Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

6 1984. JCNIt S 21., SZERDA Jogi TANÁCSOK A bíróságon is érvényes-e az orvosi titoktartás? Amikor a válás után a résztulajdonos költözik el Vizek partján-HOR G ÁSZBOT Az aranyliasúak öregebbjei ^ Egyre népesebbek mostanában a vízpartok. Ahogy ja- 4 vul az idő, mind több vendéghorgász érkezik a fővé- f rosból, de távolabbi vidékekről is a megyénkben talál- % ható tavakra, folyókra. Velük kapcsolatban a tapasztala- $ tok szerint igencsak megoszlanak a helyiek véleményei. % A többség szerencsére szívesen látja őket, hiszen tudja, $ hogy az általuk kiváltott napijegyek ára a jövő évi ha- lasítást könnyíti meg számukra. Akadnak persze, akik í legszívesebben téglakerítéssel öveznék egyesületük viz- f területét, mondván, hogy az idegenek kifogják előlük a % halat, szabálytalankodnak, renitenskednek. Egy-két el- ^ szomorító példa sajnos, valóban akad. De ugyanezt el- % mondhatjuk önmagunkról is, hiszen érkeznek feljelenté- £ sek az ország más tájairól a mi horgászainkkal szemben í is. I ~TíZ NAP Rendeletéiből A tanársegédi munkakör betöltéséről az 1984. évi 8. sz. törvényerejű rendelet, és en­nek végrehajtásáról a 11/1984. (V. 19.) MM sz. rendelet in­tézkedik. (Munkaügyi Köz­löny a. száma.) A sportmunkatársi munka­körben dolgozók munkaviszo­nyáról, ilyen minőségben va­ló foglalkoztatásukról és il­letményük megállapításáról ugyanitt találják meg az ér­dekeltek a 10/1984. ÁBMH. számú utasítást. A közlekedéssel összefüggő egyes minisztertanácsi rende­letek módosításáról 22/1984. (VI. 14.) MT szám alatt rende­let jelent meg, amelyet a Ma­gyar Közlöny 23. száma tar­talmaz. A büntetésVcgrehajtás nyil­vántartásáról ugyanitt jelent meg az 5/1984. IM. számú rendelkezés. A kinevezési és az egyéb munkáltatói jogkörök sza­bályozásáról az 5/1984. KM. a Közlekedésügyi Értesítő 5. számában található. Egy telek tulajdonosai meg­döbbenve értesültek arról, hogy ingatlanukat a községi tanács nemcsak állami tulaj­donba vette, hanem értékesí­tette is. Kiderült, hogy a ta­nács korábban helyszíni szemlét tartott és megállapí­totta: az ingatlan nincs meg­művelve. Erre a tulajdonoso­kat figyelmeztette, mire azok a helybeli tsz-nél a föld megművelését megrendelték. A fél év múlva tartott újabb határszemlén is a korábbi kép fogadta a tanácsiakat. Ezek után a községi tanács megke­resésére a városi és járási földhivatal az ingatlan kárté­rítés nélkül állami tulajdon­ba vette és elrendelte a tanács kezelői jogának bejegyzését. Erről a telektulajdonosoknak írásbeli értesítést küldött, de azt a posta Címzett ismeret­len jelzéssel visszaküldte. A tanács az ingatlant három részre osztotta: egyet közte­rület céljára megtartott, ket­tőt eladott és azokon lakóhá­zak épültek. Amikor a tulajdonosok mindezt kiderítették, a föld­hivatal határozata ellen nyom­ban fellebbezést nyújtottak Végéhez közeledik az 1980- ban kezdődött választási cik­lus, hamarosan megkezdődnek az előkészületek az 1985-ös ál­talános választásokra. Ez ak­kor is kiemelkedő eseménye lenne közéletünknek, ha min­den a megszokott módon tör­ténne, de ezúttal másról is', szó van. Időközben ugyanis a parlament elfogadta az új vá­lasztási törvényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes be­idegződéssel. Kötelezően írja elő például a kettős vagy töb­bes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a szavazóurnáknál nem­csak szavaznunk, hanem való­ban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok minden szükséges. Ismerjék meg a jelöltet Rengeteg múlik például a jelölő gyűléseken. A népfront­bizottságoknak már most meg­felelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy min­denütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas személyek minél szélesebb körét. A ta­nácsokkal együtt azokat a módszereket is ki kell dolgoz­ni: hogyan tudják majd meg­felelően bevonni a jelöltállí­tásba, a jelölő gyűlések előké­szítésébe érdemben a szak- szervezeteket, az ifjúsági szö­vetséget, a nőmozgalmat, a szövetkezeti érdekképviseleti • Ismertethetik-e nyilvános tárgyaláson az orvosi iratokat? Egyik olvasónk sérelmezi, hogy az ellene folyó eljárás so­rán betegségére, gyógykezelé­sére vonatkozó orvosi iratokat is ismertettek. Véleménye sze­rint ez törvényellenes, mert az orvosi titkot ismertetni nem lehet, ha a bíróság be is kér­te az orvosi adatokat tartalma­zó iratokat, a nyilvános tár­gyaláson csak akkor ismertet­hetik, ha ezt az érdekelt sze­mély kérte, illetve hozzájárult. Olvasónknak részben van Igaza. Kétségtelen, az orvosi titoktartás körébe sorolhatók a szorosan vett orvosi adatok, a megbetegedés körülményei és mindazok az adatok, amelyek egyéb módon érintik a beteg érdekeit. A bírói gyakorlat be. Ennek eredményeként a megyei földhivatal a járási földhivatal határozatát meg­semmisítette, és a tulajdono­sok birtokjogát visszaállítot­ta. A községi tanacs cserein­gatlant ajánlott fel nekik, amelyet, mint nem megfele­lőt, visszautasítottak, és a já­rási földhivatal ellen kárté­rítési pert indítottak. A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította; a járási és városi földhivatal törvénysértően járt el, mert az állami tu­lajdonba vételnek a jogsza­bály által megkívánt feltételei nem voltak meg. A községi tanács felszólítására ugyanis a tulajdonosok a . föld megmű­velésére á szükséges intézke­dést megtették. Törvénysér­tően járt el a hivatal azért is, mert határozata még nem volt jogerős, ennek ellenére az állami tulajdonjogot bejegyez­te. Tekintve, hogy a községi tanács megfelelő csereingat­lant nem tud adni, ezért a tu­lajdonosokat készpénzzel kell kártalanítani. Ennek összegét ingatlanforgalmi szakértők megállapították, s ezt a járá­si földhivatalnak a tulajdono­sok részére meg kell fizetnie. szerveket, a nemzetiségi szö­vetségeket, egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti köz- megegyezésre építve készítik elő a választásokat, annál na­gyobb esély van arra, hogy ez a kiemelkedő közéleti esemény valóban az új választójogi tör­vény betűje és szelleme sze­rint bonyolódjék le. A tanácsok szerepének fej­lesztése — s ennek megfelelő tudatosítása — ugyancsak fon­tos politikai feltétele a válasz­tások sikerének. Annál is in­kább, mert az elmúlt időszak­ban többször találkozhattunk még a közéleti ügyeink iránt egyébként érdeklődő állampol­gárok körében is azzal a szkeptikus véleménnyel: úgy­sincs pénz semmire, a tanács képtelen feszültségeket megol­dani. Nem a vb, a tanács dönt A kimozdulás receptje azon­ban ma már adott. Nem titok, hogy hamarosan lényegesen megváltoznak a tanácsi gaz­dálkodásra vonatkozó előírá­sok, a helyben képződő bevé­telek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költhetik el, a közsé­gi, városi tanácstestület dön­tése szerint. Az önkormányzat tehát nem­alakította ki a fentiek körét, azonban az orvosi titoktartást a köz, és a gyógyítás érdeké­ben bizonyos szempontok