Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

1984, JÚNIUS 27., SZERDA ■ Zenei panoráma« Barokk művek Szentendrén A klasszikus görög mitológia szerint a művészeteket megszemélyesítő múzsák testvérek voltak, s együtt lak­tak az Olympos hegy dús babérligetében, a Museionban. A múzsák testvéri közössége azóta — sajnos — meg­bomlott, de valamennyien vágyva tekintünk az ókor­ba, amikor festészet és zene, irodalom és tánc egymást kiegészítve, de- egységes szemlélettel és mondanivalóval szolgálta az embert. Időről időre egy-egy művészeti moz­galom megkísérli a múzsák testvériségének visszaállítá­sát. Most Szentendrén a közös zenei és képzőművészeti tábor teremt lehetőséget és szervezeti keretet a múzsák összebékítésére. Régi opuszok felfedezése A tábor ünnepélyes meg­nyitására hétfőn a szentendrei városi tanács dísztermében ke­rült sor, ahol dr. Tóth Béla, a Pest megyei művelődési köz­pont igazgatója üdvözölte a fiatal résztvevőket és a mű­vésztanárokat. Valamennyi rendező nevében örömét fe­jezte ki, hogy a növekvő gaz­dasági gondok ellenére mégis­csak sikerült megteremteni a tábor anyagi fedezetét. Ez is mutatja, milyen nagy jelentő­séget tulajdonít a város és a megye vezetése ennek a ren­dezvénynek. Dr. Tóth Béla megnyitó szavai után ünnepi hangversenyt hallhattak a megjelentek. A hangversenyen közremű­ködött a Szentendrei Kamara- zenekar, Fenyő Gábor vezény­letével és a tábor művészta­nárai: Szojka Sarolta, oboán, Tóth László fuvolán, Gulyás Andrea hegedűn, Klembala Géza csembalón. A műsoron barokk szerzők művei csen­dültek fel, nyitószámként Te­lemann Don Quijote szvitje. Ez a ritkán hallható mű ke­letkezése idején maga is kísér­let volt, hogy az irodalmi él­ményt a zene eszközeivel kelt­se életre, Nem a későbbi —, a romantikus zenében megho­nosított módon, mintegy il­lusztrálva a regénybeli törté­nést, hanem inkább zsánerké­peket, karaktereket villantva fel. Érdekes és szép zene Tele­mann szvitje, ami .az irodal­mi programtól függetlenül is élvezhető, abszolút muzsika. Néhány tételében a spanyol hangulat és kolorit érzékelte­tésére a nagy hírű ibériai ba­rokk billentyűs zene kedvelt táncoslejtésű fordulatait idézi, mégis a mű egésze jól beil­leszthető a nagy mester jelleg­zetesen német hangvételű mu­zsikájába. Telemann korának legnépszerűbb és egyben leg­termékenyebb komponistája volt. Még Johann Sebastian Bachnál is több művet alko­tott, ami köztudottan igen nagy szó. Ezek a kitűnő ze­nék ma már csaknem teljesen kikoptak a hangversenyek műsoráról. Ezért is öröm, hogy a szentendrei együttes vállal­kozott a szinte felfedezésszám­ba menő bemutatóra. A műsor második száma Vivaldi d-moll oboaversenye volt, Szojka Sarolta előadásá­ban. A háromtételes verseny­mű a napfényes olasz táj szép­ségeit, a mediterrán tempera­mentum elevenségét idézi fel. Különösen szépen sikerültek a mű szélső, gyors tételei, min­denekelőtt a virtuóz harmadik tétel. A középső tétel lassú, meditativ hangulatával adó­sunk maradtak az előadók. Itt érződött leginkább, hogy a ka­marazenekar hangzása elég kemény, helyenként szinte kar- cos. Ragyogó szólistahármas A legnagyobb vállalkozás a harmadik műsorszám megszó­laltatása volt. J. S. Bach fuvo­lára, hegedűre és csembalóra írott a-moll hármasversenye ugyanis rendkívül igényes, bonyolult, nehezen feltárulko­zó mű. Megszólaltatásához a hangszeres virtuozitáson túl komoly pódiumgyakorlat