Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
6 mr * MKVYEi] 1981 JÚLIUS 11., SZERDA H Jogi tanácsok» Eljárás az adós ellen 9 A munkáltató felelőssége harmadik személy tartozásáért • Mit lehet tenni, ha az adós nem fizet? Egyik olvasónk elmondta, hogy 12 ezer forint kárt okozott neki volt munkatársa. Ezenkívül is még 5 ezer forinttal tartozik neki, amelyet bútorvásárláshoz kért kölcsön. Az írásbeli megállapodás ellenére, olvasónk hiába követeli tőle pénzét, nem hajlandó fizetni. A munkahelyéről is kilépett, és máshol helyezkedett el. Olvasónk szeretné tudni, milyen kilátásai lehetnek pénze visszaszerzésére. Ha az írásbeli megállapodás és többszöri felszólítás ellenére az adós nem fizetett, nincs más hátra, mint bírósághoz kell olvasónknak fordulnia. Legcélszerűbb, ha fizetési meghagyás kibocsátását kéri, a bíróságon beszerezhető 4 példányos nyomtatványon. Erre az összeg 3 százalékát bélyegilletékben le kell ragasztani, természetesen az első eredeti példányon. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és az ádós mégsem fizet, végrehajtást kell kérni ugyanennél a bíróságnál, szintén 4 példányos nyomtatványon. A végrehajtás is illetékköteles. Ha a fizetési meghagyást az adós ellentmondással támadja meg, akkor a peren kívüli eljárás peres eljárássá változik, és a bíróság tárgyalást tűz ki. Egyidejűleg olvasónknak további 3 százalékos illetéket kell lerónia. A végrehajtás során fizetésletiltást és ingó- végrehajtást lehet kérni. Másik olvasónk már ezt az előzetes eljárást végig szenvedte,' és a végrehajtást eredménytelen maradt, mert az adós — olvasónk állítása szerint —, ingóságait barátjánál helyezte el, fizetése pedig már nem volt letiltható, mert az illetőnek OTP-tartozása is volt. Mivel olvasónk megtudta, hogy az adós az ingóságait a végrehajtás elől elvonta, ezért feljelentéssel fenyegette meg őt. Az adós ezt is válasz nélkül hagyta. Hogy lépjen tovább, azt kérdezi tőlünk. Olvasónknak nem kell fenyegetőznie, hanem az adós barátját kell felszólítania, nyilatkozzék záros határidőn belül, nála vannak-e az említett ingóságok, és ha igen, milyen jogcímen tartja birtokában. Ha az illető elismeri az ingóságok birtoklását, ellene kell pert indítania, hogy tűrje az ingóságokra vezeteti végrehajtást. Amennyiben tagadná, hogy az ingóságok nála vannak, vagy időközben más személy birtokába juttatta el, akkor rosszhiszeműségénél fogva, kártérítéssel tartozik, és az eljárási költségek is őt terhelik. Az is megtörténhet, hogy az adós maga értékesíti az ingóságokat, hogy megakadályozza a végrehajtást, de az adós szempontjából ez sem jelenti, hogy megmenekült a végrehajtástól, mert a harmadik személlyel kötött akár ajándékozás, akár adásvétel, olvasónkkal szemben hatálytalan, és az adós tartozása megfizetése alól nem szabadulhat. Természetesen ez elég hosszadalmas, de végül is a tartozás megfizetése kikényszeríthető. • A munkáltató felelőssége a dolgozójának harmadik személlyel szemben fennálló tartozásáért? Az előző témakörhöz kapcsolódik annak az olvasónknak sérelme, aki azt mondta el, hogy barátja kilépett a vállalattól, és a vállalatnál a letiltás alapján fennálló tartozást vagy nem vezették rá a dolgozó MIL-lapjára, vagy az új munkáltató nem vonja le a törlesztő részleteket. Ugyanis mindaddig, amíg egy munkahelyen dolgoztak, olvasónk megkapta a havi 500 forintos törlesztő részleteket, mióta munkatársa kilépett, nem kapott egy fillért sem. Először azt kellene megtudni, hogy a dolgozó kilépésekor rávezették-e a bírósági letiltó végzés alapján a MIL- lapra a hátralévő tartozást. Ugyanis, ha a munkavállalói igazolási lap tartalmazza a tartozást, akkor az új munkáltatónak lett volna kötelessége a részleteket levonni és olvasónknak megküldeni. Amennyiben ezt elmulasztotta, felel a le nem vont tartozásokért, mint készfizető kezes, és ilyenkor azt keli tennie olvasónknak, hogy fizetési meghagyás kibocsátását kéri a munkáltató ellen, előzetesen azonban célszerű őt írásban felhívni, kötelezettségének elmulasztására, és pótlólagos teljesítésére. Dr. M. J. Nem ritka, hogy diplomás nők, akik tanulmányaik ideje alatt, és a munkakezdés nehéz éveiben nem tudtak családot alapítani, harmincas éveik derekán végképp úgy döntenek, nem fpsztják meg magukat a gyermekáldás örömétől. Számot vetnek azzal is, hogy egyedül fogják felnevelni lá- nukat, fiukat. Gyakran megesik, hogy a férfiú, aki gyermekük apja, egy másik nővel él házasságban. Előfordul, hogy a férfiak felelősséget éreznek házasságon kívül született gyerekeik iránt, és segítenek a gyerek felnevelésében — anyagilag is. — Én vállalnám hivatalosan is a gyereket — mondt3 e sorok írójának valaki —, de mi lesz, ha egyszer otthon a feleségem kezébe kerül a személyazonossági igazolványom, és abból minden kitudódik? A vonatkozó jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a gyermek születése ne kerüljön be a szülő (pontosan az apa) személyi igazolványába. Ebben a szituációban „különélés” miatt az apa szülői felügyeleti joga szünetel. így az ő igazolványába a születés tényét csak akkor kell bejegyezni, ha ő ezt külön kéri. Mi a teendő azokban az esetekben, ahol az apa is akarja, hogy „neve legyen” a gyermekének? Akadt már olyan pár, alá azt kérdezte, elég-e, ha egymás közt megállapodnak abban, hogy a férfi gondoskodik a gyerekéről, és azt írásba adja a nőnek. Semmi esetre sem elég. Anyakönyvvezetőnél. gyámhatóságon, közjegyzőnél (esetleg bíróságon) tett nyilatkozat fogadható el. A még meg nem született gyerek anyja, apja elmegy tehát az anyakönyvvezetőhöz, vagy a gyámhatóságra. Ott a férfi nyilatkozik arról, hogy a I srr~—■" ■ I IIZ NAP Rendeletéiből I A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során, a bíróságokra háruló feladatokról az Igazságügyi Közlöny 5. számában jelent meg a 104/1984. IM. sz. utasítás. A bérjogszabállyal kapcsolatos egyes kérdésekről, az Egészségügyi Közlöny 10. szama tartalmaz tájékoztatást. A tűzvédelmi szervezetek kialakításáról, a dolgozók ezzel kapcsolatos képzéséről, az Ipari Közlöny 9. száma ad irányelveket. majdan születendőt a magáénak ismeri el. Az anyának orvosától kell magával vinnie egy igazolást a terhességéről, és a szülés várható időpontjáról. Természetesen ez a nyilatkozat később is bármikor megtehető. A nyilatkozat teljes hatályához mindig szükséges az anya hozzájárulása is. És ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére csak azután kerül sor. hogy a gyerek a 16. életévét betöltötte, a gyerek hozzájárulása is kell. Sajnos, az sem ritka eset, hogy az apa nem vállalja apaságát. Legalábbis „törvényesen” nem. Ha a születés anyakönyvezésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét, az apa adatait tartalmazó rovatokat üresen hagyja, és ezt a rovatot néni zárja le. Igen tapintatos intézkedése ez a jogszabálynak. A gyermek 3 éves koráig annyi minden történhet. Még az is, hogy minden „erkölcsi és érzelmi zsarolás” nélkül a papa annyira megszereti a gyerekét, hogy ragaszkodik ahhoz, ország-világ őt tekintse hivatalosan is apának. Viszont jó, ha az édesanyák tudják, hogy az apa adatai nélkül anyakönyvezett kisgyerekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet, és ezt félévenként ellenőrzi. Senki se vegye felesleges zaklatásnak, ha felszólítást kap az anyakönyvvezetőtől vagy az illetékes gyámhatóságtól, hogy a hiányzó adatokat szerezze be. Jogrendünk nem ismeri a törvénytelen gyerek fogalmát. Társadalmunk erkölcsi megítélése talán még nem annyira „felnőtt”, hogy a házasságon kívül születetteknek ez ne okozzon problémát, ezért a törvény formailag is gondoskodik róluk. Dr. K. É. Ha van édesapa s még sincs azonban a további mennyiség értékesítésében a rendőrhatóság tettenérése akadályozta meg. Büntetés Bűnügyek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a í fiatalok társtalanságának vagy éppen bandákba verődé- i sének, a céltalan időtöltésének gyakori velejárója az al- % koholfogyasztás cs ennek gyógyszeres változata. E káros ^ jelenség már csoportképző tényezővé kezd előlépni. S | nem ritka a fiataloknak, közte e szenvedélyeiknek kielé- J gitése céljából, különféle jogsértő cselekményeinek az el- ^ követése. Ez volt megállapítható — többek között — a íj fiatalkorú Cs. József és négy fiatalkorú, valamint négy í felnőttkorú társaik, nagykőrösi lakosok ellen indult bűn£ ügyben. Talajtalanság A társaság közül többen előzőleg összeütközésbe kerültek törvényeinkkel. így a fiatalkorú Cs Józsefet a bíróság csoportosan elkövetett kifosztás, garázdaság és könnyű testi sértés miatt 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkorú R. Sándor lopás vétsége miatt próbárabocsátást kapott, azt követően a rendőr- hatóság közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 30 napi elzárással sújtotta. A fiatalkorú R. Sándor lopás vét- őrhatóság ugyancsak közveszélyes munkakerülésért 25 napi, valamint garázdaság szabály- sértése miatt 50 napi elzárással büntette. Ezenkívül' a fiatalkorú Sz. Zoltán lopás miatt javítóintézeti nevelést kapott, a fiatalkorú Cs. Zoltán pedig megrovásban részesült. A fiatalkorúak az általános iskola elvégzése után talajtalanok lettek, így Cs. Zoltán kőművestanuló lett, de pár hónap után nem tanult tovább, rossz társaságba került, és nem dolgozott, rászokott az italra, s nevelő apjának nem fogadott szót. R. Sándor szülei különváltál? élnek, egy ideig segédmunkásként dolgozott, a nagymama mindig a jóra kérte, de nem hallgatott rá. P. József is szakmunkástanulóként maradt ki az iskolából, és ő ^em dolgozott. Sz. Zoltán is hamar otthagyta a munkahelyét, közte a szülői házat, és csavargóit. Betörés A fiatalkorúak múlt év nyarától, miután nem dolgoztak, hónapokig Papp Gábor nagykőrösi lakosnál tartózkodtak. Mivel pénzük nem volt elegendő megélhetésükhöz, ezért Papp Gábor elhatározta, hogy bemegy a szülei családi házába. Két esetben, R. Sándor és Cs. Zoltán fiatalkorúak figyelése mellett, akadálytalanul behatolt a lakásba, ahonnan tízezerötszáz forintot tulajdonított el. A társaság a pénzen ruhaneműt vett, továbbá lét- fenntartásukra, közte szórakozásra költötték. Múlt év decemberében, a lopás miatt korábban pénz- büntetésre ítélt Pintye József felajánlotta a fiatalkorú Cs. Józsefnek, amennyiben árut szereznek, ő azt megvásárolja. Konkrétan utalt arra is, hogy a lakásuk udvarán található egy cukorraktár, melyben nagyobb mennyiségű cukrot szoktak tárolni. A felhívásról a fiatalkorú Cs. József említést tett Papp Gábornak, akik elhatározták, hogy feltörik a raktárát, és az eltulajdonított cukrot Pintye József közreműködésével értékesítik, ök ketten még aznap éjfél után a lakatot lefeszítve behatoltak a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat raktárába, ahonnan 21 930 forint értékben 51 zsák cukrot áthordtak id. Csontos József kamrájába. Még hajnalban Pintye József hat zsák cukrot elszállított, melyet id. Csontos József közreműködésével Kelemen Istvánnak eladtak. Később Pintye további 27 zsák cukrot szállított el, és eladott ismeretlen személyeknek, A nagykőrösi városi bíróság a fiatalkorú vádlottak közül Cs. Józsefet lopás bűntette miatt főbüntetésül 9 hónapi szabadságvesztésre, mellék- büntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra, Cs. Zoltánt lopás bűntettében mint bűnsegédet és P. Józsefet orgazdaság bűntette miatt 4—4 hónapi — 2—2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, továbbá R. Sándort lopás, orgazdaság és közveszélyes munkakerülés vétségei miatt, valamint Sz. Zoltánt orgazdaság bűntettéért 10—10 hónapi — 5—5 százalékos bércsökkentéssel járó — javítónevelő munkára ítélte. Ezenkívül a bíróság Papp Gábort 2 rendbeli lopás bűntette, 5 rendbeli kóros szenvedélykeltés vétsége miatt főbüntetésül 1 évi szabadságvesztésre, és mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra. Pintye Józsefet lopás bűntettében, mint felbujtót 1 évi — 5 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, id. Csontos Józsefet orgazdaság vétségéért főbüntetésül 6 hónapi — 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, valamint mellékbüntetésül 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Végül Kelemen Istvánt orgazdaság vétsége miatt kettő évre próbára bocsátotta. O. F. Vizek partján _ HORGÁSZBOTTAL Mi lesz három év után? f Néhány nappal ezelőtt Kiss Dénes horgásztársunk \ Ráckevén két olyan pontyot is fogott, amelynek hasa ’/ ikráktól duzzadt. Ez is arra figyelmeztet, hogy „baj % van” a természettel. Egyes becslések szerint a haláUo- % mány több mint jele még nem ívott le — pedig már jú- | Húst írunk! —, s nincs is lehetősége, hogy az utódlásról, f a természet törvényeinek engedelmeskedve, gondoskod- 'f jón. Joggal teszik fel a kérdést a horgászok: mi lesz a í jövő? Kisebb átlagsúly Erre a kérdésre kértünk mi is választ a szakembertől, Lévai Ferenctől, a Százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság termelési igazgatóhelyettesétől. — Az idén nagyon kedvezőtlenek voltak a körülmények a halak szaporodásához — hangzott a válasz. — A víz és a levegő hőmérséklete éppen a legfontosabb hetekben meglehetősen alacsony volt, és elmaradt az oly sokat érő tavaszi áradás is. így a halak nagy részében bennmaradt az ikra. — Milyen következményei lehetnek ennek? — Alapvetően kétféle. Az egyik: az ikra lassan felszívódik a szervezetben. Ennek ugyan nincsenek káros következményei, de az elmaradt szaporodás két-három esztendő múlva érezhető lesz a vizek népességében. A másik: a halak egy része késve ívik, ám az így kikelő ivadéknak már nincs ideje megerősödni, s a legtöbbjük bizonyára még a télen elpusztul majd. — A horgászok mikor érezhetik meg ennek a hatását? — Már az ősszel! Tapasztalataink szerint ugyanis a kedvezőtlen időjárás nemcsak a szaporodást, hanem a táplálkozást is befolyásolta. Nálunk például a folyamatos etetés ellenére ma az. előnevelt pontyok átlagsúlya mintegy 15 százalékkal kisebb, mint egy jó évben volt. Emiatt ősszel bizonyára megdrágul a telepítésre vásárolt halak ára. Három esztendő múlva pedig a természetes szaporulat mostani anomáliája hat,majd. Egyébként az időjárás és a dunai süllők szaporodása közötti egyértelmű kapcsolatot dr. Tóth János, a gödi Dunakutató Állomáson már régebben igazolta. Ráckeve győzött Másfél hete rendezték meg Csepelen a megyei intéző bizottsági csapatverseny első osztályú bajnokságát. Bár az idei előkészületek megfelelőek voltak, a véletlenek összejátszása folytán meglehetősen baljós előjelekkel indult vasárnap reggel a gyülekezés és a csapatok helyfoglalása. Később azonban minden a rendes kerékvágásba terelődött, — Mind a tíz csapat rajthoz állt, csak az egyik stáb volt némileg hiányos — kezdi beszámolóját Rudnay Attila, az IB versenyfelelőse. — A leg- ésélyesebbeknek már a kezdéskor a ráckeveieket tartották a hozzáértők, bár csapatuk tartalékosán, a sokszoros magyar válogatott Mészáros Kálmán nélkül állt ki. összeállításuk: a Rimer család, tehát Márton, Vilmos, Noémi, Kelemen Gyula és Szopcsák Zoli, aki először Indult komolyabb versenyen, ám nem látszott rajta sémi lámpaláz, nagyon bátran és főleg' eredményesen horgászott. — A végső sorrend? — A győzelmet a napos, de szeles időben tehát a ráckeveiek szerezték meg 14 helyezési számmal, megelőzve a Kinizsi HE csapatát, amely 22 helyezési számot ért el, csakúgy, mint a harmadik sziget- szentmiklósiak. Kettejük között mindössze 20 deka hal döntött. — Születtek-e meglepetések? — Sajnos, a víz helyenként nagyon hínáros volt, ezért sok kiemelkedő tudású versenyző kénytelen volt megelégedni ezúttal szerényebb szektoreredménnyel. A csapatok közül számomra a Neptun HE okozott kellemes csalódást, ök az ötödik helyen végeztek, ám kiemelkedett közülük Szilágyi Péter, aki nagyon egyenletesen és eredményesen horgászott. Csapatok csónakban • S még maradjunk egy kicsit a versenyeknél. Nemrég tartották Szigetszentmiklóson a Közép-Duna-völgyi Intéző Bizottság által alapított Duna-vi- déki Kupa küzdelmeit. Ezúttal a tavalyitól eltérően, háromtagú csapatok mérték össze tudásukat. Minden gárda egy- egy csónakot kapott, s ezekkel a kisorsolt helyekre kellett kikötni. Az eredményeket is a három horgász összfogása alapján számolták ki. Összesen kilenc csapat jött el, s kiváló horgászidőben álihattak rajthoz. A versenyt a ráckeveiek nyerték. Megyei válogatóit Meghirdették a megyei válogatott keretet a július 21-én Dunaújvárosban sorra kerülő országos csapatbajnokságra. A névsor: Mészáros Kálmán. Kelemen Gyula, Rimer Márton, Rimer Noémi. Rimer Vilmos, ifj. Gyetkó Károly (Ráckevei HE), Baksa László. Debrecze- ni Jenő és Győré Zsófia (Szentendrei HE), ifj. Marzst György (Monor és Vidéke HE). A keret az elmúlt szombaton Dunaújvárosban edzést tartott. Az edzés után Rudnay Attila hirdetett csapatot az országos versenyre. A megyei válogatott előreláthatóan a Mészáros Kálmán. Rimer család. Kelemen Gyula. ifj. Gyetkó Károly összeállításban áll majd rajthoz. Tetemes a kár Ülést tartott a Ráckevei Duna Halgazdálkodási Szakbizottsága■ A testület tagjai megismerkedhettek a szigetbecsei és a makádi beruházások helyzetével is. A tapasztalatok elszomorítóak. Szigetbecsén még jnindig dolgoznak a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkásai, a tavaly szeptemberre tervezett átadás határidejét legutóbb július 30-ra módosították. Ez becslések szerint mintegy 1 millió 300 ezer forintnyi kiesést jelent a haltermelésben. s ezzel a idénre füstbfe ment az a terv, hogy a szakbizottság önerőből biztosítsa a Duna-ág idei pontytelepítését. Sőt: az elmúlt hónapokban a kikeltetett süllőikrákból fejlődő ivadékot előnevelés nélkül kellett kihelyezni. Mint Danes Sándortól, a szakbizottság titkárától megtudtuk, a szerződésben rendkívül nagy hangsúlyt kapott a kötbérezés kérdése. Ha az építők a módosított határidőt, sem tartják meg, kénytelenek lesznek ezzel élni. Terjed a gereblyé/és Néhány nappal ezelőtt a fasst Rózsa-szigeten jártunk. Kovács József gondnok kis tablót mutatott: hatalmas hár- mashorgok sorakoztak egymás mellett. A hozzáértők tudják, ezek a legveszélyesebb rabsic- szerszámok. Az utóbbi időben egyre jobban elharapódzik a gereblyé- zés ezen a területen. Évente több tucat szabálytalanul horgászót érnek tetten az ellenőrök. Elszomorító, hogy ezekkel a többnyire házilag készített, tűhegyes kampókkal mekkora kárt tudnak okozni a közösség érdekeivel mit sem törődő emberek! Nem egyszer fognak az ottani horgászok súlyosan sérült halakat, amelyek feltehetőleg gereblyézés közben sérültek meg. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a lefülelt rabsi- cok között nemcsak egyszerű közhorgászok vannak, hanem egyesületi vezetők is. Furucz Zoltán Vereszki János A céltalan lődörgés eredménye Bandába verődött fiatalok
