Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

Wvr sir:tie 1984. JÜLlüS 12., CSÜTÖRTÖK Rövidítik a határidőt Fordulat a város életében A város ódon mivolta ven­dégcsalogató tulajdonságai mellett számtalan gond, baj forrósa is egyben. Az, hogy a házak olyan szépek, amilye­nek, rengeteg fáradságába és pénzébe kerül a tulajdonosnak és a tanácsnak is. Ha pedig a „tulaj” nem hajlandó úgy rendbe hozatni az épületet, hogy méltó legyen a városhoz, mehet a felszólítás. Előbb az első, azután a második, majd szép sorjában a többi. Legrosz- szabb esetben pedig a bírság, Ezek azonban mondhatni fel­színi jelenségek. A mélyebben fekvő régiókban gyakran még nagyobb a gond. Megsérült falak Itt van például a pincerend­szer, amely önmagában rend­kívül romantikus dolog, pláne egy gyermek gondolatvilágá­nak. Mondjuk, tizennégytől le­felé. Följebb, különösen, ha az ifjú diák gimnazista, már ke­vésbé érdekes, hiszen a gim­názium a pincék miatt meg­süllyedt, falai olyan életveszé­lyesen megsérültek, hogy le kellett zárni az egyik szárnyat. Azóta meglehetősen siralmas körülmények között folyik az oktatás. Az iskolaudvarban fel­állított faházakban tanulnak a gyerekek. Hogy ezt sokáig így csinál­ni nem lehet — hamar nyil­vánvalóvá vált azok előtt, akik tehetnek, sőt kötelességük ten­ni valamit. És megszületett a döntés, mely új gimnázium felépítését határozta el. Először a Rózsa-kerti lakó­I telep mellé, a Duna partra ter­vezték az új intézményt, azon­ban a terület feltöltése, meg­felelő talaj biztosítása, horri­bilis összegbe került volna. Űj hely után kellett nézni, vé­gül is a Felszabadulás lakóte­lep alatti övezet tűnt a leg­megfelelőbbnek. Aztán olyan gondok baráz­dálták az illetékesek homlo­kát, mint pénzügyek. Ha a gim­náziumról volt szó, milliós pénzösszegek előteremtése ve­tődött fel, s majdnem úgy tűnt, hogy későbbre kell halasztani a munkálatok megkezdését, de végül mégis megkezdődhetett, az építkezés. Brjeska József, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat építésze környezetbe illő, szép épületegyüttest ter­vezett. Jó ütemben Jelenleg olyan jó ütem­ben haladnak a munkálatok­kal, hogy a generálkivitelező­vel a határidő egyéves (!) meg­rövidítéséről tárgyalnak. Az ÉLÉPSZER gárdája részéről ennek semmi akadálya, s így előreláthatólag az 1986. szep­temberi terminust ’85-re tud­ják módosítani. Ez csak a tan­termi szárnyra vonatkozik, a tornatermet a következő esz­tendőben adják át. S hogy ezek az elképzelések valóra is váljanak, kéthavonta igazgatói megbeszélésen tekin­tik át a munkálatok menetét. Legutóbb június 14-én talál­koztak a beruházók, az alvál­lalkozók és a generálkivitele­ző. Most — ahogy a közelben Fakultatív programok a vakációban Sok közreműködő révén Az iskoláktól tavaly vette át két évre a nyári napközit a városi tanács művelődési osz­tálya irányításig, már, az első évben kiválóra minősí­tette a megyei szakfelügye­let. Sokan közreműködnek abban, hogy a gyerekek jól érezzék magukat: az iskolák, a programokról gondoskodó intézmények; a művelődési központ, a múzeumok, még a gyárak is. Az utóbbiak nem csupán anyagi támogatásuk­kal. Az iskotagondnokflég turnusonként 1000—1500 fo­rintot ad a szükséges