is szükségeltetik. Talán ez utób­bi hiánya árnyékolta be leg­inkább a különben ragyogó szólistahármas teljesítményét. Közülük is ki kell emelni Klembala Géza érzékeny, ér­telmes és kamarazenei ihle- tettségű csembalójátékát. Gyöngyöző, virtuóz futamai­val ritmikus biztonságával, szólisztikusan kiemelkedő, majd a kíséretbe visszasimuló muzsikálásával ígéretes tehet­ségről tett bizonyságot. A mű második tétele zenekari kí­séret néLküli triószonáta Ebben mutatkozott meg leg­inkább, hogy a hegedű- szólamoit játszó Gulyás Andrea nem igazi pódium­aikat, bár megbízható muzsi­kus. A Bach-mű két szélső té­telének zenekari kísérete kor­rekt volt. Ritmikus biztonsá­gát Fenyő Gábor értő és pre­cíz irányítása garantálta. Ta­lán a mű ismételt megszólal­tatása meghozza a kevésbé erőszakolt, felszabadultabb és differenciáltabb hangzást. Tudvalévőén e Bach-műnél is a zene lényege éppen a ritmi­kusan feszes, mégis szabadon lüktető melódiákban van. Külön érdemes szólni a hangverseny közönségéről. A termet megtöltő érdeklődők elsősorban a tábor résztvevői­ből verbuválódtak. A tizen­évesekről oly sok rosszat lehet hallani, olvasni. Ezért öröm most leírni, hogy értő, együtt­érző, a zenével élni tudó pub­likum hallgatta ezt az előadást. Olyan közönség, amelyről min­den előadóművész álmodik. Váradi László K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Apa és fiú nagykőrösi ihletése Példa az életprogram tartalmas kialakítására Id. Rácz József és ifj. Rácz József festőművészek tár­lata a II. kerületi Marcibányi téri Művelődési Központ­ban látható június 29-ig. Györffy István emlékkiállítása a Néprajzi Múzeumban az év végéig várja vendégelt. Idősebb és ifjabb Rácz József Ritka alkalom, hogy apa és fiú közös festői eredményeit tárja, tárhatja a közvélemény elé, a két Rácz József esetében erről van szó. Id. Rácz József 1904-ben szü­letett Békésen, most nyolcvan- éves korában is töretlen erő­vel fest. Jellemző szülővárosa iránti hálájára, hogy Békésről külön grafikai sorozatot készí­tett — Nagykőrösről nemkü­lönben —, ahol immár 1930 óta él, alkot. Építészek, fes­tők, képző- és iparművészek egész sorát nevelte fel — töb­bek között Radóczy Mária, Fajka János, Csikai Márta első mestere volt. Rendszeresen részt vesz a Pest megyei pe­dagógusok évi tárlatain, a Nagy István csoport tagja. Egykor R,udnay Gyula tanítvá­nyaként kapott diplomát 1929- ben a Képzőművészeti Főisko­lán, nemrégen ugyanott vette át aranydiplomáját, 1980-ban megkapta a Szocialista kultú­ráért és a J?ro Űrbe Békés kitüntetéseket. 1925 óta rend­szeresen szerepel — immár hat évtizede kollektív kiállításo­kon —, egyéni tárlata nyílt többek között Békésen, Békés­csabán, Nagykőrösön, Ceglé­den, Törteién és most Buda­pesten. Ars poeticája: gyakor­lata. Az, hogy miközben őrzi és sugározza rajzi, festői felis­meréseit, ízig-vérig tanár a művészekké felcseperedő, fej­lődő tehetséges, ambiciózus gyerekek első tanítója, első inspirátora. Még nyugdíjas­ként is sokat foglalkozott nagykőrösi szakkörében a vi­zuális pályára elhivatott fiata­lokkal —, a művészet iránti tisztelettel, a tehetség iránti megbecsüléssel, felelősségér­zettel. Végtelen tisztaság, finomság, egyszerűség jellemzi műveit. Az a kedvesség, báj tükröződik vissza felületein, ahogy meg­pillantja az adott táj, utca­részlet lelkületűvel rokon ben- sőségét, legyen az békési tető, nagykőrösi motívum, Leány­falu vagy