Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

«vT 1984. JŰNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Szolgáltatók, vállalkozók A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ütése • • /■ r rr KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KB ÜLÉSÉRŐL Szovjet kitüntetést kaptak a paksi atomerőmű építői az előirányzottnál és a tava­lyinál is nagyobbak, a válla­lati beruházások a tervezett keretek között alakulnak. A lakosság pénzjövedelme a számítottnál gyorsabban, 9—10 százalékkal emelkedett. A fo­gyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek. A kiskereske­delmi árufogalom valamelyest bővült. Az áruellátás összessé­gében kielégítő. Az életkörülmények javítá­sát szolgáló tervek megvaló­sulnak. Az iparban és az épí­tőiparban foglalkoztatottak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gaz­dasági munka eredményeit ér­tékelve rámutatott, hogy a termelés hatékonyságának ja­vítása, a jövedelmezőség és a gazdaságos kivitel növelése érdekében további erőfeszíté­A Központi Bizottság a szervezeti szabályzat előírásai­nak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszu­sát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a párt­Társadalombiztosítási aktivisták köszöntése Elismerik jó munkájukat sek szükségesek. Biztosítani kell, hogy a második félévben a .külkereskedelmi áruforga­lom, elsősorban az export a terv előirányzatainak megfe­lelően bővüljön. A beruházás, a lakosság fo­gyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel és a terv előirányzataival. A népgazdaság egyensúlyi hely­zete megköveteli, hogy a la­kosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően á.a- kuljanak. A Központi Bizottság fel­hívja a kommunistákat, a vál­lalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeménye­zéseikkel, igényes, fegyelme­zett munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazda­sági terv maradéktalan telje­sítéséhez, további előrehaladá­sunk megalapozásához. nak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, "társa­dalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt te­vékenységének fő kérdéseit. A kongresszusnak az a leg­főbb feladata, hogy helyze­tünk és lehetőségeink gondos elemzésével, munkánk kri­tikus vizsgálatával adjon vá­laszt a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az elmúlt évek eredményeire építve dolgozzon ki a követ­kező öt évre reális, előremu­tató, mozgósító programot. A Központi Bizottság kije­lölte a kongresszus tartalmi és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókat., ,„u ★ A továbbiakban a Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánláso­kat fogadott el állami tisztsé­gek betöltésére. Tegnap a megyeházán ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A testület na­pirendjén a lakossági szolgál­tatások szerepeltek. E sokakat érintő, s a közvélemény széles körének érdeklődésére számot tartó kérdéskört súlyának meg­felelő rendszerességgel vizs­gálja a végrehajtó bizottság. A téma legutóbb két éve szere­pelt a testület napirendjén. A megyei tanács VI. ötéves tervében kiemelt helyet kap­tak a szolgáltatások. A hang­súlyozott célok között szere­pelt a források koncentrálása az ellátatlan, vagy hiányosan ellátott területeken, a főváros és környéke között a szolgál­A számok, mint oly gyakran előfordul, ez esetben sem nyújtanak teljes képet. Az értéknövekedés nagy része ugyanis az árak emelkedéséből származik. Még így is jelentős eredménynek könyvelhető el például a szolgáltatóházak szá­mának gyarapodása. Az elmúlt három évben 5 szocialista szektorhoz tartozó és 7 kisipa­ri szolgáltatóház nyílt meg, s jelenleg 10 épül. Az elektro­mos és a gépkocsijavító vál­lalatok decentralizálásával ru­galmasabbá, hatékonyabbá vált az ágazat. A kisvállalko­zások elterjedése — néhány vadhajtást leszámítva — egy­értelműen kedvező változáso­kat hozott a lakosság ellátásá­ban. A statisztika azt mutatja, hogy Pest megyében a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások valamivel több mint egyötödét állami vállalatok és szövetke­zetek, a fennmaradó részt pe­dig a kisiparosok teljesítik. Tartósnak mutatkozó tenden­cia, a szocialista szektor telje­sítményértékét tekintve, a nö­vekedés ütemének lelassulása. Az okok között szerepel a fej­lesztési források beszűkülése, a közgazdasági szabályozók hatása, a szolgáltatások iránti igények változása és bizonyos fokig a magánvállalkozások te­remtette — a feltételeket te­kintve egyenlőtlen — verseny. Summázva: a vállalatokat és a szövetkezeteket minden gaz­daságosságot befolyásoló té­nyező a szolgáltatások csök­kentésére ösztönzi jelenleg. Az iparengedélyek kiadását megkönnyítő új jogszabályok, é az adózási kedvezmények el­lenére a korábbinál mérsékel­tebb ütemben növekedett a kisiparosok száma. Ebben is közrejátszottak a szabályozók — konkrétan az SZTK-járu- lék jelentős emelkedése —, va­lamint a kisvállalkozások na­gyobb jövedelmet biztosító feltételei. A korábbihoz képest is gyarapodott a fusizók, kon­tárok száma, sokan házilago­san elvégzik a kisebb javítá­sokat. Becslések szerint az igények mintegy harmadát nem a szervezett szolgáltató- ipar elégíti ki a megyében. A magyarázat egyszerű: a szol­gáltatásnak e formája alkal­mazkodik a megrendelők kí­vánságaihoz, szabad idejéhez, ráadásul gyorsabb, s legtöbb­ször a minőségre is kevesebb a panasz. Ez a konkurrencia természetesen mindaddig fenn­áll. amíg valóságos kapacitás- hiányt pótol, s az azonos felté­telek hiánya gátolja az egész­séges verseny kibontakozását a szolgáltatók között. Az egy lakosra jutó szolgál­tatási értéket tekintve — az elmúlt három év 40 százalékot meghaladó növekedése ellené­re — a megyék közötti rang­sorban Pest megye a 14. he­lyet foglalja el. Ehhez járul még, hogy a vállalási határ­idők gyakorta meghosszabbod­nak az alkatrészhiány miatt és a személyi jövedelmek növe­lését szolgáló törekvések hát­térbe szorítják nemegyszer a legszükségesebb fejlesztéseket is. Változatlanul sok a hiány­szakma. Jellemző adat, hogy az egyébként népszerű foglal­kozás mestereiből, a fodrá­tatásban is mutatkozó jelentős különbségek csökkentése, az új szervezeti formák térnyerésé­nek ösztönzése. A terv a tel­jesítményérték növekedését mintegy 50 százalékban hatá­rozta meg. A számadatokat te­kintve a beszámoló jelentős előrelépésről adhatott számot, hiszen a szervezett keretek kö­zött nyújtott szolgáltatások ér­téke tavaly megközelítette a 2 milliárd forintot, amely 1980- hoz képest csaknem 44 száza­lékos növekedést jelent. Mind­emellett a félmilliárdot is meg­haladja az az érték, mely a nem hivatalos formában el­végzett munkák nagyságrend­jét jelzi. szókból sincs elegendő. A me­gye 11 községében nem talál­ható ilyen üzlet. Tavaly 3 önálló autójavító kisvállalat szerveződött a me­gyében. A kezdeti nehézségek után a váci és ceglédi magá- ratalált és nyereségesen műkö­dik, a gödöllői máig is súlyos gondokkal küszködik. Ugyan­csak új kisszervezetek létesül­tek a volt' GELKA-szervizek- ből. Az átszervezés zökkenő- mentes volt, a 10 kisvállalat rugalmasabban alkalmazkodik a helyi igényekhez, s valame­lyest a minőség is javult. Az általános költségek jelentős csökkenése miatt a korábbiak­hoz képest háromszorosára nőtt a nyereség. Az eredmé- nyes működést azonban még A már tárgyalthoz hasonlóan közérdeklődésre számot tartó volt a testületi ülésen szerep­lő másik témf is: a kereske­delem új üzemeltetési formái­nak Pest megyei tapasztalatai. Az elmúlt néhány évben meg­teremtett új típusú lehetősé­gek közül a megyében a bér­leti rendszer súlya jelentékte­len, a jövedelemérdekeltségi rendszer még kísérleti stá­diumban van, a leginkább el­terjedt a szerződéses üzemel­tetés. A vendéglátó egységek közül az idei adatok szerint 657, az élelmiszer-, ruházati- és egyéb boltok közül 201 dol­gozik ilyen keretek között. Az előbbi az összes üzletek felét, az utóbbi 7 százalékát teszi ki. A legnehezebben akad vállal­kozó a kisebb élelmiszerbol­tokra, ugyanis kicsi az árrés, a cikkek többségének ára ha­tóságilag korlátozott, s a be­szerzés forrásai nagyrészt mo­nopolhelyzetben levő szállító partnerek, a tej-, a hús-, a sü­tő- és a söriparban. A szerződéses üzletek vizs­gálatakor tapasztaltak szerint ezekben nagyobb mértékben emelkedett a forgalom, mint a hagyományos egységekben. Kü­lönösen a szerződéses vendég­látóhelyeken — a törzsközön­ség megnyerése érdekében — kulturáltabbá vált a környe­zet, a kiszolgálás. Rugalma­sabb, az igényekhez jobban alkalmazkodó a kínálat és az árpolitika. Mind a vendéglők, mind a boltok nyitvatartása igazodik a helyi kívánalmak­hoz. Jelentős a hozzájárulá­suk a vállalati nyereséghez. Jól példázza ezt, hogy a me­gye 17 fogyasztási szövetkeze­tének vendéglátó ágazata a szerződéses rendszer tömeges bevezetése előtt 58, utána 101 millió forint hasznot hozott. Az ülésen a negatív tapasz­talatokról is szó esett. El­mondták például, hogy a nye­reség hajszolása több helyen a kevésbé gazdaságos ételek, üdítő italok választékának csökkenéséhez, a szeszesital- értékesítés fokozásához veze­tett. Másutt az árak emelésé­vel törekednek a magasabb jö­vedelem elérésére. Az is elő­fordult, hogy a versenytárgya­láson az üzletvezető olyan át­alánydíj befizetését vállalta, ma is nehezíti az akadozó anyagellátás, az árképzés kö­töttsége, a túlzott adminisztrá­ció. Jótékony hatást gyakoroltak a gazdálkodásra, az ellátásra a megyében működő kisszövet­kezetek. Sajnes a 29-ből mind­össze 4 vállal szolgáltatást is. Ugyanakkor számos olyan ter­méket gyártanak, melyek a na­gyobb gazdasági egységeknél gazdaságtalanok, s ezáltal nö­velik az áruválasztékot. A kedvezőbb szabályozási felté­teleknek köszönhető, hogy ha­tékonyabban, jövedelmezőb­ben dolgoznak, mind általában az ipari szövetkezetek. Tovább színesíti a munka- szervezetek palettáját az 507 vállalati, 266 magángazdasági munkaközösség, a 152 ipari szolgáltató, valamint 228 me­zőgazdasági-ipari szolgáltató szakcsoport. A testület megállapította, hogy működésük társadalmi méretekben is számos haszon­nal jár. Hozzájárulnak a ter­melőeszközök jobb kihasználá­sához, az igények gyorsabb és jobb kielégítéséhez. Jelenlé­tükkel több területen már most versenyhelyzetet terem­tettek, gyorsabb reagálásra, kezdeményezésre késztetve a hasonló profilú vállalatokat, szövetkezeteket. A bizottság által jóváhagyott fejlesztési feladatok között hangsúlyozottan szerepel a te­rületi aránytalanságok meg­szüntetése, a központi támoga­tásokkal ösztönzött hálózatfej­lesztés, a rugalmas gazdálko­dási formák elterjedésének to­vábbi elősegítése. mely csak megengedhetetlen eszközökkel érhető el. Az el­lenőrzés sem készült fel a megközelítően ezer szerződé­ses üzlet, s a több mint két­ezer magánkereskedő fokozott felügyeletére. így aztán a sza­bálytalanságok miatti felelős- ségrevonás aránya a szerződé­ses egységeknél magasabb az átlagosnál. Azonban — amint a jelentés is hangsúlyozta — az új lehetőségek szerint dol­gozó üzletek többsége, mintegy 70 százaléka mind a vállalko­zó, mind a népgazdaság szem­pontjából beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Mészáros János Maradjunk még egy kicsit a tavalyi tapasztalatoknál. Ér­demes számba venni, milyen intézkedések vezettek ered­ményre. — Külön akcióprogramot dolgoztunk ki, amelynek el­készítésénél a legmesszebb­menőkig figyelembe vettük a politikai és társadalmi szer­vezetek, valamin^ a dolgozók véleményét is — mondja Oláh András igazgató. — Két le­hetséges utat jelöltünk meg. Az egyik a termelés növelése, a másik pedig a termékszer­kezet jelentős átalakítása. Ám már az első negyedév végén látszott, hogy az első elképze­lésnek nincs reális alapja. A vállalatnál több mint tíz­féle kenyeret gyártanak, ta­valy kezdték meg a vázsonyi és a kerepesi komlós veknik sütését. A boltok többsége természetesen nem a teljes választékot, hanem rendsze­rint csafc két-három félét ren­del. Az emberek nagy többsé­(Folytatás az I. oldalról.) kult, nemzetközi fizetési köte­lezettségeinek az ország eleget tett. A belföldi felhasználás valamelyest meghaladja a ter­vezettet. Az ipari termelés az elmúlt évekénél és a tervben elő­irányzottnál is nagyobb mér­tékben, több mint 4 százalék­kal nőtt. A termelés a gazdál­kodás eredményességétől és az exportképességtől függően dif­ferenciáltan alakult. Az épí­tőipari termelés a számított­nak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyarapodott, a vágóál­latok és állati termékek felvá­sárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgazda­sági kapcsolataink. A kivitel az előirányzottat meghala­dóan, mintegy 6 százalékkal bővült A behozatal a számí­totthoz közelállóan csökkent A cserearányok tovább rom­lottak. A rubel elszámolású árufogalom a korábbi éveknél kiegyensúlyozottabban alakult, a szállítások ütemessége ja­vult. A nem rubel elszámolású devizabevételeket mérsékelte a múlt évi aszály és az érté­kesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházások Szerdán a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségén kitün­tették a paksi atomerőmű el­ső blokkjának tervezésében, építésében és beindításában — szovjet szakemberekkel együtt­működve — kiemelkedő mun­kát végzett szakembereket. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége által ado­mányozott kitüntetéseket Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te nyújtotta át. Szabó Benjámin, az Orszá­gos Villamostávvezeték Vál­lalat vezérigazgatója a Népek Barátsága Érdemrendet, Verle Győző, az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója a Becsület Érdemrendet, Lovass Gyula, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat paksi kirendeltségé­nek vezetője a Hősies Mun­káért Érdemérmet, Nagy Kol­lár Gyula, a Paksi Atomerő­ge napjainkban sokkal taka­rékosabban él, s ez meglátszik a kenyérfogyasztáson is. A jobb minőségű, szépen átsült és ízletes termékért azonban a vevők hajlandók többet fi­zetni. — Nyilvánvaló volt azon­ban, hogy ebben a helyzetben első helyre kell sorolnunk a minőséget — folytatja az igazgató. — Ezért nagyon szi­gorú ellenőrzést vezettünk be. Az eredmény: tavaly az esz­tendő második félében havi egymillió forinttal több volt a nyereségünk, mint azt meg­előzően. Az elmúlt évben például si­került csökkenteniük — ter­mészetesen, a szabványon be­lül maradva — az anyagfel­használást és szigorúan szabá­lyozták az energiával való gazdálkodást is. A készletgaz­dálkodásban rendkívüli álla­potot hirdettek ki: a tavaly januárban megjelent, az ala­csony hatékonyságú vállalatok készletgazdálkodásáról szóló mű Vállalat lakatos csoport- vezetője, valamint Péntek Er­nő, a Gyár- és Gépszejelő Vállalat lakatos csoportveze­tője a Kiváló Munkáért Ér­demérmet kapta. A kitüntetési ünnepségen részt vett Juhász Ádám ipari államtitkár és Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége szer­dán a SZOT központi iskolán ünnepséget rendezett a társa­dalombiztosítás területén több évtizede dolgozó szakszerve­zeti tisztségviselők és aktivis­jogszabályok . ugyanis nagyon szigorú előírásokat tartalmaz­tak. A magas kamatok arra ösztönözték a kerepestarcsaia- kat, hogy hitelek nélkül, csu­pán a forgóalapot felhasz­nálva készletezzenek, s ez be­vált. Az esztendő elején még a 18 millió forintos nyereségterv is csak távoli célnak látszott, ám a decemberi mérlegkészí­tésnél kiderült, hogy túltelje­sítik. A végeredmény: több mint 22 millió forint volt a vállalat tavalyi haszna. Ebből az idén tavasszal nyolcnapos nyereségrészesedést fizettek a dolgozóknak. Ezzel a mostani bérfejlesztéshez is megterem­tették az alapot. Ebben az év­ben a termelésirányító kö­zépvezetők anyagi helyzetének javítását tartják egyik legfon­tosabb feladatuknak. A szigorúságból ezekben a hónapokban sem engedtek, sőt, további területekre is ki­terjesztették. Ez jellemzi pél­dául a bérgazdálkodásukat és a prémiumfeltételeket. Sze­retnék jelentősen csökkente­ni például a kereskedelemtől rájuk rótt kötbéreket, mert — mint azt az igazgató meg­fogalmazta — ezek a sütőipa­riak gyenge munkáját ie’zik. F. Z. ták tiszteletére. Az ünnepsé­gen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztály­vezetője, ott voltak az érintett társadalmi és érdekképvise­leti szervezetek képviselői. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke a párt Köz­ponti Bizottsága és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte az ün­nepség résztvevőit és a társa­dalombiztosítás területén dol­gozó sok ezer szakszervezeti tisztségviselőt és aktivistát. Hangsúlyozta, hogy a társada­lom nagyra értékeli munká­jukat, a társadalombiztosítás fejlesztésében elért eredmé­nyeket. Az ünnepségen Csehák Ju­dit, a SZOT titkára összegezte a társadalombiztosítás szak- szervezeti irányításával eddig megtett út eredményeit,, és az irányításban most bekövetke­zett változásokból adódó to­vábbi feladatokat. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a kor­mány elismerését és köszöne­tét tolmácsolta a társadalom- biztosítás területén dolgozó tisztségviselőknek és aktivis­táknak. Az ünnepségen Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT főtit­kára kitüntetéseket adott át e társadalombiztosítás terén ki­váló munkát végzett szakszer­vezeti tisztségviselőknek és aktivistáknak. A Munka Ér­demrend arany fokozatát öten kapták. Két-két aktivista vet­te át a kitüntetés ezüst, illet­ve bronz fokozatát, továbbá 18-an kapták meg a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetés’ arany, öten pedig ezüst foko­zatát, s öten a szakszervezeti munkáért oklevelet. A kisebb, rugalmasabb szervezetek nemegyszer versenyhelyzetet teremtenek Az új formában működő jizletek többsége hasznot-hoz egyénnek, közösségnek egyaránt Rendkívüli állapotot hirdettek A takarékosság csatát nyert Nem mindennapi bravúrt hajtott végre az elmúlt esztendőben az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat kollektívája. Amíg 1982-ben mindössze 3 és fél millió forint volt a nyereségük — az előző évinek alig húsz százaléka! —, addig tavaly sike­rült talpra állniuk, s ismét stabilizálták pénzügyi helyzetüket. A kiegyensúlyozott gazdálkodás azóta is munkájuk egyik fő jellemzője.

Next

/
Thumbnails
Contents