Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
Hárem üzlet a set' nn ajM. íáÉÉ • ....... St 'wXvttió •• -w '■ , ^ Több kis üzlet nyílt meg Ji közelmúltban városunkban. A Gödöllő étterem melletti parkolóban található — képünkön balról jobbra — Hamza László cipőboltja, Ifjabb Csontos Pálné büféje, valamint Ócsai Józsefné és Lajtai Lászlómé drogériája. Hancsovszki János felvétele Kék, piros, zöld Emlékserek egy nipiáfesn Kék'borítású napló. Kissé törődött, sokszor és sokan hajoltak fölé. Sárguló lapjain ezrek kézírása; megannyi dokumentum arról, kik jártak az elmúlt tíz esztendőben a vérségi falumúzeumban, milyen hatással volt rájuk a századfordulót idéző köaép- pairaszti porta látványa, s múzeumvezető részletes kalauzolása. Egyszerű, meleget sugárzó mondatok, irodalmi igényességgel megfogalmazott gondolatok váltogatják egymást, imitt-amott idézetekkel fűszerezve. Lapozgatása korántsem unalmas. Változatos a szemnek: ki feketével, ki pirossal, ki zölddel írt bele, zömmel természetesen kékkel. Ahány kék, szinte annyiféle finom árnyalat. És az írásformák! Gömbölyített betűk, dőlt sorok, aprók, nagyobbak, egész nagyok. Egy íráselemző több kötetre terjedő " jellemzést tudna írni a bejegyzőkről. Okulásul szolgálhatna az anyanyelvet oktatóknak; mi az, amit még javítani kellene a diákok helyesírási készségén, eszköz lehetne az esztétikai érzék finomítására. Aki belelapoz, azt minden bizonnyal — észrevétlenül — ilyen apró hatások is érik. Sok mindent őriz ez a napló. Árulkodik arról például, hogy e kis falumúzeumot nem,csupán a környező községekből keresték fel iskolások, szocialista brigádok, hanem az ország minden részéből érkeztek érdeklődők. Csoportosain is, egyénileg is. Sőt: az országhatáron .túlról is megfordultak itt, így a szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Angliából, Romániából, s aloadt amerikai látogató is. Elismerések, köszönetek, jókívánságok, és mind más nyeivi köntösben! Valóban ámulatba ejtő. Az emléksorok alatt ismert és ismeretlen nevek: múzeológusok, néprajzosok, politikusok, kulturális vezetők, nyugdíjasok, pedagógusok, munkások, termelőszövetkezeti dolgozók, iskolások, különféle csoportok, körök tagjainak neve. Könnyedén odakanyarintott és nehézkesen, gondosan formált aláírások. Az első emléksorokat Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője írta be 1974. június 15-én, a múzeum ünnepélyes átadásának naipján. Ó így fogalmazott: Verseg lakossága szép és nemes ügyet vállalt, amikor elhatározta, hogy összegyűjti régi életének emlékeit, s falumúzeumot létesít. Mert ahhoz, hogy a fiatalok, s az utánunk jövő nemzedékek szeressék a munkát és tiszteljék az előző nemzedéket, ahhoz az is kell, hogy ismerjék, hogyan éltek és dolgoztak. Gratulációk és köszönet- nyilvánító sorok százai következnek. Élükön Borisz Sevikiné, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosáé. Az elismerő bejegyzések nagyjából azonos gondolatkörben mozognak, s bennük a szép, a csodálatos, a gyönyörű, valamint ezek rokon értelmű szavai végigvonulnak az egész ■ naplón, mint az eposzokban az állandó jelzők. Egy egyszerű, felsőbb iskolái nem járt ember az el- koptatott melléknevek nélkül is tudott ékesen fogalmazni: örök hála és tisztelet a falumúzeum értelmi szerzőjének, a mi kedves Bözsi néninknek, aki gondolatával a régi világ emlékét a fiatalság részére meg akarta őrizni, hogy láthassák a régi nyomorult világot, és párhuzamot lássanak (az) új fejlett jelen időben, ahol minden becsületes munkás munkája után a jólét biztosított. A legtöbb emléksor a múzeum vezetőjének szól, hálás szavak ezek az élményteli percekért. A Magyar Filmhíradó munkatársai imigyen fejezték ki csodálatukat: fantasztikus, hegy egy ember mennyit tud tenni egy 'faluért, egy községért! .A köszönetek egy része eltér a többitől. Ezeket a helybeli fiatalok jegyezték be, akik nem pusztán a szemnek és fülnek kellemes élményeket köszönték meg, hanem magának a múzeumnak a létét, amely dicsőség a falunak, s amit örökbe kapnak. Vannak, akik újra és újra eljönnek a múlt emlékeiben gyönyörködni, az írónő magával sodró ismertetéseit hallgatni. Az egyik látogató így vallott erről: nagy örömmel jöttünk ide és gazdagon megyünk el. A múlt szépségei, értékei megszépítik a jelent, s minket segítenek, hogy igaz jövőt alakítsunk. B. M. _LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1984. JŰNHJS 27., SZERDA fri-Tssí Háziipari Szövetkezet Sokat váriak az új termékektől FeÜiivizsgáKtÉ& a bedolgozói rendszert Lassan az év feléhez érkezünk. Ezekben a napokban tehát némi számvetés készül ipari üzemekben, szövetkezetekben. A tavalyi sikert vagy éppen sikertelenséget feledve, megtartva belőle ami tanulságos, mindenütt új terv, elképzelés szerint folyik a munka. A félév tényei persze figyelmeztethetnek is, ámbár van olyan helyzet is, amikor nem kérhető még számon a teljesítés. Példa lehet rá a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet, ahol jó néhány új termék gyártásának megindítása, nullszériájának bevezetése kötötte le az energiákat. Személyi számítógép Ez már ugyan termelés, de az igazi mégiscsak az, amikor már — mint mondani szoktuk — jól, folyamatosan megy a verkli. — Az idén a tavalyihoz képest harminc százalékkal magasabb termelést szeretnénk elérni. — mondja Hódosi János, a szövetkezet elnöke. — Három fő profilunk van: az elektronika,, a játékgyártás és a könnyűipari részleg. Amiben bízunk, az elektronikában bevezetett néhány új termék. A Tedi—40 típusú automatikus telefonhívó és hívószámtároló, ■ amelynek ötveu dára- bos nullszériáját már elkészítettük. Az idén mintegy ezer készüléket gyártunk. Ezt a munkát azonban még hátráltatja náluk néhány alkatrészhiány. Nincs ilyen gond a Mátrix-nyomtatóval, amelyből száz elkészült, s| arra jó, hogy a számítógépben lévő adatokat kiírja, papírra vesse, ha szükséges. Száz személyi komputert is elkészítenek, ennek prototípusán vannak túl. Hagyományos termékeik közül a gyerekjátékok előállításában fontos változás, hogy július 1-től ezeket már nem Pécelen készítik, hanem a Heves megyei Adácson lévő üzemrészükben rendezkedtek be erre. Ügy tervezték, hogy játékokból a tavalyival azonosan mintegy 15—16 millió forintért gyártanak, de már a félévi termelési adatok és a rendeléseik is mutatják: több lesz a teljesítés. Az adácsi részleg megindulásával — ahol egyébként már eddig is sok mindent gyártottak —, Pécelen helyiségek szabadulnak fel az elektronikai termékek szereléséhez. Mozgábér Szoknyák, blúzok és még számos ruhaféle készül konfekcióüzemükben. Ahogy Hódosi János elnök elmondotta: időarányosan ez a részlegük teljesíti félévi tervét, noha, mint könnyűipari termelőegység egyáltalán nincs jó helyzetben. A belföldi áruk mellett jut külföldre is. szovjetés csehszlovák exportot bonyolítanak le. A rubelelszámolású kivitelük tavaly csaknem tízmillió forint volt. A közelmúltban felülvizsgálták a bedolgozói rendszert. Mindenkivel új megállapodást kötöttek, akivel kölcsönösen meg tudtak egyezni. A tény az, hogy a dolgok tisztázódtak, vagyis: igáz, hogy a bedolgozók száma jócskán csökkent így, s ez jelenleg nyolcvannyolc, de megszabadultak azoktól, akiknél a határidőkkel, a minőséggel gondok voltak. Erősítették viszont a belső vonalat: az idén mintegy száznyolcvanezer forintot használnak fel mozgóbérre. Ezt az összeget létszámarányosan elosztották a négy üzemrész között, ám ott már majd különbséget tesznek elosztásában a szerint, ki, hogyan járul hozzá a sikerekhez. Nem az első, hanem a második félévben érzik majd ezt a dolgozók az erszényeiken. A közvetlen ösztönzést akarják ezzel elősegíteni a napi munkában is, vagy például az export szerzésében. Ha például valaki olyan tőkés exportot szerez, egy százalék prémiumban részesülhet, de csak akkor, ha az meg is valósul! Magyobb nyereség Mi tagadás: az sem véletlen, hogy törik még a fejüket, miképpen lehet az anyagi érdekeltséget javítani. Pedig az elmúlt években sokat tettek ezért. Négy-öt éve 29—30 ezer forint volt az átlagos bérszínvonal, a tavalyi 42 ezer 300, s az idén nagyon szeretnék az ötvenezret elérni. Nem lesz könnyű. Hiszen az idén bevezetett negyvenórás munkahét a dolgos órákban feszítettebbé teszi a tempót, ha a javulást valóban el akarják érni. A kilátások nem rosszak ehhez. — Akármennyire el voltunk foglalva az elektronikában bevezetendő új termékekkel, azárt részben már azok nullszériái is gyarapítják a bevételünket, ez a félév jobb lesz a tavalyinál — mondja Hódosi János elnök. — Az igazán meghatározó a második félév, illetve az utolsó negyedév lesz számunkra, amikor a--termelés á tavaly létesült korszerű üzemünkben ' mindenből beindul. E félévben egyébként tíz százalékkal több nyereség várható, mint egy éve. F. I. ____________ Ha t tanterem Jó ütemben halad a kere- pest^rcsai Alföldi utcai iskola bővítése. A meglevő nyolchoz hat tantermet csatolnak, s úgy tervezik, hogy a jövő év szeptemberében adják majd át. Már állnak a földszinti falak, s amint arról Botka Jenő, a helyi tanács költségvetési üzemének műszaki vezetője a hélyszínen tájékoztatott, jelenleg az ütemtervhez képest egyhónapos előretartásban vannak. Vifflamosífés Mióta a vasút fokozottabban ügyel az energiafelhasználásra, csökkent a teherforgalom az Aszód és Vác közötti vasútvonalon, ahol a drágább dízelvontatással lehet továbbítani a szerelvényeket. Budapest kikerülésével viszont sokat lehet nyerni a tranzitszállítmányok költségén. Régebbi döntés megvalósulásaként az elmúlt napokban megkezdődött a vasútvillamosítás a szakaszon. Betoff&eiáró , mmm A vérségi régi iskolaépületben és közvetlen környékén mindig akad valami javításra, korszerűsítésre szoruló. Az országút felőli bejárónál koriéi csökkenti a balesetveszélyt, a bejáró betonfelülete azonban még csak most készült el. A képen: László József kőműves egyengeti a betonréteget Bene Mihály felvétele Szüasmenti Tsz Bálák a háztájiba Csaknem ezerkétszáz hektár kalászos gabona vár betaka rításra a kerepestarcsai Szi- lasmenti Termelőszövetkezet ben. A gazdaságban több mint I néptánc szerelmese Vékony testkon nagy akaraterő Neve: Skuczi László. Foglalkozása: másodéves történelem-pedagógia szakos egyetemi hallgató. Kedvenc időtöltése, szerelme: a néptánc. Jelenleg táncol a Bartók- együttesben Budapesten, a Muharay Elemér népi együttesben Bagón, s néptáncot oktat Zsámbokon. Ennyit tudtam Skuczi Lászlóról, amikor beszélgetésre ültünk le a bagi művelődési központban. — Sok újat vagy többletet én sem tudnék magamról mondani — állítja mosolyogva a kis barna bajuszt viselő, vékony csontú fiatalember. — Rövid együtt- létünk alatt azonban kiderül, hogy a látszatra csendes, halk szavú ifjú, óriási akaraterővel, jövőjét meghatározó tudatossággal rendelkezik. Három próba — Általános iskolába Bagón jártam, s mivel komolyabb fizikai erőm nem volt, s a hangommal sem tudtam tekintélyt szerezni, nem maradt más számomra, mint a könyvekkel való barátkozás. Ha akadt egy percnyi időm, már valamilyen könyvet bújtam. 'Második osztályba jártam, amikor egy régészeti kötet került a kezembe, és én azon a napon alig vártam az estét, hogy édesapámnak elmondhassam: ha nagy leszek, régész leszek. Lehet, ő sem sejtette, mint ahogyan akkor még én sem tudtam, mit dolgozhat egy régész, de biztatott: — Ha jól, sokat tanulsz, akkor lehetsz régész. — Ami régészettel foglalkozó könyv akadt a községi könyvtárban, azt én mind kikölcsönöztem. Farkas tanító bácsi néhány könyvet kizárólag az én kedvemért vásárolt meg. Következett a gimnázium. Az egyetemre csak a harmadik próbálkozásom után vettek fel. Működési engedély A várakozás három esztendeje alatt, sok mindent megpróbált Skuczi László. Dolgozott. könyvkereskedésben, mint raktári munkás. Egy telet kazánfűtőként szenvedett végig. Ragasztott zacskókat és közben, ha csak tíz perc szabad ideje volt, falta a könyveket, folyóiratokat. — Történhetett bármi, a néptánc mindig felfrissített. Hétéves koromban kezdtem táncolni, s azóta egy pillanatra sem hagytam abba. A bagi gyerekcsoportból az ifjúsági csoportba kerültem, majd tagja lettem a Muharay népi együttesnek. Közben C- kategóriás táncoktatói működési engedélyt szereztem. Bekerültem a KISZ köziponti művészegyüttesébe. 1981. telén a Bartók-együttes utánpótlás csoportjába kezdtem járni. Ma már a nagy együttesben táncol Skuczi László, s bizony ez rengeteg szabad idejébe kerül. Hetenként három alkatommal próbálnak. A fizetségük annyi, hogy fellépéseik során sok ember arcára lopnak örömet, sokak szívében teremtenek boldogságot, szemekbe csalnak felcsillanó elismeréseket, miközben ők, a táncosok is megismerik az országot. Járt már Gyulán:, Kazincbarcikán és sorolja hosszan a fellépések helyét. Negyedik estjét a Muharay együttes próbáin tölti. — Nem lehet ezt megúnni — mondja csodálkozó, § egyben elismerő szavaimra. Hogy a lista teljes legyen. Zsámbokról kezd beszélni, ahol a kisdobosok és úttörők néptáncegyüttesét vezeti. Megfutamodni — Ez a vállalkozásom legalább olyan bátorságot kívánt tőlem, akár a kezdő úszótól a mély víz. A asám- boki gyerektáncosokat az egész ország, a néptánc szakemberei egyaránt ismerik. Vezetőjük, Széphalmi Pálné sok elfoglaltsága miatt lemondta a csoport vezetését, és én léptem a helyébe. — Megismertem az együtt- tanulás gyönyörűségét, meg tudtam, mennyi erőt, akara tot kíván harminc gyerek tanítása és a különböző egyéniségek közösségé formálása Utólag bevallom, többször is foglalkoztam a megfutamodás gondolatával, nemegyszer határoztam el, bedobom a törülközőt. Csak hát lehet-e hűtlenül elhagyni a legkedvesebbet? Lehet-e egy életre szőlészen vedélynek véget vetni? Skuczi László maradt, s most Zánká- ra indul a zsámboki gyerek- táncosokikal, hogy ott és a környező táborokban két héten át, minden este közönség elé álljanak. Segítő gyerekek — Átjutottam a nehézségeken, s hogy mindez sikerült, az nem az én érdemem — hárítja el az elismerést a sokat vállaló egyetemista. — Évekig dolgozott már ezekkel a gyerekekkel Széphalmi* né és Mosóczi István. Megvolt a kellő alap. De ez az alap is egyik percről a másikra összedőlt volna a szülők, az iskola, a vácszentlász- lói és a zsámboki művelődési házak, a községi közös tanács értő és állandóan éreztetett támogatása nélkül. — És természetesen segítettek a gyerekek. Kiss Marika, Lévai Gyuri, Pajor Gyu- szi, Gergely Anita és a többiek, akik a próbákért lemondtak a játékról, hogy a szereplésekre készüljenek. Fercsik Mihály kétszáz hektáron rozsot is termelnek. Nyolc kombájnjuk van az aratáshoz, ezek között két új E—512-es is részt vesz majd a munkában. Ügy tervezik, hogy az idén is minden szalmát betakarítanak, hiszen szükség van rá a közösben és a háztájiban is. A szalma betakarításához két, nagy teljesítményű PRF—1,6 típusú körbálázó és négy K—453 jelű hagyományos bálázó áll rendelkezésükre. A háztáji gazdák igényét a téesz az idén is a táblákon elégíti ki bálázott1 szalmából. Iklad INK-méáézés Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzést vív ma délután három órakor az IM Vasas férfi kézilabdacsapata az ikladi pályán. Ellenfele az NB Il-es Zalaegerszegi Honvéd gárdája lesz. Az MNK- küzdelemsorozat előző fordulójában a Debreceni Medicorral döntetlent játszott a műszergyári csapat, ám ők jutottak tovább, mivel a kiírás az alacsonyabb osztályban szereplő együtteseknek kedvez. A nap programja Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer Ferenc szíjgyártó mester, népi iparművész kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig Mozi A piszkos tizenkettő. Kétrészes, színes, szinkronizált kalandfilm, 4 és 7 órakor. ISSN 0133-1957 (GödöHSi Hírlap»