az ismert, sokak ál­tal megfestett szentendrei ház­csoport. Olyan meghitt a fo-. galmazása, hogy nemcsak lát­juk, hanem érezzük, milyen áhitatosan emberi a cirkusz világa, egy alföldi tanya vagy a fuvallattól, vihartól tánc­ra perdülő Szélmalom. Szívó­san őrzött embersége eredmé­nyezi festői értékeinek immár évtizedek óta folyamatosan megnyilvánuló egyenletessé­gét. Indokolt, hogy e példá­san gazdag életpályát Nagykő­rösön is bemutassák a művé­szi életút minden állomását rögzítő katalógus kíséretével. Ifj. Rácz József 1935-ben született Nagykőrösön, — épí­tészmérnök. Egyik főműve Mongóliában készült el, — a darhani húskombinát építé­szeti terve. Emellett festő, — mestereinek édesapját és Bo- ross Géza festőművészt tartja. Több egyéni kiállítása nyílt Budapesten, Nagykőrösön és másutt. Most fekete rajzolatok­kal átszőtt akvarelljeit üdvö­zölhetjük, melyeknek ihletői hegyek, fák belső fényei és a Dunakanyar, ehhez társulnak érzékeny pasztellportréi. A két Rácz József, apa és fiú két nemzedék, — a festői törekvé­sek egymást követő állomásai a jogfolytonosság jegyében. Ez és az érték sürgeti, hogy kö­zös tárlatukat nem a részle­tek, hanem a teljesség jegyé­ben bemutassák illetőségük színhelyén, — Nagykőrösön. Egy klasszikus néprajzi életpálya Györffy István néprajztudo­mányunk egyik alapozó meste­ré, száz évvel ezelőtt, 1884- ben született. Édesapja szűr­szabó volt, ezért foglalkozott Györffy annyi néprajzi útja, terve mellett kiemelten a ma­gyar cifraszűrrel..Kodály, Bar­tók népzenei gyűjtésével egy- időben, 1908—1909 között gyűj­tőútjain tanulmányozta a ma­gyar földművelés, pásztorko­dás és népi építkezés emlé­keit, melyekről számtalan fényképet készített. Később a fotódokumentációkat kiegészí­tette gazdag tárgygyűjtemé­nyekkel. melyet Hont, a Fe­kete-Körös, Szatmár, Bereg vidékéről, erdélyi tájakról és a Nagy-Alföldről szerkesztett összefoglaló egységgé. Ezen a retrospektív kiállításon az ál­tala tárgyakkal és fotókkal be­járt hazai és külföldi tájak néprajzi emlékeit szemlélhet jük, — viseletét, használati eszközöket, népszokásokat, s az külön örömünkre szolgál, hogy a nagykunsági emlékek mel­lett számbavehetjük Györffy István gyűjtött tárgyait, fel­jegyzéseit Galgahévizről, Ve­resegyházról, Tahiról. Vácról, Csömörről, Leányfaluról és Túráról is. Csupán egy ma­rad hátra megtisztelő, ember­formáló feladatnak, hogy az ősz során ezt a fontos kiállí­tást minél több Pest megyei iskola tekintse meg, hiszen az emlékanyagon túl példát és energiát nyújt a most induló ifjú-életprogramok tartalmas kialakítására. Ezzel párhuza­TÖRVÉNYKÖNYV. Rend­kívüli módon megemelkedett a válások száma, évente több mint ötezer házasságot bonta­nak fel — olvasható a Kúria 1938-as elvi iránymutatásai­ban. Megmosolyogtató ez a tény napjainkban, amikor minden második-harmadik irigy a bíróságon ér véget. Az elvált szülő a munkahe­lyen, a csonka családban nevelkedő gyermek az iskolá­ban — ma már sajnos, tel­jesen természetes, mindenna­pos jelenség. Dr. Rév Erika gyakorló bí­róként mindig elibeszéltette a válni szándékozóikkal megis­merkedésük, egybekelésük történetét. így egy idő után már pontosan tudta, mikor mondanak igazat, s mikor hazudnak, akár még saját maguknak is. Egy idő után szükségét érezte, hogy tanul­mányozza a bontóper kiala­kulásának történetét, a régi ügyeket, a „boldog békeidők” joggyakorlatát. A kutatásból könyv készül, erről beszélge­Rádiófigyelő tett a Törvénykönyv keddi adásában dr. Rév Erika kan­didátussal Kapás Irén. A legnagyobb tanúlság a ne­gyedórás műsorból talán az, hogy még a kilencven évvel ezelőtti jogalkotási gyakor­latból is lehetne követendő példákat átvenni. Az első válási törvényt 1894-ben — sok éves harc után —, fogadták el, de ez még távol állt a mai gyakor­lattól, a házasság felbontását igen szigorú követelmények­hez kötötte. Ennek lényege a vétkesség volt. Valamelyik fél hibájából mondták ki a vá­lást, s a vétkességnek szigo­rú következményei lehettek — igaz elsősorban a nőkre nézve. Az. ilyen asszony pél­dául nem használhatta a fér­je nevét, nem kapott tartás­díjat. NEM VÁLHATOTT EL a házastárs elmebeteg párjától, mert a bajban a feleknek kötelességük volt kitartani egymás oldalán. Ha viszont valamelyik h'ázastárs tbc- ben, bujakórban (vér­baj), epilepsziában szenve­dett, s ezt életté,rsa elöl el­titkolta — függetlenül attól, hogy esetleg maga sem tudott róla —, a házasságot azonnal érvénytelenítették. Az 1894. évi 31-es törvény a felszabadulásig úgyszólván változatlan formában élt és 1953-ig — az első családjogi törvény megalkotásáig —, gyakorlatilag erre épült a válással kapcsolatos joggya­korlat. Figyelemre méltó a régi idők gyermektartási ítélkezé­se. Ez ugyanis nem az apa fizetését, jövedelmét, hanem társadalmi helyzetét és a gyermek korát vette figye­lembe. így például egy régi ügyirat szerint a kislánynak tízéves koráig havi 50 koro­nába, tizennyolc éves koráig 80, férjhezmenéséig pedig 100 koronába állapították meg a tartásdíj nagyságát, figyelem­be véve azt a ma is igaz tényt, hogy a nagyobb gyer­mek eltartása többe kerül. Sok tekintetben meglepően humánus volt a régi jogalko­tás az asszonyokkal szemben így például, ha egy asszony azért hagyta el az urát, mert nem jött ki a velük egy la­kásban élő anyósával, ezt nem tekintette vétségnek a bíróság, s a férj köteles volt a családnak önálló, külön la­kást biztosítani. Egy idő után megjelent az első házasságból származó gyermek is, mint viták forrá­sa. Ezért a Kúria (az akkori Legfelsőbb Bíróság) f leszögez­te: a férjnek fegyelmezési jo­ga van az asszony előző há­zasságából származó gyerme­kével szemben, a feleséggel szemben viszont nem ... M. K. mosan megtekinthetik az ér­deklődők a Néprajzi Múzeum falán most felavatott Györffy István domborműportrét, So­mogyi Árpád alkotását. Losonci Miklós Megtalálták á königsbergi töredéket Megtalálták az elveszettnek hitt königsbergi töredéket — jelentette be VilUmgó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője kedden, az Országos Széchenyi Könyvtárban tar­tott sajtótájékoztatón. A most újra megtalált königsbergi tö­redéket, a második világhá­ború soirán elpusztult, szét­hordott königsbergi egyetemi könyvtár, sok más értékével együtt, sokáig megsemmisült- nek hitték a tudások. Mint ismeretes, 1863-ban Franz Hipler königsbergi káp­lán figyelt fel arra, hogy az ottani. könyvtár egyiik latin nyelvű kódexében idegen nyelvű szöveg van. A nyelv azonosítása után, 1863. ápri­lis 26-án értesítették Toldy Ferenc akadémikust,. iroda­lomtörténészt a leletről. Meg­állapították azit is, hogy a kó­dex a XIV. században a ibreslaui — ma Wroclaw —, domonkosrendi kolostorban készült. A magyar szöveg nem a kódex lapjain volt található, hanem annak borítótáblájára ragasztották a könyvkötéskor. Benko Loránd akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető egye­temi tanára szerint, a felté­telezettnél korábban, az 1200- as évék első évtizedeiben ke­letkezhetett a szöveg, feltehe­tően dunántúli, magyar anya­nyelvű ember másolhatta. A königsbergi töredéket a magyar közönség a jövő év őszén a Várban, az új Széchenyi Könyvtárban ren­dezendő, nemzetközi kódex- kiállításon láthatja. „MOZIMŰSOR JÜTÍIUS 23-TÖI, Jürius 4-IG MONOR, Kertmozi ABONY 23—29: s. O. S. Concorde 30— 1: Mexikó lángokban I- 1: Bcszorkányszombat (du.) 2— 3: 301 kiskptya BUDAÖRS 23—29: Kémek a lokálban** "n* 30— 1: D. B. Cooper üldözése* 2— 3: Gallipoli NAGYKATA 28— 3: Kincs, ami nincs 23-29; Gyertek el a névnapom. NAGYKŐRÖS, Arany János ra* 30— 1: Hárman a slamasztiká- ban 2— 3: Éretlenek CEGLÉD, Szabadság 28— l: A kicsi kocsi újra szá­guld 29— 39: Meztelen bosszú** (éjjel) 2— 4: A fej nélküli lovas (du.) Holdtölte Texasban* (es­te) CEGLÉD, Kamaraterem 23— 4: Goodbye és ómen 30— l: Dióbél királyfi (du.) DABAS 23—29: Ezermilliárd dollár* 30— l: Felhőjáték* Zz A kobra napja** DA3AS, Autós kertmozi 23— 4: Ö, kedves Harry DUNAHARASZTI 28— l: Sok pénznél Jobb a több** 30— 1: Fiúit a térről (du.) 2— 3: Az óriás DUNAKESZI, Vörös Csillag 28— 1: Roncspalota** 1: A kétéltű ember (du.) 2— 3: A Birodalom visszavág DUNAKESZI, József Attila 28: E. T. l: Fel a fejjel! 2: Spagetti-ház* 4: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** ÉRD 28—29 és 1— 3: István, a király FÓT 28—29: A csoda vége* 30— l: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II.* 28— 4: Kelly hősei I—II. NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 23— 1: Veronika Voss vágyako­zása* 30— 1: A ravasz varjú (du.) 2— 3: Elveszett illúziók* PIÜ5VÖROSVÁR 28— 29: Csillagok háborítja I—II. 1; Szabadlábon Velencében 2: Kisvárosi fojtogató** POMÁZ 29— 29: Forróvérű kísértet 30— 1: Gyertek el a névnapom­ra!* 2: Megbilincseltek* RÁCKEVE 28—29: Életlenek 30— 1: Az óriás 2— 3: Sebességláz* SZENTENDRE 23— 1: Elveszett egy kékszemű (-tu.) Házasság szabadnappal* (este) 2— i: Két fiű gitárral (du.) Gyónás gyilkosság után** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozK 28— 4: A szenzáció áldozata SZIGETSZENTM1KLÓS 28—29: Az óriás 30— 1: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) Óvakodj a törpétől !•* (este) 2— 3; Újra szél a hatlövetű TÁP’ÓSZSLE 2S— 1: Forróvérű kísértet 2: A XX. század kalózai 1: Vadállatok a fedélzeten VÁC, Kertmozi 2— 3: Bonibanő** 25— Jobb ma egy nő, mint Grmrsi i tegnap három** tyUiJU-iU 2— 4: A veréb is madár** 28—1: Két fiú gitárral (du.) Wir u ... Gyónás gyilkosság VA^> KUí?ur után** (este) 2— 4: A kicsi kocsi újra szá­guld GYÁL 28—29: Felhőjáték* 30— l: Ezermilliárd dollár* 2— 3: A csoda vége* KEREPESTARC5A 28—29: Nevem: Senki 30— 1: Éretlenek 2— 3: Csak semmi pánik ... LEÁf YFAIU Kertmozi 28—29 Old meg a sogunt!* 39— 1: Forróvérű kísértet 2— 3: Régi nyár MONOR 28— 1: 101 kiskutya (du.) Holdtölte Texasban* (este) 2— 3: Mexikó láncokban 1—II. 4: A karatező Cobra visz- szatér** 28— 4: A piszkos tizenkettő I— II.* VÁC. Madách Imre 29: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** 4: Kopaszkutya* VSC3É5 29— l: Megbilincseltek* 30— 1: Tintin és a Cápák tava (du.) 2— 4: Fok pénznél jobb a több** VECSSS. Kertmozi 28—29 és 1: Egy zsaru bőréért* 2— 4: Sok pénznél jobb a több** v • • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents