Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
1981. JÚNIUS 5., KEDD mr w MEG lel Hét vége a vadasparkban ...mént homok a vizet Az örömbe is vegyül üröm A magánépítkezés is közügy Ideális hely a pihenésre Nyolc óra harminc perc, hiába várunk a budaörsi Kötő utcánál a 140-es autóbuszra. Mégegyszer jobban megnézem a menetrendet, ez a járat csak hétköznap közlekedik. Vasárnap és ünnepnap hajnali hatkor és délután fél kettőkor megy át kék busz Budakeszire. Hiába, hogy a két község majdnem határos, a fővárosba kell utaznunk a 22-eshez. Most az egyszer megérte a plusz egy óra zötykölődés a fullasztó melegben! Miért? • • Önkéntes idegenvezető Mert egy élménnyel szegényebbek maradtunk volna. A BU 89—26-os rendszámú piros 22-es vezetője ugyanis igazán gondoskodott arról, hogy kellemesen teljen az idő a Moszkva tértől Budakesziig, önkéntes idegenvezető? Hivatását odahagyó történelemtanár? Ki lehet ez az ember — tudakolták egymástól mosolyogva, a néhány perccel korábban egymást még molesztáló (némi túlzással persze, de tény, hogy a melegben a zsúfolt autóbuszon már eluralkodott az idegesség) utasok. A negyedóra alatt a rejtélyes autóbuszvezetőtől megtudjuk, miért lett a gyöngyből Budagyöngye, honnan a Budakeszi név, s történelemleckét is vehettünk Mátyás és a....Cilleiek harcáról, Beatrix királyné és Erzsébet, ki a levelét megírta, szokásairól. A Fővárosi Vízművek mellett haladva megtudhatjuk, mennyi Budapest vízfogyasztása, összehasonlító adatként pedig azt, mennyi víz párolog el a Balatonból egy nap alatt. S bár sosem jártunk még a vadasparkban, nem kellett izgulni, hogy véletlenül rossz helyen szállunk le a buszról. Kedves hangú kalauzunk ugyanis időben bemondta, hol érdemes a fiataloknak, és hol érdemesebb az idősebbeknek nekivágni egy kis gyalogtúrának. T-rr — Szombaton 442 felnőtt, 587 gyermek, illetve diák és 75 nyugdíjas kereste fel a vadas- kertet — tájékoztat a park bejáratánál a pénztáros. Vasárnap délelőtt 11 óra körül még legalább 800 fizető vendégre számít. A belépődíj személyenként — gyerekeket, diákokat és nyugdíjasokat kivéve — 5 forint. S mit kapunk érte cserébe? Szép tiszta erdőt, jó levegőt — forrósággal fűszerezve —, gímszarvast, dámszarvast, muflont, őzet, vaddisznót, fácánt, récét, no és egy kis fehér nyuszit. Hazavinni persze nem lehet ezeket, csak megnézni. S oz állatokat simogatni, etetni is tilos — de azért mindig akad, aki megszegi a szabályokat. Hiányzott a hazai — Mi az a hegyi juhar? És mi az a bankócaberkenye? — kérdezi egy kisfiú a papáját. Ügy látszik, még csak a nagybetűket tudja elolvasni, hiszen a táblákon minden egyes növény- és állatfajtáról bő felvilágosítás olvasható: jellemzői, felhasználása. Tudásszomjunkat kielégítve, ám a szó eredeti értelmében véve rettenetesen szomjasan keresünk egy büfét. A kijáratnál vattacukros, maszek cse- resznyeárus (saját termés, délelőtt szedtem le, friss, ropogós. Kilójáért 35 forint igazán nem sok — kínálja a középkorú úr portékáját), szalonnasütőhely (kár, hogy szalonnát nem hoztunk magunkkal!), végre egy büfé. Mikor jöttünk, még zárva volt, most meg hosszú-hosszú sor áll előtte. A választék: sör, Márkaüdítő, szalámis zsömle, csoko Iádé, jégkrém. Együnk, igyunk inkább ülve. Száz méterrel odébb láttuk a Vadaspark éttermet. Étterem? Nos, mégiscsak jobb lett volna egy kis hazait csomagolni. Ugyanis csak a büférész volt nyitva. A választék itt is ugyanaz: sör, Márka-üdítő, enyhén szávai szalámis zsömle (darabja 12 forint, hiába, ez már másodosztályú hely!.), csokoládé, jégkrém. Ha külön kérem, esetleg adnak poharat az italhoz, ha nem, a pultnál való sorban állá't kiegészítendő, üvegből is elfogyaszthatom. Ki kellene használni A hatalmas szabad téren, a játszóhelyen a kis favonat, a különféle mászókák, a zöldterület csakhamar elfeledteti apró bosszúságainkat. Még a park bejáratánál látható Az áUatokat simogatni, etetni is t:!os —, de azért mindig akad, aki megszegi a sz. bilyokat. A tisztáson. A budakeszi vadaspark bejáratánál szombaton és vasárnap mintegy kétezer látogatót fogadott a türelmes és bölcs bagoly. könyvespavilonon talált Zárva feliratot is ..hamar elfelejtjük. — Apu, mi ez? Nézd, négy akasztófa. itt a játszótéren. Nem akasztófa, de nem is lengőteke. Még csak bográcstartó sem. Mi lehet mégis ez a négy építmény egymás mellett? Apu nem tudja, sőt, anyu sem. Valamikor talán ez is mászóka volt. — Minden héten kirándulunk a gyerekekkel — mondja K. Viktor, egy 4 és egy 5 éves kisfiú kezét fogva —, szebbnél szebb helyeket keresünk fel. S gyakran csodálkozom, hogy ma, amikor annyit beszélünk a .turizmusról, mennyire hiányzik mindenféle . szolgáltatás, még egy ilyen parkban is, mint ez Budakeszin. Hatalmas zöldterület, zsúfoltságról szó sem lehet. Közel van a fővároshoz, ha gyerekekkel nem akarunk messzire utazni, ideális hely a pihenéshez. Ne értsen félre, nekem nem az hiáinyzik, hogy egy csomó emberrel találkozzam itt. Csak egyszerűen azt hiszem, egy kicsit több odafigyeléssel az erdőgazdaság részéről, sokkal jobban is ki lehetne használni ezt a területet. El. E. ■j Nem Irigylésre méltó ma- 1j napság a téglaipar vezetői- ^ nek helyzete. Miközben 1j nem kis erőfeszítéseket 1j tesznek, hogy a nyomasztó íj hiányon enyhítsenek, kény- 1j telenek elismerni: a ma- íj gánépítkezés, nem utolsó- ^ sorban éppen az anyagbe- | szerzés miatt, bizony keser- 1j vés tortúra. 5 A tavasz és a nyár ha- 1 gyományosan a házépítés ^ szezonja, úton-útfélen áll- 1j ványokon, meszesgödör 1j mellett tüsténkedő embe- 1j rekkel, valahogy mégiscsak 1j összehozott téglarakások- 1j kai, sóderdombokkal ta- 1j lálkozhatunk. S akik most 1j vágnak bele a® otthonte- 1j remtésbe, mire számíthat- 1. nak? — ezt kérdeztük Sey 1j Pongráctól. a Budai Tégla- 1j ipari Vállalat műszaki 1, igazgatóhelyettesétől. A sok is kevés — Nem is olyan régen, mindössze három éve volt, hogy mi futkostunk megrendelők után. Nos, a helyzet alaposan megváltozott. Hatalmas nyomás nehezedik az iparra, s tény, hogy az igényeket nem tudjuk .....kielégíteni, bár — s ez t azonnal számokkal támasztom alá — termelésünk folyvást emelkedik. Vegyük az idei esztendőt: A Tégla- és Cserépipari Tröszt kilenc vállalata égetett téglából április 30-ig 43 millió 610 ezer darabbal többet állított elő, mint tavaly az azonos időszakban. Az említett többletmennyiségből a Budai Téglaipari Vállalat 16 millió 874 ezret produkált. Mindezt azonban a piac felszívja, mint homok a vizet. Nem így télen, amikor gyárainkban tornyosulnak a téglahalmok. —-A többlettermelés,-"-amiről szólt, imponáló. Hogyan sikerült a mennyiséget így megnövelniük? — Kilenc téglagyárunk közül hat alagútkemencés, vagyis a modernebb technológiát képviseli. Jellemző, hogy ez a hat üzem hozza a vállalat telles termelésének 90 százalékát. Ezek közül is külön kell szólni a solymárvölgyi egységről, amely tavaly júniusban kezdte meg működését, és idén már teljes felfutással dolgozik. Éves kapacitása egyébként 40 millió kisméretű téglaegység; a jó hőA Poroton tégla keresett termékük. Erdőst Agnes felvétele szigetelő képességű Uniformblokkot gyártja. A meghökkentően nagy, csaknem 17 milliós plusz tehát nem valamiféle csoda eredménye, 13 millió az új gyárnak köszönhető. A többi viszont túlórák, szombat-vasárnapi műszakok termelése. Ez pedig csak úgy vált lehetővé, hogy az állam — átérezve a helyzet súlyát — tavaly és idén is bérpreferenciával segíti az ipart, illetve közvetve az építkezőket. Magad uram... — Idén nem lép be új gyáregység, várható-e mégis da- rabszám-növekedés? — Igen. Alaptervünk 212 millió kisméretű téglaegység, de többletteljesítmény máris mutatkozik. Végeredményben 220 millió darab előállítását céloztuk meg. Elmondom azt is, hogy a meglehetősen népszerű kisméretű téglából a két pilisborosjenői gyárunk a tervezett 57...millió, helyett..65^7,0 milliót szándékozik készíteni. Ez természetesen idén is csak túlmunkával sikerülhet, hiszen a gyárak egynémelyike lassan matuzsálemi korba lép és innen az emberek is egyre fogynak. Kinek vonzó, ha nő létére is naponta 50 tonnát — nem túlzás! — kell emelgetnie? A hagyományos gyártások felszámolása, a modernizálás elkerülhetetlen. Nehezíti a dolgot, hogy magunknak kell a szakemberképzésről gondoskodnunk, téglaipari gépeket konstruálnunk — mint például a kemencekocsi-rakó- gép — legalábbis egy hányadukat, minthogy beszerezni jószerivel csak nyugati importból lehet. Ahhoz tehát, hogy mi megfelelő háttéripara jegyünk a magánépítkezőknek, meg kell teremtenünk a saját háttériparunkat. Végezetül hadd szóljak arról: a téglaipar harcol azért, hogy a kereskedelemben tapasztalható visszaélések megszűnjenek. Az például, hogy míg egy ember hiába futkos tégláért a TÜZÉP-hez, addig a magánkereskedő zsebében — aki mint köztudott, drágábban adja a portékát — milliós kiutalás lapuljon. Érthetően ez minket bánt, hiszen a kreált hiány miatt is rajtunk csattan az ostor. Csak ha hiánycikk Ez vitathatatlan. Minthogy az is, hogy manipulálni csakis olyan áruval lehet, ami ténylegesen hiánycikk. A harc ilyenformán akkor dőlhet el a vásárló javára, ha a téglaipar képes lesz mai termelését megtöbbszörözni. Szigethi Téré* Éticsiga Európába Szelíd Mavad-portéka Erdősi Ágnes felvételei A felhőfoszlányok közül kibújik a nap, s szárítgatja az esőáztatta veresegyházi tájat. Idősebb, gumicsizmás férfi böngészi a nedves füvet. Csigát gyűjt, de szatyrának csak az alján mocorog néhány. — Vége már a szezonnak — magyarázza —, de nem is volt jó az idő. Későn jött az eső és későn a meleg is. Az pedig kell, akkor szaporodnak. Azért csak összeszedjük, ami van ... Araszoló portéka Mint minden esztendőben. Hagyomány ez itt és a környéken — viszi a falvak apraja, nagyja a felvásárlóhelyre, ahol tizenhárom forintot adnak kilójáért. Ha az időjárás is úgy akarja, útnak indul a Gödöllő és vidéke Áfész veresegyházi begyűjtőhelyéről 50 vagonnyi éticsiga is. r- Tavaly a szárazság szólt közbe, idén a hűvös akadályozta, hogy meglegyen az a bizonyos ötven vagon. Meg kell elégednünk most is húsz- szal — mondja Tóth József né, a telep egyik vezető munkatársa, miközben buzgón szedegeti a ládákból kiszökdö- sött majdani ínyencfalatokat. A padló, a fal, a rekesz oldala mind, mind teli az araszolga- ió portékával. — Még hogy a csiga lassú! — neveti el magát Tóthné. No, hiszen. Térülünk-fordu- lunk és már kinn egy csomó. Reggelre meg... Ám a szökevények sem kerülhetik el sorsukat; csemegék lesznek azok is valahol Európában. A hosszú út előtt azonban át kell esniük a tisztogatás, az utazórekeszbe csomagolás procedúráján. Szorgos asszonykezek törölgetik a nyüzsgő csiganép csörgő-zörgő házait. — Az utolján járunk már — szól egyikük. Kár, mert vinnék jó pénzért, szeretik a népek odakinn. Hát, csak vegyék, nem előlünk eszik el, az biztos ... — Dolgozunk itt egypáran, de eddig csak én kóstoltam meg — így Tóthné. Ha a franciáknak jó — gondoltam ... És tényleg nem rossz, sőt. Majonézzel például igazán kellemes volt, olyan, mint a gomba. A végállomás felé A kiéheztetett, a megtisztított állatok a telep túlsó végében várnak szállításra. A rekeszek szűkre szabott nyílásain csak néhány csiga dugdossa ki kíváncsiskodva szarvacskáit. A többség házába húzódva kucorog, mintha csak érezná, létének végső állomása közeleg... Utószó: a Gödöllő és vidéke Áfész éti csigaexportjának értéke ebben az esztendőben is meghaladja a 10 millió forintot. Sz. T. A TAGSÁGOT IS BEVONJÁK M agyarországon az utóbbi évtizedek minden ültetvénytípusa megtalálható, a korszerűtlentől a legkorszerűbbig, a biológiai te.jesítőképesség legalacsonyabb szintjétől a legmagasabbig. Pest megyében jobbára a gyenge termőképességű, korszerűtlen ültetvény típus dominál. A szőlő- és gyümölcsöskertek 50 százalékát a második ötéves terv időszakában létesítették a gazdaságok, elsősorban a gyenge homokterületek hasznosítására. Akkor nem számoltak a fagykárral, az egyéb környezeti tényezők ártalmaival. A talajok tápanyag- f eltöltésének hiánya ma már szinte helyrehozhatatlan. A régebbi gyümölcsösökben a gyenge termőképesség, a biológiai és ökonómiai szempontból rossz fajtatársítás is csökkenti az ültetvények értékét. Napjainkra vajmi keveset tudtak változtatni a kedvezőtlen ál'apotokon a megye gazdaságai. A régi ültetvények számát ugyan csökkentették, helyettük azonban nagyon kevés helyen telepítenek újat. Magyarázata: az óriási telepítési költség, ami a gyümölcsösök esetében 120—200 ezer forint körül alakul hektáronként, a szőlőné pedig csaknem a duplája Ezt a jelen gazdasági körülmények között kevés mezőgazdasági nagyüzem engedheti meg magának Ez is oka. hogy Pest megyében csökken a szőlő- és gyümölcsültetvények területe. amit valamelyest e!- lensúlyoz a háztáji telepítési kedv növekedése. Ott, ahol régóta foglalkoznak kertészeti növényekkel, vannak felkészült szakemberek, gépek, a telepítések új formáját alakítgatják. A gazdaságok egy részében a saját erő mellé bevonják a tagság hozzájárulását is. Szakcsoportokat alakítanak, így minden tag tudja, hogy a nagyüze- mileg telepített szőlősorok közül ő melyek eredményéért felelős. Jól kialakult formája van a szakcsoportnak a toki Egyetértés, a dunavarsányi Petőfi, a gödi Dunamenti, a solymári Rozmaring tsz-ben, s még sorolhatnánk. Az információk szerint a Törökbálinti Állami Gazdaság valószínű még ez év őszén hozzákezd több mint 50 hektár nagyüzemi szőlő telepítéséhez. A tápiószent- mártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezetben pedig befejezték 96 hektár szőlő- ültetvény rekonstrukcióját, és folyamatban van a nagykőrösi Mészáros János Tsz-ben is 164 hektáron. A 300 hektár gyümölcs- te'epítésnek alig kétharmada valósult meg tavaly Pest megyében. Az idén sem kedvezőbb a helyzet. A sorból mégis kiemelkedik az Örkényi Béke Termelőszövetkezet 10 hektáros korszerű alma+ele- pítése és a nyársapáti Haladás Tsz 36 hektáros meggyese. Ezek az üzemek megtalálják a zámításukat, mert a legkorszerűbb technológiával a legkorszerűbb fajtákat ültették el. B. Z.
