Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
Zöldmező Tsz J Javítóüzeme? építenek Ebben az esztendőben a fel- «zabadulás negyvenedik évfor dúló ja tiszteletére hirdették meg a munkaversenyt a vác szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. Valamennyi közösség vállalta, hogy legalább tíz órányi társadalmi munkát teljesít. A versenybizottság felhívása nyomán szép számmal dolgoztak már eddig is a gazdaság új gépjavítóműhelyén. Ebben a létesítményben a nagy teljesítményű gépeket is javíthatják majd, és megfelelő szociális helyiségek szolgálják a dolgozókat. Kerepestarcsa * Játszóterek A közelmúltban több játszótér készült el a kerepestarcsai lakónegyedekben. A tanács azt tervezi, hogy egy újabbat az Előd utca végénél alakítanak ki. Csakúgy, mint eddig, a tanács számít a környékbeliek társadalmi munkájára is. Az idén elkészült játszóterek így valósultak meg. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Horus archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer • Ferenc szíjgyártó mester, népi iparművész kiállítása, megtekinthető 9— 16 óráig. Moh Hugó, a víziló. Színes amerikai rajzfilm. Csak 4 órakor. Volt egyszer egy vadnyugat. Kétrészes, amerikai—olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csak 6 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 169. SZÁM 1984. JÚLIUS 10., KEDD Az ember szoEgákfában Termésátlagot növelő méhek Azt gondolná az ember, hogy csak a ló, a tehén, vagy mondjuk a kutya fogható munkára. Az előbbiek közül ma már a legtöbb kivásott a használatból, noha olykor egy-egy hír erejéig meglepődhet az ember: itt vagy ott ismét elővették a legrosszabb terepkörülmények között is eljáró lovat. Erdőn fát, rönköt vontatni sok helyütt csak ez a háziállat alkalmas, mert olyan lejtős, dimbes-dombos a terep, a traktor, még a lánctalpas masina sem képes bejárni. Többről van szó Az idomítás vélt csodád révén persze sok állat betanítható, befogható vailamire, ha ösztönére hat, aki boldogulni akar velük. Bizonyos értelemben munkára fogható a méh is, ez az apró jószág. Az ember azt használja ki általa, hogy amikor a kis szárnyas nektárért megy a virágra, bibéjét megporozza. Régen rájöttek erre, hogy a méh nemcsak magának s az embernek gyűjtöget, gazdasági növényeinek termése is több lehet, ha az egyébként természetes folyamatot serkenti, előmozdítja azzal, hogy a méheket odaviszi, ahol a növény megporzása számára fontos. Gépkocsink Kartal és Nagygombos felé röpít. Társaságunkban egy méhész szakember van. Nem véletlen. A Gödöllői Tangazdaság szintén hasznosítani akarja a méhes megporzás előnyeit, s ebben a dologban ők is együttműködnek az Állatenyésztési és Takarmányozási Kutató Központtal. Szomszédok, mondhatnánk, ezért aztán kézenfekvő, hogy ebben a témában jó a kapcsolatuk. Ám többről van szó, hiszen az ÁTK Gödöllőn van, és eddig a közvetlen környékükön nem tolongtak ezért a szervező szolgáltatásért. — Mi második éve tartunk szorosabb kapcsolatot az ÁTK méhtenyésztési szakembereivel — mondja Szemők András, a tangazdaság növénytermesztési osztályának vezetője. — Az idén napraforgótábláink egy részén végeztetünk intenzív megporzást, azaz közvetlenül a tábla mellé engedjük azokat a méhészeket, akik jelentkeztek. Térítéses vándorlás A tangazdaság az idén huszonhárom méhész ezemégy- száznyolcvan méhcsaládját fogadja — mondja dr. Semeráth Oszkár, az ÁTK méhtenyésztési osztályának tudományos főmunkatársa, majd egy hosz- szú listát mutat személyekkel, címekkel. — Mintegy négyszázötven hektár napraforgóra települhetnek a tangazdaságban, ez valamivel több, mint a gazdaság teljes napraforgó- területe. — Ha jól értem, ez tehát szervezett megporzás lesz. — Szervezett és térítéses. A gazdaság értesíti a méhészeket, hova települjenek. Most éppen azért igyekszünk nagygombosi Vándorlás — két irányban Üdülőtelepek fajainkban Annyira szeretem a falut, hogy feltételezem, mindenki szereti. És mégis a napokban egyik ismerősömtől ilyen kérdést kaptam: — Te valóban elképzelhetőnek tartod, hogy a ma ifjúságát a falu tiszteletére, szeretetére lehet nevelni? Elképzelhetőnek tartod, hogy a falunak az elkövetkezendő években lesz ifjúságot megtartó ereje? Megszépült táj Hosszan beszélgettünk a feltett kérdésekről. Érveltem, hogy az utóbbi években a városi lakosság is rájött arra, mit kaphat a falusi élettől, a falutól. A fejlődésnek újabb iránya az, hogy ki a szabadba! Környékünkön láthatjuk, szinte minden szabad területet birtokba vesznek a városlakók. Veresegyházon. Erdőkertesen egész üdülőtelep alakult ki, s újabbnál újabb igények jelentkeznek üdülőtelkek iránt. Két évvel ezelőtt Hévízgyör- köin a termelőszövetkezet parcelláztatta a gyümölcsösét, azóta megszépült ez a táj, s kezd hét végi lakókkal benépesülni. Szadán, Mogyoródon, Kerepes- tárcsán gomba módjára szaporodnak az apró házacskák. Valósággal tömegmegmozdulást láthatunk minden szombaton, vasárnap, ahogy tíz- és tízezer ember menekül ki a körutak r ól, lakótelepekről a Dunára, a mezőkre, a hegyekbe, a Balatonhoz. De azt is látni kell — mert százezrek élték s élik át —, hogy ellenkező folyamat is zajlott és zajlik hazánkban. Falusi fiatalok költöznek be a közeli és távolabbi városokba, ahol munkát találtak, mert nem hajlandók vállalni a mindennapi utazás terhét. Ok azok, akik hétvégeken hazalátogatnak, kapát vesznek a kezükbe, permetezőgépet kötnek a hátukra és segítenek nyugdí- díjas szüleiknek. De közülük kerülnek ki azok is, akik gyakran mondogatják: — Ha meghalnak az öregek, mindjárt itthagyjuk a kertet s szőlőt, és éljük a magunk életét. Nem leszünk rabjai a földnek! A városból való kiáramlás és a városba történő beköltözés egyaránt igaz. De a falvak megtartó ereje mégis erősödik. Akik itt maradnak, a maguk megszerzett műveltségével, a falu új arculatának kialakítását is vállalják. Ma már nem elég, hogy a falusi gyerek, ha a hat elemi elvégzése után kikerül az iskolából, az apja mellett gyalogoljon az eke előtt, s a két ló kantárját fogja. Ma már sertést sem lehet a régi kanászokkal neveltetni, hiszen honnan tudná a betűt sem ismerő kanász, hogyan lehet 'a sertést néhány hónap alatt száztíz, százhúsz kilóra felhizlalni. Ehhez szaktudomány kell, mint ahogy szaktudomány kell a hatalmas mezőgazdasági gépekhez, a növényvédelemhez, a műtrágyázáshoz, fóliázáshoz. Termelési kultúra Ennek az igénynek a felismerése juttatja el a ma fiataljait a mezőgazdasági szakiskolákba, az agráregyetemekre, s más tanintézetekbe, hogy tudást szerezve, s a faluba visz- szatérve, építsen magának, meg a családjának olyan modern lakóházat, amiben minden megtalálható, ami a kulturált élethez szükséges. Mert a falusi fiatalok akarják a kultúrát, és meg is teremtik maguknak azt, hiszen a kultúra olyan hatékony, mozgékony, semmi gátat nem ismerő, hogy mindenhová eljut. Persze, az is jó lenne, és talán ez mélyítené el valóban a faluhoz való tartozás, ragaszkodás érzését, ha a termelési kultúra megszerzésével egyidejűleg felfedeztetnénk a falut is a fiatalokkal, ahol mindennél kedvesebb megtelepedni és jövőt alapítani. A feladatot én nem tartom lehetetlennek, hiszen vannak már látható jelei a helyes irányú mozgásnak. Ősi jusson Az elmúlt évtizedekben európai színvonalra emelkedtek az egykori parasztgazdasagok. Gabonatermelésünk világhírű, mezőgazdaságunk állja a versenyt a nemzetközi összehasonlításban is. Természetesen holnapra még előbbre kell lépni. De ezt a lépést nem a ma ötven-, hatvanévesek, hanem a tizen- és huszonévesek teszik meg, akik a leginkább fogékonyak az újra, a soha nem ismert nagy dolgok felfedezésére. Nem hiszem, hogy illúzió lenne, amiről beszéltünk. Fiatalok hosszú névsora bizonyíthatná, milyen sokan találták meg számításukat az ősi jusson, apáik földjén, s milyen sokan építettek korszerű lakóházat szüleik vályogviskója helyén. Mezőgazdászok, agrárgépészek, tanárok, traktorosok, növényvédő és növénytermesztő szakmunkások, állattenyésztők népes sokasága felel az írás elején feltett kérdésre. Igenis elképzelhető, hogy falvainknak az elkövetkezendő években erősödik az ifjúságot megtartó ereje. F. M. és kartali kerületükbe, hogy kijelöljük: melyek azok a táblák s konkrét helyek, ahova kerülhetnek a méhcsaládok. — Nem könnyű manapság a méhek vándoroltatása. — Nem bizony. Éppen ezért nagy segítség a számunkra, hogy egy kedvező térítés ellenében a tangazdaság a helyszínre szállítást átvállalja tőlünk, mi több, rakodókat is ad, s a méhcsaládok felügyeletéről s a kis állatok ivóvizéről is gondoskodik. — Mit jelent a térítéses megporzás? — Azt, hogy a méhcsaládok erősségétől függően a gazdaság megporzási díjat fizet a méhészeknek. A vetőmagot adó táblák esetében méhcsaládonként negyven—százhúsz forint ez a térítés, az egyéb célra termelt napraforgókat porzó családok után pedig húsztól hetven forintig fizet. A túrái példa Azt, hogy melyik család milyen erősségű, a méhész szakértő dönti el, jelen esetben dr. Semsiráth Oszkár, aki még azt is elmondotta: a mi környékünkön a tangazdaságon kívül a túrái Galgamenti Magyar- Kubai Barátság Tsz igényelte az utóbbi években a szervezett megporzást, s mind náluk, mind egyéb gazdaságokban kimutathatóan növekedtek a termésátlagok. — Azzal, hogy jobb a megporzás, vagyis jobb a terméskötődés, nagyobb a termés, mondja a szakember. — Hektáronként a tangazdaság tábláira átlagosan több mint három méhcsaládot telepítünk. Egyébként általában úgy számolunk, hogy egy méhcsalád tíz százalékkal növelheti a termést. Mondok még egy adatot. Tény, hogy a szervezéssel járó kiadások valapmelyest emelik a termelés költségeit, de például Túrán az elmúlt öt év alatt húsz-huszonöt százalék termésátlag-növelést lehetett elérni azokon a táblákon, ahova méheket telepítettek. Természetesen még nem települtek a méhészek a napraforgótáblákra, hiszen erre még néhány hetet várniuk kell. Úgy hírlik a tangazdaság négyszázötven hektárján kívül a túrái tsz több, mint ötszázötven hektár napraforgóját po- roztatja méhekkel. F. I. Megosztott gondok Csalódásunk várható volt H át ismét egyszer csalódtunk. Minő várakozások, micsoda remények voltak itt egy-két éve. Bevezetik az új üzlettartási formákat, s eljön a mi időnk. A szorgalmas, ügyes kereskedőé, s a vásárlóé, aki majd nem szorongva indul az üzletekbe, jaj milyen tortúráknak leszek kitéve megint. Tisztaság és rend honol a boltokban, udvarias, mosolygó eladók fogadnak, készségesen érdeklődve, mi járatban vagyunk. S elme- netkor azzal búcsúznak, máskor is tiszteljük meg őket személyünkkel és pénzünkkel. Hatékonyabb vállalati gazdálkodás, az érdekeltséget jobban biztosító rendszer, a versenyt szabályozó eszköz: ilyeneket lehetett hallani, olvasni azoktól, akik nem mint közönséges vásárlók kerülnek kapcsolatba naponta a kereskedőkkel, hanem mint a gazdasági folyamatok irányítói, felelősei állnak posztjukon. Arra is gondoltak, hogy az új formákkal nyíltan jelennek meg azok a jövedelmek, amelyek nagyságát korábban közvetett úton voltaképpen csak sejtették. A kezdeti fellendülés mára érezhetően csökkent, állapította meg a tanács elnökhelyettese, számot adva a tapasztalatokról a gödöllői párt-végrehajtóbizottságnak. Nem nagy meglepetés, hiszen ez a folyamatok természetes rendje, a fel-* lángolás után következik a lanyhulás. Érdekesebb, mit tehetünk a mérleg egyik és másik serpenyőjébe. Javult az áruellátás, bővült a választék. A hiánycikkek azonban nem szűntek meg. (Az új formáktól ezt nem is lehetett várni, legfeljebb igénytámasztással késztetést a termelőknek, hogy keresett cikkeket gyártsanak, illetve többet készítsenek.) Javult a kiszolgálás színvonala, az igéitekhez jobban igazodik a nyitva tartási idő. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy zömében vendéglátó egységek működnek ebben a formában, élelmiszerüzletek alig. A legsúlyosabb megállapítás: a fogyasztói érdekvédelem a korábbi, akkor sem kedvező állapotokhoz képest is romlott. És itt következhetnének a példák. Mulatságosak, szomorúak, felháborítóak. Megjegyzendő: ez a fogyasztói érdekvédelem homályos kifejezés. Nem is értjük. Mit akarunk mi? Bemenni a boltba, kiválasztani a megfelelő árut, kifizetni az érte járó összeget és hazamenni. Ám lehetünk-e gyanútlanok, ha megtudjuk, hogy Gödöllőn negyvennyolc ellenőrzésből'negryBenot esetben fedeztek fel rendellenességet. Hamis mérést, ár- . drágítást, szavatossági időn túl eladott portékát, áru- kapcsolást. Ezek a minket közvetlenül érintő hibák. Tapasztalnak persze egyéb szabálytalanságot is. Kilenc óra előtt mérnek szeszes italt, akadályozzák az ellenőrök munkáját, előfordul, hogy be sem akarják engedni, hiányoznak a bizonylatok. Miközben a büntetés összege az elmúlt időszakban megkétszereződött. Ne essünk az általánosítás és az egyoldalúság hibájába. Nincs arról szó, hogy csak az új formában működő üzletekben találnak szabálysértést az ellenőrök. Másutt is. Vigasznak kevés, arra viszont jó, hogy belássuk, nincsenek, vagy legalábbis pillanatnyilag nincsenek olyan módszerek, amelyek mindent egy csapásra megoldanak. Tökéletesen szolgálják a vásárlót, a vállalatot és az üzletvezetőt. Meg, kell elégednünk a tökéletlennel, s azt folyamatosan javítani, hogy minél kisebbek legyenek a fogyatékosságai. Valószínű ugyanis, hogy az újabban ismét előtérbe került állami ellenőrzés nem eszményi megoldás. S zóval ismét egyszer csalódtunk, de bennünk a hiba, hiszen megtanulhattuk volna már, hogy megváltó, mindent egyszer és mindenkorra megoldó módszereink. nincsenek. Amíg ezt 1 sem látjük be, ismételten pórul fogúnk járni. Helyesebb volna abból kiindulni, hogy ha valamit kitalálunk, ne tapsoljunk túl sokáig, hanem azonnal lássunk hozzá a javításához, tökéletesítéséhez, abban a tudatban, hogy tökéletes aligha lesz. Kör Pál Az óvatosság nem árt A több éves gázprogram keretében idén is jelentős lesz azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek földgázhoz jutnak Gödöllőn. A város több pontján folynak a külső és belső szerelési munkák. Az év második felében újabb munkák kezdődnek, más területeken is kígyóznak majd a gázt szállító csövek. A gáz veszéllyel jár, éppen ezért szerelése, a hálózat és a berendezések üzemeltetése nagy szakértelmet, szigorú ellenőrzést és figyelmet követel. Ebből eredően szigorú feltétele van annak, hogy a TIGÁZ, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat megadja az üzemelMár nagy sorozatban* Éti A gödöllői Ganz Árammérőgyárban ebben az évben kezdték meg a HG3 típusú villamos fogyasztásmérők nagy sorozatban történő gyártását. Képünkön: Kolozsvári Ibolya beszabályozás közben Hancsovszkl Jáaai (elvétele tetéei engedélyt, illetve nyomás alá helyezze a hálózatot és a fogyasztóeszközöket. Június utolsó napjaiban Bamberger Károly városi tanácselnök-helyettessel együtt kerestük fel a TIGÁZ gödöllői, Kenyérgyár utcai kirendeltségét. Nagy Nándor kirendeltségvezető és Jaksa Istvánná üzemvezető adott tájékoztatást. Elmondották, hogy cégük hatékonyan segíti a gázprogram mielőbbi megvalósulását, de csak az imént említett szigorú előírások betartásával. Nagy Nándor egy nyomtatványt nyújtott át, amelyet a közeljövőben sokszorosítanak és postáznak az érdekelteknek. Ebből kiderül, hogy kivitelezéskor az érvényben levő szabványokat, a TIGÁZ technológiai utasításait és a GOMBSZ előírásait be kell tartaniuk. A gázszolgáltatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a házi nyomásszabályzók beszerzési nehézségei miatt a gázbekötést 1984-ben nem tudják garantálni. Éppen ezért a hagyományos főző- és fűtőkészülékeket az igénylő ne szüntesse meg mindaddig, amíg a gázszolgáltatás nincs biztosítva. Aki a lakásában a belső zszerelést már elvégeztette, á nyomásszabályzót rendelje meg a kirendeltségen. Újabb rendelkezés szerint ezt a készüléket a kereskedelemben nem árusítják, csak a TIGÁZ szállítja. A fogyasztók igényét a kérvények beérkezési sorrendjében veszik nyilvántartásba. Csiba József ISSN 0133—1957 (GödöUSt Hírlapi