kor­látoznák. így például annak az orvosnak, aki korábban kezel­te a beteget, az utóbb kezelő orvosnak kérésére az orvosi adatokat meg, kell küldenie. Lehetőség nyílik bizonyos fel­tételek mellett, az orvosi tit­kot a beteg hozzátartozójával is közölni. Ha a beteg nem já­rul hozzá, a beteg érdekében kivételesen akkor is közölhető az orvosi titok, ha az a gyógy­kezeléssel kapcsolatos. Ezáltal biztosítható ugyanis a megfe­lelő gondozás, ápolás, és a hozzátartozó csak így tudja megteremteni a gyógyulást se­gítő körülményeket. A hozzá­tartozóval — értendő ez alatt a gondozó is —, szükség ese­tén a megbetegedés körülmé­nyeire vonatkozó adatok is kö­zölhetők. Olvasónk sérelme nem jogos mert“ ha a bíróságnak szüksé­ge van a bűnüldözési vagy bi­zonyítási célból az orvosi vé­leményekre, adatokra, akkor az orvos köteles a megfelelő szakvéleményt elkészíteni, és a bíróság részére megküldeni. Az orvos tehát köteles a titkot feltárni, a bíróság pedig a szakvéleményt ismertetni, de a bíróság az egyéb orvosi ira­tok beszerzése iránt csak ak­kor intézkedhet, nyilvános tár­gyaláson csak akkor ismertet­heti, ha ezt az érdekelt sze­mély kérte, illetve ismertetésé­hez, beszerzéséhez hozzájárult. • Sor kerülhet-e arra, hogy a tulajdonos hátastársnak kell elhagynia a közös otthont? Olvasónk házasságát a bí­róság felbontotta, s az egész lakás kizárólagos használatára a volt házastársát jelölte ki. Sérelmezi, mert hiszen — amint írja —, ő is tulajdonos. Azt is közli velünk, hogy amíg a bontóper folyamatban volt, a lakáshasználatot egymással rendezték, kérdezi: hozzányúl­hat-e a bíróság ehhez, ha a volt házastársak maguk kö­zött korábban már megegyez­csak politikai jelszó, hanem egyszersmind gazdasági reali­tás is lesz. S ennek tudatában bizony már át kell értékel­nünk a tanácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott ed­digi nézeteinket is. Hiszen a népképviseleti testület tagjai fognak dönteni arról, mire költsék a pénzt, milyen fej­lesztésbe fogjon előbb a tele­pülés. Ilyen körülmények kö­zött pedig már cseppet sem mindegy, kiknek szavazunk bizalmat, tanácstagi mandátu­mot, kit választunk arra, hogy a döntésekben a mi érdekein­ket, véleményünket is képvi­selje, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlament­ben a megyei tanácselnökök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fo­galmazott: a jövőben nemcsak az a kérdés, hogy hogyan, ha­nem az is, hogy mire válasz­tunk tanácstagokat. Ennek tisztázása ugyanis növelheti a több jelölthöz szükséges vállal­kozói kedvet és az állampol­gári érdeklődést a testületek (nem pedig a hivatal!) mun­kája iránt. Már a választások előkészí­tésének időszakában rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk vele: a következő években a tanács munkájának minősége sokkal inkább meghatározó je­lentőségű lesz az adott telepü­lésen lakók életének minősé­gére, mint eddig bármikor. A hozzáértő, jó tanácsi vezetés, tek. A bírósági állásfoglalás és gyakorlat szerint, ha a lakás a házastársak közös tulajdona, családvédelmi érdekekre figye­lemmel, az egyik házastársat tulajdoni hányadát meghaladó mértékű használatra, vagy az egész lakás kizárólagos hasz­nálatára is fel lehet jogosíta­ni. Annak ellenére, hogy a la­káshasználatot olvasónk volt házastársával korábban már rendezte, a bíróság a lakás- használatot a korábbitól elté­rően is meghatározhatja. Er­re általában akkor kerülhet sor, ha a lakáshasználat ren­dezésének alapjául szolgáló körülményekben olyan válto­zás következik be, amely miatt, a fennálló helyzet to­vábbi fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti. A házasságban kifogás­talan magatartást tanúsító házastárs a házasság megszű­nése után is igényelheti a meg- feielő védelmet, akkor is, ha a felek gyermekei már felnőt­tek. Ugyanis egy másik olva­sónk azt adta elő, hogy csa­ládvédelmi okokra hivatko­zással, amikor a gyermekek kiskorúak voltak, kötelezte őt a bíróság a tulajdonában is álló lakás elhagyására. A bí­róság az összes körülmények figyelembevétele, és a bizo­nyítékok mérlegelése alapján, a lakáshasználatot; a koráb­bitól eltérően is rendezheti. De meghagyhatja a korábbi álla­potot akkor is, ha a gyerme­kek már felnőttek, Például, ha a lakás nem osztható meg, vagy, ha a megosztott haszná­lat a bentlakó volt házastárs életét megnehezítené, mert alaposan feltehető, hogy a há­zasság fennállása alatt hely­telen magatartást tanúsító volt házastárs továbbra is felelőt­lenül él, például iszik, ami durvaságával karöltve, a há­zasság megromlásához veze­tett. Kétségtelen azonban, hogy minden a bizonyításon múlik, a feltett kérdésekre csak a bíróság találhat megnyugtató megoldást. élve a növekvő anyagi önálló­sággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — lehetőségekkel, sok mindent el tud majd in­tézni a lakosságnak, amit eset­leg egy másik településen még hosszú évekig nem tudnak megszerezni. Például azért, mert nem véve tudomást az új követelményekről, a megvál­tozott helyzetről, a támogatást továbbra is felülről várják, ahelyett, hogy a helyi erőfor­rások jobb kiaknázásán mun­kálkodnának. Akik a leginkább alkalmasak Ezért is fontos, hogy széles körű előzetes közvéleményku­tatással kerüljenek előtérbe egy-egy településen azok az emberek, akik a következő vá­lasztási ciklusra akarnak is, tudnak is közéleti tisztségei vállalni, akik a leginkább al­kalmasak erre. Persze, nekik is lehetnek különböző elkép­zeléseik arról, hogyan kellene a választók érdekében tevé­kenykedni, melyek a legfonto­sabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő vélemé­nyek szolgáltathatnak majd alapot arra, hogy magunk is állást foglaljunk, s annak a je­löltnek szavazzuk meg a bizal­mat, akinek a programjával a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is ki­derül, hogy 'a választásokra való felkészülésből mi, egysze­rű állampolgárok sem marad­hatunk ki. Hiszen számítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. Deák András Nemcsak emiatt nem szabad azonban általánosítani. Ahol szívesen látják, s ha kell, se­gítik is a vendégeket, lénye­gesen kevesebb a szabálysér­tés, mint más vizeken. A ba­rátságos fogadtatás, a jó kap­csolat több hasznot hoz, mint az ellenőrzés címén gyakran ismétlődő oktalan zaklatás. Barátságosabban Remélhetőleg barátságo­sabbra változik a hangulat az idén már a délegyházi tavak partján is. A naturista mozga­lom legálissá, szervezetté téte­le után lehetővé vált, hogy a nudisták a kezelésükre bízott területen találjanak pihenést, a horgászok pedig visszakap­ják azokat a partszakaszokat, amelyeket az elmúlt években gyakran erőszakosan zártak el előlük. Az illetékesek gyakori szigorú ellenőrzésekét ígértek. Mi csak örülhetünk ennek, mert remélhetőleg a szabály­talanul csónakázók, az életve­szélyesen szörfözők kevésbé zavarják majd horgászatainkat. Nekünk is fegyelmezettebben kell azonban viselkednünk a bányatavakon, hiszen ezek a vizek rendkívül veszélyesek, s már számos áldozatot követel­tek. Tavalyi példa Sok horgásztársunktól hal­lottuk egyébként a panaszt, hogy nemcsak a nagy népván­dorlás miatt .romlottak a kö­rülmények Délegyházán, ha­nem mert nagyon elszaporo­dott a hinár, s eltűntek az iga­zán nagy halak.’ Nos, a példa ugyan még tavalyi, de való­színűleg az idén is követhető. Ha a Magyar Televízióban el­készül a Mentsük meg a tavat című film, minden bizonnyal látni fogjuk majd azokat a 8— 11 kilós potykákat, amelyeket két monori horgásztársunk zsákmányolt. Módszerük egyszerű volt, mivel hosszabb időt szándé­koztak egy bizonyos helyen tölteni, feltérképezték (jó úszók) a medret, majd egy jó­kora területet megtisztítottak a hínártól. A későbbiekben ide etettek, s természetesen ide is dobáltak. A hamar meg­jelenő termetes bodorkák miatt áztatott tavalyi kukorica volt az etetőanyag és a csali is. Általában a kora hajnali, s a késő esti órákban horgász­tak, s pár napon belül meg is jelentek az aranyhasúak öre­gebbjei. A fárasztásban gyak­ran segítségükre volt egy al­kalmi tutaj. A mesterfogásokról A vakáció kezdetétől egyéb­ként sok ifjúsági horgász épp a pontyhorgászat mesterfogá­sai felől érdeklődik. Rovatunk terjedelme természetesen nem elegendő ahhoz, hogy a külön­böző módszereket, lehetősége­ket részletesen ismertessük, de figyelmükbe ajánljuk Vigh József Horgászni szeretnék vagy Antos Zoltán A ponty és horgászata, illetve ugyanen­nek a szerzőnek a Horgászok kézikönyve című összeállítását. Ha boltban nem is lehet már kapni, az idősebb horgászok nyilván szívesen kölcsön ad­nak egy-egy példányt. A legfontosabb mindenek­előtt a nagyon gondosan ösz- szeállított, megfelelő zsinórral, szabályosan megkötött hor­gokkal felszerelt úszós, vagy fenekező „cajg”. önetetőt csak azoknak ajánlunk, akik már magabiztosan tudnak dobni, 3 olyan helyen horgásznak, ahol a parttól távolabb járnak a pontyok. A csalik közül a gi­liszta, kukorica egyformán jó, de ha sok a 'keszeg, az előbbit könnyen lecsípkedik. Sokak szerint a legújabb csodaszer a pufi, amelyet nemcsak a ha­lak, hanem nyilván a kis hor­gászok is szeretnék. Ahol gyakran látni ponty­ugrást, vagy ennek a halnak a jellegzetes „túrását", ott fel­tétlenül érdemes próbálkozni. Könnyen csalódik az, aki azt hiszi, hogy halat csak messzi­ről lehet fogni. Nem árt, ha néha a sző szoros értelmében a lábatok elé is néztek. Csalogatóanyag Kicsit korainak tűnhet még. de egy nagyon jói bevált, fő­leg önetetőbe való csalogató anyagot máris ajánlhatunk. Azért korai még, mert alap­anyaga a félig tejes, félig már érett kukorica. A csőről le kell faragni a szemeket, s jól ösz- szedarálni. Ez a massza már önmagában is gazdag íz- és zamatanyag-tartalmú, jól ta­pad, de mézzel, vaníliacukor­ral vagy távcsalival is dúsít­ható. Jó tehát, ha előre gon­dolkodtok azon, hol tudtok majd ilyen kukoricát — per­sze szabályosan — beszerezni. Verseny Az idén is a szokott helyen, a Duna csepeli szakaszán ren­dezik meg a megyei elsőosztá­lyú halfogó csapatversenyt. A keszeg vadászat július 1-én, va­sárnap délelőtt 6.30 órakor kez­dődik. A verseny érdekessége lesz, hogy ezúttal a küsz is be­számít az eredményekbe. Furucz Zoltán Vereszki János Gyakran az ifjúsági horgásznak is sok a gondja a vízparton. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Törvénysértő kisajátítás Dr. M. J. Választásokra készülve Már az új törvény szerint •8 f

Next

/
Thumbnails
Contents