Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1984. JÚNIUS 30.. SZOMBAT gr,,W A PsST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE rottabb tananyagot kell biztosítani. Solymosi Sándor, a közelmúltban megtartott KISZ küldöttértekezletek tapasztalatainak tükrében, szólt a középiskolai oktató-nevelő munkáról. Aláhúzta, hogy a jövőben az új módszerek, munkaformák keresésével az ifjúsági szervezet több segítséget kíván nyújtani a tanulmányi munka javításához, a közösségi magatartás erősítéséhez. a világnézeti neveléshez. A politizálásra ugyanis megvan az ' igény a fiatalokban. Meg kell teremteni az érdekeltségüket, gyarapítani a KISZ-vezetők felkészültségét, javítani a testületek irányító munkáját, megalapozni az érdemi együttműködést az intézményekkel. Dr. Novák István felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében jelentőben növekedett a közép- és felsőfokú iskolát végzettek száma, ennek ellenére lemaradt az országos átlagtól. Az intézményhálózat a továbbtanulási igényeknek csak a 88 százalékát képes biztosítani. Minden évben több mint ezer képesített pedagógus hiányzik. A fiatal nevelőket a pályakezdés nehézségei elvonják az elmélyült munkától. A középiskolákban pedig egyre fiatalodnak a tantestületek. Nem hagyható figyelmen kívül a családi életmód változásának negatív hatása sem. Egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a fiatalok éppen az értelmileg, érzelmileg legfogékonyabb korban maradnak magukra problémáikkal. Mindezek a feszültségek feloldásra várnak, s csak így léphetünk előre a minőségi igények kielégítésében. Jónás Zoltán rámutatott, hogy az oktató-nevelő munka színvonalának fejlesztését hátráltatta, hogy a korábbiakban az alapvető feltételek biztosítására kellett fordítani az energiák nagy részét. A fejlesztések nyomán azonban például a ráckevei körzetben ma már kedvezőbbek a lehetőségeik. Változatlanul sok az ellentmondás a szakmunkás- képzésben. Hely hiányában a jelentkezőik jó részét el kellett utasítani, sok a kén.vszer-pá- lyamódosítás, és így nem válik megalapozottá a későbbiekben a fiatalok megfelelő munkához való viszonya. Arról is szólt, hogy a tanulók túlterhelése miatt nincs mód fontos nevelési lehetőségek kiaknázására. Ez vonatkozik a világnézeti ismeretekre is. Rónai Árpád aláhúzta: az iskola a társadalom tükre. Az oktató-nevelő munkában is jelentkeznek azok az ellentmondások. konfliktusok, melvek a hétköznapi életet jellemzik. Rámutatott: a fiátal nemzedék formálása az egész társadalom ügye, a folyamatban azonban kiemelt szerepe kell, hogy legyen az iskolának. A feltételek megteremtéséről szólva elmondta, hogy mindenekelőtt a pedagógusképzést kell a mai igényekhez igazítani. Ezzel párhuzamosan fokozni kell a nevelők me.gbe- csülését. időt kell adni nekik a felkészülésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt ne a közéleti tevékenység, hanem a fölösleges adminisztráció és az óraszám csökkentésével kell elérni. Gazsó Ferenc hangoztatta: mivel a megye a feltételek tekintetében elmarad az országos átlagtól, nagy gondot okoz az oktató-nevelő munkával szemben támasztott követelmények teljesítése. Az előterjesztésben és a felszólalásokban megfogalmazott követelmények jogosak — mondotta — s ezek teljesítése nemcsak a megye, hanem az ország érdeke is. Tarthatatlan az az állapot, mely helyhiány miatt kizárja az ifjúság egy részét a továbbtanulásból. Arról is szólt, hogy a középfokú iskolarendszer szerkezete, funkciómegoszlása önmagában is szelektál, vagyis az egyes iskolatípusokba a követelményeknek megfelelő képességű gyerekek kerülnek általában. A szakmunkásképzés alacsony színvonalával kapcsolatos véleményekre utalva aláhúzta, hogy az itt végzők többsége a későbbiekben ön- és továbbképzések formájában megfelelő szakmai és általános műveltséget szerez. Sokan végzik el esti tagozaton a középiskolát. A továbbiakban arról beszélt, hogy alapvető változásra van szükség a nevelő munkában, hiszen a jelenlegi koncepció egy idealizáltabb. ellentmondásoktól mentesebb világképhez szabott. Kimunkálandó, hogyan reagáljon az intézményrendszer az ellentmondásoktól terhes társadalmi mozgásokra. A jelenleginél mindenesetre nagyobb konf- liktustürő képességet kellene kialakítani. A valóság talajáról kifejteni azt az értékrendet, amit el akarunk fogadtatni az oktató-nevelő munka során. Például a teljesítmény, illetne á teljesítmény megkövetelésének elvét. Fontos föltétel az iskola demokratizálása, ugyanis ebben a tekintetben a társadalom intézményei már ma is előbbre járnak. A pedagógusok bizonytalanságát az értékek tekintetében úgy lehet ellensúlyozni, ha rendszeressé tesszük tájékoztatásukat. Végezetül bejelentette, hogy 1985 végéig a tárca feladatul kapta a szükséges korrekciók elvégzését a világnézeti tantárgy oktatásában. Dr. Magyari András felszólalásában a nevelés fontosságáról szólt. Aláhúzta, hogy a hatékonyságot mindenekelőtt a feltételek hiánya korlátozza, hiszen az oktató-nevelő munka teljes embert kíván, magas fokú hivatástudatot igényel. M. J. Kedvezőtlen adottságok - kiemelkedő eredmények Négyszáz szocialista brigád. Hogy mekkora erőt képvisel a termelésben, s mit jelent a fe:adatok megoldásában, ezt aligha kell bizonygatni. Nem, mért hiszen a korábbi dabasi járási, s most a városi jogú nagyközségi pártbizottság vonzáskörzetébe tartozó termelőszövetkezetek partszervezetei a feladatok megoldásában rájuk — s természetesen a szorgalmasan, becsületesen dolgozómra — számíthattak. A vonzáskörzet termelésében meg is látszik ez: 10,5 milliard forintnál több, s jelentősen meghaladja a VI. ótéves terv időarányos célkitűzéseit. Pedig a körzet termőhelyi adottságai kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. Ám meliorációs munkákkal, a parlagterületek hasznosításával mintegy négyszáz nektár termőterületet alakítottak ki. így az össztermőterület a különböző célokra történő kisajátítások ellenére sem csökkent. A területi koncentráció pedig még 1979-ben befejeződött, s ma az átlagos üzemi méret 5 ezer 1U0 hektár. A körzet gazdasági életében meghatározó a mezőgazdaság. Hét termelő- szövetkezet, egy szakszövetkezet s állami gazdaság állítja elő az össztermelési érték hetven százalékát. Ugyanakkor a nagyüzemek mellett számottevő a termelésben a különféle társulások szerepe is A dabasi körzet keresőképes lakosságának felét a mezőgazdasági üzemek foglalkoztatják. Nem érdektelen azt sem tudni, hogy Pest megye mezőgazdasági termelési értékének húsz, míg az alaptevékenységből származónak tizenhét százalékát a dabasi illetve a körzetben levő gazdaságok adják. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-1 határozatának szellemében számottevő a tőkés exportra való termelés, s nz energiaracionalizálásra való törekvés is. A termelőszövetkezetek pártalapszervezetei az utóbbi öt évben szervezetileg megerősödtek. sokat fejlődtek. A gyáli Szabadság, az ácsai Vörös Október, a dabasi Fehér Akác, a hernádi Március 15. tsz-ekben pártbizottságok jöttek létre. A helyi pártszervezetek kezdeményezték, segítették például a fejlesztési programok kido’gozását, mozgósítottak a termelés előtt álló nagv feladatok megoldására, s például a takarékosság fokozására is. Ugyanakkor az üzem- és munkaszervezésben, a szocialista munkaversenv erősítésében, o gazdaságosabb termelési és termékszerkezet kialakításában is számíthattak rájuk a gazdasági vezetők.' Miközben a pártvezetés sikeresen meeoldotta a vezetőségek megújítását, fiatalítását — ugyanez nem tapasztalható mindig esvér*e!műen a gazdasági területeken. Mert például Hernádon és öcsán az első számú vezetés csak külső megoldást tud elképzelni, ha kvalifikáltabb szakemberek beállításáról van szó. Ezzel szemben az Örkényi Béke, a dabasi Fehér Akác, a gyáli Szabadság tsz gazdasági eredményeiben tükröződik a fiatal szakemberekkel való foglalkozás. S ez példa lehet a körzetben levő gazdaságok előtt is. Az alaptevékenységben, a* állattenyésztésben figyelemre méltó a gazdaságok munkája. Éppúgy, mint az élelmiszer- feldolgozásban betöltött szerepük, az ellátás javítása. Mert nemcsak a vonzáskörzetet látják el, hanem a fővárosba, illetve más megyébe is szállítanak élelmiszereket. Kiemelkedő jelentőségű az évi 1 ezer 400 vagon baromfi és 40 ezer darab sertés feldolgozására alkalmas hernádi húsüzem tevékenysége. Vagy a Dabas Tej GT-é, mely a rekonstrukció után napi ötvenezer literrel bővítette tejfeldo'gozó kapacitását. A gyáliak és az óesaiak sütőüzemeikkel besegítenek Budapest ellátásába is. A szóbeli kiegészítést követő vitában Furulyás János többi között elmondotta, hogy a körzet gazdaságai komolyan vették a rekultivációt, s a meliorációt. Miközben a nagyüzemi zöldségtermelés területe csökkent — nemcsak a költségek miatt, hanem a kézi munka hiánya is szerepet játszott benne — a háztájit felerősítették erre a feladatra. Az állattenyésztés eredményei is számottevően jobbak a körzetben, s most a takarmány olcsóbb előállításán, a rét- és legelőgazdálkodásban levő előnyök kiaknázásán a sor. Csonka Tibor felszólalásában reálisnak minősítette a jelentés által a testület előtt kirajzolódott összképet. Hiszen a körzet eredményeiben, gondjaiban, kedvezőtlen adottságaiban tükröződnek azok a gondok, melyek a megye mezőgazdasági üzemei közül még jó néhányra jellemzőek. Ugyanakkor eltérő vonás, hogy a termelési erőforrások magasabbak voltak Dabason és a dabasi környéken, mint másutt. Ez nemcsak a használatban levő eszközök értékében jutott és jut kifejezésre, hanem a létszámban is. Időben fejlesztették az alap- tevékenységet, majd nem az extenzív irányába fordultak — kivéve Hernádot —, hanem az intenzív felé. Így nem sújtotta ezeket a gazdaságokat a nagy beruházásokkal járó nagy kamatteher sem. Ugyanakkor a háztáji integráció jó példáját először az ácsai Vörös Október adta — a tehénállomány kihelyezésével a háztájiba —. s ezt megfelelően alkalmazták más gazdaságok is a juhállomány kihelyezésénél. Szólt arról is. hogy célszerű javítani a takarmánykeverő üzemek munkájának minőségét. s lefaragni a költségekből is. V. E. Felszólalások a vitában tükröződnek egzisztenciális gondok a jövedelem és a lakáshelyzet problémái. ...............——..... Tö bb támogatást A politikai munka sem eléggé differenciált és hatékony a középfokú oktatási intézmények pedagógusai körében. Nem megoldott a rendszeres politikai, ideológiai tájékoztatás, a szakmai továbbképzés. Gondot okoz az is, hogy a KISZ politikai befolyása a középfokú iskolák tanulói körében igen eltérő, s ezáltal nem tud mindenütt megfelelő segítséget nyújtani a mozgalom a fiatalok világnézetének alakításában. Esetleges az iskolák és a közművelődési intézmények együttműködése is. Ez utóbbiak többsége nem foglalkozik tudatosan a világnézeti neveléssel. A személyiségfejlődésben oly nagy szerepet játszó családi környezet hatása ugyancsak nem segíti a fiatalok gondolkodásmódjának megfelelő alakítását. Az iskola is a szükségesnél kevesebb támogatást tud adni a családi nevelés mai problémáinak megoldásához. Meghatározza a jövőt A jövő fejlődése szempontjából meghatározó, hogy a fiatal nemzedék magáénak vallja, tudatosan vállalja szocialista eszméinket, céljainkat, s megismerve történelmi fejlődésünk eredményeit, ellentmondásait, cselekvő formálója legyen a jövőnek. Mindennek alapja a szaktudáshoz kapcsolódó, korszerű általános műveltség és a szilárd marxista—leninista világnézet. Ennek érdekében valamennyi középfokú oktatási intézményben emelni kell az oktató-nevelő munka színvonalát, a világnézeti nevelés hatékonyságát. A pedagógiai tevékenység egészét meg kell hogy határozza a rendszeres tanulásra, a fegyelmezett munkára, a közösségi értékek tiszteletére és megbecsülésére irányuló nevelés. Az iskolavezetés fontos feladata mindenütt az intézményi élet demokratizmusának erősítése. Szakmai, politikai műhelyekké kell válniuk a különböző tantestületi fórumoknak, hogy ezzel segítsék erősíteni a nevelők világnézeti felkészültségét. A tanulóknak már az iskolában kell megismerkedniük a demokratizmus gyakorlatával. Aztáltal például, hogy ösztönzést kapnak a diákönkormányzat kibontakoztatására az iskolán kívüli közéleti tevékenységre. A megyében 1990-ig mintegy 1100 új tanárra lesz szükség a középfokú intézményekben. Ennek érdekében tovább kell javítani a pedagógusok letelepedésének, lakáshoz jutásának feltételeit, társadalmi, munkahelyi közérzetüket. A tárgyi feltételek megteremtésében kiemelt helyet -kell kapnia — összhangban az általános iskolai fejlesztésekkel — a középfokú hálózat fejlesztésének. A megnövekvő tanulólétszám befogadásához 1990-ig 204 tanterem, 445 tanműhelyi munkahely és 1100 diákotthoni hely létesítése indokolt. Az új beruházások elkészülte mellett továbbra is számolni kell az átmenti megoldásokkal. A középfokú képzés arányait az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás javára kell megváltoztatni. Növelni kell a középiskolában — ezen belül a gimnáziumban és a szakközépiskolákban — képzettek arányát. A világnézeti nevelésben nagyobb szerepet, felelősséget kell vállalnia az ifjúsági mozgalomnak. Egész tevékenységével a tanulásra, a munkára, a közösségi magatartásra, szocialista értékeink megbecsülésére kell nevelni a fiatalokat. Olyan munkaformákat kell kialakítani, amelyek fokozottabban ösztönöznek az önképzésre, a tanórán kívüli művelődésre. Javítani kell a középfokú iskolák és a köz- művelődési intézmények együttműködését. Ez utóbbiak rendezvényei szervezésénél építsenek a fiatalok társadalmi, politikai érdekelődésére, programjaikkal segítsék a világnézeti nevelést. Szükség van arra is, hogy az iskola megtalálja azokat az együttműködési formákat, amelyek révén a szülők aktívabban támogathatják az oktató-nevelő munkát. Ezáltal a családi nevelés problémáinak megoldásához is több segítséget tudnak nyújtaná. tásáért végzett kiemelkedő munkáért. A tanácskozás Balogh László zárszavával fejeződött be. (A pártbizottsági ülés második és harmadik napirendjéről a továbbiakban részletesen beszámolunk.) (Folytatás az I- oldalról.) szentlászlói Zöld Mező Tsz elnöke és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. A testület a jelentést egyhangúlag elfogadta, s elismerését fejezte ki a határozat végrehajA világnézet nem egy tantárgy a sok közül A középfokú oktató-nevelő munka Pest megyei helyzetével foglalkozó' jelentésből megtudhattuk, hogy az általános iskolát végzett fiatalok mintegy 90 százaléka tanul tovább: húszezren a megye, ti- zepnyolcezren pedig a főváros intézményeiben. A megyei Iskolák többsége eleget tesz a munkájukkal kapcsolatos megnövekedett társadalmi igényeknek. Tevékenységük eredményességét azonban több tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Meghatározó mindenekelőtt, hogy a hálózat fejlődése majd egy évtizede stagnál. A növekvő létszámú korosztályok fogadása egyre nagyobb feszültséget teremt. Az intézmények többsége zsúfolt, nemegyszer csak szükségmegoldásokat találnak a tanulók elhelyezésére. A szakmunkásképzőkben is gyakori a kétműszakos óktatás. A megyére jellemző pedagógushiány már a középfokon is jelentkezik, s ez tovább nehezíti a feltételeket. A tanultak elmélyítésére, a készségek fejlesztésére, egyáltalán a nevelési lehetőségek fokozottabb kihasználására minden iskolatípusban kevés idő jut. Elsősorban azért, mert megnövekedett a tananyag. A szakmunkásképző Intézeteket még az is sújtja, hogy a tanulók napi elfoglaltsága megoszlik a munkahely és az iskola között, sokuk több órát tölt naponta utazással. Kevesebb figyelem Az elmondottakból is következik, hogy hz oktató-nevelő munkában az indokoltnál kevesebb figyelem esik a tanulók személyiségének fejlesztésére, a szocialista erkölcs és világnézet alakítására. Természetesen az eltérő lehetőségek differenciáltan hatnak a pedagógiai munkára, a világnézeti nevelésre. A gimnáziumokban kedvezőbbek a feltételek. Itt külön tantárgy is szolgálja a világnézet formálását. Súlyos gond viszont, hogy a tantárgy terve kimunkálatlan, nincs tankönyv, s így még a legjobb tanulóknak is komoly nehézségeket okoz a bonyolult ismeretek elsajátítása. A szakmunkásképzőkben kevés a közismereti tárgy, s ezek anyagát is alacsony szinten sajátítják el a tanulók. Szűk lehetőség nyílik a világnézet megalapozására. A személyi feltételekről szólva a jelentés megállapította. hogy a megye középfokú oktatási intézményeiben több mint 1400 pedagógus tanít, többségük materialista világnézetű, megfelelő szakmai tapasztalatokkal rende’ - kezik. Jelentős a párttagok száma, mintegy 35 százalék. Ugyanakkor a tanárok kisebb részénél hiányosságok mutatkoznak a felkészültségben, s a megfelelő szemléletben Is. Egyesek masuk is bizonytalanok, megkerülik a problémákat. vagy nem adnak választ a fiataloknak napiaink ellentmondásaira vonatkozó kérdéseire. Problémát jelent az is. hogy a nevelőtestületek mintegy harmadát kitevő fiatalok szemléletében, társadalomhoz való viszonyában gyakorta Dr. Olajos Mihály felszólalásában rámutatott, hogy a tárgyalt témában nagy szükség van a reális társadalmi önismeretre. Szólt arról, hogy a középiskolák fejlesztésének belső tartalékai kimerülőben vannak. Vácott például a hét középfokú intézmény közül, hatban nagy a zsúfoltság, sok a szükségmegoldás. Üjabb tantermek építésével, a jelenlegi bázison megoldható lenne pedig a számítógépes alapképzés is. A továbbiakban arról beszélt, hogy az oktató-nevelő munkával kapcsolatos minőségi követelmények teljesítésének nem kedvez a pedagógusok leterheltsége, jövedelmi helyzete. • Ugyanakkor a gyerekek világnézetének formálódására -jelentős hatást gyakorol a pedagógusok személyisége Erősödnie kell a vezetői követel mén vtámasz'tásnak, annak érdekében, hogy a nevelők határozottabban képviseljék az iskolán belül és azon kívül is a marxista világnézetet. Császár Ferenc, a megyei ; NEB-vizsgálat alapján, a szakmunkásképzés problémáival foglalkozott. Aláhúzta, hogy az itteni oktató-nevelő munka színvonalának emele- se a jövő munkásosztályának felkészültségét alapozza meg. Rámutatott többi között olyan negatív jelenségekre, melyeit visszaszorítása gyors Intézkedéseket igényel. Így említette a szakmunkásképzőkbe történt beiskolázásnál érvényesülő kontraszelekciót, a tankönyvek, s egyéb tárgyi feltételek hiányát. Arra is utalt, hogy sürgető feladat az értelmi és az érzelmi nevelés összhangjának megteremtése. Nagy Józsefné, az agglomeráció problémáját érintette felszólalásában. A sziget- szentmiklósi körzetből szinte valamennyi fiatal a fővárosban tanul tovább. Ez az oka, hogy a települések nehezen tudják megtartani a szakembereket. Hangsúlyozta, hogy a feltételek javításával nagyobb presztízst kell teremteni a helyi intézményeknek. Jelenleg a tárgyi és személyi feltételek egyaránt hiányosak, s a szülők nagy része sem tud segíteni a gyerekeknek. Egy olyan bonyolult tárgy oktatásához például, mint a világnézeti ismeretek, kifor-