napi apróbb kiadásokra. A programok fakultatívok, a gyerekek maguk dönthetik el, részt vesznek-e az egész na­pos kiránduláson, a múzeurh- és gyárlátogatáson, az egyes sport- és rajzversenyeken, szellemi vetélkedőkön, filmve­títéseken és a többi szórakoz­tató, fnégsem öncélú elfoglalt­ságban. A napi ..főműsor” ter­mészetesen a sffandolás, ame­lyet minimális' összegért él­vezhetnek, no meg a legkülön­félébb sportjátékok. Ez is a cél; jó levegőn sok mozgási alkalmat nyújtani a vakáció­zó iskolásoknak. Az otthon maradók is maguk választják meg. olvasgatnak-e a parkban, vagy labdáznak. Csak éppen lepihenni nem tudnak, mert egy délutáni fektető kialakí­tásához már nincs hely a gim­náziumhoz tartozó villaépü­letben. Meggondolandó, hogy egy olyan városban, ahol több nyári tábor is várja az ideérke­zőket, hogyan lehetne alkal­masabb, tágasabb nyári ott­hont teremteni saját gyere­keinknek. lakók és az építők mondják — szépen alakul a gimnázium. Felhúzták a tantermi szárny külső falait, és megkezdték a belső válaszfalak emelését. A tornatermi részt se,m hanya­golják el. Az alapozási teen­dőkkel egy időben hozzáláttak a környék tereprendezési mun­kálataihoz is. Felszabaduló hely Jelentős fordulat lesz a vá­ros életében az a pillanat, ami­kor megnyitja kapuit az új ok­tatási intézmény. Nemcsak azért, mert a hatodik ötéves terv legszebb, legkorszerűbb beruházásának számít ez a lé­tesítmény, hanem ázért is, mert a gimnázium felszabadu­ló helyére be lehet költöztetni esetleg a szakmunkásképző in­tézetet. Bár a régi épület ki­használásának módjára több­féle alternatíva vetődött fel, azonban az már most bizonyos, hogy a szentendrei oktatás meglehetősen mostoha helyze­te jelentősen javulni fog. Fiedler Anna Mária SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fejlesztés a körzetben A terveknek megfelelően halad a szentendrei városkör­nyéki falvakban az iskolák bő­vítése, a vízhálózat és a jár­dák építése, ugyanakkor nagy visszaesés tapasztalható a la­kásépítésekben — állapították meg a szentendrei Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának ülésén. Elsősorban anyagi okok miatt a tervezettnél ke­vesebb célcsoportos, telepsze­rű és egyéb állami lakás ké­szül el a tervidőszak végéig. A következő öt évben viszont Visegrádon és Pomázon az új faluközpontok kialakításával, valamint Csobánkán a Hanf- land dűlőben, Tahitótfalun a Tormarév és Farkasverem dű­lőkben, továbbá Szigetmonos­toron és Pócsmegyeren a Szentendrei-sziget rendezési Háromféle kenyér Három hónapja dolgoznak üzemszerűen a szentendrei kenyér­gyárban. Naponta 110 mázsa kenyeret sütnek, s az eddigi négyféle kenyér helyett ma már csak háromfélét készítenek. A képen a kemence gyomrából érkező kenyereket rakja a szál­lítókocsira Csereklye Sándorné Nyár a Dunakanyarban Jó törekvések, tanulságokkal A „Szentendrei nyár” ren­dezvényeit és az oda érkező turisták számát tekintve a városra nyugodtan ki lehet tenni a „megtelt” táblát. Azon­ban a Dunakanyar többi tele­pülésén élőknek, az ott nyara­ló. oda kiránduló idegeneknek eddig jószerével nagyon sze­rény szórakoztató programok­kal kellett beérniük. Holott igény volt és van rá, meg az idegenforgalom fellendítését is szolgálná, s mintegy tehermen­tesítené Szentendrét is a nyá­ri programsor. Előzmény Csak dicsérhető, hogy a visegrádi tanács vezetői felis­merték és nagyszabású, izgal­mas, ió előadások, kulturális rendezvények meghirdetésével bekapcsolódtak a dunakanyari nyári játékokba. Más kérdés, hogy a vállalkozás meghaladta erejüket, felkészültségüket. Azt kell mondani — jó néhány el­maradt rendezvény és hoppon maradt ideérkező után — el­ső alkalomra kevesebb — több lett volna, tgy, ez a jövőt te­kintve nagy tanulság és rossz reklám volt. — Akadt előzmény, amelyre elképzeléseinket alapoztuk. A királyi palotában voltak a ko­rábbi években is sikeres, jó rendezvényeink. De ilyen komplex formában az idén először terveztünk — mondta Szabó Ottó vb-titkár. — Az anyagiakat a megyei tanács, a Pilisi Parkerdő Gazdaság és a Dunatours, a megyei idegen- forgalmi hivatal adta. Sok Szakmai és egyéb támogatást kaptunk a Pest megyei műve­lődési központtól. Segítségben tehát nincs hiány, csak éppen a legfonto­sabb nem áll rendelkezésre: megfelelő létszámú közműve­lődési szakember, népműve­lők, akik a programok lebo­nyolítását, szervezését, irányí­tását ellátnák. A tanács egyet­len ilyen 'képzettségű dolgozó­ja, a művelődési ház vezetője. Rá és mindenekelőtt a tanács elnökére marad minden teen­dő, a programok összeállításá­tól az együttesek meghívá­sáig. S bármennyire szívesen csinálja, pedagógus lévén, két félember ehhez kevés. Meg­fontolandó. nem lehetne-e néhány népművelésszakos egyetemistát a nyári hónapok­ra meghívni. Ellátás — Ma már községünk a fő­város felől autóval, autóbusz- szal és hajóval — a nagyma­rosi oldalról pedig vonattal és komppal — egy-két órán be­lül könnyűszerrel elérhető. Egy-egy hétvégen megtízsze­reződik a népesség, tíz-tizenöt- ezer ember fordul meg nálunk — folytatja a vb-titkár. — Mégis, igazi zsúfoltság csupán a lepencei strandon van. Azt mondják, Közép-Európa leg­szebb meleg vizű fürdője a mienk. A Dunakanyar fölött, a hegyoldalba épült három- szintes medencés strandról va­lóban csodálatos a panoráma. S hogy az embertömeg nem „sűrű”; az a páratlan termé­szeti környezetnek köszönhető. A Duna-part, a műemléki együttes és a Pilis* akár ész­revétlenül is magába fogadja a tízezren felüli számú látoga­tót. Ellátásuk nagyjából meg­oldott. A községben a Sirály és a Vár étterem, a jurta­tábornál levő és a nagy-villá- mi étterem, több presszó és a már nem is annyira alkalmi, mint inkább szezonárusok étellel, itallal ellátják az itt pihenőket. Van lovas- meg ví­zisí-iskola, és igénybe vehető a rollka, a gyepsí. Nagy sze­repet vállalt a Pilisi Parkerdő Gazdaság abban, hogy mind­ez van — ez derült ki a vb- titkárral folytatott beszélgeté­sünkből. — Itt élünk, természetes, hogy a község kezdeményezé­seit, elképzeléseit minden tő­lünk telhető módon támogat­juk részvételünkkel — vála­szolta Berdár Béla igazgató, amikor a nem épifen jellemző vállalkozásaik hátteréről ér­deklődtünk. — Amit csinál­tunk és folytatunk, az semmi­képp sem vállalkozási kategó­ria, jóllehet, szolgáltatásain­kért fizetnek. Feltételek Itt a Pilis, fejlesztési programja keretében valósí­tottuk meg, amit létesí­tettünk; kiszolgálva azokat, akik a mi erdeinkben keres­nek kikapcsolódást. Ehhez te­remtünk kulturált feltételeket, együttműködve a tanácsokkal, az utazási irodákkal és az ide­genforgalmi hivatalokkal. Ennél azért több, amit fel­vállalt csupán Visegrádon a parkerdőgazdaság. Megépítet­te a strandot — természetesen központi anyagi forrásokból —. a jurtatábort, mellette az autóskempinget, éttermet léte­sített a Nagy-Villámon és a Mogyoró-hegyen. A strandon kívül valamennyinek üzemel­tetője is, a lovasiskolával, a vízisport- és a sítereppel egyetemben. Mindezekre épít­hette elképzeléseit, a maga idegenforgalmi fejlesztéseit a visegrádi tanács. A törekvések tehát jók, ha nincsenek is híján tanulságok­nak. tervének elkészülte után ese­dékes parcellázásokkal újabb lakások megépítésére nyílik le­hetőség. A tervek szerint halad a vá­ros vonzáskörzetéhez tartozó tizenhárom községben az egész­ségügyi és kulturális intézmé­nyek építése. Kisorosziban és Szigetmonostoron orvosi ren­delő, Tahitótfaluban gyógy­szertár készül. Szentendre vonzáskörzetében a tervezettnél több szilárd burkolatú járda készült, s to­vábbiak építését tervezik. Bő­vül az ivóvízhálózat, vízmüvet építettek az utóbbi három év­ben Dunabogdányban, Tahiban és Pilisszentlászlón. Bővítik a szentendrei szennyvíztisztítót; a visegrádi és a pilisszentke- reszti telepek (bővítésére azon­ban csak a következő tervidő­szak idején lesz lehetőség. Bu- dakalászon megkezdődött a Barát-patak rendezése, Viseg­rádon a Pilisi Parkerdőgazda­ság segítségével ezután kezdő-» dik ez a munka. Pomáz beit vízrendezésére tanulmányterv készült, a munkák hamarosan kezdődnek. Útfelújítás Girbegurba, szűk utcáik kúsznak fel a templomdomb­ra, szinte csalogatva a betö­résre a bóklászló turistákat. Odafenn tenyérnyi terecskébe torkollanak a város egyik leghangulatosabb ódon terébe, a Rab Ráby térbe. Elbűvölő, műemlék és műemlék jellegű házaival, macskaköves burko­latával, öreg öntöttvas kútjá­val. Bár a kútból nem sok lát­szik. Tövébe rakták halomba a burkolókövet. Mi tagadás, oda nem illő, csúnya látvány, így érzik ezt a tér' és kör­nyék lakói, akik azért fordul­tak szerkesztőségünkhöz, tud­juk meg, mikor fejezik be végre az évek óta tartó útfel­újítást. Nem elsősorban a turisták — hiszen útépítés mindenütt folyik, s ez általában hossza­dalmas —, hanem a helybé­liek jobb lakóhelyi közérzeté­re, nyugalmára appellálva ér­deklődtünk a városi tanács műszaki osztályán. A környék tele van pincékkel, az úttest alatt vízhálózat húzódik, ezért óvatosan, körültekintően kell dolgozniuk. A befejezést a múlt hónap végére tervezték. Csakhogy — ezt a környék la­kói is tudják — csőtörés tör­tént. A feltárásnál kiderült, a csöveket ki kell cserélni. Miután nincs más választás, ezen a két hónapon ne múl­jék! De abban igazuk van a lakóknak, ha tudták, hossza­dalmas lesz a munka, miért nem kerestek alkalmasabb he­lyet a burkolóanyag tárolásá­ra? PMÍÍMí] Számos műsor. A korábban meg­kezdett programok közül e héten is számos műsort rendeznek. Ilyen a Templom téri so- kadaiom vidám attrakciója, a^ne^ lyen bohóc- mT táncegyüttesek, va­lamint Végzős szí­ninövendékek káp-, ráztatják el a lá­togatókat. Galgó- czi Judit rendező- , sében mutatják, be a fiatal művészek Joseph és Káréi Capek A végzetes szerelem játéka című komédiáját. A belépődíj 20 fo­rint. Természete­sen ezúttal is hét­végén, 14-én és 15-én kerül sor a produkcióra. A komoly zene kedvelőinek igazi csemegével szol­gálnak a szerve­zők. Július 18-án, 20 órai kezdettel Verdi-estre kerül sor a művelődési ház színpadán. Közreműködik Begányi Ferenc, Berczelly István, Gulyás Dénes, Pá­ka Eszter, Szűcs Márta — az Álla­mi Operaház mű­vészei, a Postás Szimfonikus Zene­kart dr. Vasadi Balogh Lajos ér­demes művész ve­zényli. Műsorköz­lőként Antal Im­rét láthatják a nézők. A műsort Boschan Daysi rendezte. Goldoni darabja, a Két úr szolgája biztosítja a szín­házi élményt, ame­lyet 13-án, 14-én, 15-én és 19-én játszanak 20 óra 30 perces kezdet­tel. Izgalma« filmet vetítenek a film­múzeumi napok keretében a PMKK-ban pénte­ken este 7 órakor. Sten Spielberg — az Oscar-díjas E. T. alkotójának — egy korábbi alko­tását láthatják ez­úttal a mozira­jongók. Az 1972- ben készült Pár­baj című lélektani horrort vetítik/”' A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felső-Tiszavidéket bemutató részén a tímármesterség fortélyaival ismer­tetik meg az ér­deklődőket július 15-én délelőtt fél 11-kor. Kirakodóvásár. Visegrád szintén érdekes prográm- mal várja a zene-, a népművészet- és a színházkedvelő­ket. Július 16-án kirakodóvásárra, 15-én a Liszt Fe­renc Zeneművé­szeti Főiskola hall­gatóinak ragtime- műsorára kerül sor. A tárgyalóteremből! Tyúktolvaj az udvaron Ha valakinek a „foglalko­zása” alkalmi munkás és hoz­zá idült alkoholista, szinte bi­zonyos, hogy inkább előbb, mint utóbb összeütközésbe ke­rül a törvénnyel. Mint Túrái LAszló 28 éves, nőtlen szent­endrei lakos. Nem először állt a bíróság előtt, volt már bün­tetve, vagyon elleni bűncselek­ményért. A rendszeres és mértéktelen italozáshoz pénzre, nem' is ke­vés pénzre volt szüksége —, ahogy azt védekezésül elő is adta. S ha ez a jog szerint vé­dekezésnek nem is állt meg, mindenesetre mélyen igaz. Az alkalmi munkákból nem tellett borra, ezért tavaly nyáron tyúktolvajlásra adta a fejét. Több gazdát is megkárosított azzal, hogy késő este bemá­szott a kerítésen az udvarokba és tucatjával csavarta ki a csirkék, tyúkok nyakát. Zsák­ba rakta és másnap a helyi piacon eladta valamennyit. Lopott segédmotorokat is udvarokról, vendéglők elől. Egy élelmiszerbolt feltörésé­hez két ismeretlen társa is akadt; karórát, készpénzt és italokat vittek el. Januárba: kiszemelt magának egy hétvé gi házat. Üres kézzel vqí kénytelen távozni, mert ott ér­tékes holmit nem talált. Februárban bukott le. A kihallgatások során módosít- gáttá a vallomását. Két társra hivatkozott, majd csak egyre, végül határozottan állította, hogy egyedül követte el a bűn- cselekményeket. A bíróság többrendbeli, üz­letszerűen elkövetett lopásért, társtettesként elkövetett lo­pásért és hamis vádért halma­zati büntetésül három, év és hat hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. A közügyek gyakor­lásától négy évre eltiltotta, és elrendelte az idült alkoholista kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhí­tésért fellebbezett. Az oldalt írta: Kádár Edit Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents