Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM Ar«: 1,4« forint 1984. JÚNIUS 6., SZERDA A kétkedők rosszul számítottak Nyiladékból kiváló fonal Több esztendőre visszanyú­ló hagyomány a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár kere- pestarcsai gyárában, hogy a vállalat által egy évre megszabott feladatok nagy részét az első félévben tel­jesítik. így lesz ez várha­tóan az idén is: mint dr. Takács Éva igazgatótól megtudtuk, az idei tervük­ben mintegy 1300 tonna fo­nal gyártása szerepel, s eb­ből június végéig 700 tonna hagyja majd el a gyárat. Ennek az az oka, hogy dol­gozóik legnagyobb része nő, s az asszonyok — érthetően — többnyire nyáron veszik ki a szabadságukat, hogy a pihe­nésre szánt napokat a család­dal tölthessék. így a második félévben kevesebbet termel a gyár. Az idén egyébként három helyen is bérelnek üdülőt, ahol a jelentkezők családos beuta­lóval nyaralhatnak. Nem okozott különösebb zökkenőket a negyvenórás BÁRÁNYJEL V alamikor nagy mű­gonddal, cseresznye-, körte-, diófából farag­ta ki a juhász a bárány je­let — vagy más nevén, a bárányrovást —, azt a pá­ros csizmát, dézsát, trombi­tát, szívet, mikor mire volt kedve, mire futotta tehet­sége, amelyiknek egyik da­rabját az anya, a másikat a bárány nyakába akasztot­ta. E jel, rovás igazította el őt is, embereit, melyik anyához melyik kicsiny tartozik. Valamikor. Mert azután jött a takaros nyak­ban lógók helyett a számo­zott bárca; az ésszerű, mert gyorsan elkészíthető forma kiszorította a szépet, az egyedit, a jellemzőt. Kár érte? Sok mindenért kár, de lassan juhász is alig akad, nemhogy olyan, aki rá is érne, örömmel is csi­nálná a bégető sereg éksze­reit. Furcsán hangzik a ha­sonlat, ám tagadhatatlanul szemléletes, amikor azt mondja a nagy tekintélyű egyetemi tanár, némely hallgatójuk megveszekedett erővel igyekszik szabadulni a bárányrovástól, mintha bélyeg lenne az, hogy falu­ról, mezőgazdasági foglalko­zású családból jött. Holott itt — így a professzor —, díszként, a hovatartozás, a kötődés nemes bizonyítéka­ként kellene hordani, vál­lalni e képletes, nem látha­tó és mégis fontos jelet, ■lévén, hogy a szavak a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen hangzottak el. Kerülve a fellengzőssé- get, ne tituláljuk az agrár­képzés fellegvárának az ódont és az újmódit elegyí­tő épületcsoportot, érjük be annyival, hogy itt a hazai agrárértelmiség alakításá­nak jeles pontja lelhető, azaz vissza- és előre nézve is fölkínálkoznak elgondol­kodtató jelek, tapasztalatok. Elsőként, legfonto&abbként az, hogy immár évek óta, egy-egy első évfolyamnál ugyan csekélyke ingadozás­sal, a hallgatóknak mind­össze negyven, negyvenhá­rom százaléka érkezik köz­ségből, közvetlen vagy nem túl távoli tapasztalatokkal arról, mi is a nagyüzemi mezőgazdaság, a falusi élet­forma, életlehetőség. A többség tehát kisebb és na­gyobb városok, közöttük a főváros lakója volt, mielőtt ide, Gödöllőre érkezett vol­na, amitől persze még le­hetnie a választott pálya — merjük leírni: hivatás? — híve. szerelmese. Termé­szetesen van közöttük ilyen, nagyobb részük azonban kezdettől nem titkolja, ta­karja, nincs szándékában „falura”, mezőgazdasági nagyüzembe menni, közvet­len termelésirányítással foglalkozni. Hanem? Innét már sokfélék a válaszok, ki miért merre törekszik, s ebben a ki miért merre hadakozásban bizony ott ágál némelyike azoknak is, akik bárányj ellel, nemes hagyományú paraszti csa­ládból, mezőgazdasági tele­pülésről érkeztek. Azt mon­danánk, hogy legyen rög­höz kötött az ifjú, ha falu­ról jött, akkor oda, ha vá­rosból, akkor oda menjen Vissza? Csupán a tényt rögzítjük a papíron: az egyetem ismeretei, tapasz­talatai, eseti felmérései szerint, a falusi környezet­ből jött, végzett hallga­tóknak a kétharmada, há­romnegyede mezőgazdasági nagyüzemben kezdte meg munkáját, míg a nagyobb városokból származók ese­tében ez az arány mind­össze egyharmados ...! Ami ugye, már elgondol­kodtató viszonyszám. S még inkább az, ha hozzá­fűzzük, ennek az egyhar- madnak a tekintélyes része is ötdiat éven belül hátat fordít az első lépések szín­helyének, mondván, nem így gondolta — gondolt-e egyáltalán valamit róla? — A falusi életlehetőségeket, nem ezt várta. Felfejlődő csatárlánchoz hasonlatosan sorakoztathatnánk fel kér­déseinket, de minek?! Aki a mezőgazdasági nagyüzem­ben vállalt munkát úgy fog­ja fel, mint megbélyegző bárányjelet, mint egy nem kívánt nyájhoz tartozást, attól fölösleges tudakolni, mi végre volt akkor a dön­tés, itt tanul az agráregye­temen ? izárva a félreértést: tudjuk, hogy a gazda­ság, az intézményi rendszer ezernyi helyén van szükség mezőgazdasá­gi felsőfokú végzettségűek­re, amint azt is tudjuk, ki- nek-kinek legszemélyesebb joga oda jelentkezni, ahová akar. Tudjuk azonban a mérleg másik serpenyőjébe tartozó jellemzőket is, ne­vezetesen például azt, hogy az agrárdiplomásoknak — az aktív keresőket értve őzen —, több mint a fele nem a termelésben dolgo­zik, s majdnem a fele nem a mező- és erdőgazdálko­dásban, hanem más nép- gazdasági ágakban tevé­kenykedik ... miközben a nagyüzemek, közülük is a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek döntő ré­sze szinte fuldoklik a szakemberhiány hurkában, ahonnét nem lát szabadu­lást. így már, a végpont­ról nézve a kezdőpontot, aligha lehet közömbös, mi történik a bárányjellel, vi-' selik-e avagy az első adan­dó alkalommal elhajítják?! Mert hogy el ne feledjük: a számokba sűrített gödöl­lői tapasztalatok jobbak az országos átlagnál. M. O. K munkahétre való átállás sem. A fizikai dolgozók már régeb­ben is ilyen munkarendben dolgoztak, a mostani intézke­dések tehát elsősorban az al­kalmazottakat érintették. Már­cius 1-től lehetőség van a ru­galmas munkakezdésre is, ám ezt eddig senki sem vette igénybe. Nem mindennapi vihart ka­vart viszont az idea béremelés. Az elmúlt években általában már az esztendő elején kide­rült, hogy ki mennyivel vihet többet a jövőben haza. Ezek­ben a hetekben vitatják meg a munkahelyi demokrácia kü­lönböző fórumain az idén 4,3 százalékosra tervezett bérfej­lesztést — ha elfogadják, ápri­lis elsejétől számítják majd —, s 10 százalékkal emelik az éj­szakai műszakosok pótlékát is. Voltak akik nem bíztak a ked­vező döntésben, ezért az év első öt hónapjában több mint százan léptek ki. Igaz, ötven új munkás is jelentkezett, de a létszámcsökkenés így is rend­kívül nagy gondokat okoz. A nehézségek ellenére is áll­ják a versenyt az idővel. Kü­lönösen örvendetesnek tartják, hogy az első osztályú áru rész­aránya immár tartósan 98,3 százalékos, ami rendkívül ma­gas. Mindezt úgy érték el, hogy egy újítást félhasználva eddig mintegy 17 tonna hulla­dékot dolgoztak fel kiváló mi­nőségű fonallá, az esztendő végéig pedig további 60 ton­na tisztítására, fonására ké­szültek fel. S még egy jó hír a gyárból: ezekben a napokban szerelik a nyugatnémet technikusok az NSZK-ban feljavított ke­resztcsévélő és fonaltisztító automatát. A munka befejezé­se után még két ilyen beren­dezés rendbetétele vár a ma­gyar szakemberekre. F. Z. Felújítsf} hengerfejek Különféle típusú tehergépko­csik és erőgépek motorjainak hengerfejeit újítják fel Sziget- szentmiklcson, a Szigetfő Tsz melléküzemágában. Évente mintegy 10 millió forint ér­tékben javítják a népgazdaság számára még hasznosítható alkatrészeket. A képen: Var­ga Lajos szerelő, a szelepeket csiszolja. Hancsovszlii János felvétele Klórozó karreiar Szükségből lett erény ^ Nem kell bizonyítani, mi- lyen katasztrofális követ- 2 kezményekkel jár, ha fer- 2 tőzött ivóvíz kerül a háló- ^ zatba. Emberek és műsze- ^ rek gondoskodnak róla, ^ hogy ez ne következhcssék ^ be. A fertőtlenítés jói be- vált módszere a klórozás. 2 Az erre szolgáló berende­li zések szervizét hosszú ^ évek óta a Dunamenti Re- ^ gionális Vízmű és Vízgaz- 2 dálkodási Vállalat látja el. 1976-ig 8—10 különféle tí­pusú és meglehetősen avítt műszáki színvonalú klórozó­készülék volt használatos ha­zánkban, sok nehézséget okoz­va az alkalmazóknak és a szervizeknek egyaránt. 1978-ban fordulópont követ­kezett be: a hazai vízművek kezdték meghonosítani az amerikai CAPCO cég AD­VANCE típusú klórgázada-go- lóját. A cél a biztonságos, fej­lett színvonalú berendezés meghonosítása volt. Hazai forgalmazóként, felszerelőként és a szerviz ellátójául a DMRVV-t jelölték ki. Az ADVANCE klórgázada- golók a legváltozatosabb fel­tételek mellett is beváltak. Azonban tetemes devizáért! S ez sarkallta a következő, még nagyobb fordulatot. Az 1979 végén létrejött szerződés ér­telmében 1980-tól a DMRW jogot kapott az ADVANCE 200- as modellcsalád kooperációs gyártásához. A NIKÉX pedig jogot a készülék exportjára az európai KGST-országokba, továbbá Olaszországba és a fejlődő országok egy részébe. Komplex létesítményekbe be­építve korlátozás nélkül érté­kesíthetik. Háttéripar nem lévén, a vállalat maga alakította ki a gyártás, a továbbfejlesztés fel­tételeit, így csinálva a szük­ségből erényt, az importból exportot. (szig) A Parlamentben kedden megkezdődtek a magyar or­szággyűlés és a kambodzsai nemzetgyűlés küldöttségei kö­zött a hivatalos megbeszélé­sek. A magyar tárgyalócsopor­tot Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, a kambodzsai dele­gációt Chea Sim, a Népi For­radalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a nem­zetgyűlés elnöke vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a tárgyalófelek tájékoztatták egymást a két testület munkájáról, megálla­podtak abban, hogy tovább erősítik a két ország törvény- hozásának kapcsolatait, vala­mint véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A kambodzsai küldöttséget Csövek a gázprogramhoz Új, termelékeny gépsor Mindenkit kielégítenek Az energiaracionalizálási program keretében a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat 1983-ban nyolcezer tonna gázcsövet gyártott. Mivel ez a termék teljes egészében im­port alapanyaból készül — gyakran akadozott a termelés. Úgy tűnik, 1984-re ez is megoldódik. A magyar állam ugyanis — egyebek között — polietilén behozatalára világ­banki kölcsönt kapott. Ez biztosítja jelenleg a folyama­tos anyagellátást, 1986-tól pe­dig a Tiszai Vegyi Kombinát megkezdi e kemény polietilén hazai gyártását. A technológia licencét már megvették és megkezdték honosítását. Az idén a PEMÜ tíz-tizenkét ezer tonna gázcső előállítását tervezi. Ebből hatezer tonnát az Országos Kőolaj- és Gép­ipari Tröszt, másik felét a Metalloglóbus veszi át. Ez a kereskedelmi vállalat a mély­építő vállalatok és a lakosság igényeit elégíti ki.. A PEMÜ 32 milliméteres külső átmérőjű csövektől a 630 milliméteresig többfélét gyárt. A kisebb méretűek (110- mil­liméterig) termelésével azon­ban gondjaik voltak, az Igé­nyekhez képest kicsi volt a kapacitásuk. A napokban ér­kezik meg azonban az NSZK- beli Battenfeld cégtől egy új csőgyártó sor. Termelékeny, korszerű energia-, illetve anyagtakarékos berendezés. Népgazdaságunk számára • a befektetés három éven belül megtérül. Ezen a gyártósoron 32 milliméterestől 110 milli­méteres nagyságig készülnek majd a csövek a hónap köze­pétől, amikor is a gépet üzem­be állítják. Az 1 első félévben a PEMÜ 5500 tonna gázcsövet gyártott. (Tavaly ebbén az időszakban 3000 tonnát.) Eddig 4000 ton­nát szállítottak az OKGT-nek, zökkenőmentesen. Ha az új gépsor is megkezdi működé­sét, a PEMÜ teljes mérték­ben ki tudja majd elégíteni a hazai igényeket. A PEMÜ-ben tehát sikerült megszervezni a folyamatos termelést. így a korábban veszteséges csőgyártás is gaz­daságossá vált. A válla’at ár­bevételének egyharmada szár­mazik a csőgyártásból! El. E. fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Me: 3. oldal: Húzóerő sz érdekeltség Késő a hegy alatt abrakobi 4. oldal: Mestermű az Olimpia moziban A kifejezés igazságát keresik 6. oldal: Jogi tanácsok Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Gólrekordok nyomában 8. oldal: Hármas karambol Cegléden A bíróság halálra ítélte A búcsú pillanata. Képünkön balról jobbra: Krasznai Lajos, dr. Arató András, dr. Tóth Albert és Földes! István. Trencsényi Zoltán felvétele Két évtizede immár, hogy testvérkapcsolatot létesített az NDK-beli Suhl megye és Pest megye. A jó viszony szálai mind szorosabbra fonódtak, a kapcsolattartás mind szélesebb körű, rendszeresebb lett. Poli­tikai, társadalmi és tömegszer­vezetek vezetőinek csereláto­gatásai, sportolók, kulturális delegációk, úttörők és KISZ- fiatalok útjai, cseretáborozásai, áruházi hetek is jelzik a test­vérmegyék gazdagodó kapcso­latát. Az együttműködés további — újabb két esztendőre szóló — feladatainak, formáinak egyeztetése céljából utazott tegnap a NSZEP Suhl megyei bizottságának meghívására pártdelegáció megyénkből az NDK-ba. A küldöttség vezetője Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, tagja dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A delegációt dr. Arató And­rás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Jánky Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Földesi Ist­ván osztályvezető-helyettes búcsúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. SKöTinTB Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte Csandra Radzsesvara Raót, az Indiai Kommunista Párt főtitkárát 70. születés­napja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt, Svédország nem­zeti ünnepe alkalmából. Pártdelepdé utazott testvérmegyánkbe Együttműködésünk jövője Egyeztetik a kezes feladatokat Kambodzsai vendégek a Parlamentben Erősödnek a kapcsolatok Tájékozódtak a két testület munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents