Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM 1984. JÜLIUS 10., KEDD Kezükben van az egész konzervgyár Akik a kutakat vigyázzák Szokásunk mondogatni, hogy nincs nélkülözhetetlen ember, vagyis mindenki pótolható a maga munkaterü­letén. önmagunk és mások hiúságának megnyugtatására néha próbálunk finomítani a kijelentésen, s kiemeljük a — látszólag vagy valóban — fontosabb beosztásúnkat, és kulcsemberek névvel illetjük őket. Nos, ez alól senki sem ki­vétel, a maga tennivalói kö­zött mindenki az, mert csak így ép a lánc, s működik az a folyamat, amit a nagybetűs életnek nevezünk. Éjjel-nappal Meg kell hagyni, vannak munkakörök, ahol különösen sok van bízva a dolgozó lelki­ismeretére, figyelmére, szor­galmára, de sorolhatnánk hosz- szan a szép jellemvonásokat. Akikkel a napokban megis­merkedtem, egyszerű, szerény titulust viselnek: bojler- és kútkezelők. Hogy valóban kulcsemberek-e,' ezt tovább nem fejtegetem, mert tény, hogy a konzervgyár zökkenő- mentes vízellátása a kezükben van, és ez igaz akkor is, ha csupán a hibák feltárása tar­tozik rájuk, s azok elhárítása meg külön szakembergárda dolga. Hárman vannak, de soha­sem együtt, éjjel is, nappal is váltják egymást, éberen vi­gyázzák, ellenőrzik a konzerv­gyár kútjait, és emellett a há­rom hatalmas fekvőbojlerből látják el a gyárat — fürdőket, öltözőket, orvosig rendelőt, konyhát — 60—70 fokos me­leg vízzel. Igaz, utóbbi reszort­juk egy-egy beosztott segítővel bővül, de így teljes az elneve­zés, és ehhez ragaszkodnak. A bojlerház — mindjárt az étkező szomszédságában — amolyan főhadiszállásuk, mun­kahely és pihenő is egyben. Hajdú Dénesi, a délelőttös kútkezelőt is itt találom, ke­rékpárjával alig pár perce tért csak vissza körútjáról, miután végiglátogatta a 18 kutat, ahol termetes búvárszivattyúk ont­ják derékvastagságú vezetéke­ken át a vizet — 21 kutunk van összesen, szétszórva a környéken, a gyá­ron belül és a Pálfája alatt — előfordult már, hogy mind­egyiket be kellett fognunk, annyira kellett a víz az üze­meknek. Évente nagyjából 2 millió köbmétert fogyaszt el a gyár. természetesen, ennek je­lentős részét szezonban. Zsebük bánná — Ha netán valamelyik szi­vattyú, éppen beszélgetésünk alatt mond csütörtököt, vajon honnan venné észre? — Napjában kétszer futja időnkből a tüzetes szemlére, a bajt azonban máskor is felfe­dezzük. — Egy pillantás a vízveze­ték műszerére, s ha nincs meg a kellő 2—3 bar nyomás, irány a lakatosért villanyszerelőért, mert a lerobbant gépeken csak ők segíthetnek. Vihar esetén vagy áramkimaradáskor gya­kori a íótás-futás, a gyár nem lehet meg víz nélkül. — Ez ritka azonban, így az­tán a kútkezelőnek kényelme­sen telnek napjai... — Ha csak így lenne ... De miénk minden munka, ami nem kíván különösebb szakér­telmet. Aknatisztítás, festés, szóval a karbantartás dolga a miénk és ami a legfontosabb, a hibá­kat azonnal kell fölfedni, amit mayi a szakemberek háríta- hak el. A gyártáshoz kifogástalan víz kell, naponta vesszük a mintákat, s küldjük ellenőr­zésre. Számon tartjuk az üze­mek vízfogyasztását, mert ma­napság luxusszámba megy a vízpazarlás is. A történteket feljegyezzük, a főnökség azon­nali indoklást is kér a problé­mák mellé, s ez a kínosnak tetsző precízség nem véletlen, a vízszolgáltatás felelősségtel­jes, és igen kényes feladat. — A gyárban úgy mondják, a vizesek harapós emberek. — Ez igaz. De minden rossz­indulat nélkül tesszük dol­gunkat akkor is, ha rápirítunk a fölöslegesen nyitva hagyott csapok gazdáira. Ha kell, több­ször is figyelmeztetjük a nem­törődöm embereket. Régóta nem került sor bírságolásra, a dolgozók kezdik megérteni, hogy az ő zsebük bánja. Ami­óta az üzemek vízzel is önel­számolók lettek, spórolnak minden cseppjével. Félretéve a pihenést — Mikor választotta ezt a vizes beosztást? — Tizennégy éve, hogy ide­kerültem, két társam, Burján József és Módra Bálint — már mellettem tanulták ki a kút- kezelés ismérveit. 32 éve szak­munkásként ismertem meg a gyárat, azóta csak kétszer lát­tam a munkakönyvemet. Fele­ségemnek a csomagoló a mun­kahelye. ő is fiatal -kora óta itt dolgozik. Két felnőtt lá­nyunk van. Innen szeretnék majd nyugdíjba menni, úgy ér­zem, nemcsak munkalehetősé­get találtam itt. Sok mást is. Jó munkatár­sakat, barátokat, akik ha kel­lett, szó nélkül segítettek, pél­dául tormási családi házunk is őrzi a kezük munkáját. Ezért nem érzem én sértve magam, ha egyfajta pluszt tőlem is el­vár a környezet. Mit adhatok? Olykor a vasárnapot, ünnep­napot, szóval a pihenést kell félretenni, hogy mindig le­gyen víz. Dehát ez már a munkánkhoz tartozik. My. J. Cíierazenekar, pörkölt Nyársapáli idősek A nyársapáti tanács és az ottani Vöröskereszt-szervezet, a napokban a Művelődési Házban megrendezte az öre­gek napját. Kedves örömet szerezve ezzel az ottani idős embereknek. Az öregeket Gyárfás Sán­dor, a Vöröskereszt elnöke köszöntötte, majd az asz- szonykórus lépett fel a nagy­kőrösi Arany János Művelő­dési Otthonból. Később a ci- terazenekar szórakoztatta az öregeket, szép magyar nóták­kal. Az eseményen jelen volt Labancz Árpád tanácselnök is. A helyi Haladás Termelő- szövetkezet asszonyai, finom pörköltet főztek, így jó han­gulatban folyt le az Öregek ünneplése. K. L. Annyit kellett bíbelődni vele... Ismerni kell a fajtákat A nagy szőlőtelepítési hul­lám a századfordulón indult. Gyorsan terjedt a homoki sző­lő. A szegények, a független­ségre vágyó fiatal házasok vették ezeket az olcsó homo­kos földeket. Mindenki arra törekedett, hogy kis szőlője le­gyen. Iparos, napszámos, tisztviselő, fogta a kapát, ment a szőlőbe. A kisebb dom­bocskákat elkubikolták, szét­terítették és 70—80 centimé­ter mélyen megforgatták a talajt. A gépesítés teljes hiá­nya miatt ez a munka a bá­nyamunkához volt hasonlít­ható. öt-hat évig csak a munka volt vele, hasznot nem hozott. Házi takarék borral. A sok apró, dohos hor­dóban beteg lett a bor. Ta­vaszra nem maradt csak pim- pós, zavaros lőre. Az idén is — A szőlőkkel mi is meg­öregedtünk — mondja az idős ember — bár én tavaly is, az idén is telepítettem egy-egy kicsit. Gazdag életút önben pedagógiai tűz ég Seka teli tantárgya fejlesztéséért Páhán István neve egyfajta fogalom az ország fizikát is­merő polgárai körében. Az Arany János G'mnázium és óvónői Szakközépiskola taná­ra nyugdíjba készül. — Kik voltak példaképei? — Elsőnek is, apám. ö nép­tanító volt, maga készítette a szemléltető eszközöket, min­dig fúrt, faragott,- az ő hatá­sára lettem pedagógus. Nagy­kőrösön születtem, itt is jár­tam iskolába, tanáraim is ha­tással voltak rám: Bánóczi Endre, Horváth Zoltán, dr. Tö­rök László, K. Tóth József, Gyaraky Jenő. A gimnázium haladó szellemű és demokrati­kus légkörű volt. Eztán a debreceni tudományegyetemen szereztem középiskolai tanári oklevelet. Dr. Jausz Béla, a gyakorló gimnázium igazgató­ja a vizsgatanításomat köve­tően a megbeszélést így kezd­te: — Kedves kolléga, önben pedagógiai tűz ég. Eszköztárt — Mikor hazajöttem tanítani, a háború után, az üres fizi­kaszertárban csak egy szét­szedhető transzformátort ta­láltam. De az ötvenes évek végére, a megye egyik leg­jobban felszerelt szertárává sikerült fejlesztenem. — A matematika, a fizika nem éppen a legközkedveltebb tantárgyak... — Egyrészt, ez így nem is mindig igaz, másrészt, ha megfelelő alapelvekkel tanít­ják, nem is nehéz. Először is meg kell értetni a tárgyat. A tiszta fogalom kialakítása csak a kísérletek bemutatásával ér­hető el. Ezért dolgoztam any- nyit a szertár kialakításában, végeztettem a tanulókísérlete­ket akkor, amikor még nem is volt, hogy' úgy mondjam, di­vat. Jó néhány tanítványom­mal sokszor este hétig is benn dolgoztunk. — Mint fiatal tanár, osztály­főnök, az irodalmi színjátszó csoportnak is tagja volt. — Igen! Betanultunk és elő­adtunk vagy tíz‘darabot. Em­lékszem, nagy sikere volt a Fösvénynek, a János vitéznek, a Kőszívű ember fiainak. Még más városokban is felléptünk, így Esztergomba is eljutottunk. — Sokat tett a tantárgya fejlesztéséért. — öt tanítványom kandidá­tusi fokozatnál tart már, töb­ben dolgoznak különböző egyetemeken, kutatóintézetek­ben, szinte az ország minden részén megtalálhatók. Kialakítottam egy mechani­kai tanulókísérleti eszköztárt. Ezt a Gépjavító és Faipari Szövetkezet legyártotta, így a Pest megyei Tanács révén minden középiskolába eljutha­tott. így egységesen sikerült tanítani a megfelelő anyag­részt. — Aztán jött a tévé. — 19ö4-ben bíztak meg — dr. Sas Elemérrel együtt —, hogy a gimnáziumok esti tago­zata számára tartsunk fizika­órákat. Később az általános is­kolák számára is tartottam, több mint ötven forgatóköny­vet írtam, de a sugárzott adá­sok meghaladják a százat. Ezt ismerte el a televízió az 1964- es, majd 1974-es nívódíjával. — A tanítást segítő cikkek sokaságát írta a szaklapokba, és tankönyveket is írt. Majd 1964-től a megye szaktárgyi felügyelője lett. — Igen, így van. Majd 1972- től az Oktatási Minisztérium gimnáziumi osztályának külső munkatársaként, ezt követően a szakbizottság tagjaként is tevékenykedem. Kitüntetések Páhán István ezeken kívül részt vett Lengyelországban, Szlovákiában, Franciaország­ban, Belgiumban is különböző nemzetközi találkozókon, ta­nácskozásokon, s vastag dosz- sziét töltenek meg megbízatá­sai is. Többek között ő készí­tette a tanítási útmutatót, a tananyagcsökkentési javasla­tot, a tanszer jegyzéket. De nemcsak a munkából jutott ki. az elismerések sem várat­tak magukra. 1969 — az Ok­tatásügy Kiváló Dolgozója. 1973 — elsőként kapja meg az akkor alapított Apáczai Csere János-díiat, majd 1982-ben a Mikola-díjat, országos hatású munkásságáért az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat XXV. fizikatanári ankétjén. 1984 — kiváló pedagógus. Gazdag életút. Ötvenkét év — Harminckettőben iratkoz­tam be a gimnáziumba, öt­venkét évig koptattam a lép­csőjét Most már a nyugdíjas- évek következnek. Sz. A. fJJ helyen a busz! A városban folyó közlekedé­si útépítésekkel összhangban, sor került a buszpályaudvar ideiglenes áthelyezésére. Az új állomás a Deák téren került kialakításra. A menetrend adatai továbbra is érvényesek. Felhívjuk a figyelmet ezút­tal is a gondos vezetésre, s ar­ra, hogy a közeljövőben újabb — már eddig is előre jelzett — forgalomelterelésekre is sor kerül. Természetes segítőtár­sunk legyen hát az utakon a figyelem, mert naponta vál­tozó a forgalmi helyzet! Áram alatt! A -DÉMÁSZ Nagykőrösi Igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy a Temetőhegyen, Mészáros és társai féle zárt­kertek villamosítására kisfe­szültségű földkábel és légve­zetékes hálózatot létesít. Ezt az áramszolgáltató jú­lius 12-től feszültség alá he­lyezi, ezért az új létesítmény megközelítése, érintése élet- veszélyes és tilos! Sporthírek Az elekiek kiestek A biztos második helyen A kétnapos szentendrei fel­nőtt és ifjúsági asztalitenisz Dunakanyar Kupa viadalon erős mezőny vetélkedett, s a serdülőkkel és az újoncokkal összesen 12 sportegyesület 150 versenyzője állt asztalhoz, a 16 versenyszámban, A Nagy­kőrösi Kinizsi sportolói az öt felnőtt számból négyben indultak s ott a következő eredményeket érték ed. Női párosban (16 kettős kö­zül) : Pomázi Zsuzsanna—Holló Juiianna, vegyes párosban (22) Szakácsi István—Pomázi Zsu­zsanna a legjobb 8 közé ke­rült. Férfi egyéniben (47): Pörge György, dr. Domokos, Szakács, női egyéniben (24): Holló és Pomázi a legjobb 16-ig jutott. A Vecsésre kiírt Ferihegy SE. Perbáli Tsz SK—Nk. Ki­nizsi I.—II.—III. hatos megyei serdülő .csapatbajnoki össze­Jobb legyen a minősége — Trágyáztuk, permetez­tük. takargattuk, dolgoztunk vele, permeteztük — (nondja Varga Károly nyugdíjas. — Mert a szőlő az télen-nyáron munkát adott, annyit kellett bíbelődni vele. A jó szőlősgaz­dának személyes ismerőse minden tőke. A metszés nagy szakértelmet kíván. Ismerni kell a fajtákat, tudnia kell, melyiket hogyan metssze. Csak az egyéves új vessző a jó. Rövid csapra és egy-két szem­re kell metszeni. Nem szabad túlterhelni, mert megszakad. A régi szőlők az elöregedés, a megfelelő időben történő gondozás hiánya miatt tönk­rementek. A szőlő időben követeli a munkát, a kötözést, permetezést. metszést. Ezt nem tudja mindenki megten­ni. Pedig sok jó .bor termett ezen a homokon. Minden sző­lősgazda arra törekedett, hogy szűrjön néhány hektót, mert ez már egy kis biztonságot jelentett. A bor az amolyan házi takarékpénztár volt. Nem dicsekedhetett mindenki jó A zöldborsóvonalra kerülő szemek között — ha csak elenyésző mennyiségben is — előfordul­hatnak oda nem való, idegen anyagok. Hogy ezek ne kerülhessenek bele a termékbe, még egyszer ellenőrzik az osztályozó és tisztító berendezésből kikerülő szemeket. Képünkön Biczó Józsefné végzi ezt a kényes műveletet, Hancsovszki János felvétele csapásra más programokkal való ütközés miatt, nem utaz­tak el a körösi fiatalok, s így a két pontokat az ellenfelek kapták. Az 1983/84. évi NB Ill-as férfi asztalitenisz csapatbaj­nokság Szabados-csoportjában igen jól szerepeltek a körösi sportolók. A végeredmény a következő: 1. Orosházi MTK 2. Nagykőrösi Kinizsi 3. Mezőtúri Főiskola 4. B.-csabai Előre Sp. 5. Szolnoki Volán 6. Makói Sp. Vasas 7. Érsekcsanádi KSK 8. Eleki Tsz SK A jó képességű orosháziak az NB II-be jutottak, a szim­patikus, egyben újonc elekiek pedig kiestek. A mezőny egyébként nagyon kiegyensú­lyozott volt, amit a pontszá­mok, és a 6ok döntetlen is mutatnak. A körösi verseny­zők egyéni összteljesítménye az NB Ill-ban a következő, volt. , 14 14 14 14 14 14 14 14 2 21 3 18 6 14 6 14 5 13 6 12 6 11 8 9 mér- győz, vere- % kőzés ség Varga Sándor 14 44 12 78 Erdey Pál 14 42 14 75 Szakács István 11 25 19 56 Dr. Domokos Győző 3 6 6 50 Nagy Péter 8 1 31 3 Pörge Zoltán 3 1 11 8 Kiss Zoltán 2 __ ■ 8 Oláh Csaba 1 — 4 — Edzőtáborozók A Központi Sportiskola fia­taljai — kosáriabdások — jú­lius 9. és 20. között, a Duna­újvárosi Kohász Sportiskola labdarúgói pedig az ifjúsági kategóriában július 16. és 28. között gyűjtik-alapozzák itt erejüket. A Nagykőrösi Kini- nizsi utánpótlás-birkózói jú­lius 15—25. közt Csongrádon, a tornászok ezt megelőzően július 11.—20. közt Dunaújvá­rosban készülnek az ősz sport- eseményeire. Sulyok Zoltán Mozi A kéjnő Kaliforniába készül. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Nimfa a lápvilágban. Színes lengyel film. (16 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hftícj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents