Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1984. JÚNIUS 27., SZERDA Nem mindenütt örvendeztek az esinek Paradicsomot: kézzel könnyebb! Akik kedvet érésnek a munkához jelentkezzenek Ili nem Indákat szeretnénk” Kilométerek, forintok, gondok A múlt hét végén beköszön­tött lehűlés goromba tréfája volt a természetnek, de volt azért haszna is. mert zömmel mindenhova tekintélyes meny- nyiségű csapadékot hozott ma­gával. Az Arany János Terme­lőszövetkezetben például he­lyenként 30—35 milliméter vi­zet is kiadott magából a fel­hőszakadás. Kelllett nagyon — mondogatják — elsősorban a kapásnövények — paradicsom, kukorica, napraforgó — vet­ték hasznát annak ellenére, hogy fejlődésüket némiképp hátráltatja az esőfelhőket kí­sérő éjszakai hideg. Becslések A szénabetakarítók érthe­tően nem örvendeztek az eső­nek, a termelőszövetkezetben több hektáron áztatta a leka­szált száradó rendeket, emiatt a gyakoribb rázás, lazítás elle­nére is csak néhány napos ké­séssel folytathatják a bálázást, az aratás megkezdéséig azon­ban mindenképp biztos hely­re kerül majd a télire szánt takarmány. Az erőteljesen fakadó rétek a második kaszálásra is bő­Vasárnap tartották meg Nagykőrösön a nyári országos vásárt, mely úgy felhozatal, mint forgalom tekintetében jól alakult, de sajnos dél táj­ban az eső véget vetett neki. Az állatvásáron sok birkát és kecskét árultak, amiből lát­szik, hogy a környéken mosta­nában fellendült a birkate­nyésztés és a kecsketartás, s valamelyest csökkent a sertés­hizlalás. A vásáron azért most is ser­tést árultak legtöbbet. A 'ked­vező időjárás és a várható jobb termés folytán a vásárlás élénkült. Választási malacot általában 700—1000 forintért adtak. Félévesért 2300—2500 forintot kértek. Kevés volt az anyadisznó, melyért 7000—8000 forintot fizettek. A juhvásáron a nagy felhaj­tás letörte az árakat. Kétéves kosért 2300, a négyéves anya- birkáért 2250, a racKa bá­rányért 1500 forintot kértek. Napi négy liter tejet garan­tált anyakecskét 3000 forintért árultak, de kisebbet már 1500 forintért is adtak. Az éves kecske 750 forint körül kelt. A lóvásáron változatlanul magasak voltak az árak. Volt olyan fuvarosló, mely 80 ezer forintért kelt el. A 40—50 ezer forintosoknak szakértők sze­rint már valami kis hibája volt. Még kocsizó idősebb lo­vat 20—25 ezer forintért árul­tak. öthónapos szép csikót 12 ezer forintra tartott egy idős ember. A lóvásár egy részén valósá­gos kis cirkusz alakult ki, sok nézővel, mert Békési Tibor ti- szainoteai lótenyésztő egy kis pónilovat árult. Egymás után ültek rá és lovagoltatta a vá­sárjárók kisgyerekeit. A végén a lótenyésztő 38 ezer forintért eladta a pónilovat. A szarvasmarha-vásár is elég nagy volt, mérsékelt forga­lommal. A tehén ára 20—25 ezer forint között mozgott, de volt 30 ezer forintos is. A Hús- és Állatforgalmi Vállalat növendék jószágot nem vásá­rolt A tsz-ek és magánosok a fiatal bikát kilóra 75, az üsző­séggel ígérnek jó minőségű szénát, a maximális nitrogén műtrágya adagolással segítik elő. Mi újság a gyümölcsösük­ben? — A meggy és csereszhye szedése javában tart, dolgo­zóink mellett kívülállók — felnőttek és diákok — is se­gítségünkre vannak — mond­ja Szabó Balázs termelési fő­mérnök. — Sajnos a tavaszi fagyok nagy kárt tettek a csonthéja­sokban, jonatán almából is csak fél termésre számíthatunk, a nyári alma meg a starking fajtáink meg teljesen lefagy­tak. Szerencsére a szőlőt nem viselte meg az időjárás, elő­zetes becsléseink szerint a ter­més megközelíti majd a tava­lyit. Kívülállóként — Hogyan állnak a zöldség­növények? — Ezekről biztatóbbak a ki­látások, a sárgarépa és para­dicsom kevésbé érzékeny a hi­degre, de a fejlődésük persze lelassult. A ceglédi szárító­üzem részére most vágjuk a borjút 60 forintért vették Éves bikáért átlagban 16 ezer, üszőért 11 ezer forintot fizet­tek. Nagy volt a gyalogvásár, az ipari és a használtcikkek vá­sára is, de elrontotta az eső. Kopa László Ezen a reggelen kevesen szálltunk fel a nagykőrösi ál­lomáson a Budapest felé tar­tó személyvonatra. Hamaro­san belefeledkeztem az una­loműző könyv fordulatos tör­ténéseibe, zavartalanul tehet­tem, mindössze ketten ül­tünk a kupéban. E kellemes .állapot csak Ceglédig tartott, a felszállók tömege hamar be­népesítette az üres helyeket. Velem szemben két fiatal asz- szony telepedett le. Keresték a megoldást Csinosak, ápoltak és lát­hatóan nagyon vidámak vol­tak. Csivitelésükre egy idő után akaratlanul is odafi­gyeltem. A budapesti nap­juk programjáról beszélget­tek, nézegetnek kirakato­kat, vásárolnak apróságokat és ellátogatnak a színészmúgeum- ba is. Színes gyermekfotók ke­rültek elő, míg ezeket néze­gettük a mellettem ülő idő­sebb nénivel, kiderült, hogy gyesen lévő anyukák az alkal­mi útitársak. A múltkori kiruccanás szép emlékeit lelkesen mesélik, s érezhető, hogy a mai „szabad­naptól” is sokat várnak. A bennem bujkáló kérdésre — nevezetesen, hogy ki van ilyen alkalmakkor gyermekeikkel — kérdezés nélkül adtak magya­rázatot. Lakótelepen élnek, lassan két éve vapnak gye­sen, hozzátartozóik más, mesz- szi városokban élnek. Egy dél­után ismerkedtek meg egy­petrezselyem levelét, a leko- pasztott gyökerekre különösen jól jött a csapadék. — Korábban szóltunk róla, hogy a paradicsom betakarí­tását idén jobbára kézi sze­déssel igyekeznek megoldani. Lesz-e hozzá kellő számú je­lentkező? — Valójában egy régebbi vállalási formát elevenítünk fel, amit a gépi betakarítás elterjedése nyomán mellőz­tünk. Bár a korszerű nagyüze­mi paradicsomtermesztés megoldott, a magas gépi rá­fordítás miatt a kézi szedés ma még olcsóbb és köztudot­tan kisebb a veszteség, szebb marad a termék. — A szerződéskötések már régóta folynak, mintegy 30 hektárnyi terület kiosztásával számolunk. Ez egyezik az ere­deti elképzeléssel, de az érdek­lődés függvényében akár 40— 50 hektár paradicsomföldet a vállalkozók rendelkezésére tu­dunk bocsátani. — Mik a feltételek? — A termelőszövetkezet minden munkát elvégez az ül­tetvényeken, csupán a szedés­re várjuk a kívülállókat, Az ár 20 százalékát kapják kéz­hez, jó kereseti lehetőség ez. Akik kedvet éreznek e nyári elfoglaltsághoz, még most sem késtek el. Részletesen A részletekről Sz. Tóth And­rás zöldségtermesztési ágazat­vezető egyébként mindenki számára részletes felvilágosí­tást ad, nála köthetők a szer­ződések is. mással a homokozó melletti pádon. Találkozásaik rend­szeressé lettek, sokat beszél­gettek gondozási és házi teen. dőkről is. Csak később merték egymásnak is bevallani, hogy már nehezen viselik a min­dennapok egyhangúságát, az előzőleg megszokott életveze­tés mozgalmasságának hiá­nyát. Egyikük olvasta a „kis­mama szabadnap” ötletet, nem titkolt vágyakozással egyre többet beszélgettek róla. A gondolat nem hagyta őket nyugodni, s lázas igyekezettel keresték a megoldást, hogyan szervezhetnék meg havonta azt a két napot, melyet ön­maguk kedvére és igénye sze­rint tölthetnének el. Sikerrel környékezték meg az egyedül élő nyugdíjas nénit, aki vál­lalta a két gyermek felügye­letét, egyikük lakásán csekély­ke összeg fejében. Felesleges kilók A férjek meggyőzése már nehezebben ment, de közös összefogással csak sikerült, így minden hónap két napja „szabadnapjuk” lett. Kezdet, ben nem éltek az egész nap adta lehetőséggel, ilyenkor mentek el fodrászhoz, koz­metikushoz, varrónőhöz, s hogy nem kellett kapkodva sietni ez önmagában is élmény volt. Később a könyvtárban ráérősen olvasták a folyóirato­kat, helyi rendezvényekre mentek el, beugrottak mun­Néhány hete a Népszabad­ságban szakemberek, de a lai­kusok körében is nagy fel­tűnést keltő írás látott nap­világot, amely a Fejér megyei termelőszövetkezetek tapaszta­latait írta le a közületi autók, a magánképkocsik használatá­ról. Mi ugyanezek tapasztalatai­ról helyben, a Mészáros János Termelőszövetkezetben érdek­lődtünk. Kérdéseinkre a köz- gazdasági elnökhelyettes vá­laszolt. Mégis mennek... — Elsőnek is, legfontosabb, s téeszünket közvetlenül érin­tő objektív tény — maga a területe, annak elhelyezkedé­se. Elég egy pillantást vet­nünk a gazdasági térképre, s látható, hogy széltében-hosz- szában harminc kilométer az átmérője, és az is köztudott, hogy különböző okokból nem lehet egy helyen termelni nö­vényeket, vagy tenyészteni ál­latokat, mert egyrészt nem olyanok a talajadottságok, másrészt, mint általában má­sutt is, termelőszövetkezetünk nem ebben a formájában ke­letkezett, így természetszerű­leg, használja az előd gazda­ságok létesítményeit is. Ez le­fordítva azt jelenti, vannak olyan beosztású embereink, akiknek különösen munka­csúcsban. napi kétszáz kilomé­ter alatt szinte soha nem mu­tat a mérőórájuk. — S mivel teszik meg ezt a távolságot? — Az esetek óriási többsé­gében saját autójukkal men­nek. — És ennyire kapnak kilo­méterpénzt is? . — Nerh. Az érvényes ren­deletek, utasítások ezt nem teszik lehetővé. — S nem mehetnének a termelőszövetkezet autójával? — A kérdés egy kicsit bo­nyolultabb. Annak idején, mikor ez a rendelet életbe lé­pett, még két fehér rendszámú kocsink volt, ma csak egy van. Ezt a gépkocsit — beosztása alapján — körülbelül tíz veze­tőnk használhatná. De ezzel, meg a fekete rendszámossal kell ellátnunk más, idetartozó tevékenységet is, például,' a pénzszállításokat, az esedékes pesti értekezleteket, járnánk, ha tudnánk különféle bemu­tatókra, vagy visszük a vizs­gálati anyagot Gödöllőre. Így gondolom könnyen belátható, egész egyszerűen nem jutnak kahelyükre beszélgetni, tájé­kozódni. A szomszéd váro­sokba is átutaztak, az ott nyúj­tott lehetőségeket hamar fel­fedezték. Megismerkedtek mú­zeumok kiállítási anyagával, helyi nevezetességeket keres­tek fel városnéző sétával egy­bekötve, alkalmi bemutatókra kukkantottak be. Felesleges kilóiktól úszással, kerékpáro­zással igyekeztek megszaba­dulni. Eleinte spontán ütöt­ték el az időt, ma már tuda­tosan előre terveznek. Figye­lik a rádió tájékoztató mű­sorát, ennek segítségével a fő­városban eddig divatbemuta­tón, fotókiállításon, szervezett városnéző sétán, planetáriumi bemutatón vettek részt. A színészmúzeum létezéséről is a rádióból szereztek tudo­mást, a mai napnak ez a na­gyon várt eseménye. Egyikük így fogalmaz: sokan lehet, hogy elítélnek bennünket, s talán igazi anyának sem tar­tanak. Mi be merjük vallani, hogy gyermekeink nevelésén, ellátásán és a házimunkán kí­vül másra is vágyunk. A két év alatt nagyon beszűkültünk. Mióta rövid kikapcsolódásra alkalmunk van, feltöltődve so­káig élünk az élményekből, a hétköznapok szürkesége, mo­notóniája nem visel meg ben­nünket annyira. Jó hatásként azt is érezzük, hogy lényege­sen nyuaodtabbak. kiegyen­súlyozottabbak vagyunk ott­hon. Az így begyűjtött ismere­tekkel nemcsak mi leszünk fel az emberek ezekre a ko­csikra, pontosan azok, az osz­tályvezetői szint feletti rang­ban lévő vezetőink, akik szá­mára a rendelet szerint nem fizethetünk kilométerpénzt. — De ők mégis mennek .. . — Szerencsére. Munkáju­kat szerető emberekről van szó. s ilyenkor azt nézik. Sokszprcsan! — Ezek szerint az osz­tályvezetői szintnek megfele­lő beosztás alatt van térítés. — Van, dehát... ötszáz ki­lométer a felső határ, nem kell hozzá különösebb mate­matika, hogy rájöjjünk, ez bi­zony napok alatt teljesül. — Másutt kisteherautókat vesznek, s azzal végzik a mun­katerületi ellenőrzéseket, a helyszíni munkákat. — Bizonyos esetekben mi is rákényszerülünk, hogy egy- szer-egyszer a Zsukba, vagy a Gazba ültessük be a szak­embert. — Ha ilyen sokat tesznek meg egy autóval, s ráadásul terepen, akkor az nyilván ha­marabb elhasználódik. Milyen lehetőségeik vannak az úgy­nevezett szakember-kocsik vá­sárlásánál? — Ezt, a tíz százalék felárért A Nagykőrösi Városi Tanács V. B. művelődési, egészségügyi és sport osztálya, valamint a Városgazdálkodási Vállalat a sportág népszerűsítése céljá­ból a városi strandfürdőben úszóversenyt rendezett általá­nos iskolások részére. Az idő­járás miatt az eredetinél két nappal később került sor a viadalra. Talán a tanév vége miatt az előre benevezetteknél keveseb­ben indultak, s mivel előre el­készítették a futambeosztáso­kat, több, mint két és fél óra hosszat tartott a verseny. Tíz számban döntötték el a sorren­det, a legtöbben az indulók nagy létszáma miatt időfuta­mok alapján, összesen 170-en vetélkedtek, s a kategórián­kénti 1—3. helyezettek oklevél gazdagabbak, valamikor majd gyermekeink nevelésekor mindezeket is felhasználhat­juk — fejezi be a hangos gon­dolkodást a másik asszonyka. Már a leszálláshoz készü­lődünk, amikor az eddig csen­desen hallgató néni megjegy­zi. — Hat gyermeket nevel­tem fel munka mellett, gyak­ran nekem is nehezemre esett a napi robot, vágytam én is másra, de lehetőségem sem­mire sem volt. Az élet el­telt sok nehézséggel és kevés örömmel. Idő előtt megöreged­tem, megfáradtam, a mostani jobb élet későn jött. Jól gon­dolkodnak kedveskéim, a csa­ládjuk érdekében maradjanak fiatalosak, csinosak és legye­nek többet tudók, tájékozot­tabbak ! Nem rosszabb Rádióműsorok, folyóirat- cikkek sokaságára gondolok, melyek a gyes bevezetése után pár évvel a pozitív és nega­tív tapasztalatokat taglalták. A két fiatal anyuka mások ál­tal kipróbált módszerrel sze­retné a gyes ' buktatóit elke­rülni. Mindenki maga érzi, hogy életének ebben a sza­kaszában szüksége van-e ilyen lépésre vagy mindenért kárpótolja az anyaság ténye. A hallottakat mégis tovább kellene adni, talán hasznára lesz valakinek, aki lehetősége szerint egy napra, fél napra, vagy pár órára vágyik egy kis függetlenségre. Történe­tesen ha él vele, attól még nem lesz semmi esetre sem rosszabb anya másoknál. Szendrődi Judit vehető autót kap ugyan terme­lőszövetkezetünk, de a jogos igények sokszorosan megha­ladják a valódi lehetősé­geinket. Itt sóba — Ezek után: mi lehet a kiút, a megoldás? — Elvileg több is akadna, így például a mi gazdaságunk­nak legalább három fehér rendszámú autóra lenne szük­sége. Ez tehát az egyik. A má­sik — a kézenfekvőbb, s emellett sokkal olcsóbb is — a kilométereket fel kellene szabadítani személyileg, meny- nyiségben is. Tehát, aki jogo­san, a munkája ellátásához használja az autót, kapjon ér­te kilométerpénzt, és annyit, amennyit jár vele. S ez nem­csak, hogy kézenfekvőbb, de észrevehetőbben olcsóbb is, hiszen a közületi kocsinak so­főr kell, s úgy nem a 3,80-ból, de inkább többszöröséből jön ki egy kilométer. Meg aztán ez a rendelet a visszaéléseket hivatott megakadályozni. Ná­lunk soha nem volt ilyen, így bennünket — sújt. S még egy, bár végeredményben nem ez a kardinális kérdés: mi nem Ladákat szeretnénk ... Ballai Ottó díjazásban részesültek, a kö­vetkező fiatalok. Béka korosztály (6—8 éve­sek). 50 méteres fiú mellúszás­ban (4 induló): 1. Kucher Pé­ter (Kossuth isk.) 1:09; 2. Var­ga Zoltán (Petőfi) 1:26; 3. Ga­lambos Zsolt (Petőfi) 1:27 perc. 50 m-es leány mellúszás (8): 1. Pozsár Ándrea (Petőfi)' 1:04,2; 2. Lázár Csilla (Arany) 1:46; 3. Szarvas Viktória (Arany) 2:51 perc. Delfin korcsoport (8—10 éve­sek). 50 m-es fiú mellúszásban (1): 1. Kovács Tibor (Kossuth) 57; 2. Kalocsa Zoltán (Arany) 61,8; 3. Horváth Gábor (Pe­tőfi) 68 másodperc. 50 m-es leány mellúszás (15): 1. Csá­szár Mónika (Petőfi) 1:00,6; 2. Pörge Rita (Kossuth) 1:01,8; 3. Sziládi Beáta (Petőfi) 1:04 perc. Gyermek korosztály (10—12 évesek). 50 m-es fiú gyors­úszás (30): 1. Fehér Szabolcs (Arany) 41; 2. Holló István (Petőfi) 41,2; 3. Bábel Tibor (Petőfi) 46,6 másodperc. 50 m- es fiú mellúszás (27): 1. Pozsár Zsolt (Petőfi) 52,4; 2. Deme Já­nos (Petőfi) 57,2; 3. Vécsei Attila (Arany) 57,7 másodperc. 50 m-es leány mellúszás (29): 1. Zombori Anita (Petőfi) 55; 2. Láposi Felicia (Petőfi) 56; 3. Strifler Helga (Petőfi) 59,2 má­sodperc. Serdülő korcsoport (12—14 évesek). 50 m-es fiú gyorsúszás (7): 1. Dobnik Róbert (Arany) 37; 2. Halápi Zoltán (Kossuth) 41,1; 3. Árvái Attila (Kossuth) 42 másodperc. 50 m-es fiú mellúszás (16): 1. Erdey Pál (Arany) 41,8; 2. Lajter Sándor (Rákóczi) 47; 3. Lukácsi Ár­pád (Petőfi) 48 másodperc. 50 m-es leány mellúszás (23): 1. Dér Gabriella (Arany) 49; 2. Kiss Zsuzsanna (Petőfi) 51; 3. Fehér Tünde (Petőfi) 52 má­sodperc. A váltóverseny elmaradt, mert csak egy csapat nevezett. A csapatversenyt 3—2—1-es pontozás alapján a legtöbb versenyzőt indító (71 fő) Pető- fi-iskolások 29 összponttal nyerték; 2. Arany-iskola 18; 3. Kossutb-iskola 11; 4. Rá- kóczi-iskola 2 ponttal. S. Z. üm MoTílÜI Házasság szabadnappal. Szí­nes magyar filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kamaszok. Színes francia film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap .. i... i ■ i ■ ■ Fellendülőben a birkatsrtás Nagy volt a felhajtás Miklay Jenő Szabadnap íodréssra, múzeumra, úszásra Ha vágynak egy kis függetlenségre Sporthírek— Ä tanév végén Városi úszéverseny

Next

/
Thumbnails
Contents