgás. Ahogy közelebb kerülünk ; nyolc borsófejtő géphez, a du ruzsolás fülszaggató hanggá erősödik. A Harífesterekből egyenletes folyamban ömlik a botsószár a szállítószalagokra. Egy pótkocsis IFA tehergép­kocsi megadóan várja, hogy megteljen rakománnyal. Ve­Egyikük, Mózes István, a ré­gi borsóaratók közül való. Mi­óta a szövetkezetben megho­nosodott a növény, minden esz­tendőben részt vesz a betaka­rításban. Az első aratási na­pot ő mindig próbának tekin­ti. Ilyenkor kell a fordulatszá­mot, a legmegfelelőbb sebes­séget beállítani. Egyébként oly sok év után ő már a gép zú­gásából is észreveszi, ha vala­mi nincs rendjén. — Ott, ahol a másodvetés zetője, Cseh László, viszont már türelmetlen. — Ha nem sietek, megint szobrozhatok Nagykörösön. Tegnap is bedugult a konzerv­gyár. Órákat vártam, míg át­vették az árut. Ez pedig zsebre megy, és nemcsak az enyémre. Ha flottul mennek a dolgok, nármat-négyet is fordulok na- • ponta, de ha akadozik az át­vétel ... Ez öli az ember ide­geit. Földi Fcrencné is minden évben kiveszi részét a borsó- cséplésből. Feladata a borsó- fejtők ellenőrzése és takarítá­suk. — Mire kell leginkább vi­gyázni? — Hogy nehogy kő vagy vasdarab kerüljön a cséplőgé­pekbe, mert az tönkretenné a berendezést. Az állás nekünk is a zsebünkre megy, mert igen feszítettek a prémium- feltételek. Mennyit dolgozik naponta’’ — Reggel hattól este hatig. — Megéri? — Nem panaszkodom, jól keresek. — Az ember mit szól oda­haza? — Semmit. Segít a háztar­tásban, megfőzi az ebédet. A disznók etetését azonban nem engedem át neki. Legjobb a jószágoknak, ha egy kézből kapják az elsséget. A borsófejtők közvetlen tőszomszédságában egy T— 150-es és egy Sz—100-as tömö­rítetté silóba a borsószárakat. Sípos László és Nagy Miklós traktorosok ügyesen forgolód­tak a nagy domb tetején. — Jobb így kettesben — mondja Nagy Miklós. — Min­denben segítjük egymást, per­sze ha nagyobb baj adódik, azonnal jön a javítókocsi. — A Rába-traktor is jöhető ne már — vág közbe türel­metlenül Sípos László. " Re­ményre kell tömöríteni a si­lót, mert ha levegős marad1, tönkremehet a 100 \-agonnyi jó minőségű takarmány. Béna Zoltán Cipő, gyerekkocsi, ruhanemű ¥áhsztékbővítő kooperáció A Konsumex külkereskedel­mi vállalat külföldi és hazai termelők részvételével számos kooperációt szervezett a bel­földi ellátás javítására, és az export bővítésére. A hazai ter­meléssel évente több mint ti­Lotsckm stop a üisns&anyarksn Forró körkép a megyéből Már a kora reggeli híradások is figyelmeztettek, hogy csütörtökre olyan kánikula várható, amire az idén meg nem volt példa. A szervezet nehezen alkalmazkodik az időjárás rapszodikus változásaihoz, legjobb ilyenkor a liüs szobában, vagy az üdítő hullámok között. Néhány millióan azonban nem fogadhatták meg a jó szándékú tanácsot. A Ceglédi Sütőipari Válla- Kurali Zoltán délutáni mú­lat kemencéit, mint máskor, szakvezető — micsoda kín hajnalban most is felfűtötték, ebben a forróságban a 'tüzes s ha sóhajtozások közepette kemencét javítani, is, de megérkezett az egész Üdítő ‘ sziget a forróság- műszak, pedig ilyenkor kínok tengerben az érdi Skála Áru­kínját állja ki a pék. A kin- ház. Alighanem a megye ti harminc-egynéhány fok- egyetlen üzlete, ahol tempe­hoz, az elektromos kemence rálják a levegőt. Csoda-e, is hozzásegít, s hiába dolgoz- hogy most, amikor máshol nak lenge magyarban a pé- vevőért sírnak, náluk megug­kek — Végh József, Király rik a forgalom. A 21 fokos László és Tárcsán Gyula —, kiszolgálótérben különösen az dél felé már belülről is pör- üdítőknek, a sörnek és a na­zsöli bőrüket a hőség. Szeren- pozószereknek van nagy ke­cse, hogy minderről a vásár- leije. Saltzer Kornél üzletve­lók mit sem érzékeltek: a ke- zető-helyettes búcsúzóul azért f nyér most is ugyanolyan íz- megjegyzi: őt ne irigyeljük, letes volt Cegléden, mint más- szobájában 40 fok fölött áll kor. a hőmérő higanyszála. Ki szódavízzel, ki jeges tej- Végezetül egy közlemény, jel, mások teával élesztgetik Farkas Vince, a Dunamenti magukat a Cement- és Mész- Regionális Vízmű igazgatóhe­művek váci gyárában, a kiin- lyettese tájékoztatott, hogy kerkemencék mellett. A sze- a települések tanácsaival relők naponta százszor is egyetértésben tegnaptól Dö- dön, Tóton, Dunakeszin, Csö­elsétálnak a fagyos időben is mösön, Dobogókőn, Visegrá- mörön, Mogyoródon és Gö­íorró égőtér mellett. így volt dón, Dunabogdányban, Ta- döllőn a kutak alacsony ho­ez tegnap is, mégis hálát ad- hitótfalun, Leányfalun, Szent- zama miatt, tegnaptól locsol­tak az égnek, hogy nem volt endrén, Budakalászon, Cső- sí tilalmat rendeltek el. A semmilyen műszaki hiba. bánkán, Pilisvörösváron, Pi- korlátozás megszüntetésérői Rossz rágondolni — mondta lisszentivánon, Solymáron, értesítik a lakosságot. Ürömön, Pilisborosjenőn, Gö­zenötmillió dollár értékű Im­port válik feleslegessé, és a kétmillió dollárt is meghalad­ja a kooperációban készülő termékek exportja. Az Apolló Cipőipari Szövet­kezet az angliai Scholl cég le­ányvállalatával, a Saniped-del működik együtt eredeti Scholl-gyógylábbelik gyártá­sában. Az idén ebből a ter­mékből mintegy 200 ezer pár kerül a hazai piacra, s emel-: lett 40 ezer pár gyógylábbelit és 800 ezer pár felsőrészt ex­portálnak külföldre, többek között a Szovjetunióba is. Ha­sonló kooperáció keretében látják el a belföldi boltokat olasz gyermekkocsikkal is. A Fémbútor Ipari Szövetkezet egy olaszországi céggel kötött együttműködési szerződést, amelynek eredményeként a ha­zai piacra több mint 40 ezer gyermekkocsit készítenek. Az idén e termék exportját is megkezdik. Már hagyományos partner­nek számít az NSZK-beli Tri­umph és a Felina. A velük együttműködő magyar partne­rek a kőszegi, a kapuvári, a bonyhádi és a paksi ruhaipari szövetkezetek, illetve a Fővá­rosi Ruhaipari Vállalat és a szeghalmi ruhaipari szövetke­zet melltartókat, fürdőruhákat készít a belföldi ellátás javí­tására. Az együttműködés ke­retében évente egymillió-két­százezer melltartó és több mint négyszázezer fürdőruha készül. Az együttműködő partnerek köre kiterjed a tengerentúlra is. A White Hall amerikai cég­gel a Caola kétmillió-hatszáz­ezer tubus fogkrém hazai töl­tésében és értékesítésében ál­lapodott meg. Az együttműkö­dést az idén tovább fejlesztet­ték. Megkezdték a töltőanyag hazai gyártását eredeti recep- túra alapján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents