Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

1984. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK 3 Gödöllő 1984 nyarán Egy szakma tíz napba sűrítve Hányatott sorsa iskola volt Amihez a népszerűség nem elég Nincs az a zsúfolt tantervű egyetem, ahol egyetlen szor­galmi év alatt tizenhat tan­szék nyúzza a diákokat Gö­döllőn mégis ez történt, igaz, csak tíz napig, és általános is­kolásokkal, úttörőkkel foglal­koztak az agrártudományok el­mélyült kutatói, oktatói. S rá­adásul: a gyerekek ennek még örültek is, mondván, amit az iskola csak egy tárgyban ta­nít, a biológiában, arról itt sokkal részletesebben hallot­tak. Pedig régóta zsebükben már a bizonyítvány. Sok helyről A város egyetemi negyede immár harmadszor adott ott­hont az országos mezőgazdász szaktábornak. Irányítói a kez­detektől fogva ugyanazok, Valter Menyhértné vérségi csapatvezető, Burján János megyei vezető technikai szak- felügyelő és dr. Kovács Gézá- né docens. A tartalom viszont évről évre gazdagodik, ezúttal már bejutni sem lehetett a tá­borba hívás nélkül. A gyere­kek pályázatokkal kopogtathat­tak, két forduló legjobbjai nyertek jogot a részvételre, mintegy nyolcvanan. Kalmár Jánosné, Szegedi Edit, Pacs Katalin és Fürjesi Józsefné csoportjaiba így igen sok településről, 17 megyéből verbuválódtak a táborozok. Nincs sok közös vonásuk azon kívül, hogy ilyen, vagy olyan módon szeretik a mezőgazda­ságot. A medgyesbodzási Vi- szián Andrásnak például pe­dagógus szülei vannak. A kecs­keméti Hasúr Csaba és a pé­csi Kónya Krisztina lakótele­pi lakásban élnek. Szakmabeli szülők gyermeke viszont az Er­csiből érkezett Kangiszer Gyu­la, vagy a vérségi.Kalmár Gá­bor. A markází Vitovszki Pi­roska családjának szép szőlő­je van, természetesen ő is er­ről az ősi gyümölcsről írta dol­gozatát. ■Rady Zsolt — édesapja va­dasz — a lornyospaicai ma- oartani tabor helyett érkezett Kisvardaról Gódoxlore. Pedig a madarak a kedveneei, a ta­nyán felnevelt állatai közül kü­lönös oecsben tartja a Kapa- nyag nevre naügató varjut. Üsoit nem egyedül jött, osz­tályfőnödé, Lilla üáoor min­den diákját versenyeztette, s nyolcán nyertek részvételi jo­got a szaktáborba. A tíz nap eseményeit véges- telenüi lehetne sorolni, de nem hagyhatjuk ki az aratást, amit az egyetem búzatábláján vé­gezted. — A kaszát nem adtuk a gyerekek kezebe, de minden többi műveieíoöl kivettek ré­szükét — mesélte Valter Meny­hért vérségi iskolaigazgató, a rendvágók egyike. Mellette Bardos István gödöllői városi úttörőelnök és Burján János ragadott kaszát. Okét a ma- roxszedők es a kévekötők kö­vették. A csépelést a vérségi krónikásasszony, Mártonná Ho­mok Erzsébet mutatta be a tá- borozóknák. Néhány nappal korábban Bözsi néni Versegen látta vendégül az úttörőket, s kenyeret sütött nekik. A pajtások megismerkedtek Gödöllővel is, városnézésen, diavetítésen Polónyi Péter, a Helytörténeti Gyűjtemény ve­zetője mesét a város múltjá­ról, kincseiről. Pályamunkák A szaktábor egyik legfonto­sabb eseményére, a pályamun­kák megvédésére dr. Kovács Gézáné készítette fel a gyere­keket. Ügy vélte, hogy egy fé! nap alatt meg tudja beszélni a jelentkezőkkel a dolgozatok összefoglalását. Dél helyett hat órára sikerült befejezni a ta­nácskozást. Leckekönyves hall­gatók nincsenek ilyen lelkesek! — Az első évben még igen­csak idegennek tűnt a felső­sökkel való foglalkozás. Ma már beszélnek a számok: hu­szonegy kollégámmá! együtt értékeltük az úttörők tanul­mányait. melyek a növényter­mesztés, a kertészet és az ál­lattenyésztés kérdéseivel fog­lalkoznak — tájékoztatott a riövénynemesítési tanszék do­cense, aki az egyik tanévben elnyerte az egyetemi hallga­tók legkedvesebb oktatója cí­I dugasz tani a tésztát, í csöpög az eresz alia, csurog a veríték a bőm- avatja a kenyérsütés tit- yerekeket Mártonná Ho­mok Erzsébet. Megnövekedett az önállóság A személyi számítógéppel ebben • korban még csalt játszik az ember. Ursinyi György felvételei met, s rendkívül közvetlen a gyerekekkel is. Két év múlva — A legkorszerűbb eszkö­zökkel, bemutatókkal, kísérle­tekkel próbáltuk bővíteni a nebulók tudását. A mikrobio­lógiai tanszéken megismerked­tek a láthatatlan baktériumok­kal, s meggyőződhettek az em­beri és az állati higiénia fon­tosságáról. Másutt a növény­védelem módszereiről hallot­tak, saját kísérleteikkel, méré­seikkel tapasztalták a neme­sítés hasznát. A sorból a me­zőgazdasági gépek szemrevéte­lezése sem maradt ki, a sze­mélyi számítógépektől pedig szinte el sem lehetett szakíta­ni a táborozókat. — Jövendő egyetemistákat látnak a gyerekekben? — Azokat is. Sokszor már késő, ha csak a gimnázium­ban ismertetjük azt, hogy mi­re számíthatnak a hozzánk je­lentkezők. A mai élet már a falusi gyerekeket sem kénysze­ríti a mezőgazdasági ismere­tek elsajátítására. 'Amit az ál­talános iskolás nem tanül meg, arra a középiskolában sém lesz igazán kíváncsi. Hogy mi­lyen eredménnyel dolgoztunk, az majd két év^műiíva dől el, amikor az elsp'Jábor hajdani lakói pályaválasztás elé kerül­nek. Én őrzőin a mostani név­sort is! Persze^ nem válik minden résztvevőből mezőgazdász, N UUI5 JiCtJ amíg nem amíg nem Ipkról — kaiba a vagy mezőgazdasági gépész, hiszen most is sokan más hi­vatást jelöltek meg életcélul. De senki sem lesz kevesebb attól, hogy Gödöllőn töltötte a vakáció első tíz napját. Balázs Gusztáv Ünnepélyes fogadaJomtétei Tűzoltótisztek avatása Tűzoltótisztekké és egyben üzemmérnökökké avatták szer­dán az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakának idén végzett húsz hallgatóját. A belügyminíszté- riumi ünnepségen ismertették Horváth István belügyminisz­ter díszparancsát, amelyben köszöntötte a felavatottakat. Ezt fogadalomtétel követte: az ifjú tisztek megfogadták, hogy vállalt kötelezettségeik teljesí­tésére mindenkor készen áll­nak, hűen szolgálják a nép­gazdaság tűzvédelmét, az ál­lampolgárok életének, testi épségének, javainak megóvá­sát. Bleszity János tűzpltószáza- dos, az- Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi tanszékének vezetője megem­lékezett arról, hogy ezúttal másodszor bocsát ki a főisko­la tűzoltótiszteket. Évszázados már a hagyomá­nya annak; a szakszervezet ne­vel. Ahogyan a kor diktálja: munkás öntudatra, harcra, a világban való eligazodásra, a dolgozó ember érdekeinek vé­delmére, új utak keresésére. A mozgalom mindig is fontos fel­adatának tekintette a szak- szervezeti tisztségviselők fel­készítését. Az utóbbi időben megnövekedett a testületek ön­állósága, a bizalmiak, főbizal­miak szerepe, s persze na­gyobbak lettek a követelmé­nyek is. Milyen részt vállal a funk­cionáriusok felkészítéséből a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának iskolája? Kérdéseinkre Veress András, az iskola vezetője válaszol. Mégis eljöttek — Az ágazati szakszerveze­tek megyei bizottságaival és,az alapszervezetekkél közös fel­adatunk az isineretnyújtás, a tisztségviselők alap- és to­vábbképzése. Tanfolyamokról van szó, melyeket együtt szer­vezünk. Nem is lehetne más­ként, hiszen azt mindig a mun­kahelyeken tudják legjobban, hogy kinek, mennyi tanulásra, milyen jellegű tudásra van szüksége. Azon pedig ma már senki sem vitatkozik, hogy egy szakszervezeti tisztségviselő­nek a népszerűség és a jó szán­dék mellett szakértelem is .kell, például a vállalati gazdálko­dással, az érdfekvádelemme! kapcsolatos. Jártasnak kell lennie a szociálpólitika, az életszínvonal-,politika, a moz­galom kérdéseiben, s megfele­lő partnernek kell lennie, ha a vezérigazgatóval vitázik is. — Ezek szerint több ma az iskola teendője, mint koráb­ban? — Igen. Hadd bizonyítsam ezt adatokkal is. A nemrég zá­rult oktatási évben hatvan tan­folyamunkon 2 ezer 94 hallga­tónk volt, három éve még csak 6—700. — Ez rendkívül érdekes. Mostanában ugyanis szinte minden fórumon arról hall. az ember, hogy a GMK, a mun­kaidőn túli pénzszerzés, s a sok más elfoglaltság emészti fel a dolgozók idejét, energiá­ját. Mégis megháromszorozó­dott a kurzusok közönsége? — így van. Persze a valóság sokrétűbb. Mi is árra törek­szünk, hogy kíméljük a mun­kaidőalapot, ezért már há­rom esztendeje kihelyezett le­velező tanfolyamokat indítunk a megye városaiban. Elsősor­ban ennek köszönhető a válto­zás. Idén tovább is léptünk, a vasasszakszervezethez tartozó néhány üzemben — a Csepel Autógyárban, az ÍSG-ben, az IMI-ben, s a Gödöllői Áram­mérő Gyárban is voltak , kihe­lyezett tanfolyamaink. így 62, kurzusunk közül csak 31 ha­gyományos, azaz bentlakásos, nappali. NEB-vizsgálof Pest megyében Szövetkezet és szakcsoport — A régebbi forma ezek szerint kevésbé kedvelt? . Okok és mentségek — Sajnos a nappali képzés­re az jellemző: beiskolázási gondokkal küszködünk. Egyes tanfolyamokat — mint a köz- gazdasági, a sportfelelősi, vagy a munkaügyi döntőbizottsági elnököknek szóló — a részvét­lenség miatt meg sem tudtuk tartani. Ezek helyett más kur­zusaink voltak, melyeket száz- százalékos érdeklődés kísért, például a szakszervezeti bizott­ságok titkárainak, a gazdasági felelősöknek, a vállalati szb- elnököknek, vagy a közgazda- sági felelősöknek. — Nem egészen értem. A közgazdasági felelősök az egyik tanfolyamra eljöttek, a másik­ra nem? — .Hogy világos legyen, tisz­táznunk kell előbb, miként áll össze egy-egy kurzus hallgató­sága. Némelyikét az SZMT szervezi, főleg ott, ahol az ága­zati szakszervezetnek — pél­dául a vegyészekének, a texti­lesekének, a vasasokénak — nincs Pest megyei bizottsága. Ahol van önálló megyei bizott­ság, ott igyekszünk szakmai tanfolyamot indítani. Innen a látszólagos ellentmondás. Az önálló szakmai tanfolyamok keresettek, a megyei bizottsá­gok gondot fordítanak a beis­kolázásra, ám ahol az alap­szervezetek nem kapnak ilyen támogatást, gondok keletkez­nek. Ugyanis hiába küidi el a jelentkezési lapot az alapszer- vezet, a tanfolyam nyitó nap­jára sokan pem jönnek el, be­tegségre, külföldi útra, családi problémákra hivatkoznak, vagy egyszerűen csak arra: a munkahelyen nem tudják nél­külözni őket. Szerencsére csak négy tanfolyamnál nmltak idén ilyen gondok. S még az is ide kívánkozik, hogy nem a GMK, á munkaidő utáni többlet el­foglaltság az ilyen ügyek oka. Hadd bizonyítsam ezt is: a vá­lasztott, s tanulásra fogott tisztségviselők annyira4 igyek­szenek megfelelni a tagság igé­nyeinek, hogy több esetben is eljöttek, amikor ez a számuk­ra veszteséges volt, akadt aki két-három ezer forintos több­letjövedelemtől esett. el. — Hogyan tovább ősztől? — Hadd kezdjem azzal: a következő tanévre az ideihez hasonló a számításunk, 62 tan­folyamra 2 ezer résztvevőt vá­runk. Általános tendencia, hogy rövidül a képzési idő, in­tenzívebbé válik az oktatás. A tematika megváltoztatásával elsősorban gyakorlati teendő-. ikre kívánjuk felkészíteni a szakszervezeti tisztségviselő­ket. Régen egyhónapos volt a leghosszabb — szb-titkári,. szb- elnöki, munkavédelmis — tan­folyamunk; most legfeljebb kéthetes. Emiatt a kurzusok zárása után nagyobb, szükség van 'az önálló ismeretszerzés­re, az önképzésre, mint azelőtt. Újnak számít a forma: az egy­hetes nappali képzést levelező oktatás követi, a hallgatók a szakirodalom alapján önállóan dolgozzák fel a témákat s vá­laszolnak a feladatlapokra, az ellenőrző kérdésekre, s csak az értékelő konzultációra kell is­mét személyesen eljönniük. Végleges otthon — Tervezik-e a kihelyezett tanfolyamok körének bővíté­sét? — Most is minden második kurzus ilyen lesz. Szeretnénk azonban a MEDOSZ és az Épí­tők Szakszervezete közremü-- ködésével ősztől a területükön is meghonosítani ezt a formát, például a CMV váci gyárában vagy Cegléden. S ha már a kö­vetkező tanévről esett szó: to­vábbra is három ember látja el az iskola minden szervezési feladatát, az előadói gárda sem változik: szakszervezeti veze­tők és reszortosok. Pest megyei politikusok, párt- és tanácsi .vezetők, munkatársak, s né­hány nagyüzemi szakszerveze­ti bizottság titkára oktatnak majd. — Hányatott sorsú iskola az SZMT-é. Lesz végre Otthona? — Tény, hogy eddig nem volt megyénknek önálló szak- szervezeti iskolája. Velencét) egy SZOT-üdülőben, majd Bu­dakeszin a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának munkásszál­lójában, végül három éve a SZOT Központi Iskolájának épületében volt átmeneti ott­honunk; Ősztől végleges önálló helyet kapunk, Budapesten az Amerikai út 96. szám alatt. Az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatósága udvarán újítják fel az épületet, melyben elő­adóterem. s két konzultációs terem lesz. Rendeződnek a kö­rülményeink, így talán megfe­lelhetünk majd annak a köve­telménynek is. hogy az. iskola betöltse, az elméleti központ szerepét, s vállalja a propa­gandisták felkészítését, mód­szertani segítséget nyújtson a munkahelyi szakszervezeti ok­tatáshoz. V. G. I*. Vágóélek mesterei Régen váitott ki intézkedés olyan visszhangot, mint a kis­vállalkozások bevezetése. Ki mellette, ki ellene foglalt ál­lást. Többen örömmel üdvö­zölték, hogy végre nagyobb le­hetőség nyílik tisztességes munkával több jövedelemre szert tenni, s ho»y a gazdasági életünk falán tátongó lyuka­kat végre lesz, ami betömje. Mások ágáltak ellene, sokai- tották az így megszerezhető több százezres évi jövedelme­ket. Ám,, ahogy az már lenni szo- koít, itt is feltűntek a kalandor elemek, akik az első perctől azt keresték, hol vannak a rendszer gyenge pontjai, hol érdemes kijátszani a törvényt, hogyan lehet illetéktelen ha­szonra szert tenni. S csak ezért nézték oly sokan rossz szem­mel ezeket a szervezeti formá­kat. E kétségeket tisztázandó, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának felkérésére a mégyei NÉB vizsgálatot indít több te­rületi NE3 hatáskörzetében. Á budaörsi, a ceglédi, a gödöllői és a ráckevei térségben elem­zik, hogyan működtek a me­zőgazdasági, fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezetekben az ipari és szolgáltató szakcsopor­tok. A cél annak megállapítása, hogy a mezőgazdasági, fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetek milyen mértékben segítik a kisüzemi termelést és a kisegítő tevékenységet,, va­lamint a termelői és fogyasz­tási igények kielégítését, meny­nyiben felel meg a mezőgaz­dasági szövetkezetekben mű­ködő szakcsoportok munkája a jogszabályokban foglalt köve­telményeknek. A vizsgálatot megelőzően jú­lius 10-én értekezletet tartot­tak, a munkabizottsági tagok a területi képviselők bevonásá­val a NEB Pest megyei Bizott­ságán. Murvai László, a felmé­rés vezetője, aki mint a Roz­maring Tsz elnöke foglalkozik a NEB mezőgazdaságot érintő kérdéseivel, tájékoztatta a résztvevőket, malyek azok a te­rületek, amelyekre külön fi­gyelmet kell szentelni az ellen­őrzés során. Természetesen sok olyan üggyel lesz dolguk a népi el­lenőröknek, ami már nem az ő hatáskörükbe tartozik, hanem kifejezetten pénzügyi, vagy jogi területhez. Ezen segíteni, e problémákra megoldást ta­lálni nem a NEB-esek felada­ta, így ezeket regisztrálják, le­fényképezik, s majd a későb­biekben — ha szükséges — visszatérnek rá. A vizsgálatot Októberben fejezik be. Fiedler Anna Mária A Kcziszerszámgyárban különböző ipari vágókéseket, vágóéie- ket, körfűrészeket gyártanak. Nincs olyan iparág, amelyben ne használnák termékeiket. A mezőgazdasági szárvágó késektől a papír-, a fa-, a fém- és a húsipari vágószerszámokon keresztül a barkácsfűrészekig terjed a gyártmánylista. A gyár százhúsz dolgozója az idén csaknem százharmincmilliő forint értékben készít különböző vágószerszámokat. Termékeik 70—80 száza­lékban importot pótol. Fehér József felvétel*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents