Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

A lakásgazdálkodás gondjai Kortörténetek külön borítékban Aki saját családi házában él, s már ötödnapja kajtat szakember után, aki helyre tudná pofozni a megdőlt kéményt, de ilyen „jelentéktelen" munkára lámpással sem talál vállalkozót, hatodnap esetleg ki­fakad: milyen jó annak, aki tanácsi kezelésű lakásban lakhat, s nincs más gondja, csak a lakbér... Aki vi­szont tanácsi kezelésű tulajdon lakója, és egy hete nem tudja hová üríteni a szemetesedényét, mert a kö­zös kuka és környéke rég megtelt, s hónap elején a növekvő lakbért számolgatja, vagy a fűtési költséget, az a kertes családi ház tulajdonosát irigyli. Ez persze csak egy példa, mert hát a tulajdonosok és a házak — a bérlakások — sem egyformák. Utóbbiakkal pedig alighanem éppen a fenntartóknak van a legtöbb gond­ja, az elosztástól az üzemeltetésig. Hogy mik ezek a gondok, s egyáltalán, hogyan gazdálko­dik a tanácsok illetékes ható­sága a rendelkezésre álló la­kásokkal — ezt vizsgálták a monori Népi Ellenőrzési Bi­zottság ellenőrei a közelmúlt­ban Dabason, Monoron, Ve- csésen és Alsónémediben. A vizsgálat anyaga került a NEB legutóbbi ülése elé, alkalmat adva az e fórumon egyébként sem szokatlan, de ezúttal kü­lönösen aktív „tapasztalatcse­rére”. Tizenkilenc kérdés segítsé­gével tájékozódtak a népi el­lenőrök. Ezek egyike: vizsgál­ják-e a lakásigényléseknél a jogosultság mértékét? Mint kiderült, a rendelkezés szerint ti feltételeket mindenütt nyil­vántartják, az igénylési la­pokról minden adat leolvas­ható. A lakást kérők nagyobb­részt szociális körülményeik­re hivatkoznak. Ezeket első­sorban Monoron kísérik meg­különböztetett figyelemmel, hiszen sok a cigánycsalád. Az igényléseket a tanácsok több kategóriába sorolva tartják nyilván. Monoron a 73 tanácsi lakást igénylő közül 29 a fia­tal és nagycsaládos, Vecsésen a 49-ből 10, O.ibason a 36-ból 16, Alsónémedin pedig nincse­nek bérlakást gsnylő jelent­kezők. Drága karbantartás A lakásigénylések társadal­mi elbírálására két helyen, Monoron és Dabason találtak példát az ellenőrök. Monoron 1980 óta működik a 11 főt számláló lakáselosztó bizott­ság. Működésükben csak az kifogásolható, hogy vala­mennyien monori lakosok, Péterit és Monori-erdőt nem képviselik a bizottságba dele­gált tagok. A vizsgált községekben 592 bérlakás található, ezek 38 százaléka komfort nélküli. „Bontásban” ez a szám még rosszabb. Monoron például a tanácsi bérlakások 80 száza'é- ka vizes, alap nélküli épület, s felújításukra sem a költség­vetési terv, sem a tanács nem rendelkezik megfelelő pénz­eszközzel. A tanácsok készítenek éves karbantartási és felújítási ter­vet, s ami nagyon fontos, azt a munkát előrehozzák. Vecsé­sen a sorrendet szakbizottság állapítja meg. Dabason tavaly az idei év terhére kellett je­lentős összeget áldozniuk a karbantartásra. A jegyző- könyvi idézet, ha nem is jel­lemző, mégis példa: „A Marx Károly úti 36 lakásos épület alagsorában villanyszerelési munkák váltak szükségessé, mert a lakók a kapcsolókat, burákat, dugaszoló aljzatokat tönkretettük, az életveszélyes helyzetben fontos volt a sür­gős felújítás”. Kapuból tüzelő A tanácsok közvetlenül nem foglalkoznak a felújítási és karbantartási munkákkal, ezt a jogkört mindenütt e költség- vetési üzemekre runázeák át. A vecsési ÉKU jó és követen­dő módszerrel gyeksz'k orvo­solni a bajokat: valamennyi lakásnak, külön borítékban „kórtörténete’’ van. A lakók által elvégeztetett munkákat szabályosan beszámítják a lakbérbe mindenütt, ámbár erre nem sok a példa. A népi ellenőrök a hiányos propagan­dával magyarázzák a r tka- ságszámba menő „saját” fel­újításokat. Pedig a felújításra s a karbantartásra fordítható összegek lényegesen alacso­nyabbak a szükségesnél. Az is igaz azonban, hogy az állagromlást esetenként éppen maguk a lakók gyorsítják — főleg a szociális szempontok alapján kijelölt bérlők. Aki járt már a monori Bajcsy- Zsilinszky utcai bérházakban, vagy a Vigadó melletti épü­letben, amelyeknek kerítése, bejárati kapuja lett téli tüze­lő, ahol hiányoznak az ablak­szemek, s azért nincs jelenleg, mert nincs aki helyre állítsa a WC-ket — annak nem is szükséges külön példák *t so­rolni ... A vizsgált tanácsoknál je­lentős lakbérhátralékokkal :s találkoztak az elleső: ok. Ba­hason 420 ezer forint, Mono­ron ennek duplája a szinte behajthatatlan elmaradás. A bírósági eljárás is eredmény­telen, ha nem találnak — és Jegyzet Szavak helyett Messzi útról éhesen tértem hóra. Otthon háziszalon­na, frissen sült tepertő, házi­kolbász, pirosán mosolygó pa­radicsom. vastag, húsos papri­ka és saját termésű zöldhagy­ma várt. Néztem a kenyeret, mely lapos, sűrű és keletien volt. Eltoltam magamtól az ételt. Aznap nem ettem. Lehet, hogy a kenyér a szabványnak megfelelt, ha el­küldtem volna a KERMI-hez. megfelelőnek minősítették volna. Mindemellett eszembe ju­tott, hogy az előtte való nap megjelent az ötödik faluból való maszek pék autója. Du­dált, mint ahogy régen a szó- dás csengetett és kiszaladtak az asszonyok a kapuk elé vá­sárolni. Lyukacsos belű, ma­gas, piros héjú, „kenyérízű ke­nyeret". Még „kísérő” sem kellett hozzá, csak úgy magá­ban élvezettel majszolták a gyerekek. Eszembe jutott, hogy a ma­szek árat sem emelt, és még­is jól jár. Míg sokhelyütt ke­mény forintokat dobnak ki a kereskedők az ablakon, meg­maradt. megszáradt ..állami kenyér" új és állati takar­mányként eladott árkülönbö­zete miatt. Ezt az összeget ab­ból a kockázati alapból fizetik ki, melyből a vevő részére kedvezményt kellene adniuk Eszembe jutott, hogy ugyan­abból a nyersanyagból, gé­pekkel, ugyanabban a kenyér­gyárban az egyik műszakban a maszek áruval egyenértékű terméket, a másik műszakban jövendő állati terméket gyár­tanak. Eszembe jutott a televízió­ban látott Bécs melletti ma­gyar ipari tranzitraktár, ahol az osztrák szakember így be­szélt: Ez az áru szabvány sze­rinti, jó is, de ha ezt a részt egy kicsit meghosszabbíta­nák ... — és mutatta. — Így mennyit tud eladni? — kérdezte a riporter. — Semmit. — S ha meghosszabbítanák azt a kis részt? — Azonnal tízezer darabot — hangzott a válasz. Eszembe jutott, amikor a gázöngyújtómat töltettem, hogy a mester a műhely sar­kát borító lambérián egy fel­iratot mutatott. Több mint hatvan évvel ezelőtt mérte meg valaki a gyermek magas­ságát, s jegyezte oda a mérés eredményét. Azóta mossák, tisztítják a falat, de a tinta nem tűnik el. Ez minőség volt. Pedig régen nem beszéltek annyit a jobb minőségről. 'I alán nem is beszélni kel- lene róla. Mészáros Gyula nem találnak — behajtási fe­dezetet. Nagyobb erálEyel Hasznos lenne — fogalmaz­ta meg javaslatban a NEB ülése — ha a műsszaki ellen­őrzés, a felújításra, karban­tartásra fordítható pénz egy­séges felhasználása érdeké­ben, irányelv állna rendel­kezésre, mely meghatározná a tanács és a költségvetési üze­mek feladatait. Szükséges lenne az is, hogy a házak to­vábbi állagromlásának meg­akadályozására nagyobb pénz­összegek lennének átcsoporto­síthatók, illetve alapos vizs­gálat után szerényebb igényű, de új bérlakásokra is jutna. Javaslatban fogalmazódott meg az is: bátrabban kellene fellépni a kárt okozó bérlők felelősségrevonásá'oan, s na­gyobb eréllyel behajtani a be­hajtható hátralékokat. Zs. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 15^ SZÁM 1984. JÚLIUS 1., VASÁRNAP PóiTtoktatás, propaganda B9. Formálják is a közvéleményt A tematikái ncga’masan alkalmazzák Véget ért a pártoktatási az Veszélyes Gycmfo fás A MÁV szolnoki pálya­fenntartási főnökségétől kaptuk a tájékoztatást, hogy július 2. és augusztus 15. között Maglódtól Szol­nokig tartó pályaszakaszon gyomirtást végeznek. A vegyszerrel a vasúti átjá­rók jobb és bal oldalán 509—500 méteres területet permeteznek be. A felhasz­nált gyomirtó emberre és állatra 30 napig veszélyes, ezért kérik, hogy az így kezelt szakaszokról a vára­kozási idő leteltéig füvet, szénát ne kaszáljanak, gye­rekeket ne engedjenek ott játszani. ^ évad. A tapasztalatokat í MSZMP Monori városi jo- gú nagyközségi Végrehajtó ^Bizottsága legutóbbi ülésén í elemezte. A nemzetközi politika fel­gyorsult eseményeinek figye­lemmel kísérése, a háború és béke kérdése, az erőviszonyok alakulása, a fegyverkezési hajsza, a ráké fatelepítések, válsággócok kialakulása és ál­landósulása gyakran témája volt a foglalkozásoknak — ál­lapította meg a testület Kevesebb gonddal Érezhetően nehezebbé vált a helyzetmegítélés és eligazo­dás. Az előadók tapasztalataik szerint a hallgatóság megre­kedt a politikai események is­mereténél, azok hatását, eset leges következményeit nem sikerült teljességgel tudatosí­tani. A szocialista közönség jelenlegi gondjait megismerve Uhss kömyezetlssn Május elején a Vöröskereszt világnapján adták át Monori- erdőn a kemping területén a mozgássérültek pihenőházát. Az országban elsőnek meg­épült ilyen jellegű létesítmény érdekében sokat tettek a von­záskörzet termelőszövetkeze­tei, üzemei, társadalmi és tö­megszervezetei. A faház tehát társadalmi összefogással ké­szült el azok számára, akik kisebb-nagyobb betegségük, testi hibájuk miatt a hagyo­mányos üdülőket nem tudják használni. A berendezés cél­szerű és kényelmes, a környe­zet kellemes, a pihenöház megnyitása óta sorra érkéz- \ uck is a mozgássérültek a kör- ’ nyékről, de az ország távolab­bi részeiből is. Jelenleg a sós­kúti beutaltak pihennek itt. Hancsovszki János felvételei Gépszemlék dán A hét végén a monori Kos­suth Tsz-ben tartották meg a vonzáskörzet utolsó gépszem­léjét. Ezzel gyakorlatilag be­fejeződött az idei aratásra való felkészülés. A mezőgazdász, közlekedés- biztonsági, tűzvédelmi szak­emberek még összegzik a ta­pasztalatokat, de a kombájno- sok már az árpa-, búzatáblák felé tekingetnek. A szemlék tanúsága szerint egyébként az emberek, gépek többsége jól felkészült, gyakorlott gárda várja mindenütt a startot. Most már az időjáráson múlik, hogy mikor indulhat­nak a gépek. A szakemberek a július 10-e körüli napokra tervezik az aratás kezdetét. indokolatlan pesszimizmust 's érzékeltek a propagandisták. Belpolitikai életünket to­vábbra is összességében ki­egyensúly ozoátnak tartják a hallgatók. Néhány belső intéz­kedés és tapasztalt kedvezőt­len társadalmi jelenség meg­ítélésében eltérőek a vélemé­nyek, amelyeket nagymérték­ben befolyásolja saját környe­zetük életszínvonaluk, életkö­rülményeik stb. Visszatérően foglalkoztatja a hallgatóságot egyfelől a gazdálkodásban érezhető visszafogottság, más­felől a szervezetlenség, pazar­lás. Erősen irritálja a dolgozó­kat a jövedelemviszonyok szórtsága, a határozatok vég­rehajtásának nem kellő mér­tékű ellenőrzése — szögezte le a végrehajtó bizottság. A párt vezető szerepének érvé­nyesülése, a politikai és párt­egység, a kádermunka, a veze­tők jelenlegi helyzete, tevé­kenysége a foglalkozások gya­kori témái voltak. A káderképzésiben alapvető gondokkal neim kellett küsz­ködni. A Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem általános tagozatán 67 szemóJy,„£z alap­fokú káderképzőkön 140 hall­gató gyarapította ismereteit. A tömegpropaganda tanfo­lyamok közül legnépszérűbb az időszerű ideológiai és poli­tikai kérdések című tanfolyam volt. A kiválasztott témakörök tárgyalását nehezítette a tan­anyagok késedelmes megjele­nése. Mindezek ellenére, ru­galmas tematikája, a propa­gandisták megyei felkészítésé­nek eredményeként összessé­gében sikeresnek mondható az e tanfolyamon részt vevők munkája. Ebben a pártoktatá­si évben is vá’tozatmnul jól érvényesültek a politikai vita­körök tárnái, a résztvevők agitációra 'történő felkészíté­se. Elemezve a változásokat A mennyiségi szemlélet he­lyett egyre inkább a minőségi szempontok kerültek előtérbe, a pártoktatás folyamatos fi­gyelemmel kísérése azonban az alapszervezetek vezetősége és az irányító pártbizottságok részéről változatlanul gond. A propagandisták tevékeny­ségének, munkafeltételeinek alaposabb megismerését, sze­mélyes véleményüket a tan­évben a vonzáskörzet egész területén összegezték. A Poli­tikai Bizottság határozata ér­telmében elbeszélgetésekre, munkájuk minősítésére került sor. A tapassztalatok több te­rületre ráirányították a fi­gyelmet, melyek megoldására a következő években minden szinten keresni kell a leghatá­sosabb módszereket. Az 1984—85-ös tanévben a pártpropaganda legfontosabb feladatait a XIII. kongresszus­ra történő felkészülés, vala­mint hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójához kap­csolódó ideológiai kérdések tisztázása határozza meg. Alapvető felarat a párt egység erősítése, a párttagok határo­zott politikai kiállásra való felkészítése. A pártoktatásban továbbra is központi kérdés a kapitaliz­mus és szocializmus, a nem­zetközi erőviszonyok, a béke fenntartásának, lehetőségének reális bemutatása. Ismertetni kell az ország gazdasági helyzetét, gazdaság- politikai célkitűzéseinket, meg kell világítani a népgazdaság­ban lejátszódó új folyamatok politikai, ideológiai összefüg­géseit. Elemzőén fel keli tár­ni, hogy a társadalmi struktú­ra változásai, a rétegződések módosulásai a gazdasági és el­osztási viszonyokból adódnak. Több kezdeményezést Nagyobb nyomatékot érde­mel az erkölcsi normák betar­tásának fontossága, a tisztes­séges munka megbecsülése. A pártalapszervezetek feladata, hogy a propagandisták ered­ményes munkavégzéséhez a korábbiaknál érdem bö segít­séget adjanak. A párilagsá" érdeklődéséhez jelenlegi poli­tikai felkészültségéhez igazo­dó tanfolyami formák megvá­lasztásában legyenek követ­kezetesebbek — hangsúlyozta a körzetközpont párt-végre­hajtóbizottsága. Az új pártoktatási év fel­adatai a korábbiaktól nehe­zebbek, ezért koncentráltab­ban hasznosítsák területük szellemi erőit, legyenek kez- dsményezőek .az új módszerek megválasztásában. V. J. Ä néphit az időjárásról A búza kasza alá érik Folytatjuk sorozatunkat an­nak a gyűjtésnek alapján, amely azt kutatta — Gyömrő környékén —, hogy mit tart a néphit az időjárással kapcso­latos előjelekről. Most a jú­liusra vonatkozó részt ismer­tetjük. Július 2. Ha a búza eső miatt késik, Sarlós Boldogasszony napjára akkor is a sarló, s a kasza alá érik. Ha Sarlós Bol­dogasszony napján esik, úgy azt tartják, hogy négy héten át eső lesz. Július 20—22—26. Illés, Mag­dolna, Anna zúdítja az esőt, mint a kanna. Július 21. Dá­niel. ha megdörgeti az eget, jégesővel fenyeget. Július 22. Ha Mária Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgv ártalmas. Július 23. Ha esővel jön Lenke, a szőlőnek szerencse. Július 25. Szent Jakab dél- előttje mutatja a karácsony előtti időt, a délutánja a ka­rácsony utáni időt, mégpedig, ha szépen süt a nap, hideg lesz, ha eső esik, meleg és nedves idő lesz. Július 26. Ha Anna napján a hangyák bo­lyokat készítenek, úgy esős tél lesz. A júliusról általában: jő időt remélhetünk, ha napnyugta­kor jó idő volt, ha a csalogá­nyok szorgalmasan énekel­nek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra felszáll, ha az eső köddé változik. Rossz idő vagy eső lesz, ha napkeltekor égi háborúk van­nak, ha a kakasok napnyugta után kukorékolnak, ha a vízi- madarak sokat fürdenek, a fecskék a víz színe fölött röp­ködnek. Ha a ház fala nedve­sedig ha a halak a vízből ki­ugrálnak. Ha a hangyák nagy halmokat hánynak, úgy hideg ősz lesz. Baksa László (VBSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents